Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-31 / 9.szám

ÖrVENNYOLCADIK ÉVF. 9. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JANlMR 31 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. Javulás a közgazdaság terén 1932. év óta a világpolitika és világgazdaság terén nagy változások állottak be. A helyzetet uraló politikai változások nyomában elkövetkeztek a gazdasági konszolidáció rég várt évei. A bizonytalanság eltűnt és úrrá lett a világ lenyűgözött lelkületén a bizalom. A fellendülés általános és érezteti hatását az iparon, a kereskedelmen, földmivelésen és bányászatban egyaránt. Az elesettség idejében mindennek ára visszafejlődött a termelési költségek alá, ami a felvevőképesség csökkenésének és ezzel kapcsolatban megnyilvánult kereset hiányban fejeződött ki. Természetes tehát, hogy a gazdasági konszolidáció útja csak ezen az úton vezethet vissza. Mindennek ára emelkedett és emelkedni fog, mig el nem éri a paritást. Ily módon emelkedett a buza ára az 1933. évi 7 30 pengős árról a mai 21'50 pengós árra, a rozsé 3 75 pengőről 19 50 pengőre, az árpáé 7 pengőről 17 pengőre, a tengerié 6 pengőről 13 pengőre. Hazánkban az élő állatok éra is mutat fel szembetűnő emelkedést. A sertés ára 055 pengőről 108 pengőre emelkedett és a szarvasmarha ára is megkétszereződött. Ez az áremelkedés nem szabad, hogy kétségbe ejtsen bárkit is, mert a gazdasági élet fellendülésével az a többlet, amivel magasabban kell megfizetni szükségleti cikkeinket, visszatérül a gazdasági élet fellendülésében megnyilvánuló nagyobb kereseti és jövedelmi lehetőségekben. A gazda nagyobb jövedelmét szükségletei fedezésére fordította, jobban költekezett és máris nyoma van ennek az iparban, ahol hazánkban az Országos Társadalom Biztosító Intézet nyilvántartása szerint az 1932. évben 460.000 1933. „ 474.000 1934. , 510.000 1935. , 566.000 1936. „ 618000 munkás volt foglalkoztatva a magyarországi ipartelepeken és műhe lyekben. A föllendülés jelei nemcsak az árak emelkedésében, hanem az árúk jobb elhelyezési lehetőségében is megnyilvánultak. Emlékezzünk csak vissza, alig néhány évvel ezelőtt gabonáinknak alig tudtunk piacot teremteni és ma már ott tartunk, hogy emelkedő árak mellett a mult évi termésből a mult év négy utolsó hónapjában le szállítottunk: Ausztriának Olaszországnak Svájcnak Belgiumnak Északi államoknak Görögországnak 1.250.000 1.000.000 425 000 280.000 176.000 155.000 11 hónapjában 585.000 q és értékben már 15 millió pengő volt. Sajnos, gazdáink nem fogadják el a segítőkezet, mellyel a kormány a gyümölcstermelés terén őket támogatni akarja. Így történhetett meg pl. az, hogy a kormány által felajánlott többé-kevésbé kamatmentes kölcsönt csak igen kis mértékben vették igénybe. Gazdáink nem hajlandók követni a hatóságok útmuta tásait és rendelkezéseit a gyümölcstermelés terén, holott ez a művelési ág beláthatatlan perspektívát nyújt gazdáinknak. A szőlőtermelés már a fellendülés ellenére sem mutatkozik lucrativnak. Borunk kivitele tekintetében még sok akadályt kell leküzdenünk. A külföldi piacokon csak az u. n minő ségi borok helyezhetők el. A bel földi borok pedig nagy részben gyenge minőségűek. Különösen áll ez az esztergomi borokra, miért is gazdáinknak, ha nem akarnak a nagy versenyben lemaradni, át kell térniök a fajszőlő termelésére és szőlőtőkéjüket ujakkal kell kicserélni. Nem szabad visszariadni az áldozatoktól, mellyel ez jár. Hazánkban ez évben 5*4 millió hektoliter bor termett az előző évi 2 8 millió hl. borterméssel és az azt mege-őző évi 2 5 millió hl. borterméssel szemben. Ebből kivitelre 400 000 hl. került. Ha az idei jonb kiviteli lehetőség következtében kivitelünk ennek kétszeresét is eléri, még mindig nem lesz tehermentesítve borpiacunk. A belföldi fogyasztás megerősö dése a jobb gazdasági viszonyok kö vetkeztében remélhető ugyan, de még ez sem lesz képes a mult évi rekordtermés eltüntetésére. A baromfitenyésztés kiviteli mérlegünkben az 5-ik helyet biztosította magának. Mindezek és az itt fel nem sorolt gazdasági ágak együttvéve a nemzeti jövedelmet a 1935. évi 3 mii liárd 50 millió pengőről az 1936. évben 3 milliárd 700 millióra szaporították, ami fejenkint 72 pengő jövedelmi többletet jelent és ami fejenkint az ország 9 millió lakosát véve alapul, 339 pengőnek felel meg. Ez a kedvező gazdasági mérleg megteremtette a maga gyümölcséi a pénzgazdálkodás terén is. Míg eddig alig volt lehetséges, mondhatnók lehetelen volt egy-egy hiteligényt kielégiteni, ma már helybeli hantjaink is minden olyan hiteligényt, amelynek fedezete a bankokat ellenőrző Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Jegyintézetnek előírását is megüti, kielégítenek. A jobb és nagyobb kivitel, valamint az árak emelkedése folytán a Nemzeti Jegyintézethez több idegen valuta folyik be, úgv hogy itt a va lutaallomány 50 millióról 120 mii lióra emelkedett. Kivitelünk eddig clearing alapon került lebonyolításra, újabban azonban mindnagyobb tért hódit a sza bad valutáért való kivitel. A kivitel volumenje, mely a válság idejében 250 millióra csökkent, ma már újból meghaladja az 500 mil'iót. Nem mondhatjuk el, hogy most már minden rendben van. Sok kívánni való van még addig, amig a konszolidáció befejeződik, de tagadhatatlan, hogy jó úton vagyunk a cél irányában. Diamant Károly. Irta: VÉRTES ZOÁRD VI. Hüvelyes vetemónyekből vámkülföldre ugyanezen idő alatt 340 000 q át, mig magvakból 352.000 q a kiszállított mennyiség. A vámkülföldre kiszállított gyü mölcs mennyisége az elmúlt év első Hatalmas kőfal vonásával, a Leonhardskapelle s a nagy kerek torony építésével belső udvart teremt. A külső udvar Szent György várkápolnája is — a késő gótika ajándéka — az ő alkotása. Benn a kápolnában az aposolok művészi ke zekkel faragott reliefjei. Künn, a kápolna faján, az érseknek s két diakónusának egyházi ornátusban egész alakját hozó, vörös márványból faragott domborműve. Hans Valkenauer faragta remekbe, aki a dómban az érsek síremiekét is megmintázta. Az érsek, baljában a pász lorbottal, áldást ad Salzburgba Csupa erő, keménység, akarat ezai iiko'ás. Az élet nyugodt pihegése szinte átlüktet a kőornUuson. Zárt ajka jobban beszél sok örökké járó garatnál. A szobor himnusza a „földerős" embernek, a szikladöntő vállnak, a sugárzó intelligenciájú uralkodónak I Mint hathatott ez a vas erős, gyönyörű emberpéldány környezetére, mikor ellentmondást nem ismerő hangja intézkedett s okos szeme a vesékbe látott ? A szemléő még így is, valósággal lesi kőbe nyűgözött ajka parancsszavát l Márvány alakja a renaissance egyéniség hódolatáról szór kemény igéket! A velencei dige palota kínzó-kamráihoz képest játék vallató kamrákon túl, a Reckturm kilátótornyáról szemünkbe csillog a tündérváros mese szerű panorámája; középen a Salzich kígyózó ezüstszaiagjával. Lenn a völgyben a régi érsekek fejedelmi nyaralóhe'yei: magát a tó tükrében nézdegélő Leopoldskron s a barokkgyöigy Klesheim. Twolabb karéj ban a hallgatag hegyláncok: Gaisberg, a márványfalaival idiig vilá gíió Untersberg, a reichenhalli Alpok, a fö d hátára dermedt gerinceikkel. Milyen parányok, testünkkel mennyire percre korlátozottak va gyünk lenyűgöző nagyságukhoz, évezredes életükhöz képest 1 A hosszú védő-folyosó, a hír s Fürstenzimmérhez irányít. E termek a késő gótika lélekzetelallító remekei. A megkapó virágdíszítés, a szinte buja aranyozás, a vonalak csaknem észvesztő tobzódása valósággal a gótika rokokóját ünnepli. Fokozza a nem mindennapi díszítő modort a germán fantázia meseszörny állatvilága. Az aranyos tapéták, díszes famennyezet-kazetták gazdag, finom ízlésű nagyurakról beszélnek. A két északi termet a mi esztergomi érseki székünkön is ülő Peckenschlager János érsek díszíttette, akit Mátyás bizalma juttatott Vitéz János örökébe (1473—76). Háláját azzal rótta le, hogy Frigyes csalogatására itt hagyta az országot. Csúfos szökését teméntelen pénz és egyházi drágaság „kimentésével" tetézte. Hozzáértők szerint ez a salzburgi érsekek sorában III. János néven szereplő érsekfejedelem (1482—89) ezeket a fakazettás mennyezeteket Mátyás király budai várpalotája modorában építtette. Még díszesebbek Keutschach termei, melyeket a nem éppen sikerült rendbehozás sem tudott elrontani. Ez építésben a nagy Keutschachnak személyesen is része van. Kiváló épí észtehetségének nem egy helyen adta beszédes tanújelét. E falak fog ák fel utolsó leheletét, mikor nagy gazdájuk mindnyájunk közös sorsának adóját leróni kényszerült. A nagy terem óriási oszlopai — egykor a testőrség tanyája — több helyen azon ágyúgolyók nyomait viselik, melyeket az 1525-ben fellázadt parasztok menesztettek avarba, fejedelmük, Mattháus Lang után, akit szorongatott helyzetéből a sváb szövetség élén György bajor herceg szabadított ki. Az őrség terme közelében néhány szűk szoba. A szerencsétlen sorsú, sokat emlegetett Wolf Dietrich érsek börtöne. Mindenki elhagyta. Unokaöccse, egyben utódja, Marcus Sitticus, aki nagybátyja fejedelmi udvarában nevelkedett, annál jobban őriztette. Mikor le kellett mondania érsekfejedelmi méltóságáról, még a nap világától is elzárva itt nyomorogta ragyogó, szabadon szálló élete után lelket tébolyító, testet foszlató fogsága hat esztendejét, míg végre 1617. január 16-án a halál megváltotta megalázó szenvedéseitől. A hercegi termek ma teljesen üresek. Csak a csupasz, díszes falak kesergik az eltűnt fényes környezetet. A franciák, a bajorok, majd a szekularizáció minden mozgathatót elemeitek. Az egykor csillogó, ízléses gazdagságnak egyetlen emiéke Keutschach kályhája az aranyszobában, 1501-ből. Az öt oroszlánon nyugvó kalyhatest hármas tagozódással csaknem a mennyezetig ér. Az Űr Jézus, a próféták, s entek, a császár, az érsek szoborfiguráival díszlett kályha test, elképzelhetetlenül gazdag ornamentikájával az osztrák föld verhetetlen ül első remekműve ezen a téren. A termek mellett hatalmas, boltozatos csarnok öblösödik. Benne egykor halált osztó, most hangjuk, foguk vesztett, nyugodt, csendes torkú ágyúk ásítoznak. Az innen nyiló három teremben a régi monarchia 59. >z.

t Rajner főhercegről elnevezett cs. és ki;, gyalogezredének történeti emiékei őrzi ,. Tep.tt, napszítta, golyóiyug>atta hadi zászlók, csákók, kardok, puskák, fakult írások, katonai érdemrendek között az ezred nagy katonainak arcképei. Előkelő helyen Fejerváry Géza báró táborszernagynak, a nagy magyar katonának ismerős, piros atillás festett portréja