Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-18 / 91.szám

hogy a város tegyen konkrét javas­latot arra vonatkozóan, hogy milyen telket ajánl fel a vitézeknek, mert az eddig szóbajöttet a vitézek nem tartják alkalmasnak. Kiffer János indítványozza még, napirend előtt, hogy a Szent Anna templom közvetlen köz léből helyez­zék el a korcsmát. A polgármester megnyugtató fele­lete után a közgyűlés a tárgysoro­zatot kezdte tárgyalni. Tudomásul vette a képviselőtestü­let, hogy a polgármester dr. Macho­vich Gyula halálával megüresedett virilis tagsági helyre dr. Mike Lajost hivta be. A legtöbb" s adót fizetők névsorának felülvizsgálásáru hivatott bizottságba Etter Ödönt, dr. Gróh Józsefet és dr." Zwillinger Ferencet választot­ták meg. A közgyűlés ezután az iskolaor­vosi szabályrendeleten, a reálgimná ziumi tandíjszabályzaton eszközölt néhány kisebb módosítást, majd tudomásul vette a tiszti főügyész jelentését arra vonatkozóan, hogy a Hungária ellen indított 'árfolyam próbapert a város másodfokon is elvesztette. Glatz Gyula polgármester nem tartja helyesnek a pör továbbvitelét, mert visszalépés esetén valószínűleg tárgyalásra kedvezőbb atmoszféra lesz. Prommer Ferenc is a polgármes­ter álláspontján van, mert a Hun­gária jóakaratán függ, hogy a köl­csönt hosszabb lejáratúvá alakítsák át, ami nagy érdeke lenne a vá­rosnak. Lenkei Emil szerint a várost nem igen lehet elmarasztalni ebben az ügyben, mert a Hungárián múlott, hogy az értékállóság zsinórmértékéül a svájci frankot választotta. Dr. Berényi Róbert és dr. Zwil linger Ferenc a pörnek továbbvitele érdekében szólaltak fel. Nádler István hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben a város érdekét kell szem előtt tartani és igy jó volna előzőleg a Hungáriával érint kezesbe lépni. Még Glatz Gyula, dr. Zwillinger Ferenc, dr. Marcell Árpád, dr. Ham­vas Endre szóltak hozzá a vitához, amely csak eszmei jellegű volt, mert konkrét indítványt hiányában hatá­rozatot hozni nem lehetett. Tudomásul vette a képviselőtes­tület, hogy a belügyminiszter az 1937. évi háztartási költségvetést kisebb módosításokkal jóváhagyta. Elhatározta a közgyűlés, hogy a vízdíjakat az 1937. évi költségvetés szerint állítja be s erre vonatkozóan feliratilag kéri a minisztériumot, amely nek az az intenciója, hogy a vizái­jakat továbbra is le kell szállítani A belügyminiszter elrendelte, hogy á városnak képzett tűzoltóparancs­nokot kell tartania. Ezt a kérdést költségkímélés szempontjából úgy ol dotta meg a képviselőtestület, hogy az állást László István pénzügyi tanácsnokkal töltötte be, akinek arra a szükséges képesítése megvan. Dr. Meszlényi Zoltán lemondása folytán megüresedett bizottsági he lyekre a közgyűlés dr. Hamvas End­rét, dr. Mike Lajost és dr. Gróh Józsefét, míg dr. Brenner Antal le­mondásával megüresedett iskolaszéki tagságra dr. Sántha Józsefet válasz­totta meg. Tudomásul szolgált, hogy az ide genforgalmi bizottság Bodor Zoltán­néval fennállott idegenforgalmi, hí vatali szerződést /elbontotta. A képviselőtestület elhatározta, hogy kérni fogja a Fleischmann féle ház megvételére a kisajátítási eljárás elrendelését. Ezzel kapcsolatban vitéz Szívós­Waldvogel József az utcanyitást sür gette, mert már nem érdemes vára­kozni, hogy néhány pengőt spórolni lehessen. A közgyűlés a kisajátított szent­tamási házak bontási anyagát a Move-nek adományozta, majd elha­tározta, hogy a jövő évi fokozottabb idegenforgalomra való tekintettel hat utcaseprőt alkalmaz és két fogatot állit be. Ezután a kórházi költségvetés, a kórházi létszám felemelése, a Simor­kórházi szerződós felmondása szere­pelt a tárgysorozaton. (Ezeket a ja­vaslatokat már részletesen ismertet tük.) Vitéz Szívós- Walávogel József a kórházépítéssel kapcsolatban beje­lentette, hogy tudomása van arról, hogy az OTI az építkezésekhez a pénzt a különböző nehézségeket tá­masztva, nem folyósítja. Nem lehet ilyen kérdéseket bürokratikusán ke­zelni. Glatz Gyula polgármester közölte, hogy az OTI által kért adatokat be­szolgáltatta s a kölcsön simább fo­lyósítása érdekében személyesen fog közbenjárni. A kórházi telefonberendezési mun­kálatokat a képviselőtestület az esz­tergomi Electra-cégnek ítélte oda, majd elhatározta,,hogy a visegrádi út építésének költségeihez kőanyag, fuvar és henger adásával, mintegy 13.000 pengő értékben hozzájárul. Új utcaneveket kreált a közgyű­lés : Zsalazsom és a külhatár egy részének új neve: „Esztergom Szent István város", a Szent István elemi iskola melletti utca új neve: „gróf Klébelsberg-utca", a Hévíz-parkot és és a Ferenc József-utat összekötő út új neve „Fürdő köz". Gérecz Géza közgyám a mult évi inzégmunkákról számolt be. (Részle­tesen jövő számunkban ismertetjük.) Dr. Zwillinger Ferenc ennél a pontnál hangsúlyozta, hogy az utcá­kat jobban kell megcsinálni. Nem tudja elképzelni, hogy mi az oka annak, hogy az utak ilyen hamar tönkremennek. Glatz Gyula polgármester közli a kérdésre válaszolva, hogy az ilyen makadámépitésű utakat minden két évben felületileg újra kell kezelni. Nádler István kifogásolja, hogy a Vár-utca néhány hét óta teljesen járhatatlan. Vitéz Dudás László megnyug­tató válasza után Erős András hang­súlyozza, hogy a szentgyörgy mezőie­ket jobban kellene részesíteni az in­ségmunkákból. Sebők Ferenc szerint az inség­munkákat jobban kellene elosztani, mert vannak olyan iparosok, akik a nyár folyamán nagyon jól keres­nek s ennek ellenére is kapnak in­ségmunkákaí. Erre vonatkozóan kon­krét neveket is igér állítása bebizo zonyítására. Gérecz Géza magyarázatul közli, hogy ezen a téren a visszaéléseket megakadályozni majdnem teljes lehe­tetlenség. A jövőben a szükséges környezettanulmányok elvégzését a franciskánus nővérek végzik, igy sokkal btetosabb lesz a segélyek el­osztásában. Vitéz Szivós-Waldvogel József, dr. Zwillinger Ferenc között éles ösz szeütközésre kerül ezután sor egy elvi jelentőségű kérdésben. A hatal inas zajban a polgármester csak hosz szú csengetés után tud rendet te­remteni. A tárgysorozat utolsó pontjaként árgyalta te a közgyűlés az 1937. ház tartási költségvetést. (A költségve­tésre szombati számunkban vissza­térünk.) A költségvetés lényegesebb pont­jait Prommer Ferenc főszámvevő ismertette. Vitéz Szivós-Waldvogel Józsefei fogadja a költségvetést, mert az sze rinte, alapos, reális munka. Dr. Csárszky István a Stefánia Szövetség szabályrendeletét sürgette. Dr. Brenner Antal megnyugtató .válasza után dr. Zwillinger Ferenc állott fel szódásra. Kifogásolja, hogy drága volt a vízvezeték, helytelen a piacrendezés, nincsenek kellő munkaalkalmak, a gazdák nélkülözik a szakszerű okta­tást, pedig erre vonatkozóan a főin­téző már tett Ígéretet. A költségve­tésben mutatkozó deficitnek szerinte legfőbb oka a városi gazdaság. El­hibázott a gazdálkodás, nem meg­felelő a fakitermelés. Ezeknek felül­vizsgálására miniszterközi bizottság kiküldését indítványozta. Glatz Gyula polgármester hang-l Mihez kezdjünk? súlyozta, hogy már volt kinn mi­niszteri bizottság, amely a gazda­vezetést felülvizsgálta és rendben ta­lálta. A közgyűlés dr. Zwillinger Ferenc indítványát elutasította. A költségvetéshez más hozzászóló nem volt, s igy azt a képviselőtes­tület egyhangúan elfogadta. A közgyűlés este negyed 8 óra­kor őrt véget. Esztergom ötven év előtt a nyu­godt, kiegyensúlyozott polgári jólét városa volt. Lakói, bármily foglalko­zást űztek is, nagyobb gondok, na­gyobb nehézségek nélkül biztosítani tudták szorgalmukkal nem túlhaj­szolt és nem bizonytalan munkale­hetőségek között kisvárosi életstan­dardjukat. Esztergom ma egyike a legszegé­nyebb vidéki városoknak. Ipara alig van, mert a kisiparos munkalehetősé­geit nagy mértékben kisajátította or­szágszerte a gyáripar, meg a nagyüze­mek, kereskedelme pang szerencsétlen földrajzi helyzete miatt, termelni nem tud szűk határa s a földbirtok elap­rózottsága, határoltsága miatt, tiszt­viselőtársadalma pedig olyan csekély létszámú s olyan szegény, amilyen a tisztviselő örök idők óta volt. De mi nem az a fajta vagyunk, amelyik elhagyja magát s kétségbe­esik. Mikor a nagy háború utáni fokozatos gazdasági lecsúszásban észrevettük, hogy exisztenciánk min­den vonalon erős pangásra van kár­hoztatva, kapkodtunk új megélhe­tési bázisok után. Először fürdőváros akartunk lenni. Van egy thermálvizes csodabő for­rásunk, valóságos árkánum, ideges, gyönge emberek számára, szépen kiépített fürdőteiepünk, van is bősé­gesen nyári fürdővendégünk, hét­végi kirándulónk, de ebből az egyes polgárnak természetesen nincs oly haszna, hogsy megélhessen. Jut ezen a réven valami bevétel a kereskedő nek, valami a termelőnek s az élel­mezési iparnak is, de ebből Eszter­gom város — mint kimondott für­dőváros — boldogulni nem tud sem ma, sem a közel jövőben. Lehet ez a fürdő egyik számba­vehető közgazdasági tényezője va­lamikor, — ha lesz elég pénzünk annak kívánatos fejlesztésére, — de ahhoz még hosszú évek kellenek s akkor is számolnunk kell még sok gátló lehetőséggel. Próbáltunk iskolaváros lenni, hi­szen valamikor a szegényebb csalá­dok pénzügyi egyensúlyát 2—3 kosz­tos diáktól eredő szűkös mellékkere­set biztosítani, vagy legalább is dif­ferenciálni tudta, de hol vannak ma a kosztosdiákok s hol van ma a diákok, összességétől várható meg osztott jövedelem, melyből jutott az iparosnak, kereskedőnek, termelőnek, sőt közvetlen a háztulajdonosnak is az aprópénz guruló természete foly­tán, de ma ezt a lehetőséget is érez­hetően nélkülözik az erre a kereseti forrásra a múltban ráutalt törpe ház­tartások. Próbálunk ujabban idegenforgalmi téren is eredményeket elérni, da lát­>uk a legutóbbi idegenforgalmi bi­zottsági ülésen is, hogy az idegen­forgalom tervszerű és célirányos megszervezése nem olyan könnyű dolog, mint amilyennek látszik, s hogy ahhoz csak alapos hozzáértés­sel lehet hozzányúlni. Az idegenfor­galmi hivatalt, — tekintettel a meg­kezdett kettős szentév várható ide­genforgalmára — most fogják át­szervezni. Mire komolyan bedolgoz­za magát ez az átszervezendő hiva­tal, akkorra talán le is telik a kettős cimű idegenforgalmi év. Hát itt sem vagyunk szerencsé­sek, mondjuk olyan szerencsések, mint pl. Gyöngyös, vagy Kecske­mét, vagy Kőszeg, vagy mondjuk .. . Nagymaros. Van egy tréfás kártyatrükk. A zsebemből kártyákat húzok elő s a titokban megnézett kártyára irányít­va a bámutó hallgató figyelmét, mon­dom : kihúztam a zöld felsőt, marad a zöld tizes. Én is azt mondom : kihúztam már a fürdővárost, az iskolavárost, az ide­genforgalmat, amitől még legtöbb eredményt lehet gazdasági téren vár­ni s ezek után marad: vagy az öt­ven év előtt nyugodt polgári jólétet biztosító szőlő- és gyümölcskultúra, vagy a gyártelepítés. De a gyümölcskultúra gyümölcsö­zővé tételéhez is — persze egy cso­mó szakirányítás biztosítása mellett — 8—10 évnyi berendezkedési s várakozási idő kell. Gyöngyöst, Kecs­kemétet, Nagykőröst előrelátó szak­emberein kivül persze terepviszonyai s talajadottságai juttatták mai gaz­dagságához ós jólétéhez, de mi va­lahogyan erről is mintha lekéstünk volna már. Marad tehát a zsebem­ben az utolsó kártya, a zöld tizes, a gyártelep ítés, mint a legrövidebb idő alatt a legtöbb kilátást, gazdasá­gi fellendülést, pénzforgalmat, mun­kát jelentő gazdasági s megélhetési forrás. A gyár munkát nyújt, hangsúlyoz­zuk : állandó munkát nyújt a mun­kásnak (a napszámosnak, alkalmi­és szakmunkásnak), az iparosnak, a fuvarosnak, a tisztviselőnek, forgal­mat biztosit a kereskedőnek, a ház­tulajdonosnak, a termelőnek, hozza és szétaprózza a pénzt, forgatja a heverő tőkét, foglalkoztatja közvetve a közlekedési vállalatok, bányák, nyersanyagtelepek s más gyárak al­kalmazottait, a gyár székhelye s mű­ködési területe felé irányítja a gaz­dasági vérkeringést s a vagyonoso­dási, kereseti lehetőségeket. A gyár a legbiztosabb jövedelemforrás egy város lakossága számára. Talán fölösleges is erre példákat mondanunk, pedig nem kell értük messze mennünk. Itt van mindjárt a szomszéd város: Vác. Vagy itt van Győr. Kálmán Gusztáv néhai képviselőnk s kereskedelemügyi államtitkár prog­rammbeszédóben füstölgő gyárkómó­nyeket igért Esztergomnak. Ő mint szakember tudta jól, mit jelent egy városnak a gyártelepités. Erőt, fej­lődést, gazdasági megerősödést. Mihaz kezdjünk ? — kérdezem cikkem elején. Ezt majd részlete­sebben kifejtem e lap következő szá­mában megjelenő cikkemben. Vármegyei gyűlések F.hó 9-én tartották meg a megyei bizottságok havi rendes ülésüket a vármegyeház kistermében dr. Rado­csay László főispán elnöklete alatt, a tagok élénk érdeklődése mellett. A kisgyűlésen vitéz Sziv ós- Wald­vogel József napirend előtti felszóla­lás keretében erélyes intézkedést kér arra vonatkozóan, hogy a nagyobb forgalmú utakon közlekedő autók részéra biztosítsuk a gyors közleke­dési lehetőséget. Különös fontossága van ennek a Szent István-óv küszö­bén. Szóvá tetfe, hogy nemcsak kor-

Next

/
Thumbnails
Contents