Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-17 / 82.szám

ESTCRfiftlcMkE NemosaK a vallás szent igazságai melletti demonstráció és nemcsak a mély vallásosság gyakorlásának példaadása volt a szentkereszti eucharisztikus kongresszus, hanem — el ne felejtsük ezt: komoly szociális intelem, szigorú tanácsadás a társadalmi és gazdasági élet megjavítására Krisztus tanításai alapján. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy a falu szegény népének keresztek és zászlók alatti felvonulásával véget értek a kötelezettségek és hogy ezzel ki-ki eleget tett a lelkek megnyugtatására és a mennyei és földi élet igényeinek teljesítésére. A szentkereszti búcsúsok 12 ezer emberéből legalább 10 ezer a két keze munkájából élő, szegény ember volt, akik felvirágozott zászlaik alatt buzgón énekelve és imádkozva siettek a lourdesi barlang Szűz Máriájának lábai elé, — mitsem törődve a hajnal óta tartott gyalogolás fáradalmaival, meggyötört testükkel és feltört lábaikkal —, szinte megenyhülve, boldogan borultak le a völgyek harmatos füvén, öregasszonyok és fiatal leányok a legényekkel versenyezve cipeltek nehéz zászlókat és kereszteket és benső ájtatossággal lestek a szót, áldást és kegyelmeket. Tagadhatatlanul felemelő, megindító látvány volt ez különösen olyanok számára, akik ilyen vallási felvonulást még nem is láttak és akik a vallás összetartó erejének ilyen megnyilvánulásában talán nem is hittek. Mindazonáltal, nehogy elbízza magát valaki a könnyű lelkiismeret felületes elbírálásai alapján és nehogy elszólja ma gát a könnyű elintézések embere, hogy: no Iám, ez kell a népnek, búcsújárás, zászló, ének, vallásos tömegmozgalom és az ájtatosságokban való gondtalan elmerülés, igy majd elfelejti búját-baját és ez az égiek után való vágyódás és a vallásos titokzatosságokat kereső nosztalgiás állapot megszelídíti a kenyérgondokkal küzdő és sokszor türelmét vesztett családapát. Jegyezzük meg magunknak jól: pusztán a szegény ember vallásossága — (itt pedig nemcsak a bányamunkásra, földművesre, hanem más társadalmi osztályhoz tartozó szegény dolgozó emberre is gondolunk) - soha a kenyérkérdést megoldani, a gazdasági és szociális bajokat elmulasztani nem tudja és nem fogja. A szegény ember vallásossága és példaadó vallásos felvonulása azonban azt jelenti, hogy a szegény ember bízik Krisztus igazságainak érvényesülésében és még mindig komolyan hiszi azt, hogy a vallás tanításainak erkölcsi ereje mindenkivel szemben kötelező és hogy a sok családot és egzisztenciát sújtó igazságtalanság nem egyéb közönséges gonoszságnál, amely előbb-utóbb elveszi méltó büntetését. Ez a vélemény és meggyőződés feltétlenül ott él vallásos lelke mélyén, amikor az Oltáriszentség előtt térdreborulva felsóhajt : Jézusom, segíts !, vagy a szentelt zászlót a Boldogságos Szűz előtt meghajtva oltalomért könyörög az élet mostoha viszonyai között. Nemcsak a vallásossá geredményeivel kell tehát itt számolnunk, hanem éppen ez figyelmeztet mindenkit azokra a nehéz, szent kötelességekre, amelyek a szociális és gazdasági életben haramiának az emberre. Igaz, hogy a bíboros főpásztor azt mondotta a szegény emberek ezreihez, amit Krisztus mondott a hegyi beszédben : Keressétek előbb Isten országát és igazságát, a többi mind megadatik nektek, — de azt is hozzátette később, hogy a gazdasági válságnak és nyomoruságnakok a az ember önzése, a gazdag embereknek a földiekben való elmerülése. Ezért nem birja megszerezni a szegény ember a kenyeret, a gazdag meg fél, hogy nem tudja megtartani szerzeményét. Hiába vallásos tehát a szegény ember, ezzel még csak ő teljesítette lelkével, Istenével szemben kötelességeit. A bajok meggyógyításához mások vallásossága is kell, amely alapon társadalmi és gazdasági erkölcsösség és igazságosság vezethetne mindannyiunkat a boldogulás útján. A szegény ember hisz, remél,, bízik és szót fogad, olyan jó, hogy ennél jobb már nem is lehet, most ezután azokon a sor, akik a gazdasági hatalmat (akár kicsinyt, akár nagyot) és a szegény ember sorsát (akár egy-kettőét, akár százakét) kezükben tartják, hogy amint erre törekedünk ebben a csonka megyében és csonka hazában, úgy legyen az egész világon is a legnagyobb hatalmak között. HETI ESEMÉNYEK Néhány szó a Vitézi Rend esztergomi székházáról A vitézek jól tudják, hogy szavakból és Írásokból, szócsatákból és hírlapi polémiákból házat építeni nem lehet, ahhoz telek, tégla és cement, fizikai munka és pénz kell. Hogy mégis visszatérnek fenti témára e lap hasábjain, ez nem érzékenykedés, nem terméketlen vitatkozási hajlam és szándék, nem időt rabló, a tettet elodázó ténykedés, hanem szon őszinte és becsületes törekvés következménye, amely szerint a Vitézi Rend és tagjai mindenkor gondosan őrködnek az egyházi, katonai és polgári hatóságok, a sajtó, a hazafias érzésű és gondolkodású közönség és a Vitézi Rend között fennálló, a rend tagok részéről hőn óhajtott, intenziven ápolt és soha meg nem bontott összhang zavartalan fenntartása és fennmaradása felett. Másrészről pedig a Rend reputációja s a nagy cél, a székház mielőbbi felépítése kívánatossá, sőt szükségessé teszik, hogy a székház kérdésében illetékes helyről származott legutóbbi hírlapi közleményre az újság hasábjain röviden válaszoljak: A rendtagok székházat óhajtanak emelni, amelyben a vm. vitézi székkapitányság hivatalos helyisége és egyéb intézményeinek helyiségei nyernének elhelyezést, amelyek a rendtagok egymásközötti bajtársi érintkezésének, a várományosoknak a Vitézi Rend szellemében való nevelésének, a rend társadalmi és kulturális tevékenységének ós hazafias munkájának szinterei és műhelyei lennének. E célból ós rendeltetésből következik, hogy centrális fekvésű, impozáns külsejű, nagyobb épületről van szó. Viszont az építtetői szempontjából természetesen nagyon is érthető az a törekvés, de a rendtogók és a rend anyagi helyzetének szempontjából is fontos, hogy a székház az építtetőknek minél kevesebbe kerüljön. Ezért az első fontos kellék a jó és olcsó telek. E lap olvasói jól tudják s a Vitézi Rend sem vonta soha kétségbe azon közismert tényt, hogy Esztergom szabad királyi megyei város a Rend kérésére ajánlott fel ingyen telket, mégpedig a vasútállomás és a régi villanytelep közötti részen. Múltkori cikkünkben erről nem tettünk emliBELFÖLD Békés megyében megszervezik a háziipart. — Rozsdamentes acélt is gyárt a MÁVAG. — Novemberban vizrebocsátják a harmadik Dunatengerjárót. — Szerda éjszaka nagy légvédelmi gyakorlat volt Budapesten ós környékén. — Komáromi János népszerű magyar iró meghalt. — Augusztus végéig 109.982 külföldi fordult meg Budapesten. — Befejeződtek a NEP-ben a választójogi konferenciák. — A magyar válogatott 2: 1 arányban legyőzte az osztrák futballistákat Bécsben. — Hetvenezer keresőképes ellátatlan nő él Budapesten. — A kormányzó feltűnő beszédet mondott a tengerészbanketten a világpolitikáról és a Népszövetségről. — Gróf Majláth erdélyi püspök most ünnepelte 50 éves papi jubileumát. — Nyolc felsőházi tagságot kér az Országos Mezőgazdasági Kamara. — Ötezer pap részvételére számítanak a nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson. — A svédek győztek 81 : 73 arányban a magyar atlétikai versenyen. — A budapesti fürdőügyi kongresszuson 300 külföldi szakértő vett részt. — A közalkalmazottak fizetését 5 százalékkal emelni akarják. — Kimozdítottak egy volt szegedi káplánt hitoktatói állásától nyilaskeresztes tevékenysége miatt. — A minisztertanács elfogadta a felsőházi reform végleges szövegét. — Pécsett meghonosítták az üveggyöngygyártást. KÜLFÖLD A szovjet 50 millió dollár értékű hadianyagot vásárol Amerikában. —• Mussolini fia Hollywoodban a filmgyárban dolgozik. — A windsori herceg nem tér vissza Angliába. — Minden német állampolgár egészségügyi igazolványt kap. — A londoni tőzsdén nagy árzuhanás törtónt. — Nagyarányú gyarmati propaganda indult meg Németországban. — Meggyilkolták az Egyesült Államok beiruti főkonzulját. — Belgium megnemtámadási szerződést köt Németországgal. — Olasz csapatokat szállítanak Kelet-Afrikába. — Az angol fasiszták vezérét megtámadták. — Japán gázzal támad a kínaiakra. — Németország megtiltotta a kompenzációs árúforgalmat. — Százmillió svájci frankot vesz fel a francia vasút. — Románia csak feleannyi gabonát tud exportálni, mint tavaly. — Európában 413 millió métermázsa buza termett. — Barcelonába menekül a vörös spanyol kormány. — Hitler átépíti Berlint. — Mussolini szobrot állított Dollfussnak a máriazelli temetőben. — Ötvenezer tréner van Amerikában. — A jugoszláv miniszterelnök Londonban és Parisban tárgyal a magyar kérdésről. — A románok kő- és vasővvel fogják körül a trianoni határt. — Olaszország barátságáról biztosította a japán kormányt. — Maximálták a vasárakat Roméniában. ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 82. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztén? politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. OKTÓBER 17 Előfizetési ár 1 hóra: l Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.