Esztergom és Vidéke, 1937

1937-11-04 / 87.szám

ESZTIE m Jtí KE Régi óhajt teljesít a tüzbaroosjavasiaí Mintha valami jelképes jelentőséget nyerne a meginduló parlamenti munka irányára és szellemére, hogy a munkát éppen a „tűzharcos"-javaslat vitája nyitja meg. Mintha ezzel Darányi Kálmán kormánya jelezni akarná, hogy törleszteni akar, mégpedig mindazon a területeken, ahol a közelmúltban — miért, miért nem — adósok maradtunk. Igy az úgynevezett alkotmányjogi javaslatok s főként pedig a választói jog politikai adósságtörlesztése s egy régi tartozás megoldásának számíthat, amit Darányi Kálmán mindjárt hivatalba lépésekor — mint becsületügyi tartozást — vállalt át magára. Hasonlóan van ez a most szőnyegre kerülő tűzharcos javaslattal is, ami azt jelenti, hogy a kormány érzi és tudja, hogy van még terület, melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni, s ahol a csend és nyugalom korántsem jelenti a kielégítő megoldást, talán inkább azt a nagy önfegyelmet, amit a háborút viselt hős katonáink csaknem két évtizeddel a szomorú befejezés után — még mindig meg tudtak őrizni, mint a magyar katona egyik legszebb és legbecsesebb lelkitulajdonságát. Jogosan mondják erről a javaslatról, hogy a nemzet becsülete volt a termőtalaja, amelyből sarjadt s az egész nemzet egyöntetű helyeslő és igenlő akarata az anyatej, amelyből táplálkozhatott. Talán éppen ezért is bizonyítgatni sem kell, hogy ezt minden magyar ember a maga törvényének vallja. Elsősorban azok, akiket személyileg érint, mint a világháború cselekvő részeseit, de azok is, akik közvetve vannak érdekelve, de igy is vérségi kötelék fűzi a törvényhez a világháborúban résztvett apákon, testvéreken és rokonok sokaságán keresztül s akik most kétszeresen átérzik annak az igazságnak az erejét, amely szerint mindig a leghasznosabb befektetésnek számíthat a polgárságra nézve az az áldozatkészség, amelyből azt a tanulságot vonhatja le, hogy a hazáért meghozott áldozat mindig megfelelő méltánylásra talál azok részéről, akik ezeknek az áldozatoknak olyan sokat köszönhetnek, vagyonukat éppenúgy, mint testi épségüket s más egyéb javaikat. Téves megítélésre és eredményre vezetne, ha valaki csakis anyagi szempontból tenné most ezt a javaslatot mérlegre. Jól és igen helyesen mondja Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, hogy ő ebben a kérdésben az erkölcsi mérlegelést előbbre helyezi, mint az anyagit. Hiszen az anyagi kérdést nemcsak a maguk szempontja és akarata dönti el, az mindig egész sorozat más kérdéssel áll kapcsolatban, mint például jelenleg nálunk is : a csonka haza gazdasági helyzetével és korlátozott lehetőségeivel. De mindezek mellett, vagy mindezek ellenére is éreznünk kell azt a nagy, szinte megfizethetetlen és leróhatatlan tartozást, amivel háborút viselt tűzharcosainknak még mindig tartozunk. Éreznünk kell mindnyájunknak, hogy tűzharcosaink sorsa mindnyájunk közös ügye, annál is inkább, mert hiszen ők — mint Rőder Vilmos honvédelmi miniszter igen találóan mondja —, mikor 1914-ben elindultak, minden számítás nélkül egyszerűen katonai becsületből indultak el, tehát a legönzetlenebbül áldozták fel életüket, fiatalságukat, egészségüket a haza érdekében. S mivel ők nem alkudtak és nem számítgattak: önzetlenségüket azzal kell meghálálnunk, hogy nem engedtük sorsuk rendezését tovább odázni s meg akarjuk teremteni azt a lehetőséget, azt az előnyt, amely a polgári élet minden vonatkozásában kidomborítja és érvényre juttatja azt az igazságot, hogy a háború hősei minden figyelmet megérdemenek. Ez az erkölcsi megkülönböztetés és kitüntetés teszi jelentőssé ezt a tűzharcos javaslatot s ad reményt, hogy az ősi áldozatkészség a jövőben is a nemzet egyetemes örök hálájára számíthat. Y. Az Esztergomi Borászati Egylet Rt. átszervezése Az Esztergomi Borászati Egylet Rt,, Esztergomnak ez az ősi kereskedelmi intézménye, szombaton tartott 58-fk éví rendes közgyűlésén bizonyos korszerű reformokon ment át, melyek együttvéve lehetővé teszik, hogy Esztergomnak ez a régiben igen szépen prosperáló üzeme új üzleti lendületet nyerjen. Mint már jeleztük, a részvénytársaság részvényeinek majoritását Putz Lajos helybeli borkereskedő szerezte meg. Ennek a körülménynek igen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy a Rt. adminisztrációja remélhetőleg simább, leolendü'etesebb, az élethez alkalmaz kodóbb lesz, aminek igen értékes és hasznos következményei lesznek nemcsak a vállalat, hanem Esztergom egész üzleti életében is. A fontos tárgysorozatú közgyűlésről az alábbiakban számolunk be : A közgyűlés Etter Ödön elnöki megnyitója után tudomásul vette az igazgatóság évi jelentését. Az évi jelentés beszámolt arról, hogy a Borászati Egylet Rt. az elmúlt üzletévben sem fejtett' ki működést, hanem az ingó és ingatlan vagyont — korábbi határozatnak megfelelően — haszonbérlet útján jövedelmeztette. Bejelentette as igazgatóság, hogy Szölgyémi Gyula h. vezérigazgató és dr. Szegedi József ügyész megbízatásukról lemondottak. Értékes ós önzetlen munkásságukért a közgyűlés köszönetet szavazott. Az igazgatóság jelentésének további részén kegyeletes szavakkal parentálta el Báthy Bélát, az egylet volt pénztárnokát. A felügyelőbizottság az évi mérleget terjesztette a közgyűlés elé, A mérleg két nevezetesebb tétele : a vagyon, amely ingatlanból és ingókból, folyószámlán kezelt összegekből áll: 31.780-59 pengő, az elmúlt év összes nyeresége 2 051 pengő 24 fillér. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentésének elfogadása után a közgyűlés a vezetőségnek a felmentvőnyt megadta, majd a tisztújítást bonyolította le, A Részvénytársaság új vezetősége a következő: elnök: Lenkei Emil, vezérigazgató: Putz Lajos, aligazgató : Szölgyémi Gyula, igazgatóság: Putz Lajosné, Kovancsek Jenő, felügyelőbizottság : Bauer Itnre, Galambos József, Herczog Gyula, Jedlicska István ős át. Putz Nándor. A régi alapszabályok értelmében történt választás útján as alapszabályok módosítása következett. Az új alapszabályok lényegesebb pontjai a következők: az eddigi, névre szóló részvények ezentúl a bemutatóra fognak szólni; a részvényes részvényei számának megfelelő szavazattal bir; a vezérigazgató és aligazgató hatáskörét egyesitik, s azt az ügyvezető igazgatóra ruházzák; az igazgatóság tagjainak száma az ügyvezető igazgatón kivül: 4, a felügyelőbizottság tagjainak száma 3; a részvénytársaság tiszti személyzetét s egyéb alkalmazottait az igazgatóság megbízása alapján az ügyvezető-igazgató nevezi ki. Schalkház Kerenc városi főintéző szól hozzá először az alapszabály módosításának kérdéséhez. Nem fogadja el az új alapszabálynak azokat a pontjait, amelyek a névre szóló részvényeket bemutatóra változtatják át, továbbá azt a pontot, amely kimondja, hogy minden részvényesnek annyi szavazata van, amennyi a részvényeinek a száma. Egyébként az egész tranzakcióval szemben az az aggodalma, hogy az nem lesz javára az esztergomi gazdáknak. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József felszólalásában hangsúlyozta, hogy már néhány évvel ezelőtt is felmerült a Borászati Egylet Rt. likvidálása, amely csak fontos gazdasági szempontok — többek között a termelés irányítása — miatt nem történt meg. Kevés gazda-részvényes volt. Az igazgatóság az üzem megmentése érdekében mindent megpróbált, ezért adta az egész vállalkozást haszonbérletbe. Ma a Részvénytársaság mérlege még parin áll, de ez az állapot tovább fenntartható nem volt. A vállalat eddig jóformán altruisztikus alapon működött, ezentúl azonban üzleti vállalkozás lesz, abba tehát, hogy az új részvényesek miként fognak tevékenykedni, beleszólni nem lehet. Szölgyémi Gyula szerint az esztergomi bortermelésnek a legnagyobb baja az, hogy a bor minősége nagyon gyenge. Ha a gazdák nem térnek át jobb szőlőtermelésre, akkor piacra számítani nem lehet s akkor a Borászati Egylet üzleti eredményeinek érdekében kénytelen lesz idegenből bort behozni. Mig jó bortermelés esstében az feleslegessé válik. Vitéz Szívós- Waldvogel József második felszólalásában kifejtette, hogy az esztergomi gazdák nem fogadják meg a bortermelésre vonatkozó hasznos útmutatásokat. Senkit akarata ellenére boldogítani nem lehet. A Borászati Egylet nem állhat egészen a tönkremenetelig altruisz tikus alapon. Több kockázatot vállalni nem lehet, igy meg kellett történnie a tranzakciónak. A felszólalások után a közgyűlés az alapszabályok módosítását elfogadta. Lenkei Emil, az új elnök, zárószavában hangoztatta, hogy elnöki minőségében tőle^hetőleg mindig tekintettel lesz Esztergom érdekeire. El fog követni mindent, hogy az esztergomi gáídáktól is vásároljon a Borászati Egylet Rt. Erre ösztönzi őt lokálpatriotizmusa is. Ma gán nyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 87. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. NOVEMBER 4 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.