Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-02 / 95.szám

Hinden esztendő december hatodikán az egyház megünnepli Mira néhai püspökének, Szent Miklósnak napját, akit mi magyarok Mikulásnak is hívunk. S minden évben emelkedő görbével jelzik az üzletek a Mikulás-nap közeledtét: megjelennek a vörös tónussal pompázó kirakatok, lángoló celofándíszek, piros staniolok harsogják teli az üvegmögötti csendéletet, amelynek karakterét legfőkép a Mikulásfigurák szabják meg. Minden esztendőben kifogásoljuk azt a rossz szokást, amely tulajdonképen nem a népből gyökerezik, hogy ártatlan mesével elvörösítik azt a megemlékezést, amely a szent püspök életéhez fűződik. Szent Miklóst tizenhat századon át mint a jó gyermekek jutalmazóját ünneplik, de annak semmi alapja nincsen, hogy vele megfenyegessék a rossz gyermekeket és a keresztény tanítással ellentétben, mellette büntető Krampuszt az elvörösített kirakatokban szerepeltessék. A keresztény erkölcs a gyermekeket vallásos oktatással iparkodik jó emberré nevelni, nem pedig ijesztgetéssel. Az orvosi tudomány is károsnak tartja ezt a nevelési rendszert, amely elferdült üzleti furfang segítségével Szent Miklós áldá sos szelleme helyett a vörös Krampusz ijesztő alakját csempészi be az ártatlan gyermek szobákba. Szent Miklós ugyanis nagy vagyont örökölt szüleitől és amikor fölnevekedett, történt meg az az eset, hogy szomszédja, egy nemes ember, három fiatal leány apja, nagy szegénységbe került, úgy, hogy a leányoknak az erkölcs útja ról való letéréséről lehetett tartani, amit Szent Miklós megtudott s éjjel titokban egy ha lom aranyat dobott be az ablakukon. A szegény nemes meg találta reggel a pénzt s ezzel egyik leányát kiházasította. Ezt Szent Miklós még két ízben megismételte s igy a szegény nemes mind a három leányát kiházasíthatta. A mikulási ajándékozásnak tulajdonképen ez az eredete, amely azután úgy egészítődött ki, hogy cipőket is kitették az ablakba az ajándékok elhelyezésére. Az okos szülők tehát hasz-| dobni. Maradjunk meg csak a nálják fel ezt a napot a gyermek jutalmazására, de ne éljenek vissza Szent Miklós jóságos szellemével, mikor gyermeküket megfenyegetik. Ha ez némely keresztény családban szokássá is fajult, ezt mint idegen holmit az ablakon ki kell regi jo keresztény hagyományaink mellett. Sok helyen Szent Miklóst úgy tisztelik, mint a férjhezmenő szegény leányok védnökét, hiszen jósága is ott kezdődött, hogy elősegítette három szegény leány férjhezmenését. A városi költségvetés A városi költségvetés ötödik csoportja a közélelmezós Ügyét tárgyalja. Ha ezt a csoportot általánosságban vizsgáljuk, két névleges fejezetcím ötlik szemünkbe: a vásárcsarnok és a hatósági hússzék. Ezek az anyagi oldal nélküli fejezetek azért névlegesek csak, mert ez a két intézmény valóságban nem is létezik, s hogy a költségvetésben miért szerepelnek, arra választ adni hirtelenében nem igen tudnánk. Egy szempontból azonban mégis van haszna a vásárcsarnok és a hatósági hússzék költségvetésbe való formális felvételének, mert igy legalább állandóan napirenden marad ez a két igen komoly probléma. Sajnos azonban eredménytelen maradt a költségvetésnek erre a két kérdésre való felhívása, mert nem hallottunk egyetlenegy kezdeménye ző lépésről sem, egyetlenegy indítványról sem, amely a két problémát megoldani igyekezett volna. Pedig hangsúlyoznunk kell, — anélkül, hogy a részletekbe mennénk — hogy a polgárságnak igen sok érdeke fűződik a vásárcsarnok és a hatósági hússzék megvalósulásához. (A részletekről már elég sok cikk látott napvilágot lapunk hasábjain.) A közélelmezés anyagi oldala a kiadási részen a következőképen alakul : (A zárjelben lévő számok as ezévi összegeket mutatják.) élelmiszervizsgálati költségek: 50 P (50 P), közvágóhíd fenntartása: 4706 P, (4862 P), piacterek fenntartása: 2817 P (2682 P), A bevételi oldal pedig a következőket mutatja: közvágóhíd: 14.500 P (14.500 P), piacterek: 10.000 P (11.000 P). A piactereknél a helypénzjövecblmet — a költségvetés magyarázata szerint — azért irányozta elő a város 1000 P vei kisebb összegben, mert a legutóbbi dij mérséklés óta a tényleges eredmény még sohasem érte el a 11.000 P ős előirányzatot. A költségvetés hatodik csoportja az utcák, terek, járdák gondozásáról szól. Ebben a csoportban a terek, utcák tisztántartási költségek emelkedtek nagyobb mértékben. Ennek az emelkedésnek indokát a jövő évi Szent István évvel kapcsolatos nagyobb arányú idegenforgalomban találja meg a költségvetés magyarázata. Nem tudjuk egyenlőre még, hogy a fokozottabb utca tisztaság a gyakorlatban mit fog jelenteni, de már most fel kell emelnünk figyelmeztető szavunkat, hogy mellékutcáink állapota ebből a szempontból tűrhetetlen volt mindig, tehát az e célra rendelkezésre álló nagyobb összegből első sorban ezekre a mellékutcákra kell gondolni, mert fontos dolog az idegenforgalom, de az adófizető polgárság érdeke mégis csak előbbre való. Ennek a csoportnak a kiadás tételei : sétányok és faültetvények : 10.300 P (9362 Py. Igen nagy tétel az utak, műtárgyak, gyalogjárdák építési és fenntartási költségei: 111.270 P (110.033 P). Ez az összeg a következő jelentősebb részekből áll: útépítési kölcsön törlesztése ós kamatai: 72 816 P (72.816 P), útak karbantartása: 2500 P (2500 P), útépítési költségek: 12.500 pengő (12.500 P), hidak: 4000 P (4000 P), a vámszedés kiadásai: 3300 P (3000 P), kőbánya és közüzem: 5800 P (5800 P), henger fenntartása: 800 P (800 P). A csoport további fejezetei: árvédelem: 2430 P (2415 P), az utcák és terek tisztántartása : 31.500 P (24 440 P), a közvilágítás bővítése: 500 P (500 P), csatornamű fenntartása : 666882 P, vízmű fenntartása: 154.355'50 P. E nek a csoportnak bevételi oldala : sétányok, faültetvények: 400 P (400 P), az utak, műtárgyak, gyalogjárók : 70.869 P (65.640 P), (Ebben az összegben a legjelentősebb tétel a kövezetvátn: 52.500 P (49.600 P.) közmunkaváltság: 6000 P (6000 P), kőbánya jövedelme: 4500 pengő (4500 P), bérhengerelés: 100 P (100 P), utcák, terek tisztításánál 1000 P a bevétel, amely összeg úgy áll elő, hogy a nyári hónapokban a fokozottabb öntözéshez szükséges lovakat télen eladják. A csatornamű bevétele: 7897 P. A vizmű bevétele: 215.665 93 P. A költségvetés hetedik csoportja a vagy önigazgatást tárgyalja. Ebban a csoportban szerepel a háziüezeiés l

ben lévő városi gazdaság is, amelyről mostaniban oly sok szó esik. A sok szóbeszéd mellett, amelyek végeredményben igen sokszor az adózó polgárok megnyilatkozásai, nem lehet egészen szó nélkül elmenni s Nem tudjuk megállapítani, hogy a szóbanforgó deficitet miből következtetik, miből sejtik. Valószínű, !Jhogy csak személyi motívumokkal fűszerezett fantáziálásról van szó, amely bizonyítékait és indokait a nagyközönség számára alig-alig ellenőrizhető adatokból meríti. Egy azonban teljesen bizonyos, hogy a város bizonyos vonatkozású passziv magatartásával egyenesen táplálja ezeket a szóbeszédeket. Pedig ezeket a szóbeszédeket egy csapásra meg lehetne szüntetni, ha a városi költségvetésben, vagy más úton-módon a városi gazdaságot teljesen külön vennék s számszerűleg tisztán és világosan bemutatnák a deficitre vonatkozó állítások teljes tarthatatlanságát. Amig azonban ezt meg nem csinálják, addig a szóbeszédek csak terjedni fognak, ami egyáltalán nem kívánatos. Mi lapunk hasábjain erre a jelenségre már többször felhívtuk a figyelmet, szavunk azonban csak a pusztába kiáltó szó maradt. Pedig ha figyelmeztetésünk hatott volna, ma már bizonyára nem lenne semmiféle deficites szóbeszéd, se félreértés s nem következett volna be*a szóbeszédeknek bevitele az országos közvéleménybe, mint ahogy ez az „Est" és „Magyarország" vasárnapi számaiban megtörtént. Nem akarunk további részletekbe belemenni, ez majd a következő szombati cikkünk feladata lesz, most csak visszatérve a költségvetésre, a városi gazdaságtól teljesen független vagyonigazgatási adatokat ismertetjük : A bérházak címnél a kiadási oldal: 42.015 P. (Jelentősebb tétele ennek az összegnek a különböző adók: 26.000 P.) Mázsaház: 1800 P (1751 P), idegenforgalmi kiadások: 1800 P (1800 P), Szent István jubileumi év költségeire : 5000 P (5000 P), komp- és vizijárművek: 700 P (4000 P). A bevételi oldal szerint: bérházak : 62.559 P (62.656 P), közterület használat: 1200 pengő (2700 P), értékpapír jövedelem: 160P (160 P), kamatok: 112 P (112 P), vadászati jog: 3480 P (3280 P), halászati jog : 510 P (510 P), hirdetési üzem bérlete: 700 P (700 P). (Ez az utolsó összeg nagyon kicsi, ismerve azokat a magas dijakat, amiket a hirdetési vállalat szed.) A vagyonigazgatás egyéb adatait, főleg a városi gazdaságot jövő cikkünkben ismertetjük, kiterjeszkedve érdemileg mindan egyes kifogásra s azoknak jogos, vagy jogtalan voltára. (Folytatjuk). StfliMiMIMBBHIIiMIMIIH Ne várj felszólítást, hanem lépj be a Sétahelyszépítő Egyesületbe ÖTVENNYOLCADIK EVF 95 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresés®? poausai es tarsaaaimi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. DECEMBER 2 Előfizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.