Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-29 / 68.szám

A sajtó és a közélet A budapesti nemzetközi nyomdászkongresszus és a nagysikerű nyomtatványkiállitás alkalmából, amikor világszerte hangsúlyozzák a betű és a sajtó nagy kulturális fontosságát és az emberi művelődésre való hatását, időszerűnek tartjuk, hogy mi esztergomiak is a sajtóüggyel kapcsolatosan legalább pár örökérvényű igazság közreadásával csatlakozzunk a nyomda és sajtó ünnepnapjainak tanulságaihoz. Megjegyzéseinket a sajtó egyik terebélyesen kifejlett ágával, az újsággal kapcsolatosan tesszük, amelyre — a sajtót emlegetve — mindannyian gondolunk és amely leginkább öszszenőtt mindennapi életünkkel. Az első igazság az, hogy az újság nem önmagáért van és hogy a sajtó az újságon keresztül teljesen a köznek adja oda erejét és értékeit. Ez az erő és érték abban rejlik, hogy az emberi igazságokat a publicisztika eszközeivel ébrentartja és érvényesíti a közvéleményben és hogy betűsorain keresztül minden avatott toll szóhoz juthat a küzérdek szolgálatában. Az újság életének lényege és természete az emberi igazságokért és ezek érvényesítése érdekében az üdvös társadalmi és politikai eszmékért való küzdelem. Ezzel szemben az újság odaadó pártfogást kivan azoktól, akik számára készült, mert érthetően csak így töltheti be hivatását. Ahol nincs kultúrember és közélet, ott nem élhet meg az újság. Viszont a kölcsönhatás úgy is igaz, hogy sovány kulturélet, kietlen, lapos társadalmi élet, gyümölcstelen politikai és közélet lehet ott, ahol nincs sajtóélet. A másik nagy igazság, amely körül a vonatkozó aktuális gondolatok egész sora csoportosul, az újság függetlensége. Nem kétséges, hogy csak a független újság irányithatja jogosan és méltóan hivatása magaslatáról a közvéleményt. Igaz, hogy a mai kiterjedt, ezerágú társadalmi, gazdasági és politikai élethez nőtt, fejlett, modern sajtóéletben nehéz megállapítani azt, hogy melyik újság független és miben áll a függetlensége a másikkal szemben. (A mai kulturembert sajátságos ér-1 zeke azonban sokszor átsegíti' ezen a nehézségen.) Talán így fogalmazhatjuk meg az újság függetlenségét: független az az újság, amely maga jelöli meg irányát, maga válogatja meg eszméit, ennek megfelelően irányát mindenkor meg is tartja, közleményeivel pedig eszméinek szolgálatában áll. A hivatása magaslatán álló újság lehet egy bizonyos magaszabta irányban szigorúan következetes, de emellett a véleményével nem egyező, de a nemzetre nézve hasznos közéleti és társasadalmi megnyilvánulásokkal szemben mindenkor jóakaratúan tárgyilagos. Az újság függetlensége még azokra nézve is szükséges és hasznos, akiknek esetleg — bármi úton-módon — hatalmuk lenne az újság befolyásolására. Ezek, különösen ha hatósági emberek és talán nagy felelősséggel az élen haladó közférfiak, maguk is ügyeljenek a sajtó függetlenségére, mindenkor az igazság mellett küzdő bátor hangjára. Ezek a közférfiak minél magasabban, tisztábban és érinthetetlenebbül akarnak állni a közvélemény előtt, amely jogosan érdeklődik minden közérdekű cselekedet iránt, annál szivesebben vegyék igénybe a beavatott sajtó közremunkálását, annál jobban becsüljék és tiszteljék az újság függetlenségében rejlő nagy erkölcsi erőt. Csakis igy létesülhet a sajtó, a hatóság és az újságolvasó közönség között olyan viszony, amely mindegyiknek hasznára válik. A függetlenségében megbecsült sajtó nemcsak a közönség érdekeinek, hanem a közéleti tisztességnek is hivatott őre lesz, hogy a sajtó és a közélet között megindulhasson az az egészséges vérkeringés, amelyből élet és fejlődés fakad. Esztergomiak kapták meg a kórházépitkezéseket Csütörtök délután városunk képviselőtestülete Glaz Gyula polgármester elnöklete alatt rendes köz gyűlést tartott, amelynek során egyebek között a kórházépitkezések odaítéléséről döntött. A nagyfontoságú közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: A Magyar Hiszekegy elmondása után Glatz Gyula polgármester üdvözli a megjelenteket és megnyitja közgyűlést. Napirend előtt bejelenti, hogy az osztrák Jungvolk szervezetnek mintegy 250 tagja a nyár folyamán Esztergomban táborozott. Példás magatartásuk, szimpatikus megjelenésük miatt az egész város szivébe zárta az osztrák ifjakat és mindenki, ahol tudott, segítségére volt a vendégeknek. Különösen az iparosokról kell megemlékezni, akik igen sok vonat kozásban támogatták az osztrák tábort. Itt tartózkodásuk gazdasági szempontból is igen jelentős volt, mert mintegy 15.000 P-t hoztak be a város gazdasági vérkerigésébe. A közgyűlés a tárgysorozat letárgyalása során tudomásul veszi a m. kir. belügyminiszternek azt a leiratát, amelyben jóváhagyja az OTI részére engedélyezett városi telekügyet és engedélyezi a Kitzinger- és Fleischmaun-féle házaknak utcanyitás céljából való megvételét. A város most már korábbi hatá rozatának megfelelően, a megfelelő formaságok elintézése után, a szóban forgó házért kifizeti a vételárat, szorgalmazza az utcanyitást és az OTI üggyel kapcsolatban elvégzi a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézet céljaira átengedett épület helyre* állítását, illetőleg átalakítását. A közgyűlés az előadói javaslatot névsserinti szavazással egyhangúan elfogadta. Ezután került sor a kórháztatarozás és járványkőrház építése odiitélésének letárgyalására. A beadott pályásatokat, amelyeket annak idején lapunk hasábjain már ismertettünk, a jogi- és péizügyi bizottság tagjaival kiegészített kórházbizo.tság vizsgálta fe'ü

1

. A polgármesteri javaslat a munkálatok kiadásáról a következő volt : A portáslakást: Újvári Ferenc (5032 25 P), a hullaháza Vodicska István és társai (Ujváry Ferenc ajánlatán 3178 88 P), ha ók ezen az áron nem vállalnák, akkor Kósik F. és Táky I., a hideg-melegviz, vízvezeték, csatornázás és központi fűtést Tollár-cég Budapest (32.873.23 P) + 61.855 67 P-t, a két munkát együttesen a?,ért adják ki a budapesti cégnek, mert mindkát munkára együtt esztergomi pályázatot nem nyújtott be és ezeknek külön végeztetése nagyon hátrányos volna a munkabeosztás szempontjából), a villany felszerelést az Elektra (9.971 P 86 f) kapja. Ebből az összegből egyenlőre leesik a teíefonfelszerelés költsége, amelynek kiadásáról egy későbbi időpontban fognak intézkedni. A polgármesteri javaslat, amelyet dr. Sántha József tanácsnok terjesztett elő, a munkálatok legfontosabb ós legtekintélyesebb részére, a fertőzőpavillonra ós a sebészeti osztályra vonatkozóan a következőké mondotta: — A város elgondolása az, hogy a munkálatokban esztergomiakat kell részesíteni. (Nagy helyeslés a képviselők között). Glatz Gyula kéri a közgyűlést, hogy nyugodtan hallgassák meg az előadói javaslatot. Dr. Zwillinger Ferenc közbeszól: Nyugodtak vagyunk l — Ami pénz rendelkezésre áll, az maradjon Esztergomban. Nehézség az, hogy Szenté József dorogi pályázó olcsóbb ajánlatot adott be, mint az esztergomiak. A közszállitási szabályzat ilyen esetben bizonyos direktívákat ír elő, amely százalékos előnyben részesiti a helybeli pályázókat. A számitások alapján azonban kiderül, hogy Szenté és az esztergomiak között fennálló differencia százaléka magasabb, mint a szabályrendelet által engedélyezett drágább áron való elfogadási százalék, így tehát a helybelieknek juttatandó kedvezmény tekintetbevétele esetén is Szenté pályázatát kellene elfogadni. (A szabályrendelet alkalmazásánál igen n8gy vita keletkezett az előadó és a képviselők között, amit az elnök csak sűrű csöngetéssel tudott eloszlatni.) — Leghelyesebb volna az esztergomi pályázókkal a Szente-féle áron szerződést kötni. Dr. Sáutha József a javaslata végén megjegyzi, hogyha a közgyűlés másképpen határozna, könnyen perorvoslat keletkezik. Dr. Zwillinger Ferenc közbeszól: Ne tessék ijesztgetni! — Azért tanácsos a határozatnak a birtokonkivüliség záradékával való kimondása, hogy az építkezéseket haladéktalanul meg lehessen kezdeni. Az előadói javaslathoz vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József szól hozzá: — Méltányolja a város által előterjesztett javaslatot, de azt azért a képviselőtestület nem fogadhatja el. A mutatkozó különbség nem olyan nagy, hogy amiatt ne esztergomiaknak adják a munkát. Per esetén a képviselőtestület vállalja a felelős" séget. Glatz Gyula polgármester elrendeli a szavazást, a szavazás körülményeire vonatkozóan azonban előzőleg nagy vita keletkezik a polgármester és dr. Zwillinger Ferenc között. Dr. Bircsák Rezső szerint, aki dr. Etter Jenő főügyészt helyettesíti szabadsága alatt, szükséges a névszerinti szavazás, mert ha a törvénynyel ellenkező határozatot hoz a közgyűlés, akkor a képviselőtestületé a felelősség. A szavazás megejtése előtt nagy a zaj a képviselők között. Dr. Zwillinger Ferenc hangosan magyarázza, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténni. A szavazást a biztonság kedvéért három részben folytatják le, először az előadói javaslatra szavaznak és azt 27 szavazattál 6-tal szemben elvetik, másodszor kerül sor az ellenindítványra, amely szerint a sebészeti osztályt Kósik F. és Taky I. (73,982 25 P) a fertőző pavillont peÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 68. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. AUGUSZTUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.