Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-14 / 81.szám

ftfTI Rd(rt c/DTKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF„ 81. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. OKTÓBER 14 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Versenyfutás Az Untergang des Abendlandes iníernálís képe kisért hónapok óta Európa mind feketébb éjszakájában s azok, akik húsz évvel ezelőtt azt hitték, hogy ez volt az utolsó háború, akik a fehér zászlók alatt a „No more war" jelszavára esküdtek fel, most mindennap döbbenetesen látják, hogy Európának nem volt elég tanulság a legutóbbi háború alatt elpusztult tizenegymillió emberélet. A nagy színjáték preludiuma már ott zeng Santander falai alatt, Sanghai mellett s ha ma még csak félelmetesen tátong is ezernyi ágyútorok, holnap már megdördül ez a luciferi hangszer, hogy zengőn és meggyőzően hirdesse a jövendő számára: ime, ilyen messze állottunk mi az érettünk kinhalált halt Megváltótól. A tuberkulózis ellen indított hadjáratra nincs pénz, a venereák százezreket pusztítanak el, az élet országútjain éhesek, rongyosak és nyomorgók milliói vonszolják reménytelen életüket, de Anglia mégis negyvenmilliárd pengőt fog elkölteni fegyerkezésre, rövid két esztendő alatt. Ez a magyar költségvetés ötvenszerese, több mint Magyarország egész nemzeti vagyona. Kenyérben kiszámíthatatlan mennyiség, egy nagy agrárország búzatermése évtizedek alatt. Ezen az összegen fel lehetne ruházni Európa minden boldogtalan koldusát, százezer kórházat, iskolát és kertesházat lehetne felépíteni rajta. Vasutak és hajók fillérekért szállíthatnák az utasokat, pusztákat lehetne termővé változtatni, városokat lehetne elővarázsolni a földből, a művészet kincseit lehetne szótszórni elhagyott milliók között, pazar világosságot lehetne széthinteni Európa fekete éjszakájában — nem is számítva azokat a milliárdokat, amelyeket a többi európai állam költ fegyverkezésre. Dübörgő, nagy üzemekben éjjel-nappal gránátot fúrnak, mérgesgázt kotyvasztanak, tankokat csavarnak össze és szuronyokat élesítenek. Az ipar és kereskedelem hatalmas eresztékeiben a deficit rothasztja az összetartó anyagot, de a hadiipar jobban virágzik, mint valaha. Milliók csatangolnak Európában hajléktalanul, de a Maginot-vonal földalatti kaszárnyáiban ötmillió vakondokember számára építettek férőhelyet. Itt fenn sötét van, ott lenn még sötétebb. Itt fenn nincs pénz világosságra, ott lenn még nem adtak engedélyt a körték felgyújtására. Itt fenn éheznek az emberek, ott lenn százezer vágón számra raktározzák a konzerveket. A napfényes föld bősége földalatti kazamatákba s amit emberi szellem, energia és szorgalom kitermelni tud, a földalatti világ feneketlen gyomrába vándorol — itt fennhagyva vigasztalásul a faji, nemzeti és osztálygyűlölködést, fantomokat, amik megkeserítik nappalainkat és kísérteteket, amelyek nyugtalanná és rémületessé teszik éjszakáinkat. S akik ezt oly meggondolatlanul csinálják, nem veszik észre, hogy a program polipkarja ráfonódik majdan az ő nyakukra is. Európában ma már ennek a földalatti világnak törvényei uralkodnak. Itt nem a napfény által áldóan melengetett élet törvényei szerint igazodik a milliók élete, hanem a kazamaták terrorja parancsol úrnak és rabszolgának egyaránt. Ez a kazamatarendszer egyetlen mesebeli palack, amely fúriákat rejteget s mindegy, hogy dugóját a római szovjetügyvivő húzza-e ki, avagy egy elszánt spanyol anarchista. A fúriák ma vagy holnap kiszabadulnak és nem lesz emberi erő, amely a kétségbeesés és pusztulás pillanatában visszaparancsolja őket odúikba. Egy mégis bizonyos: a meggyalázott krisztusi és emberi igazságnak elégtételt szolgáltat a pusztulás mint pusztulást, mint bűnhődést, de akkor is felénk sikolt a kérdés: kinek fejére fog szállni az ártatlanok kiontott vére? Tizenkétezer hivő részvételével folyt le a páliföldszentkereszti eucharisztikus vasárnap Az esztergomi, dorogi, bajóti és csolnoki esperesi kerületek Actio Catholica szervezetei f. hó 10-én, vasárnap kerületi eucharisztikus kongresszust rendeztek a péliföldszentkereszti ősi búcsújáróhelyen. Kedvező időben, szép őszi napon folyt le a hatalmas atolikus demonstráció, amelyen mintegy tizenkétezer hivő vett részt a vidék 36 plébániájának, katolikus intézményeinek keretében, illetve vezetése alatt. A kora reggeli órákban sűrű fekete sorokban tódult a búcsúsok és zarándokok serege a szentkereszti utakon a búcsújáróhely felé. A hivők tömegeit szállító autók, autóbu szok, kocsik megszámlálhatatlan sokasága alig birt előrejutni az utak teljes szélességében zászlaik után siető, éneklő, imádkozó emberek és rengeteg kerékpáros között. Feltűnt a dorogi bányavidék népének imponáló felvonulása. Esztergomból is szép számmal vettek részt az eucharisztikus ünnepen. A belvárosi, Szent Anna, vízivárosi, szentgyörgymezei és várbéli hivek lelkes buzgósággal vonultak fel. A szentgyörgymezeiek egész sor kocsin mentek Szentkeresztre. Az intelligencia köréből is sokan vettek részt az eucharisztikus napon. A honvédtisztikar tagjai, a megyei és városi tisztviselők, a tanintézetek vezetői és ifjúsága, sok tanár, a városi tanítók pedig csaknem teljes számmai voltak jel«n. A községek jegyzői, tanítói, tisztviselői mind ott voltak. A frontharcosok, vitézek is képviseltették magukat. A bányászok, tűzoltók és leventék zenekarukkal vonultak fel. Reggel 9 órakor már ott hullámzott a hivők óriási serege a templom mellett elterülő széles völgyben, amelynek keleti részén állott a tábori oltár az ősz virágaiból és lombjaiból készített sátorban, amelyet a szaléziak fáradozása varázsolt elő az Oltáriszentség fogadására. A sátor előtt hangerősítők vitták szét a hivők ezreihez az ének és a beszéd hangjait. 10 óra előtt néhány perccel érkezett a térre áldást osztva dr. Ssrédi Jusztinián bíboros hercegprímás dr. Hamvas Endre, dr. Drahos János, dr. Lepold Antal prelátus-kanonokok, Nádler István és dr. Barlmann Miklós pápai kamarások kíséretében, a szalézi kispapok hosszú sora után. Ekkor foglalta el helyét a notabilitások nagy része: dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos aispán, Glatz Gyula polgármester, báró Ungár Károly alezredes, helyőrségi parancsnok, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos, Reviczky Elemér járási főszolgabíró, dr. Zsem bery István, a Kat. Népszövetség elnöke, Mihalovícs Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója, dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos és mások. A bíboros hercegprímás tábori misét mondott, majd rövid szünet után megkezdődött az eucharisztikus nagygyűlés. A hercegprímás megnyitó beszé dét azzal kezdte, hogy amig az Istentől elpártolt emberek a földre sütik szemüket és csak a földi gondokkal vannak elfoglalva, addig a Vértes környékének népe óriási tömegekben zarándokol a régi búcsújáróhelyre'és összegyülekezik a 200 éves templom körül, hogy itt égre emelje szemét és szivét és hogy égi kenyeret kérjen Istentől. — Kedves Hiveim l — folytatta a bíboros főpásztor — tudom jól, hogy közöttetek a legtöbben szegény földművesek és munkások, akik sokat küszködnek az élet gondjaival és nehézségeivel és én mégis azt mondom nektek, amit Krisztus mondott hegyi beszédében: Keressétek előbb Isten országát és igazságát, a többi mind megadatik nektek. — Nem azért zúdult a világra a gazdasági válság, mert gazdagok és szegények vannak, — hiszen szegények mindig voltak. Nem az okozza a bajt, hogy gazdag emberek vannak, sőt állítom, hogy talán még nagyobb volna a válság, ha egyáltalán nem volnának gazdag emberek, — hanem azért zúdult a világra a válság, mert a gazdagok a földre sütik szemeiket, csak a földieket nézik és igy a szegények nem tudják megszerezni szükségletüket, a gazdagok pedig félnek, hogy nem tudják megtartani. — Az eucharisztikus szentévnek és nagygyűléseknek az a célja, hogy gazdaggal és szegénnyel megértessük az égiek elsőségét és azt, hogy ég felé emeljék tekintetüket és Isten meg fogja adni a megélhetést mindenkinek. Majd arról beszélt a bíboros főpásztor, hogy a gazdagság a gonoszokat bűnre vezeti, a jókat pedig az örök életre és hogy ha az államok és közületek vezetői befogadnák Krisztus tanítását, amelyet az Egyház tanít, akkor a gazdasági bajok is annyira legyőzhetők lennének, hogy tűrhető sorsa lenne mindenkinek. — Ki kell jelentenem — mondotta —, hogy nekünk, akik ebben a vármegyében vagyunk, nem kell messzire mennünk annak bizonyítására, hogy amikor olyan férfiak irányítják a közületek és a nagyüzemek sorsát, akik mélységesen vallásosak és öntudatos katolikusok, akkor tűrhetővé tudják tenni az életet a szegény ember számára is. örömmel köszöntötte ezután a bíboros főpásztor a megjelent hatalmas hivősereget, a nemzetiségi nyelvűeket is. — Ki merem mondani azt — szólt ezekhez —, hogy jobban szeretem, ha idegen nyelven imádkoztok a hazáért, mint hogy ha magyar nyelven dolgoztok ellene. A bíboros hercegprímás nagyhatású megnyitó beszéde után Mihalovícs Zsigmond kanonok, az A. C. igazgazgatója mondott lelkesítő beszédet az Oltáriszentségről és a katolikus öntudatról. Majd dr. Radocsay László főispán szólott a társadalom kötelességeiről az Eucharisztia iránt és különösen az intelligens fér fiak példaadó tevékenységének fontosságát hangsúlyozva ismételten felhívta az intelligens férfiakat a gyakori szentáldozás végzésére.