Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-17 / 82.szám

és a számiázott vizdijat meg kell fizetni. Aki tehát több vizet fogyasztani nem akar, mint amennyi a helyisé­gek utáni vizdijért jár, annak helyes intézkedésekkel a viz elfolyását meg kell előznie. Ennek érdekében a víz­vezetéki berendezéseken tömitetlen­ségi és egyéb hibát nem szabad tűrni. Itt különösen a W C-k pontos zárá­sára kell ügyelni. Ha a WC-kagyló­ban állandóan folyik a viz, akkor valamelyik szelepgumi van csak ki­kopva, ami csak pár fillér értékű dolog és a többfogyasztást meg­előztük. A vízmérő minden fogyasztást mu­tat s ezért különösen nagyobb épü­leteknél ennek segítségével eredménye­sen meg lehet előzni a többfogyasztást. Le kell a vízmérőt házilag havonta vagy kéthetenkint olvasni, az adatokat fel jegyezni s ha az időszakos fogyasz­tás nagy, azonnal meg kell a hibát keresni. A vízvezetéki szabályrende­let 26. §-a értelmében a fél kérel­mére tartozik a mérnöki hivatal a vízvezeték megjelölt berendezéseit díjtalanul megvizsgálni és a vizsgá­lat eredményét a kérelmező féllel közölni. A vízmérő helyes leolva­sására bárkit kioktat a hivatal, a cca 1700, vízvezetékkel biró épület­nek állandó ellenőrzését azonban a mérnöki hivataltól nem lehet várni, mert az az üzem mai létszáma mel­lett lehetetlen. Az érdekelt feleknek kell tehát elsősorban vízvezetéki be­rendezéseik jósága mellett felügyelni. (Lásd szabályrendelet 20. §.) A város polgármestere ezúton hívja fel a közönség figyelmét a vízveze­téki berendezések fokozott karban­tartására, mert a most kezdődő ál­talános ellenőrzéseknél talált nagyobb hanyagságok esetén a bírságok ki­vetésétől és a vizmű kárának meg­térítésétől (26 §.) semmi esetben sem fog eltekinteni. A Városi Zeneiskola bárom művészhangversenyt rendez Esztergomban A Városi Zeneiskola, amely dr. Sztárcsevich László igazgató veze­tése alatt igen szép számú növen­dékkel nagyon bíztatóan indult meg az idei tanévben, a zenepedagógián kívül másmódon is hozzáférhetővé akarja tenni a zene élvezését az esz­tergomi közönség számára. Ebből a célból három hangversenyt rendez az iskola művész tanárainak, híres budapesti művészeknek és két bu­dapesti zenekarnak a közreműködé­sével. Az első hangverseny, amely nov. hó 13án lesz, szereplői az iskola tanári kara: Brenner Júlia (zongora), V. Kűrschner Lili (zongora), Kiss Gyula, (hegedű), Gombás Ferenc (cselló) ós dr. Sztárcsevich László (ének). A második hangversenyt a híres budapesti Mefhosz jazz szimfonikus zenekara adja Kerényi László ve­zényletével. A zenekar a zenemű­vészet legmodernebb hajtásaiból fog reprezentáns műveket bemutatni. A harmadik áprilisi hangverseny közreműködője az Em erikánások szimfonikus zenekara lesz Melles Béla, az operaház hangversenymes­terének vezényletével. Ennek az est­nek szólóművészei M. Hir Sári (Kiszt: A-dur zongoraversenyével) és Eyssen Irén (operaáriákkal) lesznek. Mindhárom hangverseny Eszter­gom számára igen ritkán élvezhető zenei csemege, úgyhogy már jól­előre felhívjuk rá a figyelmet. A Zeneiskola Igazgatósága szá­molva a nehéz gazdasági viszonyok­kal a hangversenyek helyárait a leg­olcsóbban állapította meg s a fize­tés megkönnyítését még részletekben fizethető bérletrendszerrel is lehetővé tette. A három hangversenyre érvényes bérlet ára 4 pengő, amely 1 P 50 filléres havi részletekben fizethető. A részletek beszedését a Zeneiskola megbízottja fogja elvégezni. A hangversenyekről részletesebb tudnivalókat legközelebbi számaink fogják tartalmazni. POLITIKAI ÉLETÜNK Az elmúlt hét keddjén volt a Darányi-kormány kinevezésének egy éves évfordulója. Égy év a po litikában hosszú idő s most már egy év után megállapíthatjuk, hogy a Darányi-kormány mindenben meg­felelt a nemzet beléje helyezett bi­zalmának. Minden elismerő szó és dicséret helyett néhány adatot ikta­tunk ide, mert egy kormánynak ha­talomra érdemes vagy érdemtelen volta legjobban kormányzati tényei­ből világlik ki. Darányi Kálmán miniszterelnök­sége alatt lényeges haladás mutatko­zott az elodázhatatlan közjogi refor­mok megalkotása terén. Létrejött a kormányzói jogkörkiterjesztés törvé­nye; a felsőház jogkörének újabb szabályozása és a titkos választójog pedig most már egészen bizonyosan még ebben az évben megvalósul. Szociális alkotásokról is beszámol­hatunk: létrejött a nemzeti önállósi­tási alap, csökkentették a kisembe­rek adó- és adósságterheit, megal­kották a családibér-rendszert s tör­téntek lépések a telepitósek meg­kezdése érdekében is. A közmunkák intenzivebb megindításával, az ön­tözési programm megvalósításával, piacok szerzésével és fenntartásával pedig az általános közgazdasági élet lendült fel. A felsorolt néhány adatból ponto­san kiviláglik, hogy a Darányi-kor­mány biztosan halad előre azon az úton, amely minden tekintetben a nemzet javát szolgálja. Eckhardt Tibor a restauráció kérdéséről beszélt vasárnap Kör­menden. Beszédéből az alábiakban közlünk egy-két részletet: „A független kisgazdapárt meg­alakulásának első percétől kezdve az alkotmányos monarchiának állás­pontján állott. Ezen az állásponton állunk ma is és fogunk minden kö­rülmények között, a történelem bár­minő változatai közepette is rendü­letlenül állni." „Alkotmányos monarchiát magyar ember más formában, mint Szent István birodalmának helyreállításában nem képzelheti el." „A legitimista és szabadkirály vá­lasztó felfogás között nincsen ellen­tét, mert ha a legitimista felfogás az alkotmányos tényezők akarat-elhatá­rozása alapján hajlandó csupán res­taurálni, ezt az álláspontot mindenki elfogadhatja, mert az alkotmányos tényezők akarat-elhatározását minden magyar embernek respektálnia kell és mert az alkotmányos tényezők akaratelhatározása bizonyára vallani fogja azt az elvet, amely mindenek felett való: a nemzet jól felfogott érdekét." „Megnövelte a restaurációs poli­tika időszerűségét az a tény is, hogy az a férfiú, akinek személyéhez a restaurációs törekvések kapcsolód­nak, elérte nagykorúságát, teljeskorú férfiú immár." A körmendi gyűlésen Eckhardt Tiboron kivül hasonló szellemben beszéltek még gróf Zichy János, Ras­say Károly. Darányi Kálmán miniszter­elnök és Kánya Kálmán külügy­miniszter berlini látogatásra készül­nek. A miniszterek berlini látogatása Göring porosz miniszterelnök és Neu­rath báró német birodalmi külügy­miniszter legutóbbi budapesti látoga­tásainak viszonzásául tekinthetők. "HÍMEM Városfejlesztés Az utóbbi évek jelszava a „vá­rosfejlesztés" volt. Minden intéz­kedés, minden építkezés, minden kölcsön ezt a célt szolgálta s a gondolkodó emberek őszinte öröm mel látták azt az ambíciói, ami a közület minden tagját áthatotta, hogy a közért, a köz érdekében te­gyenek mindent. Valahogyan megakadt most ez a lendület. Nem mintha azokból az ambiciózus férfiakból jogyoti volna ki a lelkesedés, nem mintha a tetterő lankadt volna el, hanem mind nagyobb és nagyobb akadá lyokat kell leküzdenie, annak, aki valamit alkotni akar. Olyan anyagi nehézségek tor­nyosulnak ma a megvalósulások elé, annyira szétnyirbálják, gyengítik az országos intézőségek, a közüle­tek elhatározási erejét és ható­képességét, hogy szinte önálló cse­lekvésre képtelenek is az úgyneve­zett önkormányzatok. Továbbá annyi közterhet, orszá­gos kiadások áthárítását kell a városoknak elviselniök, hogy a vá­rosfejlesztésre szánható összegek szépen mind az államkasszába vándorolnak. Természetesen, ha a város mind­ezen áldozatokért kapna valamit, ami az ő céljait szolgálja, akkor az erőmegfeszítéseknek és áldoza­toknak meglenne az értelmük, de sajnos, ez ma még hiányzik. Igy aztán a szép lelkesedéssel indult városfejlesztés a központo­sított kormányzás szintjein teljes hajótörést szenved. E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot *&%Gr Jaakson észt kultuszminiszter városunkban. Péénteken délután előkelő vendégei voltak Esztergom­nak. Alexander Jaakson észt kultusz­miniszter, aki néhány nap óta Magyar­országon tartózkodik, látogatta meg városunkat. Az illusztris vendég ki séretében voltak észt részről Richárd Joeffert észt ügyivő, Vasár Juhan észt minisztériumi igazgató, magyar részről Hóman Bálint kultuszminisz­ter, Szily Kálmán, Tasnádi-Nagy András államtitkárok, Terbócz Mik­lós miniszteri tanácsos, Gerevich Ti Figyelje meg, hogy milyen jó mű­sort adnak a tengerentúli adók. Ezeket Orion rádióval rövidhullá­mon éppen ugy veheti, mint Pestet ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉl KAPHATÓ <ltHIIHIItttfHil>lllltHI Egyedárusító: Uj. IUBACSEK FERENC Esztergom, Rákóczi-tér bor egyetemi tanár. Esztergomból az előkelő vendégek fogadására dr. Radocsay László főispán f dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgár­mester, dr. Lepold Antal prelátus­kanonok, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos jelentek meg. Az észt kultuszminiszter kíséretével elő­ször a Bazilikát, majd az ásatásokat tekintette meg, utána pedig tisztelgő látogatást tett dr. Serédi Jusztinián hercegprímásnál. A vendégek az esti órákban visszautaztak Budapestre. Esküvő. Szabó Emília (Budapest) és dr. Kiss Ernő fül-, orr- és gége­szakorvos (Esztergom) folyó hó 16-án tartják esküvőjüket a Nagyboldog­asszonyról elnevezett budavári Ko­ronázó Főtemplomban. Az esketési szertartási dr. Kátay Béla plébános végzi; tanuk: dr. Tihamér Lajos miniszteri tanácsos és vitéz dr. Tái­rallyay-Weln Zoltán egyetemi tanár. (Minden külön értesítés helyett.) Gyászmise Klebelsberg Ku­nőért. Gróf Klebelsberg Kuno halá­lának ötödik évfordulója alkalmából dr. Ernszt Sándor pápai prelátus, kanonok gyászmisót mondott az el­hunyt lelkiüdvéért a máriaremetei kegytemplomban. Az istentisztelet után emlékünnepet tartottak, ame­lyen Reichardt András plébános mondott emlékbeszédet. £10­és sárcipők valamint a legdivatosabb igen előnyös árban beszerezhetők a jutányos árairól közismert Weisz Mér Posztóárúbézban

Next

/
Thumbnails
Contents