Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-28 / 94.szám

A kereskedők nyugdíjügyét tárgyalták a Kereskedelmi Társulat ülésén Az Esztergomi Kereskedelmi Tár­sulat választmánya mult vasárnap délelőtt nagyfontosságú gyűlést tar­tott a Magyar Király szálló külön termében Lenkei Emil elnöklése vei. tárgysorozat két legfontosabb pontja volt a kereskedők nyugdíjügye és a kereskedelemnek szakképesítőhez való kötése. Lenkei Emil a napirend előtt a mult választmányi gyűlésen elhang­zott interpellációkra adta meg vála­szát, A városba "^vezető utak építése azért folyik olyan lassan, — a felvi­lágosító szavak szerint, — mert nem lehet megfelelő számú munkást kap­ni. Háromszor-négyszer annyi mun­kást is lehetne alkalmazni, mint amennyi jelenleg dolgozik. Az útépí­tések befejezését ezenkívül még a szokatlan esős idő is nagymértékben hátráltatja. A Kereskedelmi Társulatnak arra a kérelmére, hogy Esztergomban éj­jel is legyen telefonszolgálat, a pos­taigazgatóság azt a választ adta, hogy az éjjeli telefonszolgálat bevezetése nem lenne rentábilis. Igy először is három havi próbaidőre lenne szük­ség, amelynek költségeit az érdekel­tek viselnék, A Kereskedelmi Társu­latnak erre azonban fedezete nincs, úgyhogy a kérdés megoldását más módon kell megkísérlem. A választmány napirend előtt tár gyalta le a vasúti menetrend meg­változtatásának kérdését s rövid vita után úgy határozott, hogy a kérdés tanulmányozására kisebb bizottságot küld ki. Ezek után sor került a kereskedők aggkori biztosításának kérdésére. Az egri Kereskedelmi Társulatnak idevonatkozó javaslatát Galambos Imre ismertette. A tervezet lényegesebb pontjai: a kereskedők öregkori ellátásának kér­dése elodázhatatlan feladat, amely­nek megoldása igen nagy problémája az egész kereskedői társadalomnak. A biztosításra a szükséges összeget oly módon lehetne előteremteni, hogy az árúforgalomnak négy ezrelékét vennék e célra igénybe. Ez az ösz­szeg mintegy 8 millió pengőt tesz ki. Az egész biztosításnak lebonyolítása az u. n. nyugdijbélyegek segítségé­vel történnék. A kereskedők a 65-ik életévük betöltése után lennének jo­gosultak a nyugdíjra, amelynek nagy­sága a különböző szempontok figye­lembevételével összeállított kategó­riák szerint változna. Összesen har­minc ilyen kategória lenne. A tervezethez először Szántó Pál szólott hozzá. Szerinte a tervezett 4 ezreléknek a súlyát csak a kiske­reskedők fogják érezni, méltányos, hogy az ipar és a nagykereskede­lem is kivegye részét a kérdés meg­oldásából. Bauer Imre hangsúlyozta, hogy a nyugdíjbiztosításnál csak azok a ke­reskedők jöhetnek számításba, akik a Kereskedelmi Társulat tagjai. En nek megvalósítása nagyban erősítené a Kereskedelmi Társultokat. Feles­legesen nagy a különböző kategó­riáknak a száma. Kevés kategóriára van szükség s az egyes kereskedők­nek a hovatartozását a Kereskedel­mi Társulatok döntsék el (a terve zet szerint az adóbevallások nyújta nának erre tájékoztató alapot) ame­lyek tagjaik személyes viszonyait a legjobban ismerik. Müller Izidor nem lát a tervezet­ben egy olyan pontot sem, amely in­tézkednék arról, hogy mi lesz a biz­tosítás sorsa tönkrejutás esetében. Vájjon az ilyen esetben az egyszer befizetett biztosítási járulékok a tönk­rement kereskedő szamára nem fog­nak-e elveszni ? Amon Károly a 65 éves életkort tartja túlmagasnak. Putz Lajos indítványozza, hogy a biztosítás egész adminisztrációját kap­csolják az OTI-hez. Lenkei Emil hálásan fogadja a fel­szólalásokat. A nyugdíjbiztosítás kér­dését mindenképen meg kell oldani. A nyugdijösszegnek nem szabadna 1200 pengőnél kisebbnek lennie. A kérdés alaposabb letárgyalására bi­zottságot indítványoz. A választmány ilyen értelemben határozott, majd az ipar- és keres­kedelemügyi miniszter leiratát tár­gyalta le. A miniszteri leirat arra vo­natkozóan tartalmaz különböző kér­déseket, hogy bevezessék-e a keres­kedelemnek szakképesítéshez való kötését. A vitában Szántó Pál hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a nyugdijasok üzletet nyissanak. Lenkei Emil szerint igen nagy szükség van arra, hogy a kereske­dőknél is valósítsák meg a kóny­szertársulást. Igy a Kereskedelmi Tár­sulatok megerősödnének s a keres­kedők ügyeiben bizonyos autonó­miát élveznének. Az általános vita után, amelyben számosan vettek részt a választmány tagjai közül, a következő álláspontot foglalta el: a szabadkereskedelem feltétlenül fenntartandó, kivétel csak a fűszerkereskedelem, amelynek ké­pesítéshez való kötését igen sok fon­tos szempont indokolja; a kényszer­társulás elvét a kereskedőkre nézve is ki kell terjeszteni, mert ezáltal a kereskedők ügyeik intézésében döntő szerephez jutnak. I i Jelentések a vármegyei kisgynlésen A folyó hó 9 én lefolyt vármegyei kisgyűlésről lapunk mult számában kimerítő tudósítást közöltünk, A szo­kásos havi jelentéseket akkor — hely­szűke miatt — nem hozhattuk, azo­kat most az alábbiakban teljes egé­szében adjuk : A vármegyei m. kir. tanfélügyelő október havi jelentése szerint vár­megyénk területén a tanítás az egész vonalon zavartalanul folyt. Megindult az iskolánkivüli népművelés meg­szervezése is. Körülbelül annyi tan­folyam lesz, mini a mult évben. Tóvároson katonai analfabéta , Tár­kány községben ós Koppánymonos­toron gyakorlati főző-tanfolyam kez­dődött, ezeken kivül november má sodik felében harminc különféle irá­nyú tanfolyam indul meg. A vármegyei m. kir. gazdasági jelügyelő jelentése szerint október hó első felében hűvös ós borult volt az időjárás, gyakori esőkkel, mig a má­sodik felében száraz és meleg volt, néha ködös reggelek voltak. Az idő­járás általában kedvezett a betakarí­tási és vetési munkák idejében való elvégzésének. Az őszi repce jól kelt és eddig normálisan fejlődik. Az őszi kalászosok vetését idejében befejez­ték, jól keltek, fejlődésük egyenle tes és kifogástalan Állati vagy ro­varkártevők eddig nem jelentkeztek. A burgonya és tengeri betakarítását simán befejezték, hasonlóképpen a répa legnagyobb részét jó időben takarították be. Szálas takarmány­termésünk kiadós volt, a joszág­áilomány téli eltartása nem fog gon­dot okozni a gazdáknak, azonban a gyenge szalmatermés folytán gyen­gébb lett az almozás. A jószágállo mány kondíciója jó. A tarjáni és császári állatdijazásokon bemutatott állatok a minőségi fejlődésről tesz­nek tanúságot. A terményárak lénye­FÉRFI SZÖVETEK NAGY VÁLASZTÉKBAN OLCSÓM VIRÁGA SZÁNTÓ ÜZLETÉBEN SZÉCHENYI-TÉR nmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm gesen nem változtak, az állatárak némileg emelkedtek. A mezőgazda­sági munkások megfelelő munka­alkalmakhoz jutottak. A komáromi m. kir. pénzügy­igazgatóság október havi jelentése szerint az összes adónemek kiveté­sét a megállapított terv szerint be­fejezték. A behajtási eredmények állami egyenes adóknál októberben a mult év októberéhez hasonlítva 51.000 pengővel kevesebb. Bélyeg­es jogilletókeknél a mult évihez vi­szonyítva 21.000 pengővel, illeték­egyenértéknél 300 pengővel, közúti gépjárművek közúti adójánál 250 pengővel, általános forgalmi adónál 5000 pengővel kevesebb. A budapest-vidéki m. kir. pénz­ügyigazgató ugyancsak bejelentette, hogy az adókivetést elkészítették. A behajtási eredmények állami egyenes adóknál a mult évihez viszonyítva 28.000 pengő, az egész évihez vi­szonyítva 5000 pengő emelkedést, bélyeg- és jogilletékeknél 10.000 pengővel, illetékegyenértéknél 500 pengővel, közúti gépjárművek köz­úti adójánál 1300 pengővel, általá­nos forgalmi adónál 185.000 pengő­vel, a fényűzési forgalmi adónál pedig 100 pengővel több. Az államépitészeti hivatal főnöke bejelentette, hogy az állami és tör­vényhatósági kezelésben lévő köz­utak forgalomképes állapotban vol­tak. Elkészült Esztergom—Dorog között a bazalt kiskőkocka burkolat. Folyamatban vannak az Esztergom— budai ,és a Dorog—máriahalmi th. út, az Esztergom—dobogókői, a Felsőgalla—tarjáni és a Mocsa— naszályi vicinális közutak építése. Az összes munkáknál érezni lehetett az igás napszám hiányát és a fokozódó áremelkedéseket. Bejelentette a hiva­tal főnöke, hogy a miniszter Kárász Vilmos mérnökgyakornokot Zala­egerszegre helyezte át, kinek helyét az alispán az eddig ínséges mérnök­képpen alkalmazott Budai Ferenc okleveles építészmérnöknek havidíjas­képpen való alkalmazásával pótolta. A vármegyei m. kir. tisztifőorvos jelentése szerint októberben a köz­egészségügyi viszonyok kielégitőek voltak. Ragályos betegségek elleni védőoltások folyamatban vannak. A m. kir. belügyminiszter a két éven aluli szegénysorsú gyermekek közti ingyenes szétosztás céljából összesen 57 és fél métermázsa cukrot utalt ki. A cukrot az egészségvédelmi inté­zetek és ahol ilyen nincs, a ható­sági orvosok osztják szét. A magyar Vöröskereszt Egylet légvédelmi egész­ségügyi oktató tanfolyamot rendezett Esztergomban a hatósági orvosok részére. A tanfolyam hallgatói vizsga után képesítést nyertek. A törvényhatósági m. kir. állator­vos jelentette, hogy a ra. kir. föld­mívelésügyi miniszter által ingyen adott 15 liter sertéspestis szérum Ászár, Bajót, Felsőgalla, Máriahalom, Piszke, Süttő, Tarján, Tárkány és Tatabánya községben használtatott el. Lépfene uralkodott két községben, veszettség egy községben, rühösség négy községben, sertésorbánc három községben és sertésvész tiz község­ben. Állatkivitelünk volt Ausztriába 39 vágómarha, 192 vágósertés, 50 vágójuh; Csehszlovákiába 80 vágó­juh; Franciaországba 150 vágójuh és Svájcba 22 vágómarha. na, vasárnap nyílik meg vitéz Bajor Ágoston kópkiállitása Valósággal jól esik az embernek belépni erre a kiállításra, ahol a kint borzongó késő november nedves szürkesége után c c upa nyári csillo­gás és őszi napfényes derű moso­lyog le a falakról. Mintha pillanatra visszatért volna a nyár minden pom­pázatos szinóvel, ez az érzés fogja el a belépőt, ellenére annak, hogy nem csupán tájképekből áll a tárlat anyaga. Az első kép, amely szembeötlik, a Kormányzó Űr Őfőméltóságának olajpor réja, amelyet az esztergomi Vitézi Szék részére festett a művész s amaly nagyszerűen visszaadja a kormányzó érdekesen markáns egyé niségét. Ekörül van csoportosítva 8— 10 bájos gyermekportró, valamint ugyanannyi miniatűr arckép, melyek közül néhány elefántcsontra festve modern formáöan eleveníti fel egy régmúlt kor bájos műfaját. Közöttük kü önösen kiválik Gere Lola opera­énekesnő és egy kékruhás hölgy képmása. A többi falon csak egyetlen arc kép szerepel : mindnyájunk által jól­ismert, nemrég elhunyt Dangelmajer bácsi nagyon szép színekben festett, finom képmása. Egy sorozat csend­élet varázsolja elénk a nyár sokszínű virágainak üdeséget, mig a tójképek (olaj tempera és aquarell) néhány szép esztergomi motívumon kivül veszprémi, tóvárosi, neszmélyi és itá­liai élményeket örökítenek meg. Egy finom aquarel szerepel az ásatások­ról is. A függő képeken kivül látunk nagyjában vagy 50 rézkarcportrót, melyek nagyszerűen mulatják be Bajor kiváló karakterérzékét. Érde­kes és nagy nevek viselői szerepel­nek ebben a gyűjteményben: Cser­noch primás, Arduino Colassanti olasz szépművészeti államtitkár, Et­tore Romagnoli, a hires drámaíró, Babits Mihály, Mécs László képei. Egy másik mappa egy kis gyűjte­mény aquarell vizi hangulatot nyújt a Dunáról és a Balatonról. Művészünk által festett arcképek egy részének fónyképgyűjemónye zárja le a gazdag és változatos anya­got. Szívből örülünk ennek a szép tár­latnak, amely amellett, hogy közön­ségünknek alkalmat ad arra, hogy nem drága árakon igazán művészi alkotásokhoz jusson, mindnyájunk számára komoly művészi élményt is jelent, A kiállítást ma, vasárnap délelőtt

Next

/
Thumbnails
Contents