Esztergom és Vidéke, 1937

1937-09-05 / 70.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Horthy Miklós kormányzó feleségével nagyobb külföldi autotúrán van. — A kormány 800 középiskolai és egyetemi hallgató részére ösztöndijat létesített. — Nyolcszáz francia frontharcos látogatott el Budapestre. — Szeged az idegenek részére halászcsárdát építtet. — Három új szálloda épül magánvállalkozásban Budapesten. — Kukoricából 28 millió métermázsa termés várható. — Darányi miniszterelnök fontos tanácskozásokat folytatott az ellenzéki pártok vezéreivel. — Százhuszonkétezer pengőt költött a főváros az idei Szent István ünnepségekre. — Három és félmillió pengő a főváros közlekedési vállalatainak deficitje. — 188 millió Ura többletkivitelünk volt ezidén Olaszországba. — Be akarják vezetni a fővárosban a koldusadót. — Beomlott egy háromemeletes épülő bérház Budapesten. — A kormány megakadályozza a külföldről becsempészett lázító röpiratok terjesztését. — Ötvenegy új vitézi telket adományozott a kormányzó. — A kisantant a magyar kérdésben a szinajai konferencián most sem jutott túl a holtponton. — Kisiklott a bécsi gyorsvonat moz donya. — A reformait izlám vallás hivei templomot akarnak építeni Budapesten. — Megcsappant Kecskemét mezőgazdasági ereje. KÜLFÖLD Madrid külvárosaiban anarchista lázadás tört ki. — A japán repülök borzalmas vérfürdőt rendeztek Sanghaiban. — Amerika repülőgépeket és szögesdrótot szállít Kínába. — Oroszország és Kína megnemtámadási szerződést kötött. — Marosvásárhelyen az étlapokat is román nyelven kell megfogalmazni. — A spanyol vörösök torpedótámadást intéztek egy angol hadihajó ellen. — A volt angol király Magyarországra jön vadászni. — Japán szembeszáll Angliával és a szovjettel is a kínai kérdésben. — Massaryk, Csehszlovákia volt elnöke nagy beteg. — A párisi világkiállítást nem hosszabbítják meg. — Villám csapott a prága—bukaresti utasszállító repülőgépbe. — A spanyol vörösök santanderi veresége megbomlasztotta a kommunisták frontját. — Nagykövetségekké emelik a kisantant három követségét. — Németország megnégyszerezte, a szovjet megtízszerezte hadikiadásait. — Mussolini magavezette repülőgépen utazik Németországba. — Letartóztatták a kommunistapárt 27 tagú vezérkarát Varsóban. — A szovjet 162 kiló platinát szállított repülőgépen az Angol Bankba. — Lengyelország szénért vásárol egyiptomi gyapotot. — — Az egyiptomi király esküvője februárban lesz. — Kiutasítják a francia állampolgárokat a nemzeti Spanyolországból. — Háromnapos ünnepséget rendeznek Desioban, a pápa születéshelyén, XI. Pius 80-ik születésnapja al almából. — Valjevóban a tömeg megtámadta Jankovics jugoszláv bányaügyi minisztert. — Anglia héliumgázzal töltött kormányozható léghajókat épit. — Görögország egymillió fontsterlingért katonai repülőgépeket vásárol. — Kolera pusztít a sanghaji harctéren. — Japán elutasítja a fehér nemzetek jegyzékeit. — Franciaország meg akarja nyitni határait Spanyolország felé. — Gyilkos merényletet akartak elkövetni Trockij ellen. — Hatalmas fegyverszállitmányokat kap Kina Oroszországtól Az igazságosan gondolkozó ember csak szeretheti a szobrot. A szobor már benne van az életben és benne él a szivekben és koponyákban akkor, amikor még meg sem született. Hány szegény ember ette a civilizáció biztos kenyerét, hány magyar lett pogányból keresztény, mennyi áldásos, boldogító alkotás támadt a kereszt jegyében, amíg az államalkotó Szent István királyból szobor lett! ? Viszont a szobor nélkül — amely nem egyéb a nagy király kőbe, bronzba öntött, ország- és nemzetfenntartó eszményeinél — hová jutott volna a magyar ? I Igy válik az élet szoborrá és így lesz a szoborból élet. Igy lesz az eszméből alkotás, a hitből élet, munka és kenyér. A szobrok a történelmi idők életét hozzák közénk, a vér és kenyér történelmi küzdelmeinek, emlékét, — viszont a szobrok lábainál zajlik a ma élete és fogy a sok kenyér. Ebbe az örök, szépséges metamorfózisba állanak bele azok a szorgos kenyérkereső kezek, amelyek kultúrát teremtenek a Szenttamáshegyen, hogy a tetejébe kerülhessen az országalkotó szent király emléke. gEsztergom és az igazi idegenforgalom Az esztergomi mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdeke és a város fejlődése nagyvonalú idegenforgalmi mozgalmat követel Az egyre szélesedő skálájú élet egyik legjobban felkarolt várospolitikai eszméje és jelszava: az idegenforgalom. A gyakorlati élet pozitív eredményei teljes értékben igazolták az idegenforgalmi mozgalmat, mert a komoly, céltudatos idegenforgalmi munka mindig meghozta gyümölcsét, ha — nem délibábot kergettek vele és az idegenforgalmi munkát értékes ügybuzgalommal párosult szakszerű hozzáértés jellemeztei Külföldi, de kies fekvésű magyar városok is valóságos vagyonokat áldoztak a jóljövedelmező idegenforgalomért, a város szépségein kivül nagyszerű attrakciókkal lepték meg az idegeneket, parkcsodák, pompás szabadtéri játékok, komoly művészeti és sportesemények, idegzsongitó pihenésre, üdülésre szánt álomligetek, nivós szórakozóhelyek ezernyi jól eső csodájával. És nem egy város élete lendült fel a jól szervezett idegenforgalom varázsában. Egy fejlődósképes, helyesebben fejlődni akaró város nem becsülheti le az idegenforgalom szinte megmérhetetlen erkölcsi és anyagi értékét, különösen akkor nem, ha a természet szépségekben, a történelem pedig értékekben olyan pazarul halmozta el kincseivel, mint Esztergomot. Esztergomot a trianoni békeszerződés megnyomorította, mert elvette gazdasági életének „hinterland'

<-ját. Úgy járt, mint a névtelen hősök szomorú légiója — a gránát légnyomása megbénította. Esztergom Trianon bénája. Éppen ezért tisztelet és megbecsülés a város vezetőinek azért, mert ebben a súlyos helyzetben is megálltak helyüket. Esztergomot a trianoni békediktátum fejlődésének tempójában megakasztotta. Uj piacot kell keresnünk, amely a fejlődés egészséges tempójának alaplehetőségét visszaadja. Az új piac adva van: Esztergom, amelynek természeti és történelmi kincseit kell megfelelő szervirozással értékesíteni egy jól átgondolt és megépített idegenforgalmi mozgalommal. Esztergomnak ma is van idegenforgalma. Látjuk vasár- ós ünnepnapokon az utcáinkon wekendező autórajokat, a filléres hajók pedig ontják a vendégeket. Ez is idegenforgalom, de ebből az idegenforgalomból nincs lényeges haszna sem az esztergomi mezőgazdáknak, sem az esztergomi iparosoknak és kereskedőknek, de nem sok haszna van ebből városunknak sem. Ez az idegenforgalom, ami spontán jelentkezik és amire kétségtelenül szükség is van. De ez nem az az indegenforgalom, amit Esztergom megkíván, a mezőgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek nem az a vérképzése, amire mindnyájunk érdekében szükség van. Az az idegenforgalom, ami fellendítheti városunk életét, Margitszigetet varázsol a mi gyönyörű szigetünkből tündérligetekkel, parkcsodákkal, kivilágított szökőkutakkal, az elszaporodott „női zenekarok" helyett filharmonikusok térzenéjével, monumentális luxushotellal, kitűnő étteremmel, csillogó kávéházzal. Az az idegenforgalom kényelmes és járható utakat épít az Előhegy oldalába és elsőrangú szanatóriumot varázsol a csúcsára, ahonnan az éles, egészséges levegőben tündéri panoráma tárul a lábadozó elé, igazán paradicsomi szépségű környezetben. Az az idengenforgalom, a különböző utazási irodák révén belekapcsolódik a világ idegenforgalmába és igy a Magyarországba jövő idegeneket egy-két napra, vagy egy-két hétre elhozza Esztergomba és városunk természeti szépségeinek és történelmi értékeinek igy eljut a hire mindenhová és állandósítja az idegenforgalmunkat. A mi szigetünk és Előhegyünk szanatóriuma a nyaralók számát is megtízszerezné. Apropos... Nyaralók... Lehetetlen e kérdésben nem nyilvánítani nézetünket. Esztergom nyaralóhely jellegének érdekében tesszük ezt. Az esztergomi lakásviszonyok egyáltalán nem nevezhetők rózsásnak. Modern, komfortos lakás alig van a városban és a fürdőszobás lakás itt még luxusnak számit — 1937-ben. Vizesfalú, egészségtelen lakás rengeteg van, egészen primitív épületekben. A lakásviszonyok, a nyaralóknak kiadott szobák borsos árai, nagyon sok nyaraiónak veszik el a kedvét Esztergomtól. Jól tenné a város az esztergomi mezőgazdák, iparosok ós kereskedők érdekében éppen úgy, mint Esztergom nyaralóváros jellegének megvédésében, ha a nyaralóknak kiadott lakásokat egészségyügyi, belső csinosság, tisztaság és a kérhető legmagasabb bérösszeg megállapítása szempontjából leellenőrizné s ugyanakkor megállapítaná a bérbeadók kötelességét és a bérbevevők jogait. A minden szempontból megfelelő nyári lakásokat, bútorozott szobákat az ár feltüntetésével Szop őszi tanítás Komoly fejére hull a fáknak a sápadt lemondás, dúlt kebellel áll a mező, a rét a végtelen kékkel felette. Szagos nyári ruhájában elmereng az Osz és sir ni szeretne. Mind, ami szin felfeselt a nyárban körűizsongja őt mégegyszer buján és vadul. S a szomorú Osz utolsót szeretve meghal hervadt virágágyán: a tavasz, a nyár ködös szivébe ful. Ládd csibém, igy járunk mi is őszi korunkban annyi kábító tavasz s nyár után, ha elszerettük az utolsó szépet... A táj virágos lesz újra, de velünk örök télbe fut az élet. Ifj, Balázs yános találták Andrée hires svéd sarkiku tató naplóját. — A spanyol király legidősebb fia ismét válik. — Harmincezer ipari munkás látogat el Olaszországba. Nem felejtettek. irta: O'sváth Andor. Ciprusokkal, thujákfcal, ezüst- és fekete fenyőkkel, lombos akácokkal teleültetett virágdiszes sirok között Meg-1 ma már elhagyottan, megkopottan áll egy magányos siremlék, homlokán szomorú emléksorokkal, amelyekből kitűnik, hogy a sírboltban porladó embernek tragikus elmúlás, erőszakos 1 halál jutott osztályrészül. Régen volt az nagyon, amikor én abban a temetőben, ahol ez az emlékoszlop áll, jártam-keltem. A történelmi muliú városnak nemcsak minden köve érdekelt, nemcsak a néma kövek éí roskadozó várfalak, hanem a temetők is. Ohl A temetők soksok emléket takarnak és a moha által belepett, besüppedt sirok düledező köveinek elmosódó betűi sokszor késztetik a búvárkodó, kutató embert arra, hogy egy-egy felírásból kérdést csináljon s annak nemcsak az értelmét rögzítse meg, hanem az okot is igyekezzék felfedni. Az okot, amiért egy kőbevésett pár sor napvilágot látott. A temetői felírások sok-sok irányba útbaigazítják a kutatót. Felfedik, hogy a sírokban nyugvók kik és mik voltak és ezekből az írásokból kell és lehet következtetni arra, hogy az illető helynek milyen kultúrájú lakosai voltak évtizedek, avagy évszázadok előtt ? Azután sok helyüttt megváltozott például a nyelv, hisz vannak városaink, amelyekben hetven, kilencven vagy száz év előtt németajkú volt a lakosság és amelyekben ma mindenki elmagyarosodott. Igaz, hogy az ilyen irányú kuta tások érdekében nem okvetlenül szükséges a temetőket járni, mert hiszen az anyakönyvek, a földkönyvek, az adólajstromok, a régi jegyzőkönyvek, a levéltárak bőséges anyagot 'szolgáltaínak, ám a temetői kövek egészen mégsem mellőzhetők nemcsak a kultúra múltjának kutatásánál, hanem azért sem, mert — miként említettem — a sírkő hirdeti, hogy voltak a múltban események, amelyeknek történetét igazán nem őrzi más, csak egy kopott emlék, az is inkább csak sejtteti azt, hogy a sírban nyugvó életének végére valamely végzetes esemény tett pontot. Az említettem szomorú sorok olvasása után kutatni kezdtem a tragikus eset után és a következőket tudtam meg : Az áldozat egy gazdag és előkelő polgár volt, aki esténkint egy bizonyos kávéházba járt s ott barátai társaságában az éjféli órákig kártyázgatott és a játék befejezte után mindig magányosan tért haza a városnak a f olyam partján elhagyatott helyen fekvő portájára. Történt pedig, hogy a hetvenes éveknek egy téli, havas éjszakáján hiába várták otthonában és virradatkor a járókelők a part sekély vizében találtak rá. A holttest koponyája Össze volt zúzva. A rendőri vizsgálat megállapította az erőszakos halált. Rejtély maradt, hogy a halottól semmi sem hiányzott. Aranyóráját, láncát, gyűrűjét nem vitték el és nagy összeggel telt pénztárcáját sem ürítették ki. A nyomozás holt pontra jutott. Az áldozatot eltemették és az eset az idők folyamán feledésbe ment s nem regél arról más, csak az a beszédes síremlék, amely ma is áll... Az 1850. esztendőnek egyik forró napján a délelőtti órákban egy század osztrák katona között egy ma-