Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-07 / 88.szám

két a templomnak most a restaurációkor kibontakozó igazi bárok szép sége. Ezért illeti meg Takáts Istvánt, a templomot restauráló festőművészt a legteljesebb elismerés, mert, mint kagylóból a gyöngyszemet, maradéktalanul kibontakoztatta a kegyúri templomnak minden gyönyörűségét az idő vasfogának porlasztó munkájából. A templom megtekintésekor először a szentélyben állunk meg néhány percre. A szentély boltozatán a régi freskót. Szent Pál lefejezésót látjuk, csakhogy megújulva, színeiben megfinomodva, remekül beilleszkedve az új környezetbe. (Ezt a képet már egyszer restaurálta Feichtinger festőművész gr. Csáky Károly plébánossága alatt 1883-ban, a mostani restaurálás azonban összehasonlíthatatlanul jobban sikerült.) A boltozati freskó körül a négy evangélistának képeit láthatjuk igazi szép bárok kidolgozásban. Érdekes megemlíteni, hogy ezek a képek is régiek. Eddig azért nem voltak láthatók, mert egy régebbi restaurálás alkalmából egyszerűen barbár kézzel bemeszelték, csak most, mikor a falakat lemosással előkészítették a restaurálásra, tűntek újra elő. Az igy szinte felfedezett képeket Takács István remek művészi megérzéssel mentette meg és varázsolta át a későbbi jövendőnek. A szentélyben ezeken kívül a régi oltárkép feletti mezőnek remek ornamentikája vonja magára a figyelmet a Szentháromság Dürer elgondolású szimbólumával. (Háromszög, az Atya, a kereszten függő Krisztus s a galamb, mint a Szentlélek szimbóluma.) A szentélyi oltárkép régi olajfestményének műmárványalapzatát, félkörben kiegészítették s igy az egésznek sokkal szebb a perspektívája. A templom hajójának két freskója közül a szentély felé eső Szent Miklósnak, mint a hajósok védőszentjének életéből vett jelenetet ábrázol. (Szent Miklós azért a hajósok védőszentje, mert egy alkalommal éhínségbe jutott városának hajón hozott élelmet). A belvárosi templomban azért készült ez a jelenet, mert valamikor kb. a mai városháza területén állott egy Szent Miklós templom, amely vaiamiképen a mai kegyúri plébániatemplom elődjének tekinthető. A hajó második freskója Szent Lőrinc életéből azt a jelenetet ábrázolja, amikor a római helytartó tűzhalólra ítéli, körülötte a szegények csoportja látható, akiket a nagy szociális szent segélyezett s gondozott. Szent Miklós freskója körül jobbra és balra Szent István s Boldog Margit, Szent Lőrinc jelenete körül pedig Szent Imre s Szent Erzsébet képei egészítik ki a hajó tetőzet nek festői alkotását. A templom új freskóit a bárok díszítések pompája veszi körül, dicsérve Takács István mellett a segédkező Fundschler Móric festőmű vész remek ízlését. A falak alapjait körben műmárvány-táblák egészítik ki, érzékeltetve színben s kidolgozásban az épitke zés statikai törvényeit. A remek bárok szószék s az oltárok gondos és lelkiismeretes letisztítás után maradtak a régiben, régi patinájukkal nagyszerűen illenek be az egész bárok összhatásba. A templom bejárata mellett a két oldalkápolna, a hívek nagy örömére, új köntöst nyert, a jobboldali bárok díszítésekkel, a baloldali pedig Ta kacs Istvánnak ajándékképpen remekelt Fájdalmas Szűzanya freskójával gazdagodott. Az oldalkápolnák bejáratai felett a városnak, mint kegyúrnak két címere látható. (Az 1762-iki, a templom épitésekori és a mostani, a meg újitáskori.) Érdemes még megemlékezni a templom világítási berendezéséről, amely kidolgozásában, fényhatásai ban méltóképpen illeszkedik be a templom általános perspektívájába. A szentély világítását két drb 1000 voltos, a hajó pedig négy drb 200 voltos reflektortól kapja, amelylyel a fényt a boltozatra, vetítik, ami egységes, nyugodt fényhatást biztosit. Ujabb világítási berendezések még a barokk kiképzésű villany tartók, amelyeket szintén Takács István tervezett. Nagyon szép a szentély ötökmécsese, amely 1783 ból való s amely most megújítva szintén igen nagy értéke a templomnak. íme, a megújult belvárosi kegyúri plébániatemplom rövid leírása. Ez az ismertetés azonban csonka maradna anélkül, ha nem emlékeznénk meg dr. Felber Gyula plébánosról, akinek éveken át folytatott kitartó, fáradságos munkája termetté meg gyümölcsét. Az ő lelkipásztori gondossága, ügyszeretete hivta fel figyelmét az összes illetékeseknek a restaurálás szükségességére s nem hátrált meg semmiféle nehézségtől sem, amig terve anyagilag s erkölcsileg biztosított nem volt Esztergom kö zönsége elsősorban neki hálás, hogy kegyúri temploma legmagasabb fokban méíó hajléka az Istennek. A templom megtekintése után felkerestük dr. Felber Gyula plébánost hivatalában s megkértük őt, hogy ismertesse lapunk közönségével a restaurálás anyagi oldalait, a valószínűleg felbukkanó sok nehézséget s a jól végzett munka várható gyümölcseit. Lekötelező szívességgel adott feleleteket kérdéseinkre. A beszélgetés tanulságait a következőkben adhatjuk: Legnagyobb elismeréssel és hálával kell megemlékezni a hivek áldozatkészségéről, akik a nehéz idők ellenére is filléreikkel biztosították a templomfestés anyagi fedezetének legnagyobb részét, továbbá a városról, mint kegyúrról, amely az építészeti és kőműves munkálatokat végeztette el. Az Egyházközség által végeztetett festés, műmárványburkolás és villanyszerelés összes költsége kb 16 300 P volt (festés 10.000 P, műmárvány 2.300 P, a villany 4.000 P), ebből gyűjtés útján összegyűlt 11.000 P, a templompénztárból fedezhető volt 3.000 P, hiányzik még 2.300 P, amit szintén a hivek további adományaiból remé'nek pótolni. A város az építkezésre 22 000 P-t adott, amely összeget bankkölcsön alakjában az Egyházközség vette fel a város garanciájára. A város a tőkét és kamatokat évi 3.000 P-ős részletekben fogja törleszteni. A beszélgetés további során dr. Felber Gyula őszinte hálával emli telte meg, hogy Takács István, a restauráló művész ingyen készítette el az oldalkápolna „Fájdalmas Szűzanya" freskóját, továbbá, hogy Fazekas Kálmán az építést végző vállalkozó a templom ajtaja körül a falat ingyen hozta rendbe s hogy ezzel a nemes gesztusukkal méltó koronát tettek százszázalékig lelkiismeretes s kiváló munkájukra. Arra a kérdésünkre, hogy mik lesznek a jól végzett munkának várható gyümölcsei, a következőket mondotta dr. Felber Gyula: — A restauráit, szinte új köntösbe öltözött templom minden bizonnyal emelni fogja a hitéletet. A hivek büszke öntudattal láthatják áldozat készségüknek kiváló eredményét s ez az öntudat emelni fogja a templomhoz való tartozás érzését. Eddig tart a plébánosi nyilatkozat s mi befejezésül csak annyit fűzünk hozzá, hogy adja meg a Mindenható, hogy a restaurált templom az Ő fénynyel övezetit hajléka legyen, a híveknek pedig a kegyelmek forrása, ahová betérve megnyugvást, igazi bókét találhatnak a mindennapi élet — talán sokszor durva — zűrzavarai közepette is. ^ y lik nyertek a Gyümölcstermelő Egyesületben? A Komárom és Esztergom megyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület ajándéksorsjátékának nyertesei: I. dij: 1 „Flóra Regina" permetezőgép 60 P értékben. Nyerte : Veér János Tatabánya. II. dijak : 20—201. o. gyümölcsfa 25—25 P értékben. Nyerték : özv. Oberth Ágostonná Esztergom és Rackó István Tóváros. III. dijak: 100 kg: Péti só 20 P értékben. Nyerte : Kürcz Dezső Esztergom. 20—20 I. o. gyümölcsfa 20—20 P értékben. Nyerték: Pírityi Kálmán Mocsa és Vertényi Domonkos Tatabánya. IV. dijak: 15—15 I. o. gyümölcsfa 15—15 P értékben. Nyerték : dr. Kelemen Imre Bábolna és Rüdiger István Komárom. 1 kézi permetezőgép 15 P értékben. Nyerte : Bátky Vince Kömlőd. V. dijak: 10 I. o. gyümölcsfa 12 P értékben. Nyerte : Nyári József Esztergom. 3 szakkönyvet 12 P értékben, Nyerték : Szerernlei András Dsd, Kovács Kálmán Esztergom és Rajtó Márton Neszmély. VI. dijak; 15 bogyós gyümölcs 7'50 P értékben. Nyerte: dr. Divéky István Esztergom. Szakkönyveket nyertek darabonkint 7'50 P értékben : Farszky János Esztergom, Csizmadia Dániel Neszmély, Mitter János Esztergom és Szász Pál Komárom. MOST JELENT MEGl Szenímihályiné Szabó Mária LŐRÁNTFY ZSUZSANNA Lórántfy Zsuzsanna élete nemcsak gyönyörű asszonyi élet, hanem a magyar történelem egyik legérdekesebb fejezete: a magyar kultúra kivirágzásának legszebb korszaka. Szabó Mária műve nagyórtékű alkotás sal gazdagítja a magyar irodalmat. 520 oldal. Ára 6 pengő, egészvászonkötésben 8 pengő. SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSA VII. dijak: A „Magyar Gyümölcs" c. szaklap 1938. évi díjtalan előfizetése. Nyerték: Mayer Rezső Tatabánya és Jiraszek Antal Felsőgalla. Egyenkint 2 szakkönyvet nyertek 5 P értékben: Molnár Gyula Esztergom, Bognár József Felsőgalla és Király Mór Esztergom. VIII. dijak: 2 fészekodu 250 P értékben. Nyerte: Szkalka Lajos Esztergom. Védekező anyagot nyertek 2"50 P értékben : Augusztin János Esztergom, Kozár László Oroszlány, Kofler Gyula Esztergom, Nagy Kornél Dunaalmás és Nyilas Antal Tata. 1 kg. Novoként 2 P értékben nyertek : Czike Imre Komárom és Uny község. A „Magyar Gyümölcs" c. szaklap 1838. évi első felének díjmentes küldését nyerték : Tamás Fe-renc Tatabánya, Horváth Zoltán Tatabánya, Herczeg József Tata ós Pathó Gyula Komárom. 20-30 ezer év előtti leletek Pilismaróton Pilismaróton, a református templom és temető tőszomszédságában, az „Öregek" dűlőben, Lik Dániel földjén, a szántás alatti kövek megmegakasztoiták az ekevasat. A tulajdonos figyelmeztetésére e sorok irója falaknak tartott föld alatti köveket s ezek alatt feldúlt római sírokat talált. E sírok nagy lapos kövekből és római nagy cserepekből voltak készítve. Körülöttük, többnyire érintetlen földsirok. A sírok korát az ott talált római érmék adják meg: I Valentinianus és Gratianus érmei, K. u. 364—383. A szomszédos, Pintér D. András-féle földön, a római sirok között, de ezekre keresztben elhelyezve, avar sirok találhatók. Ezeknél azonban érdekesebb leletek is kerültek itt elő, Lik D :niel földjén: a kutatóárkokból kisebbnagyobb kovaszilánkok és kovapengék egész marékra való halmaza, néhány őséliat csonttöredéke és foga jutott felszínre: mammutfog és agyardarabkák, ősló és még több, eddig meg nem határozott ősállat csontja. A Nemzeti Múzeumban a részletes jelentós kíséretében beszolgáltatott leletek nagyobb érdeklődést váltottak ki, úgy, hogy csakhamar kiszállt a Nemzeti Múzeumtól dr. Paulovics István, a római kor szaktudósa és dr. Hillebrand Jenő igazgató, az őskor szaktudósának megbízásából dr. Gallusz Sándor múzeumőr, akik megtekintették a leletek színhelyét, az évről-évre jobban elpusztuló várat, az ezekkel összefüggésben lévő dunaparti erődítéseket és a vár alatti ipari, kereskedelmi és földmivelő, római teiepheJyet, melyről a faluban az a hit él, hogy ott „elsüllyedt" falu van. A múzeumi kiszállásnak az eredménye az, hogy november 2-tól több napra terjedő szakszerű ásatás indul meg, főleg a kovapengék és ősállatmaradványok felkutatására. Az ásatások vezetője dr. Gallusz Sándor múzeumőr, segítője pedig dr. Bacsák György ügyvéd és e sorok írója. A MEGBÍZHATÓ FIÚT JÓ CSALÁDBÓL TANULÓNAK FELVESZÜNK VIRÁG és SZÁNTÓ