Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-20 / 66.szám

„Boldogasszony Anyánk" cimű énekeket adta elő művészi tökéllyel. A szertartás u'án a hercegprímás ünnepi beszédet mondott. — Főegyházmegyénk papsága a hívekkel együtt és Esztergom város közönsége évek óta nehezen várta, hogy régi anyagából feltámadjon és újra megszólaljon ennek a Bazilikának Nagyboldogasszony-harangja, amelynek sorsa csodálatosan hasonlít a darabokra tépett főegyházmegyénk és hazánk sorsához. — Á jubileumi évben ünnepélyes megszentelés után új életre támadt hazánk egyik legnagyobb harangja. Bízunk benne, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is összeforr vele a főegyházmegye és az ország. Újra megszólal, újra elárasztja fenséges bugásával az eget és a földet, újra hirdeti Isten dicsőségét és Mária országának igazát. — Amikor valóságos diadalmenetben felkísértük ezt a hatalmas ércszimbólumot, hogy itt átadjuk fenséges hivatásának, akkor az az imád ság szálljon az ég felé, hogy hallgassa meg Isten azokat a könyörgéseket, amelyeket az anyaszentegy ház az egek Urához intézett. — Szállj tehát a magasba, lebegj ott az ég- és a föld között, Boldogasszony harangja 1 Szólítsd gyakran az Isten házába a papságot és a híveket, hogy eligazítsa őket hitünkben 1 Tartsd távol tőlük a kísértések viharait és amint te hatalmas érchangoddal behatolsz a fellegekbe, úgy juthasson lelkünk is imádsággal az égbe. — A harangszentelés órájában kérjük Istent, oltalmazza meg főegy házmegyénket, egyházunkat és haAz idei Nagyboldogasszony napi ünnepségeknek egyik legkiemelkedőbb programmszáma volt a Serédipark ünnepélyes felavatása. A park évek során keresztül szorgalmas munkával készült el s ma már Esztergomnak, a nyaralóvárosnak egyik legszebb sétahelye. A parkavatás ünnepélyes aktusa szombaton délután folyt le. A Széchenyi-téren már a kora délutáni órákban gyülekeztek a park avatáshoz induló menetben résztvevő egyesületek, iskolák, az osztrák Jungvolk, a lovasbandérium, a feldíszített kocsik. Mialatt a menet pattogó indulók hangjaira elindult a Serédi-park felé, azalatt a parkban már gyülekezett az előkelőségek csoportja, élén dr. Radocsay László főispánnal és Glatz Gyula polgármesterrel. Ott láttuk többek között: dr. Meszlényi Zoltán, dr. Csárszky János és dr. Hamvas Endre prelátus-kanonokokat, vitéz báró Ungár Károly alezredest, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost, dr. Balogh Albin bencés igazgatót, dr. Závody Albin várm. főjegyzőt, dr. Hegedűs Kálmán rendőrkapitányt, Székely Gyula rendőrfelügyelőt stb. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás megérkezése után megkezdődött a parkavató ünnepség. Glatz Gyula polgármester beszélt először, beszédében többek között hálateljes, őszinte tisztelettel üdvözli a hercegprímást abból az alkalomból, hogy a város ünnepén megjelent, őszinte köszönetet mond a hercegprímásnak azért a nobilis gesztusért, hogy a park területét a virágos Esztergom céljaira átengedte. A polgármester beszédében ezután kifejezte, hogy a magyar katolikus ság egységesen áll főpásztora mögött a krisztusi szeretet nevében. Baszéde végén felkérte a hercegprímást, hogy adja meg az engedélyt a park ünnepélyes megnyitásához. A második szónok dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a Stefánia Szövetség helybeli fiókjának az elzánkat minden anyagi és erkölcsi veszedelemtől. — Te esztergomi nagyharang, új lettél és régi maradtál; — légy biztos szimbóluma darabokra szaggatott főegyházmegyénknek ós hazánknak, hogy mind a kettő új életre támadjon régi darabjaiból. Egyház és haza, egyháziak és világiak öszszeforrásával ismét az lesz az ország, ami régen volt. — Régi és új harang, — fejezte be beszédét a hercegprímás — emelkedj az ég felé, kapcsold össze a multat a jövővel és hirdesd a boldog jövendőt 1 Amen. * * * A gyönyörűen megöntött harang Slezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntő mesterének Budapest, VI. Petneház-utca 78. sz. alatti harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és haranglábgyárában készült. Slezák László sikerült munkáiért már sok kitüntetésben és elismerésben részesült, igy a pápa a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdemkereszttel tüntette ki, továbbá az 1900-iki párisi világkiállításon díszoklevelet, az 1921. és 1923. évi vas- és gépipari kiállításon aranyérmet, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton m. kir. kormánydiszoklevelet, az 1927. évben a budapesti, székesfehérvári, szentesi és az 1928. évi szombathelyi kiállításokon nagy aranyérmet, az 1930. évi Nemzetközi Vásáron emléklapot nyert, az Országos Iparegyesület pedig nagy ezüstéremmel tüntette ki. Ezenkívül kitűnő munkáiért számos egyházi elismerő levelet kapott. A bazilika nagyharangjának .megöntésével pedig megkoronázta e téren való munkásságát. nöke volt. Beszédéből a következő gondolatokat jegyeztük fel: — Az esztergomi Stefánia is bekapcsolódott abba az országos akcióba, hogy a többgyermekes anyákat megjutalmazza nemzetmentő nagy hivatásukért. A fedezetet erre a célra a propaganda bélyeg akcióból sikerült megteremteni. — Köszönet illeti meg a hercegprímást, a vármegyét, a várost, hogy ennek a nagyjelentőségű akciónak a segítségére siettek. — Ez az akció a nemzet fiainak számát erősíti. A hazát lehet védeni a csatatéren, de a bókében a legfontosabb nemzetvédelmi eszköz a nép egészséges szaporodása. — Az anyák iránt az egész nemzetnek hálával kell viselkednie, megérdemlik, hogy nyilvános elismerésben legyen részük. Ezzel még ugyan korántsem tettünk eleget e téren való kötelességeinknek, mert nem nem szabad elfelejteni azt a nagy igazságot, hogy az üres bölcsők a nemzet veszedelmét jelzik. Dr. Csárszky István nagyhatású beszéde után Serédi Jusztinán dr. hercegprímás válaszolt az üdvözlésekre : Nagy hálával és nagy örömmel jelent meg Esztergom kettős ünnepén : a dunaparti park felavatásán és a Stefánia Szövetség ünnepélyén. Megköszöni a polgármesternek és a prelátus-kanonoknak hozzá intézett szavait. — Itt a határszélen — folytatta a hercegprímás beszédít — különösen érezzük azt, hogy mily nagy szüksége van a nemzetnek az összetartásra. Ezt a parkot is a közös munka, a közös erőfeszítés hozta létre. — Mikor a m^ga ós utódai nevében átadja ezt a parkot a nyilvánosságnak, azzal a gondolattal teszi ezt, hogy legyen a park a város közönségének pihenő, üdülő helye a jól végzett munka után, mert fontos annak a nagy mondásnak az igazsága, hogy ép testben ép lélek. — Nagy örömmel üdvözli a Stefánia Szövetség munkáját. Az a munka, amelyet a Szövetség végez, igazi nemzetfenntartó munka. Ez a munka akkor fog igazán sikerülni, ha mindenki megérti, hogy az életigényeket, az életstandardot le kell szállítani a rendelkezésre álló körülményekhez. — Köszönetet mond azoknak, akik a park szépítésén fáradoztak és azoknak, akik a Stefánia Szövetséget munkájában támogatták. — Beszéde végén a hercegprímás üdvözölte azokat az idegeneket, akik Esztergom vendégei bensőséges, szinte családi ünnepén. A hercegprímás beszéde után Glatz Gyula polgármester kiosztotta a sokgyermekes anyák jutalmait. A jutalmazottak névsora: Okleveles kitüntetést kaptak: Szkalka Lajosné, Dudás Béláné, Monostori Józsefné, pénzjutalmat: Sebák Ferencné, Bóna Lajosné, Csormenti Józsefné, Horváth Istvánná, Holczmann Antainé, Szilágyi Oszkárné, Hurai Józsefné és Holdam/ Sándorné. A felemelő ünnepség után gyermekszindarab következett, a parkReggel fél öt órakor ünnepi harangzúgással köszöntött Esztergomra Nagyboldogasszony napja ós már 8 órakor megkezdődött az ereklyés körmeneten résztvevők gyülekezése végig a Kossuth Lajos-utcán. Az előre megállapított és lapunkban már kö2ölt rend szerint három nagy csoportban gyülekeztek és vonultak a Bazilikába. A 9 óra után induló hatalmas, festői körmenet élén a gazdaifjak lovasbandériuma haladt, amelyet az osztrák Jungvolk zenekara és csapata követett. Résztvettek a felvonulásban a leventék a leventezenekarral, az összes helyi tanintézetek, vallásos és társadalmi egyesületek, a frontharcosok, turisták, vasutasok, postások, tűzoltók testületei, zászlók alatt az egyházközségek és a környék zarándokserege. Imponáló volt a dorogi és tokodi bányászok felvonulása, akik hosszú sorban, két zenekarral testületileg vettek ré=zt Schmidt Sándor bányafőtanácsossal élükön az Á

r

pádházi szentek ereklyéit, továbbá Szűz Mária, Szent Imre szobrát és a korona mását vivő körmanetben, amely 10 órakor érkezett a Bazilikába. A főszékesegyház hatalmas hajóját a szorongásig megtöltötte a hivők serege, amikor felhangzott az Ecce Sacerdos és dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fényes papi segédlettel megkezdte az ünnepi nagymisét. Evangélium után a szentély lépcsőjéről teljes főpapi díszben szentbeszédet mondott a bíboros főpásztor, amelyben megrázó szózatot intézett a magyar édesanyákhoz. Beszédének elején az ünnepnap jelentőségéről szólott. Magyarország Nagyasszonya ezen a napon lett igazán hazánk édesanyjává, A továbbiakban kifejtette, hogy Boldogasszszony dicső mennybemenetele az édesanya felmagasztalása is, és hogy ebben a dicsőségben nagy édesanyai erényeinek jutalmául részesítette Isten a Boldogasszonyt. — Míg a Boldogasszony istenanyai szerepével az egész emberiséget megnemesítette, mert Krisztus vérét ráárasztotta, éppúgy a magyar édesanyák szerepe megnemesíti és alátámasztja a nemzetet. — Értsétek *meg végre a magyar édesanyák sorsdöntő szerepót a nemzet életében. Nem a testnevelés túlzásbavitele vagy a ma már úgysem létező fajtisztaság erőszakolása, haem a magyar édesanyák fogják megmenteni a nemzetet, kik Krisztus szent véréhez hű, erkölcsös gyermeban felállított szabadtéri színpadon. Az ügyesen előadott, kedves színdarab főszereplői: Bakos Piri, Szabó Ilonka, Tirner Ancika, Mezei Ilonka, Perneczky Piri, Feigl Boriska, Váruay Emmike, Móró Zsuzsika. A műsor után a város meguzsonnáztatta a kisgyermekeket és elemistákat, uzsonna közben az osztrák Jungvolk zenekara és a Levente Zenekar szépen sikerült sétahangversenyt adott. Ez alkalommal is meg kell emlékeznünk v. Szívós Waldfogel József ny. tábornokról, aki a gyönyörű park létesítésén legtöbbet fáradozott. Az esti órákban az idén is megtartották a bíboros hercegprímás tiszteletére a hódoló szerenádot a primási palota Serédi-parkra néző balkonja alatt. Közreműködőit a Turista Dalárda, a Levente és a Jungvolk zenekar szebbnél szebb énekes és zeneszámokkal. A szerenád után szépen sikerült tűzijáték volt az északi bástyán, majd a szines, hangulatos csónakfelvonulás fejezte be a nap eseménydús programját. keket nevelnek. — Magyar édesanyák I A ti szivetekben és kezetekben van a nemzet jövője I Nagy hivatástokhoz méltó nagy felelősséggel neveljétek gyermekeiteket 1 Vessétek meg az erkölcsi élet fundamentumát alázatossággal 1 A mai élet hivalkodó kísértéseiről szólva figyelmeztette a főpásztor az édesanyákat, hogy vigyázzanak, mert ami gyermekeik szemét, fülét, fantáziáját érdekli, az foglalkoztatja szivüket is. — Kérjétek Istent, hogy tökéletes édesanyák lehessetek. A modern gúnyolódó felfogással sőt megvetéssel szemben meg ne tántorodjatok, hanem gondoljatok a magyar aszszonyok példaképére, Árpádházi Szent Erzsébetre 1 m — Magyar katolikus édesanyák ! Ügy ünnepeljétek Nagyboldogaszszonyt, hogy megfogadjátok, nem maradtok olyan házasságban, amelynek nincs szentségit jellege és nem felbonthatatlan. Csak a szentségi házasság tudja hivatását Isten törvénye szerint a haza javára betölteni. Amen. Az ünnepi misét és szentbeszédet a rádió is közvetítette. A bíboros hercegprímás a mise végén apostoli áldást osztott. umiiiiMOMinionntnii lói sikerült az Osztge knltnszdélatánja Az Országos Szt. Gellért Egyesület hazafias, vallásos gondolatokban és tervekben gazdag ünnepsége s a kapcsolatos díszközgyűlés a tiz év óta megszokott fényes sikerrel járt. K. Kamenszky Gyula dr., az Osztge alapító orsz. elnöke, bevezető beszédében a nyári Szt. István novocentennáris előkészítő munkáról részletesen beszámolt. Kultuszismertetésének vezérfonalául szolgált, hogy az egyesület a Patrona Hungáriáé hódolatrdonbormű vekkel, olajfestményekkel, irodalmi alkotásokkal jelentős helyet foglal el az orsz. reviziós tevékenységben. Kimutatta továbbá, miképen vált általánossá az a meggyőződés, hogy Szt. Gellért irányította Szt. Istvánt a Szűz Mária kultuszfejlesztésnél, a felajánlásnál és az ezeréves alkotmány kiépítésénél. Szerves kapcsolatban e megnyitóval tartotta meg székfoglalóját az egyesületben dr. Divéky Egyed egyházi tag „Magyarok NagyasszonyaA Serédi-park avató ünnepsége „Értsétek meg a magyar anya sorsdöntő szerepét a nemzet életében!"