Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-21 / 92.szám

kőtörőgépek gyártásával óhajtja ki bővíteni. Petz Testvérek Rt. tehát, hogy a folytonos fejlődés miatt szűkké vált táti-úti gyártelepét a szükséghez mérten kibővithesse, ez év április hó 6-án kérvényt adott be a városhoz, hogy a gyártelep melletti városi le­gelőterületből, mely afféle vadvizes, gödrös területnek látszik, engedjen át a város a gyár fejlesztése céljaira cca 8 holdnyi területet. A beadvány idején a gyár 17 tiszviselőt és 135 munkást foglalkoztatott, ez a lét­szám azonban az azóta eltelt 7 hó­nap alatt máris 214 főre szaporo­dott, de a gyár további fejlesztése esetén cca 300 munkást tudna fog­lalkoztatni. A gyár A. t£. Morrison et Sons Ltd. Leicester-i (angol) elektromos energiával hajtott autóinak magyar­országi gyártását akarja cca negyed­millió pengő kezdőtőkével bevezetni egyéb gyártási ágazatai mellett. E célból volna szüksége a kért városi területre. A gyár kérelmét a városi képviselőtestület még nem tárgyalta le, ami bizonyára indokolt is, mert az ilyen nagyobb ügy előkészítésé­hez s kidolgozásához sok idő kell. Az ügy azonban már a komoly elő­készítés stádiumában van s minden remény megvan arra, hogy dön­tő tárgyalásra mihamarabb a vá­ros képviselőtestülete elé kerül. A gyár kérelmének kedvező el­intézése mellett sok és alapos érv szól. Ugyanis a fenn felsorolt gyár­tási cikkekből mintegy 150.000 pengő értékű van állandó gyártás alatt, a gyár munkásainak létszáma állán dóan szaporodik, a vállalatnak 1939-ig előre biztosítva van a munkája, s az utóbbi évben a gyár vagyona mint­egy 70 ezer pengő értékű beruházás­sal gyarapodott. A gyár máris expor tál Angliába, Csehszlovákiába, Pa­lesztinába, Ciprusz szigetére stb. Az elmúlt tizennyolc év alatt a Petz Testvérek Rt. Esztergom váio sának kétségtelen előnyt jelentett a munkanélküliség leküzdésében s így nagyon megszívlelendő volna e cél ból is a vállalat kérelmének akadály talán teljesítése. kanélküli nincsen és tudom, hogy minden újabb letelepülés tisztviselő­és munkáscsaládok beszivárgását je­lenti, ami a város jöveáelmét emeli. Egyébként szeretettel várom a je­lentkezőket" — fejezte be az ipar­barát polgármester érdekes nyilatko­zatát. * « « Mihez kezdjünk hát? Fejlesszük tovább városunk fürdő ­és iskolavárosi jellegét, meg idegen­forgalmunkat, meri ezen a réven az iparosok és a kereskedői* jutnak be­vételhez, de nyissunk utat minden olyan új településnek és munkaal kálómnak, melynek révén a földmí­ves és munkásosztály biztosíthatja mindennapi szűkös kenyerét. Úgy tudjuk, hogy városunk pol­gármestere is már régebben tett kez­deményező lépéseket, mikor a Gyár­iparosok Orsz. Szövetségének figyel­mét felhívta az Esztergomban kínál­kozó gyártelepítési lehetőségekre. Ne feledjük azonban, hogy a vá­ros legmesszebbmenő éráekeinek meg­óvása s biztosítása is a város veze­tőinek elsőrendű feladata, amit ők semmi körülmények közt nem té­veszthetnek szem elől. Bizonyára ezeknek az érdekek nek körültekintő mérlegelése és meg­fontolása teszi a Petz féle ügy elin­tézését is bosszadalmasabbá, amit be kell látnia az érdekelteknek is. S most leközöljük még Vác város polgármesterének nyilatkozatát, me­lyet e hó első napjaiban adott a „Pesti Tőzsde" munkatársának. „Tudom — mondotta dr. Inczédy Meiszner János, a két hónap előtt megválasztott új polgármester, — hogy Vác városa a vidéki városok sorrendjében talán a 3. helyen áll ipari szempontból. Gondolom, csak Győr­nek és Szegednek van nagyobb ipara, mint Vácnak, ahol a Duna, a vasút és a fővárosba vezető kitűnő út, meg Budapesthez való közelsége teremtet­ték meg a város tekintélyes iparát. Érdekes véletlen, hogy a Salzmann­féle új fonógyár építkezéséhez az első kapavágást éppen ma tették és hogy a Horganyhengermű többszáz­ezerpengős üzembővítési munkálatai is hamarosan megkezdődnek. Váro­sunkban a nagyüzemek mellett, mint az angol érdekeltségű Kodak-gyár, a Váci Fonógyár, a Horganyhen­germű, a Bélésárúgyár, a Budinszky­féle Radiátorgyár, a Hirmann Ferenc Szerszámárúgyár, a Váci Kötőszövő és a tavaszra elkészülő és többszáz munkást foglalkoztató Salzmann-féle Fonógyár, egy sereg kisebb üzem is dolgozik, igy pl. a Glóbus „kötőszö­vőgyár, a Hermann Harisnyagyár, a Schwartz Henrik Textilgyár ós vagy 700, segédmunkaerővel dolgozó önál ló iparos egészíti ki Vác város ipari jellegét. Nálam — mondotta továbbá a pol­gármester — minden ipari letelepü­lés a legmesszebbmenő támogatásban fog részesülni, mert értékelni tuáom azt az irigyelésreméltó állapotot, hogy városunkban munkaképes mun Fényesen sikerűit a Stefánia Szövetség jótékony célú teaestje Az idén a Stefánia Szövetség hely­beli szervezete kissé korábban ren­dezte meg az évek óta szokásos Mikulási és Karácsonyi Vásárt. A vásárt fényes és előkelő közön­ség jelenlétében, ünnepélyes külső­ségek között szombaton délután nyi­totta meg dr. Csárszky István prelá­tus-kanonok, a helybeli szervezet elnöke. Megnyitó beszédében utalt az anyák nagy és nemes hivatására. — Lehetnek — mondotta dr. Csárszky István — a férfinemben olyan zsenik, akikhez hasonlókat a nők között nem találhatunk, de min­den zseninek nő volt az édesanyja. — Mióta ember van a földön, a nőnek legszentebb s legnagyobb hi­vatása az anyaság, ez a hivatás emeli mindig a legnagyobb piedesztálra a nőket. Dr. Csárszky István beszédének további részén megköszönte a fárad ságos s önzetlen közreműködést a hölgybizottság elnökének, dr. Rado­csay Lászlónénak, a hölgybizottság tagjainak, a közreműködő szereplők­nek és azoknak, akik a Stefánia Szövetség céljaira bármit is áldoztak. Beszédének befejezéséül pedig kü­lönös köszönetet mondott az Eszter­gomban és Táborban állomásozó zászlóaljak tisztiasszonyainak, a kik áldozatos munkájukkal szintén igen sokat fáradoztak a vásár érdekében. A nagyhatású megnyitóbeszéd után Kricsfálvy Viktorné remekül kulturált szép hangján egy áriát a Cigánybáró­ból s két műdalt énekelt nagy sikerrel. A kis Csiby Viola ének- és tánc­száma nagy meglepetése volt a mű­sornak. A kis gyermeksztár remekül kidolgozott táncszámában a klasszikus ballett minden szépségéből kaptunk ízelítőt. Minden mozdulatában annyi báj, annyi szépség, annyi kidolgo­zottság volt, amilyent csak a leg­nagyobb gyermek-világsztároknál lát­hatunk. A táncszám, amelyet a ha­talmas tapsviharra meg is ismételt, mindenkit a legnagyobb reménnyel s örömmel töltött el a jövőre nézve, A műsor után jól sikerült tombola volt, majd Bangó Jani tánczenéjére késő éjjeli órákig szórakozott a meg jelent közönség. Vasárnap egész nap nyitva volt a vásár, majd délután a Legényegylet gárdája előadta a „Helyet az ifjú ságnak" cimű pompás, fordulatos vígjátékot. A gördülő, kitűnő előadás rendezése Merényi Gyula érdeme. Az előadás ismét új sikert hozott a Legényegylet kiváló műkedvelői gár­dájának. A szereplők mindegyikéről csak a legnagyobb dicsérettel és elismeréssel emlékezhetünk meg. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő rn. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel kutat, úgy bel- mint kilfőliön. Népművelési bizottsági ülés Komárom - Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizott­sága f. hó 11-én tartotta évi köz­gyűlését a vármegyeház kistermében, dr. Frey Vilmos alispán elnöklete alatt. Megjelent az értekezleten dr. Ra­docsay László főispán, vitéz dr. Zsiga János vármegyei másodfői egyző, dr. Brenner Antal városi főjegyző dr. Drahos János érseki általános helytartó, Jeszenszky Kálmán prelátus­kanonok, dr. Balogh Albin bencés­gimnáziumi, Blaskovits Piacid leány­gimnáziumi,, Bar tál Alajos tanító­képző-intézeti igazgatók, vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Serényi Gyula vármegyei számvevőségi fő­nök és még kb. harminc igazgató­sági tag. Az előadói tisztet Wiesenbacher József vármegyei népművelési titkár, állami iskolafelügyelő töltötte be és beszámolt azon munkásságról, amely a vármegye területén a különféle ismeretterjesztő előadások és tan­folyamok keretében az év folyamán lezajlott. Megemlékezett a vármegye lelkészeinek, tanárainak, orvosainak és tanítóinak gondos népnevelő mun­kásságáról, amelyhez a községi jegyzők népnevelő munkássága is csatlakozik. Mint egy szines film, úgy rajzolódott a bizottság tagjai elé a vármegye minden községének és pusztájának iskolánkivüli munkája, amely kiterjed az ismeretterjesztő előadásokra, a műsoros estékre, az analfabéta-tanfolyamokra, a történelmi és honismereti tanfolyamokra, a szá moló-, mérő-, fogalmazó-, helyesíró tanfolyamokra, az ének- és zene tanfolyamokra, a gyakorlati főző-, háztartási és otthongondozó tanfo­lyamodra, műkedvelő előadásokra, a népies irodalmi ismertetésre és a levente ismeretterjesztő előadásokra. A bizottság tagjai nagy figyelem­mel hallgatták az előadó bejelentését és nagy megnyugvást keltett azon bejelentés is, hogy a vármegye va­lamennyi községe, amely villany­hálózattal van ellátva, már vetítő­géppel is rendelkezik. Ezzel kapcso­latban elhatározta a bizottság, hogy a jövőben a villanyárammal nem ren­delkező községeket fogja ellátni ve­títőgépekkel. Nagy megnyugvást keltett a bizott­| ságban a tarkányi cigányiskolának

Next

/
Thumbnails
Contents