Esztergom és Vidéke, 1937
1937-09-19 / 74.szám
sedéséből kiéreztük igazságát s ott gunk beszélni — még magunk kö a hajó fedélzetén, abban az ünnepélyes pillanatban megfogadtuk, hogy földrengés és felhőszakadás után is csak elismerő és dicsérő hangon főzött is — Esztergomról: a fürdővárosról, az iskolavárosról, a jubiláló városról s az irigyelt nagyszerű álomvárosról... Horváth Zoltánné lett a városi pénztárellenőr Csütörtökön délelőtt a város képviselőtestülete Glatz Gyula polgármester elnöklete alatt részleges tisztújító közgyűlésre jött össze. Feltűnő volt, hogy erre a gyűlésre, jóllehet a tisztújító közgyűlések szoktak a legnépesebbek lenni, aránylag olyan kevesen jöttek el. Annál né pesebb volt a karzat közönsége, amelyben már a későbbi tanitóválasztás iránt érdeklődők is helyet foglaltak. Tíz óra után néhány perccel nyitotta meg a polgármester a közgyűlést és a Magyar Hiszekegy elmondása után indítványozta, hogy dr. Frey Vilmos alispánt, aki a tisztújító közgyűléseken szokás szerint elnökölni szokott, küldöttség hivja meg a közgyűlési terembe. A meghívó küldöttség elnöke dr. Fehér Gyula, tagjai pedig : vitéz Matus Gyula, dr. Marczell Árpád, Kiffer Ferenc voltak. A terembe lépő alispánt a közgyűlés tagjai lelkes éljenzéssel fogadták. Glatz Gyula polgármester néhány szóval a város közönségének az alispán iránt érzett szeretetét és ra gaszkodását fejezte ki. Dr. Frey Vilmos üdvözölte a képviselőket, megköszönte a polgármesternek hozzá intézett szavait és megalakította a kijelölő választmányt. A kijelölő választmány tagjai lettek : Etter Ödön, dr. Drahos János, SZÍVÓS- Waldvogel József, Kiffer Ferenc. A kijelölő választmány Ülése alatt dr. Zwillinger Ferenc a titkos vá lasztáshoz szükséges aláírásokat gyűjtötte össze. A kijelölő választmány ülése után az alispán enunciálta a jelölés eredményét. A pénztárellenőri állásra beérkezett összesen 8 pályázat, ezek közül kettőt nem lehetett elfogadni. A többi hat jelölésének sorrendje a következő volt: Horváth Zoltánné, Szemző Vilmos, Bánji Károly, Kovács Géza, Németh István, Némethy Jenő. Ezután az elnöklő alispán a beterjesztett kérelemnek megfelelően elrendelte a titkos szavazást. A szavazatszedő bizottság elnöke vitéz Szivós-Waldvog$l József, tagjai pedig dr. Berényi Róbert és Nádler István voltak. A szavazatok összeszámlálása után az elnök bejelentette az eredményt. Leadtak összesen 43 szavazatot, ebből 32 Horváth Zoltánnéra, 7 Szemző Vilmosra, 4 pedig Bánfi Károlyra esett. A szavazásnak megfelelően dr. Frey Vilmos alispán Horváth Zoltánnét, megválasztott pénztárellenőrnek jelentette ki. Horváth Zoltánné ezután letette a hivatali esküt és ezzel a tisztújító közgyűlés véget is ért. A tisztújító közgyűlés után rendkívüli közgyűlés volt, amelynek egyetlen tárgyában a képviselőtestület úgy határozott, hogy a vármegye alispánjának azon határozatát, amelyben Schmidt Sándor bányaigazgató esztergomi telekrészét Dorog községhez csatolja, megfelebbezi. A közgyűlés végén a képviselők általános helyeslése közben dr. Drahos János azt indítványozza, hogy tekintettel a jövő évi Szent István évre, Zsalazsomot Szent István városrésznek nevezze el a város. Glatz Gyula polgármester köszönettel fogadta az indítványt és bejelentette, hogy a város vezetősége erre vonatkozó javaslatát legsürgősebben elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti. Dr. Zwillinger Ferenc ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a törvényhatósági jog megszerzésének fontosságát. A SréskedQ Megválasztották az új tanítókat A városi közgyűlés után tartotta meg az iskolaszék tanitóválasztő gyűlését a Városház nagytermében. A gyűlésen Borz Lajos tanügyi segédtitkár elnökölt a vezető kir. tanfelügyelő helyett. Elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelent iskolaszéki tagokat és kijelentette, hogy minden törekvése oda fog irányulni, hogy a tanítóválasztás töivényeden történjék meg. Az iskolaszéki tagok névsorának felolvasása után megállapítja a határozatképességet és a pályázók minősítését ismertette, majd pedig bejelenti, hogy a pályázók közül Vécs Ottó kérvényét nem szerelte fel a szükséges okmányokkal, de már rgyszer Esztergomban megválasztották, igy nincs akadálya annak, hogy pályázatát tekintetbe vegyék. — Okvetlenül meg fogjuk választani — szólt közbe Hermann L^jos. — A pályázók között — folytatja az ismertetést a kir. tanfelügyelő — nyugdíjas is van. Idevonatkozóan a miniszteri rendelet azt mondja, hogyha nyugdíjast választanak meg tanítói állasra, akkor annak megválasztását a közigazgatási bizottság saját hatáskörében semmisítse meg Igy ezt a pályázatot a szavazásnál nem lehet tekintetbe venni. Közli továbbá Borz Lajos elnök, hogy a törvényben biztosított jelölési jogával nem kivan élni, hanem rábízza a választást az iskolaszék pártatlanságára, de hangsúlyozza azt is, hogy nagy érdek, hogy a kiválasztottak állásnélküliek legyenek. Elnöki megnyitójának befejezéséül kéri, hogy a három meghirdetett állásra a választást külön bonyolítsák le. Az iskolaszék ezt az indítványt nem fogadja el, hanem amellett dönt, hogy mind a három jelöltre egyszerre szavazzanak. A szavazás eredménye a következő volt: Leadtak összesen 36 szavazatot (mindegyik szavazócédulán 3 névvel). Ebből Brenner Máriára 33, Vicze Bélára 14, Szalva Lászlóra 11, Szokoly Sándorra 11, Csincsura Kálmánra 10, Fekete Tiborra 8, Szölgyémi Gáborra 7, Erős Istvánra 5, Darvas Erzsébetre 3, Bérezés Lajosra 3, Kertész Ionára 2, Érdi Sándorra 1, Dudás Bélára 1 esett. A szavazás eredményének megfelelően az elnök Brenner Máriát és Vicze Bélát megválasztott tanítóknak jelenti ki és elrendeli, hogy Szalva László és Szokoly Sándor között pótválasztás legyen, mert mindketten egyformán 11 szavazatot kaptak. A pótválasztásnál leadtak 34 szavazatot, ebből I7-et Szalva László, 15 öt pedig Szokoly Sándor kapott, 1 szavazócédula üres volt. Tehát a harmadik tanítói állásra azt nézi, hogy megéri-e... Hallgassa és nézze meg az ORION rádiókat. Könnyen megállapíthatja az ár és az érték viszonyát. ORION rádiót fog vásárolni. • KAPHATÓ az iskolaszék Szalva Lászlót választotta meg. A tanitóválasztások után az iskolaszék rendes gyűlést tartott. A tárgysorozat során tudomásul vette, hogy a tanfelügyelő az új iskolaszéket üdvözölte és működésére Isten áldását kérte. Bejelentette dr. Brenner Antal iskolaszéki előadó, hogy a vallásés közoktatásügyi miniszter a vármegyei közigazgatási bizottságnak a leánygazdasági ismétlőiskola szakóráinak ellátása ügyében hozott határozatát jóváhagyta. Ugyancsak bejelentette az előadó, hogy a miniszíer Burány Ferenc igazgatótanitót nyugdíjazta. fízalkalom nal az iskolaszék a távozó igazgató-tanítónak sok évi lel kes, önzetlen pedagógiai munkásságáért őszinte köszönetét nyilvánította, majd padig a Szent István elemiiskola és a zsalazsoni iskolák igazgatói teendőinek elvégzésével Urbán Vilmost bízta meg. Ezután sor került az 1937—38. tanévi osztálybeosztások letárgyalására. A gazdasági ismétlőiskola tanítójául, hosszas vita után — amelyben résztvettek Hajnali Kálmán, dr. Brenner Antal ós dr. Lzpold Antal — Fóliák Gyulát osztották be. Bejelentette az előadó, hogy a szaléziak által a zsalazsomi iskola részére átengedett termeket a város rendbehozatta és a szükséges tanszerekkel felszerelte. A tanítás kü lönben már helyettesekkel rendesen folyt. Az új iskola építése ügyében az államsegélyért a város kérvényét felterjesztette az illetékes helyre. Az ügy kedvező fogadtatásra talált és igy minden remény megvan arra nézve, hogy az iskolaépítés sikerülni fog. Ezekután ünnepélyes aksus keretében adta át az elnöklő polgármester Lindtnerné-Pach Jolán, Bognár János, Burány Ferenc és Márkus Ferenc ig.-tanítóknak a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület központi végrehajtó bizottsága által a több éven át kifejtett buzgó és eredményes munkásság jutalmazására adományozott ezüst érmeket és okleveleket. 1 A lelkesen ünnepelt tanítók nevében Márkus Ferenc köszönte mag a kitüntetést. Ezek után az iskolaszék beosztotta az újonnan megválasztott tanítókat. Az előadói javaslat az volt, hogy Brenner Mária és Vicze Béla Zsalazsonban, Szalva László Ssentgyörgymezőn tanítsanak. Vitéz Szívós-Waldvogel József [ezt helytelenítette és azt indítványozta, hogy a nős Vicze maradjon bent Esztergomban. Dr. Etter Jenő szólt hozzá még 9 kérdéshez ellenkező értelemben, az iskolaszék végül is vitéz SzivósWaldvogel József javaslatát fogadta el. Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató kifogásolta azt a tervezgetést, hogy az elemiben egyes osztályokat összevonjanak. Ezzel kapcsolatban Borz Lajos a következőket mondotta: — Áldatlan állapot volt eddig, hogy a felekezeti iskolák és a városi iskolák jóformán egymás elől halászták el a növendékeket. Most erre többé nem lesz lehetőség, mert a miniszternek egy olyan rendelete jelent meg, amely kimondja, hogy abban a városban, ahol több iskola van, mindenki a kerületéhez tartozót köteles választani. A helyettes tanfélügyelő szavait az iskolaszék általános helyesléssel vette tudomásul. Az iskolaszék ülése néhány folyó ügy letárgyalása után déli háromnegyedegy órakor ért véget., nmiiiitiiiHiminiiiiii Esztergomból a világhír felé Talán különösen hangzik, hogy valaki Esztergomból indul el világhír felé, de a mai idők rohanó forgatagában sok minden megtörténik s igy eshetett meg az is, hogy egy hajdani kis gimnazista küzdelmes és hosszú harc után befordulhatott arra az útra, amely a világhír felé vezet a XX. század gigászi hatalmának, a mozifilmnek védőszárnyai alatt. Zerinváry Andor nem más, mint a Honvédtiszti Üdülő hajdan oly nagy tiszteletben állott parancsnokának néhai Zvarinyi Endre tábornok-orvosnak Bandi fia, aki hat évig volt az esztergomi bencés gimnázium növendéke s akinek első szárnypróbálgatásai is a gimnázium dísztermi zongorájához fűződnek, ahol az intézeti ünnepélyeken adta elő saját szerzeményű zenedarabjait. Később, mint a Ludovika Akadémia növendéke katonai tanulmányaival párhuzamosan zeneakadémiai tanulmányokat is végzett magánúton és törhetetlen kitartással elérte azt, hogy szerzeményeit a hazai és itt képviselt külföldi hanglemez vállalatok lemezre vették s