Esztergom és Vidéke, 1937

1937-10-07 / 79.szám

ben, bőséges égi kegyelmekkel kezdje meg és folytathassa új egyházkormányzati és apostoli munkásságát. Uj méltóságában és nehéz, felelősségteljes, de fenségesen szép munkaköré­ben teremjen sok lelki gyü­mölcs, áldás és öröm az egy­ház, a katolicizmus és a ma­gyar haza javára. Szóval az Ur tervei sikerüljenek — vele ! * * * Dr. Meszlényi Zoltán 1892 június 2-án született Hatvanban. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Rómában és Innsbruckban végezte. 1915 októ­berében szentelték pappá. Komárom­ban volt segédlelkész, de Csernoch János biboros-hercegprimás csak­hamar berendelte innen főegyház megyei központi szolgálatra. 1917-ben primási szertartó, 1920-ban szent­széki jegyző, 1922-ben pápai kama­rás, 1926-ban hercegprimási titkár, négy év múlva hercegprimási iroda­igazgató lett. 1931-ben nevezték ki esztergomi kanonokká és mint ilyen a hercegprímás oldalkanonokja volt. Amikor a kassai és rozsnyói egyház­megyék megmaradt részeiből külön apostoli adminisztrátorát szervezett a Szentszék, Meszlényi Zoltán lett itt az érseki helytartó és ebben a tiszt­ségében érte sinopei c. püspökké való kinevezése. ben voltak, a kisebb változások a jubileumi évvel kapcsolatos költsé­gekre vonatkoznak. Ugyancsak megállapította a köz­gyűlés, hogy a vármegyei közigazgatási és gyámpénztári készpénzfeleslegek gyümölcsöztetése tárgyában az ed­dig folytatott gyakorlatot tartja fenn, nevezetesen 3000—3000 pengőt he­lyez el az O. K. H. esztergomi és komáromi fiókjánál, a fennmaradó összeg 40 %-át az Esztergomi Ta­karékpénztár Rt.-nál, 30 %-át az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar bankban, 15 %-át a Komárommegyei Hitelbank Rt.-nál ós 15% át a Tatai és Tóvárosi Takarékpénztár Rt.-nál, azon feltétellel, hogy mindezen pénz­intézetek az elhelyezett betétek után a mindenkori kamatlábnak megfelelő, illetve azzal egyező kamatot téríte­nek meg, továbbá, hogy az ott el­helyezett közbetétek erejéig az álta­luk nyújtott kölcsönök után a híva talos váltóleszámitoíási kamatlábat legfeljebb 1 %-al meghaladó kama­tot szednek. Nagy érdeklődés mellett hallgatta a közgyűlés a vármegyei kisgyűlés­nek vitéz Zsiga János dr. vm. II od főjegyző által ismertetett azon javas­latát, mely a tatai és gesztesi járás állategészségügyi szakszolgálatának átszervezésére vonatkozott. Ezt a kérdést lapunkban már részletesen ismertettük. Boday Imre, Henzer István, Jakab Ferenc, dr. Wirágh Zsigmond hozzászólása után a köz­gyűlés változatlanul elfogadta a kis­gyűlés vármegyei szabályrendelet tervezetét. A határozathozatal után Szabó Pál szendi biró, az emberegészsógügy fontosságára hivatkozással az orvosi körök megosztását és a kör szék­helyének praktikusabb megállapítá­sát kérelmezte. Előterjesztését a köz­gyűlés további intézkedés végett ki­adta a vármegye alispánjának. A közgyűlési tárgysorozat kereté­ben a vármegyei Ií-od főjegyző is­mertette azon statisztikai adatokat, amelyeket a többgyermekes mező­gazdasági cselédek anyagi helyze­tére irányuló akcióval kapcsolatban a vármegye alispánja gyűjtött össze. Lapunk legközelebbi számában e kér­déssel bővebben foglalkozunk. IIIIIIIMHIHimHHIHIII Néhány szó a szombat esti művészesthez Az Esztergomi Ipartestület most szombaton, október 9 ón, a „Magyar Király" nagytermében Magyar Nóta Művészestét rendez a Rádió Stúdió művészeinek vendógfellóptével, jóléti alapja javára. A remeknek Ígérkező Nótaest propaganda jelleggel bir: propagálja a magyar dalt, a magyar nótát! — Hatalmas megmozdulás van folya­matban, melyet szakminiszterek is erőteljesen támogatnak, hogy nem szabad műsorról levenni, elparen­tálni a magyar nótát, mely egy éle­ten át kísér bennünket, ezer év óta ! Már-már pusztulásra ítélte nó­táinkat az idegenből átplántált és reánkerőszakolt jazz-muzsika szak­szofoniája és táncütemeinek, mond­hatni, erkölcstelen testcselei, mozdu­latai és szövegeinek vérlázító buja­ságai. Ez ellen a romboló irányzat ellen száll most síkra egy hatalmas tábor, melynek kibontott zászlajára ez a jelmondat van felírva: „Magyar nó­tával Nagymagyarországért!" Az október 9 i — most szombat esti — Magyar Nóta Művészest is főleg e cél szolgálatában áll ós hinni merjük, hogy városunk intellektuel' közönsége és társadalma tüntető nagy számmal fog azon megjelenni, hitet tévén magyarsága és a magyar nóta szerelete mellett. | KaBCSaY MIKLÓS | Az esztergomi ősi vármegyeházán ismét fekete zászlót lengetett a bús őszi szél, a lombjukat hullató fákra boruló árnyéka azt hirdette, hogy ismét gyásza van a vármegyének. Meghalt az egyesítés előtti Komá­rom vármegyének 35 éven át, a k. e. e. Komárom és Esztergom vár­megyéknek 12 éven át nagy felké­szültséggel és példás szorgalommal szolgált tisztviselője, főjegyzője, egy­házasdáróczi és karcsai Karcsay Miklós m. kir. kormány főtanácsos. Régi földbirtokos családból szár­mazott, a csallóközi Aranyos köz­ség határában fekvő Nagy-Léi puszta az ősi nemesi birtoka. Ott született 1878. augusztus 28-án. Középisko­láit Pozsonyban végezte s a buda­pesti Pázmány Tudományegyetem­nek volt hallgatója. 1899. június hó 23-án sikerrel letette az államtudo­mányi államvizsgát, s ez év októ­ber 1-én kezdte meg közigazgatási pályáját mint gyakornok. 1900. ja­nuár 1-én már vm. aljegyző lett. 1922. nyarán választották meg vm. főjegyzőnek s ezen minőségében szolgált 1934. szeptember l-ig, ami­kor is szolgálati idejének kiteltével nyugdijazását kérte. Ezalkalommal értékes és eredményes közszolgála­tát a m. kir. kormányfőtanácsosi cím­mel jutalmazták. Hivatali tevékenysége iskolapéldája volt a felelősségérzettől áthatott és vezérelt, a vármegye érdekeit saját egyéni érdekeinek háttérbeszorításá­val szivén viselő és szolgáló, a me­gyei autonómiát féltékenyen őrző és azért mindenkor mindenkivel harcba­szállni kész, a lakosság ügyeit sze­mélyválogatás nélkül nemes demok­ratizmussal és szociális érzékkel elin­téző, hivatala tekintélyét megvédő, sőt a saját puritán életével és mű­ködésével nagyban növelő vármegyei tisztviselőnek. Hivatali munkáját a legbeszéde­sebben értékeli és érzékelteti az a gyorsán ívelő pálya, melyen rövid szolgálat után a vármegyei tisztikar egyik legszebb és legfontosabb po zitiójára emelkedett s amelyben cca 15 évig hűséggel, nagy gyakorlati és elméleti tudással, példás önzet­lenséggel és kitartással szolgálta az annyira szeretett vármegyéjét. Amily kiváló főtisztviselője volt a vármegyének, éppoly buzgó és lel­kes híVe volt egyházának. Kovács Sándor püspökkel együtt az eszter­gomi evangélikus egyházközség meg­alapítója, a gyülekezet első felügye­lője volt és mint ilyen áldásos mun­kát fejtett ki e gyülekezet építése, fejlesztése érdekében. Tisztségéről akkor mondott le, mikor városunktól is búcsút vett. Ha hivatali elfoglaltsága s a rokoni kötelékek szabad id5t hagytak neki, vagy vadászsportnak hódolt, vagy be­kapcsolódott a társadalmi életbe. Vadásztársai a legnagyobb elisme­réssel beszélnek bajtársiasságáról. Szónoki képességét szívesen rendel­kezésre bocsájtotta különböző társa­dalmi mozgalmak javára, jó kedé­lyével, élénk, szellemes fdköszönté­seivel közkedvelt alakja volt a tár­sadalmi összejöveteleknek. Hiányos volna a jellemrajz, ha nem emlékeznénk meg kollegiális érzésé­ről, amely mindig odavezérelte és ott tartotta őt, ahol egy bajbajutott vagy támaszra szorult munkatársán segíthetett. A halál most végleg elszakította közülünk, de ez a válás csak fizikai, mert lelkileg még sokáig velünk lesz, akik ismertük, becsültük és szeret­tük őt. A főispán és alispán ünneplése a vármegyei közgyűlésen Dr. Radocsay László főispán elnö­költ a f. év szeptember hó 30-án megtartott őszi rendes közgyűlésen, amelyen a törvényhatósági bizottsági tagok szép számmal jelentek meg. A-közgyűlés előtt a kisgyűlés ülé­sezett. Mindkét ülésen az előadói tisztséget vitéz Zsiga János dr. vár­megyei II. főjegyző és dr. Cséfalvay János vármegyei közigazgatási gya­kornok töltötték be. A főispán a közgyűlés előtt ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg a Kormányzó Ur Őfőméltóságának családi gyászáról, amely őt és a leg­nagyobb tiszeletben álló családját vitéz nagybányai Horthy István nyu­galmazott lovassági tábornok úr el­halálozásával érte. Horthy Istvánban a világháború egyik kiválóan vitéz katonáját, a bravúros vérbeli magyar lovastisztet, a magyar lótenyésztés­nek és; a lovassportnak egyik leg­kitűnőbb vezéregyéniségét, a népies irányú távlovaglások megindítóját és mindhalálig lelkes és áldozatkész patrónusai és végül a magyar köz­életnek egyik kimagasló, lelkes mun­kását fiszteltük. A közgyűlés résztvevői helyeikről felemelkedve, meghatottan hallgatták a főispán parentáló szavait és indít­ványára a kabinetirodához intézendő részvétiratban adott kifejezést a köz­gyűlés őszinte együttérzésének és kegyeletes részvétének. Ugyancsak kegyelettel emlékezett meg a főispán Richter Frigyes nagy­bérlő elhalálozásáról, aki az egyesí­tés óta megszakítás nélkül érdemes tagja volt a törvényhatósági bizott­ságnak és közhasznú munkásságával általános megbecsülést szerzett. Tu­domásul vették, hogy az alispán az elhunyt helyébe Remenyik Ernő do­rogi bányafelügyelőt hívta be. Ezután a főispán a közgyűlés előtt megtartott számonkérőszékről felvett jegyzőkönyv alapján örömmel jelen­tette be, hogy a vármegye területén működő főbírói, polgármesteri és az alispáni hivatalban valamint az árva­széknél egyáltalában nincs hátralék, és ahol kivételesen van is, ott el­enyészően csekély és igazolt. Ezért úgy a számonkérőszék, mint a maga nevében, a közgyűlési tagok élénk helyeslése mellett, elismerését nyilvá­nította elsősorban a vármegye al­ispánjának, aztán az összes hivatal­főnököknek és az egész tisztviselői karnak. Az elnöki megnyitó beszéd még foglalkozott azzal a ténnyel is, hogy a napokban volt három éve dr. Frey Vilmos alispánná történt megválasz­tásának. Ebből az alkalomból kifo­lyólag a közgyűlési tagok általános helyeslése mellett tényként állapította meg a főispán, hogy dr. Frey Vil­mos három éves alispáni működése során nemcsak megtartotta, hanem fokozta is azt az osztatlan bizalmat és általános nagyrabecsülést, ame­lyet korábbi vármegyei szolgálata és közbeesett politikai működése alatt nemcsak megyeszerte, hanem vár­megyénk határain túl is széles kör­ben megszerzett. Szívélyes szavak­kal üdvözölte az alispánt és a Min­denható áldását kérte további műkö­désére. Meghatottan válaszolt dr. Frey Vil­mos alispán és köszönetének kifeje­zése mellett újból hitet tett az al­ispáni székfoglalójában mondott hit­vallása mellett. Ügy érzi, hogy fér­fias becsülettel betartotta választási programmját és hogy ezt megtehette, elsősorban a főispán és a törvény­hatóság jóindulatának és támogatá­sának köszönheti. Ezt kéri a maga számára a jövőre is. Ezután bejelentette, hogy folyó évi június hó 24-én volt három éve dr. Radocsay László főispán installá­ciójának. Dr. Radocsay László főis­pán három évi eredményes műkö­déséről való megemlékezést azon örvendetes tény teszi aktuálissá, hogy a napokban érkezett le a m. kir. belügyminiszter leirata, mely a főispánt ezen tisztségében megerő­sítette. A jelenlévők őszinte helyes­lése mellett fejezte ki a vármegye közönségének és tisztikarának őszinte tiszteletét, feltétlen bizalmát és mély­séges ragaszkodását, és arra kérte a jó Istent, kisérje továbbra is áldásá­val a Csonkahaza és megcsonkított vármegyénk érdekében főispáni mű­ködését, a főispánt pedig arra kérte, hogy legyen továbbra is atyai ve­zére a vármegyei tisztikarnak. Az üdvözlésre válaszolva, dr. Ra­docsay László emlékeztette a köz­gyűlést arra, hogy három év előtt installációs programm-beszédében nem volt sok szó ós hangzatos ígéret, csak becsületes, hazafias, keresztény szellemű és férfias munkát ígért, és ennek emberileg igyekezett eleget tenni és a jövőben is igy óhajtja kötelességét teljesíteni. Dr. Divéky István tiszti főügyész köszönetet mondott azért, hogy a vármegye közönsége a legutóbbi köz­gyűlésben az ő tiszti főügyészi mű­ködését oly szépen értékelte. Ezután áttért a közgyűlés a tizen­négy pontból álló tárgysorozat le tárgyalására, melynek keretében fog­lalkozott Bács-Bodrog és Pest vár­megye feliratával, majd pedig letár­gyalta és elfogadta a közgyűlés a vármegyei háztartási alap költség­vetését. Ezzel kapcsolatban a kis- és nagyközségekben fizetendő pótadó százalékát 24'8 °/o-ban, a két me­gyei városra vonatkozólag pedig 12'7°/o-ban állapította meg. (Mult évben az előirányzat volt 24'9, illetve 13 6%, a m. kir. kormány által en­gedélyezett 24*2, itletve 12.8%). A költségvetés kiadási tételei körül belül ugyanazok, mint a mult év-

Next

/
Thumbnails
Contents