Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-15 / 65.szám

vízipóló körmérkőzés volt Cegléd, Kispest és Esztergom csapatai között, amelynek eredménye a következő volt : Cegléd—Esztergom 2 :0, Esztergom—Kispest 2:1, Cegléd—Kispest 6:3. A körmérkőzésen az esztergomi csapat a következő felállításban vett részt: Tamási II., Gábris, Tamási, Margó II., Szabolcs, Alberti, Babura. A versenyek alkalmából elismeréssel kell megemlékezni az esztergomi Move elnökségéről, élén dr. Brenner Antallal, hogy lehetővé tették anyagi támogatásukkal úszóink ceglédi és szolnoki sikeres szereplését. Mint értesülünk, az esztergomi Move /. hó 20 án úszóversenyt rendez Esztergomban Cegléd és Szolnok részvételével. Az érdekesnek és izgalmasnak ígérkező versenyre már előre is felhívjuk városunk sportszerető közönségének figyelmét. memorandummal fordalt az Iparlestölet a pénzügyminiszterhez a súlyos adóztatás miatt A helybeli Ipartestület a kisiparosság adósérelmei ügyében a következő felterjesztést intézte a m. kir. pénzügyminiszterhez : Nagyméltóságú M. kir. Pénzügyminiszter Ur 1 Ipartestületünk kebelébe tartozó 600 iparos határtalan megdöbbenéssel vette kézhez ez évi adókivetési ivót. Az elhangzott panaszokból megállapítható, hogy oly kisiparosok, kiknek semiféle vagyona nincs, szüleik lakásán dolgoznak, vagy konyha nélküli egyszobás lakásban tengődnek és keresetük évenkint a 300 pengőt sem éri el, oly adóalappá! vannak megróva, mely kétségessé teszi az adókivetés komolyságát és felszólamlás esetén sem nyernek orvoslást. Nagyméltóságú Urunk! Ebbe a nyomorúsággal küzdő, eladósodott határvárosba kiszorult kisiparosságnak nagy része még a napszám évi átlagos összegét sem tudja megkeresni. 250—300 pengő évi kereset titán az adóalapot az illetékes adóhivatal 600—700 pengőben álla pitja meg. A kereseti adóalapnak ily magas összegben történt megállapítása a kisiparosok 1936. évi keresetének nemhogy egyáltalán nem felel meg, de azt jóval meghaladja. Közismert az, kogy a határ menti és a főváros közelében fekvő városokban a gazdasági viszonyok nagyon rosszak. Ráfogják ugyan városunkra, hogy fürdő- és iskolaváros, fürdőnket azonban a wekendezők Budapestről keresik fel ünnep- ós vasárnapokon, ily napokon azonban Esztergomban a munkaszünet miatt vásárolni nem lehet, de kizárt dolog is lenns, mert fővárosi ember drágább vidéki városban még ha alkalma és ideje van, akkor sem vásárol. A fürdőzők nagy része ebédjét is magával hozza, igazolja ezen állításunkat azon körülmény, hogy az egyetlen Fürdő Szálloda kivételével más vendéglőben forgalom egyáltalán nincs. Mint iskolavárosban van tanító- és tanítónőképző, a Szt. Vince-rendnek egy zárdája, a Ferenceseknek és reáliskolának egy-egy internátusa, de ezek az intézmények éppen a főváros közelségénél fogva esztergomi iparosnál nem készíttetnek semmit és kereskedőnél nem vásárolnak. 600 önálló iparosunk közül az évi 4—5 pengős testületi díjat 170 iparos egyáltalán nem tudja megfizetni, azt behajtani sem lehet, mert évek óta nincs keresete, hogy 1 — 1 pengőt félre tudna tenni. Az adópolitikának szociális és gaz dasági feladata, hogy a kis- és kézművesiparnak közterheit enyhítse, csak ez esetben tudunlc egy gerin ces, megelégedett kisiparososztalyt fenntartani, melyre az országnak régen szüksége volt és ma szüksége van. A közadókkal túlterhelt kisiparos megélni nem tud, helyzetével állandóan elégedetlen és minden olyan eszmének szolgálatába szegődhetik, melytől sorsának jobbrafordulását reméli és várja. A Közgazdasági Szemle 1936. évi 5—6 számában egy ismnrt nemzetgazdász számításai szerint a jövedelemelosztás Hazánkban azt mutatja, hogy az ország összlakosságának 5 %-át kitevő kisjövedelmű önálló kisiparosság fejen kénti átlagos évi jövedelme 342 P-t tett ki 1930—1931-ben. Az adótehermegosztás pedig azt mutatta, hogy az egész országra kivetett 490 millió pengő egyenesadóbol 68 milliót fizetett ez az 5 °/o kisiparosság, ami az állami egyenes adó 14 % ának felelt meg. Pedig az 1930. és 193l-es évek aránytalanul könnyebb évek voltak a megélhetést takintve, mint a következők és ezekben a következő években az adóteher %-szerűen is emelkedett és a kisiparosság, az ország lakosságának ez az 5 %-a, ma az állami egyenes adónak nem 14, hanem nagyobb %-át viseli. Látható ebből, hogy a kis- és kézműiparosság adóval túlontúl van megterhelve. Ez az aránytalonság Esztergomban még szembetűnőbb, mert nálunk — sajnos — gyáripar nincs, a földműveslakósság egyenes állami adója pedig elenyészően csekély. Mindezek figyelembevételével mély tisztelettel kérjük, méltóztassék a kis • iparosság adóalapjait Esztergomban a tényleges kereseti lehetőségek figyelembevételével újból felülvizsgáltatni év azt megfelelően leszállíttatni. Mély tisztelettel kérjük az adókivetés helyessége és arányossága érdekében az Ipartestületek kiküldött szakértőinek feltétlen meghallgatását elrendelni. Kérjük az adófelszólamlási bizottságokba az Ipartestületek szakértőinek bevonását, hogy a szakmájukhoz tartozó iparosok adófelszólamlásainak tárgyalásánál jelen lehessenek, hozzászólhassanak és meg is hallgattassanak, mert a szakmabeli iparosok iparostársaiknak munkakörét, kereseti viszonyait, éppen egymásrautaltságuknál fogva alaposan és jól ismerik. Kérjük a kisiparosság inségadólát teljes egészében sürgősen töröltetni, mert kisiparosaink nagy része a munkanélküli segédekkel együtt télvíz idején maguk is ínség munkára járnak, bizonyítékául annak, hogy évi keresetük nem éri el azt az összeget, melyből családjukkal át tudnának telelni. Kérjük az illetékes adóhatóságot utasítani, hogy a kisiparosok tömegeinél eszközölt indokolatlan és ki zárölag adóemelést célzó felmondás ne történhessék meg. A rögzített adó az adóhatóságok részéről csak megokolt és feltétlenül igazolt — s nem látszatra alapított — újabb tényállás esetében legyen felmondható. Végül kérjük még, méltóztassék sürgősen rendelkezni, hogy a kisiparosságnak is biztosíttassék a kereseti adó terén az adómentes lét minimum, hogy a munkásokhoz és magánalkalmazottakhos hasonlóan az önnálló iparos ís mentesíttessék az 1000 pengő adóalapig a kereseti adó és pótlékainak kivetése alól. Ezek volnának azon legégetőbb sérelmeink, melyre sürgős orvoslást ost már könnyű Összes Kodak-f ilrnek! jó és érdekes fényképeket készíteni. A legolcsóbb Kodak-gép is kitűnő eredménnyel használható és egyszerű kezelésénél fogva igen alkalmas kezdők számára. „KODAK BOX 620" fémvázas készülék, pillanat- és időfelvételre, két kereső, két állványcsavar. Kapható : MESZES DROGÉRIÁBAN kérünk, mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék fent előadott sérelmeinket, melyek egyúttal az iparosságé is, atyai jóindulattal megszüntetni. á Kolos-kórház bővítése Hosszú vajúdás után a Kolosközkórház bővítési munkái is kiírásra kerültek. Köszönet érte a város vezetőinek, de a hála oroszlánrészét dr. Ernszt Sándor orszgy. képviselőnk és dr. Eggenhoffer Béla kórházigazgatófőorvos érdemelték ki, akik fáradhatatlan utánajárással küzdöttek ki az illetékes minisztériumban a kórház kibővítéséhez szükséges összeget. A pénz most már megvan. A kiírás megtörtént, a pályázatok is be futottak! Az esztergomi iparosság egy kis szorongással várja a munka odaítélését. Szorongással, vájjon esztergomi iparosod és vállalkozók kapják e meg a munkát vagy idegenek ? Esztergom város nehéz sorsban sínylődő iparosságának minden oka megvan arra, hogy aggodalommal nézzen ennek a nagy munkának odaítélése elé, mert a múltban nem egyszer történt már meg, hogy helyi közmunkát %-os differenciák miatt .degen vállalkozók kaptak meg. A legtöbb vidéki városban és magában a fővárosban a kiíró hatóságok már eleve kimondják, hogy idegen vállalkozó nem pályázhatik. Sajnos, a kórházi munkák kiírásánál ily kikötést a kiíró hatóság nem tett. Éppen ezért már előre kérjük az esztergomi iparosság nevében az illetékes hatóságot, hogy a munkálatok odaítélésénél csak helybeli adózó ipa rosok ajánlatai között válasszon. Kérjük ezt annál inkább, mert városunkban hosszú idő óta ez az első jelentősebb közmunka és adófizető iparos polgáraink joggal elvárhatják, hogy a munkákat kizárólag helybeli iparosok kapják meg, még az esetben is, ha a vállalati összeg valamivel magasabb volna, mint az idegen vállalkozóé. Nem szabad és nem lehet azzal érvelni, hogy a munkáknál esztergomi munkást foglalkoztatnak, mert nemcsak a helybeli munkásoknak kell, hogy kenyeret adjunk, hanem a uehéz adók* alatt görnyedő iparosságról is gondoskodnunk kell l Felhívjuk a város vezetőinek figyelmét ezen körülményre és hisszük, hogy megértésre találunk s a városunkban kivitelezésre kerülő munkák — amennyiben arra esztergomi iparosok ajánlatokat tettek — kizárólag helybeli vállalkozóknak fognak kiadatni. Elválasztják a Stefánia anya- és csecsemőgondozóját a tüdőgondozótól Az Esztergomi Stefánia Szövetség f. hó 12-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel d% Csárszky István prelátus-kanonok elnökletével igazgatósági ülést tartott a városháza nagytermében. Először a Serédi-park megnyitásával kapcsolatos anya- és gyermekünnep részleteiről számolt be az elnök, majd a helyi Stefániaintézet új elhelyezésének fontos kérdése került napirendre. Az anya- és csecsemővédő intézet és a tüdőgondozó mostani helyiségét ugyanis az Orsz. Társadalombiztosító Intézet hílyi székháza építésének megkezdésekor lebontják és így az intézet új elhelyezéséről gondoskodni kell. Elnöi beszámolt az igazgatóságnak az ügy mostani állásáról, amely szerint a város az anyaés csecsemővédő intézetet ideiglenesen egyik Csarnok-u'cai épületében helyezi el. A Stefánia intézet végleges elhelyezést az Arany János-utca folytatásaként nyitandó új utca létesítésekor fog nyerni a Simor János utcai volt Seyler ház egy részében. Ez az épületrész megfelelően átalakítva alkalmasnak mutatkozik az anya- és csecsemővédő intézet és a vele kapcsolatos védőnői lakás számára. A város részéről felajánlott méltányos elhelyezéssel, átalakítással, épü létfenntartással és különösen a védőnői lakással szemben az Esztergomi Stefánia Szövetség 5000 pengős alapítványát adja át a városnak. Dr. Hamza Jóssef főorvos, szövetségi igazgató tájékoztató indítva nya után, amelyben a városnak az ügy irányában tanúsított meleg előzékenységét hangsúlyozta, az elnök feltett kérdésére a fentiek szerint határozott az igazgatóság, — hozzátéve azt, hogy a végleges döntéshez a szövetségi központ hozzájárulása is szükséges és hogy az 5000 pengőt az új helyiség beköltözhetővé tótelekor adja át a városnak. Elhatározta az igazgatóság azt is, hogy az ügy fontossága és sürgőssége miatt rendkívüli közgyűlést hív össze mielőbb a kérdés megtárgyalására. Szinte általános megnyugvást kelt az az üdvös és egészségi szempontból is helyes elhatározás, hogy az új elhelyezéskor az anya- és csecsemő gondozói elválasztják a tüdőgondozótól. A tüdőgondozó ugyanis a Csarnok-utcában marad. A Stefánia védőintézetei készen állanak az átköltözésre, amely az O. T. I. székház építésének megkezdésekor következik be. A csarnokutcai ideiglenes, szűk elhelyezkedés ki tudja, meddig fog tartani. Félő ugyanis, hogy az új utca nyitása, amellyel a végleges elhelyezés jár, késni fog. Pedig elsőrendű érdek, hogy ennek az áldásos intézménynek ne kelljen túlságosan megsínylenie az új elhelyezkedéssel járó hátráltató nehézségeket. Aki Istenben hinni és majdan üdvözülni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái'

1 c. könyvecskét. Kapható a Ferencrendiek templomának sekrestyéjében Ós könyvkereskedésekben. Ára 50 fii. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére.