Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-25 / 93.szám

és kőzúzás folyt. A kitermelt kő_ mennyiség cca 10.000 pengő ön költségi értéket képvisel. Kijavították a kőbányához vezető utakat, a zúzótelep gépházát pedig átépítették. Az inségenyhítő tevékenység ke­retében történt meg a Csarnok-utcá­nak, az Árok-utca jobboldalának, a Rudnay-tér közvetlen területének, a Tábor-utca alsó részének, a Ken­derföld-utcának és a SátorkŐi-útnak makadámmal való burkolása. Jelentékeny részét tették ki a mun kálatoknak a hegyi utak javításai, a terek és parkok rendezései és az időjárás viszontagságai miatt meg­romlott dűlőutak javításai. A parklétesítések közül megemlí­tésre méltók az Erzsébet-liget teljes átalakítása, díszkút és szökőkút fa­ragások, új parkkiképzés a Baross Gábor-út és Tábor-utca keresztező­désénél. A jelentós többi része kisebb ará­nyú munkálatok elvégzéséről számol be, majd a költségekről való elszá­molást mutatja be. Az inségenyhítő tevékenység költ­ségvetésének két főtétele : bevétel: 79.659 P 61 fillér, kiadás : 76.074 P 45 fillér, maradvány 3582 P 16 fii. Az inségenyhítő akciónak jelentő­F. hó 21-én, vasárnapra hirdetett, azonban az Érdi P. L. E. csapatá­nak késése miatt elmaradt bajnoki futballmérkőzéssel ismét egy küzde­lemteljes évad végéhez értünk. Ha végignézünk az elmúlt esztendő bajnoki mérkőzésein azt látjuk, hogy az minden eddigit felülmúló anyagi megerőltetést igényelt. Esztergom futballsportja megala­kulása óta nem tesz mást, mint küzd és harcol azért, hogy felszinen tudja magát tartani, ami ezideig csak a legnagyobb megerőltetés mellett si­került. Sikerült főként azért, mert a pályával nem rendelkező egyesület­nek a Szent Ferencrendi Intézet ren­delkezésére bocsájtotta pályáját min­den anyagi ellenszolgáltatás nélkül és ezzel lehetővé tették, hogy lega­lább némi bevételre tegyenek szert, ami azonban egy esetben sem állott arányban a mérkőzések rendezésével járó kiadásokkal. Küzdött az egye­sület vezetősége, mert remélte, hogy a közönséget, amelyik minden idő­ben segítségére volt az elmúlt idők egyesületeinek, sikerül ismét vissza­hódítani a sporthoz. Mindez azonban nem sikerült. Érthetetlen, hogy ami máshol sikerrel jár, az Esztergom­ban nem vezet eredményre. Ismé­telten hallottuk, hogy a csapat si­kertelen szereplése az egyik fő oka annak, hogy a közönség nem hódol kellő számban kedvenc sportjának. Ezt semmiesetre sem fogadhatjuk el megnyugtató érvelésnek akkor, ha figyelembe vesszük, hogy minden egyesület a bajnokságra törekszik, azonban a bajnoki cím elérése csak egy egyesületnek járhat ki. Csapa­tunk helyezése nem tartozik a sereg­hajtók közé, hanem az élcsoporthoz zárkózik szorosan fel és az évadot a harmadik helyen fejezték be. A csapat tagjai a jól végzett munka után jól megérdemelt téli pihenőre térnek, azonban a vezetőségnek most kezdődik igazi emberfeletti munkája, ha azt akarják, hogy az új évadban a saját pályán lebonyolításra kerülő mérkőzések minden fennakadás nél­kül lejátszásra kerülhessenek, mert nem lehet tovább folytatni azt az ádáz harcot, amit eddig folytattak. Ezzel nem hogy csak idegeiket őrö­lik fel, hanem elvesztik azt az am­bíciót, ami egy egyesület vezetésének feltétlen kelléke. Nem vagyunk hivatottak arra. hogy sége és szociálpolitikai fontossága az alábbi adatokból világlik ki leg­jobban: 1936—37. év folyamán a támogatásban részesültek legalacso­nyabb száma 800 személy (266 csa­ládfő és 614 családtag) mig a leg­magasabb szám 1460 személy (402 családfő, 1008 családtag). Ha ezeket az adatokat a mult évi­vel összehasonlítjuk, kiderül, hogy a támogatottak száma cca 10%-al nö­vekedett, ami ilyen viszonylatban igen jelentős és örvendetes szapo­rulat. A jelentésnek fontos része az is, amely a munkaképtelenek ós a gyer­mekek segélyezéséről számol be. A gyermekek a különböző jótékonysá­gi intézményeken keresztül részesül­tek segélyekben (ruha, cipő). A polgármester jelentésének befe­jezésében hálával emlékezik meg a hercegprímásról, s székesfőkáptalan­ról, a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T-ról, a MÁK-ról, a vármegyéről, amiért bőkezű adományaikkal nagy­ban hozzájárultak az akció sikeres lebonyolításához. Külön köszönetet nyilvánít még a polgármester vitéz Szívós-Wald­vogel József nyug. tábornoknak ós a Szent Antal Szegénygondozó Egyesület vezetőségének odaadó ön­zetlen munkájukért. tanácsot adjunk az egyesület vezető­ségének, ennek még gondolata is távol áll tőlünk, azonban itt e he­lyen leszögezzük, hogy Esztergom csapata az elkövetkező évadot csak az esetben tudja fennakadás nélkül abszolválni, ha annak költségeit már most a téli pihenő alatt előteremtik. Nem számíthat az egyesület ve­zetősége — legalább egyenlőre nem — a pálya közelsége miatt növekvő nézőszámra, hisz ebben már oly­annyiszor csalódott és nem számít­hat arra sem, hogy egyes urak fá­radozásával esetenként adakozással teremtse elő a szükséges kiadásokat, mert úgy az adománygyűjtő, mint az adományt nyújtó előbb-utóbb ki­merül, hanem igenis meg kell hogy alapozzák az egyesületet, hogy ab­ban tovább folytatódhassék az a munka, melyért már eddig is annyit dolgoztak. össze keli hívni Esztergom sport­baratait ós velük egy baráti eszme­csere formájában megtárgyalni mind­azon lehetőségeket, melyek a kive­zetés lehetőségeit nyújtják. Nem szabad hogy Esztergom sportközön ­sége elzárkózzék egyesületétől és nem szabad, hogy az egyesület elzárkóz­zék attól a közönségtől, melyre fel­tétlen szüksége van. Félre kell tenni a személyi ellentót eket és össze kell fogni akkor, ha azt akarják, hogy Esztergom sportja felfelé ivelő le­gyen. Hinni merem, hogy áz Esztergomi Sport Egyesület vezetősége is gon­dolt minderre és módját fogja találni annak, hogy Esztergomban az egye­sület keretein belül megszervezze a sporttársadalmat is, mely lüktető éle­tet visz az egyesületi életbe. Rheuma, köszvény, csúz, ischias. izületi fájdalmait GYÓGYÍTTASSA Budapesten a „Hungária Fürdő" alkoholos TÖB&ÖIYFDRDÖIÉBEN VII. Dohány u. 44. Orvosi felügyelet. Olcsó pausálárak. Ellátásról és szobák ról gondoskodunk az épületben levő CONTINENTAL SZÁLLÓBAN. Is me?tetőt küldünk. Kik fogják a jnbilenmi év történeti játékát előadni? Már több izben volt szó arról, hogy a jubileumi óv rendezőbizott­sága a jövő évi ünnepségek sorába egy nagyszabású történelmi játék megrendezésének tervét is felvette. Két különösen kiemelkedő mozzanat kínálkozott alkalmasnak: vagy az 1241-i ostrom a tatárjárás alkalmá­ból, vagy pedig a törökökkel vivott 1594-i várostrom, amelynek szines sége mellett különös jelentőséget ad az a szomorú kürülmóny, hogy itt szerezte halálos sebét az első nagy magyar lírikus, Balassa Bálint. A rendezőbizottság inkább a má­sodik esemény megrendezésében álla­podott meg, mivel az festőibb, je­lentősebb ós nagyobbszabású is egyúttal. Az elgondolás szerint na­gyon értékes, szép száma lenne ez a nagyszabású történeti játék az augusztus 15-i ünnepségeknek, a külsőségek ábrázolásához szükséges kellékek is már biztosítottnak lát­szanak. A legnagyobb gondot a sze­replők személyeinek kérdése okozza. A dolog természetéből következik, hogy ilyen nagyszabású tömegjele­netet csak egységes vezetés alatt álló, fegyelmezett és begyakorolt tömegekkel lehet méltóképpen meg­rendezni. Az elmúlt esztendőkben a Ludovika Akadémia mindig meg­rendezte a maga nagyszabású tör­ténelmi bemutató játékát, legutóbb azonban, különféle szempontokra való hivatkozással, ennek további meg­rendezését beszünteiték. A jubileumi év helybeli rendező­bizotísága most több irányban is folytat tárgyalásokat, hogy a jövő év történelmi játékának megrendezé­séhez szükséges tömegeket közre­működésre megnyerje és biztosítsa. Reméljük, az illetékes magasabb körök elzárkózása, vagy meg nem értése nem fogja megakadályozni ennek a nagyszabású és értékes ün­nepi számnak megrendezését. miiiiiiiniMiiiiiiiiiiiii Védjük madarainkat I A piciny királykamadár egy éven át három milliónál is több rovart emészt föl mindenféle állapotban: hol mint petét, hol mint bábot, hol mint kifejlett rovart, ami pedig — ha szaporodáshoz jutna — megint nagy rovarszaporulatot jelentene. Még az ökörszemnél is kisebb testű, de bolyhosabb tollú kis madár. Fe­jebubján egy nyelvalakú, tüzesen sárga, sáfrányos folttal, mely feke­tén van szegve. Egész köntöse na­gyon egyszerű zöldesszürke, hasa­felén világosabb. Csőre sötét és ár­forma, lábai feketések. Fészekalja hat, néha tizenegy tojás, akkora, mint egy öreg borsószem: vörhe­nyeges alapon sötétebb szeplőkkel. Örökösen mozgó, fáradhatatlanul bujkáló, kereső és nagyon hasznos madárka. Sokszor a cinegékkel egy rajban dolgozik, jön megy és hallatja szit-szit-szit hívogató szavát. A feny­vesekben önállóan is alkot népes ra­jokat, azonban lombos fák közt a cinkékkel társul a legszívesebben. A kék cinege nem Í3 sokkal na gyobb, de óvenkint hat és fél millió rovart pusztít el; de ezenkívül még minden évben 12-16 íiókát is föl­nevel, ami megint azt jelenti, hogy egy ilyen cinegecsalád huszonnégy milliót kitevő rovarmennyiséget fo­gyaszt el, vagyis ennyinek a kárté­telétől óvja meg a kertet, az erdőt és óvja mindenütt, ahol csak hoz­záfér. Megszámlálták, hogy egy ci­negepér 17 óra alatt négyszázhetven ötször tért vissza fiaihoz eledellel. Hasznos madaraink az őszi ter­mények betakarítása után nem ta­lálnak a halárban annyi táplálékot, amennyiből meg tudnának élni, azért jönnek a lakott helyek környékére. Segítsünk az éhező hasznos mada­rakon! Városunk területén a cser­készcsapatok eddig 44 helyen felál­lított madáretetőt látnak el naponta friss madáreleséggel. Kérjük a mé­száros- és hentesipartestület tagjait, az internátusok vezetőit, hogy a fagy­gyút, szalonnabőrt, továbbá gazdál­kodó polgártársainkat, hogy napra­forgófejeket, szénatöreket, fűmagot, esetleg kölest és kendermagot, vagy tököt küldjék hasznos madaraink téli etetésére a vármegyeház gyü­mölcstermelő és értékesítő felügyelő­ségébe, (udvaron balra). HIBKK Késő ősz van... Egy asszony megy előttem az utcán. Kezében 5—6 szál bimbós rózsa. Az utolsókból, a ki nem nyitottakból. Fázósak, fagyosak a bimbók, mint az összehúzott ka­báttal siető emberek, Fejük leko­nyul, el nem mondott panasszal: mi élni akartunk, nyilni gyönyö­rűvé, de jött az ősz fagyos keze és lecsukódott a szemünk. Mennyi szomorúság^mennyi el­haló emlék és megfagyott igéret beszél a pár szál virágból. Egymásra boruló, dércsípte szir­mok bársonyszája hiába tüzesedett a ködruhán áttörő sugarak me­lege felé. Játék Az ősz játszott a virág­gal s a nő, az asszony belehalt a játékba. De a győztes is utána­meni... néhány lépéssel utóbb le­helte el utolsó vágyó irigy dalát a sárga ősz ... Ezt a dalt hallgattam. Asszony­ról dalolt, sárga tearózsáról, aki nek mosolya remény volt és re­ménytelenség. Kőmosolyt játszott s ahogy kicsordult egy sóhajos könnye, gyönggyé keményült, mint a harmat dérré. .. Kő-könnyet mosolygott, ősz volt hű csatlósa. Asszony szép álom volt: Sárga tearózsa. E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Eitner Elemér nyolcvanadik születésnapja. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgató, az esztergomiak népszerű „Káci bácsi-"ja a mai napon ünnepeli születésének nyolcvanadik évfordulóját. A ma is friss egészségnek s derűs kedólyálla­potnak örvendő s Esztergomban ál­talános szeretettel s közbecsülésse 1 körülvett egyházférfiú születésének mai örvendetes évfordulóján őszinte szívvel kívánjuk, hogy a minden­ható továbbra is a legjobb egészség­ben s friss jókedvben tartsa meg őt még sok éven át. Gerevich Tibor kitüntetése. A San Luca királyi művészeti akadémia a külföldi irók közül Gerevich Tibor egyetemi tanárt tiszteletbeli tagjává választotta meg. Vitéz Bajor Ágost festőművész képkiállítása. Mint értesülünk, vitéz Bajor Ágost festőművésznek mária­punkban említett kiállítását ünnepé­lyes külsőségek között Glatz Gyula polgármester nyitja meg nov. 18-án, vasárnap d. e. 11 órakor a Lőrinc­utcai Nemzeti Egység Pártjának he­lyiségében. A körülbelül 50 darabból álló kollekció igen változatos tárgyát tekintve s az eladó képeken kivül egy sorozat finom portré ad komoly művészi valőrt a kiállításnak. Mint érdekes aktualitást említjük meg, hogy éppen a napokban vásárolta meg művészetünk két képét a Szé­kesfővárosi Múzeum. Támogassuk az esztergomi futballsportot

Next

/
Thumbnails
Contents