Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-12 / 64.szám

Miskolc idegenforgalma (Vendégforgalmi riport) II A gyalog sétálók számára különö sen érdekes és tanulságos képet mu tat Miskolc. Szabálytalan utcáin a nagyvárosias részlettől a falusi idillig mindent megytalálunk, világvárosi nagy üzletek mellett kis falusi krejzlerejek sorakoznak tarka össze visszaságban, a fehér trópusi sisa kos rendőrök parasztmenyecskéknek adják meg az útmutatást, a gyárváros szirénahangjaiba ostorpattogás, marhabőgés vegyül valami groteszk kakofóniában összeolvadva. Egyébként a város utcáin igen nagy a forgalom, a virágzó kereskedelmi életet az üzletek hosszú sora igazolja. Sétaközben végighaladunk a város főutcáján, a Széchenyi-utcán. Ez az utca, úgy látszik, az egész közlekedésnek főütőere. Igen szépen rendezett, emeletes házakkal szegélyezett útvonal. A mellékutcákról bizony már nem lehet ennyi szépet írni, itt bizony sok a hiányosság, a kövezet legtöbbször hepe-hupás, sok helyütt meg egyáltalán nincs is kövezet. Miskolcon feltűnően sok a szép és nagy középület, rendezett park és tér. A rendelkezésre álló rövid idő sajnos nem engedte meg, hogy a város minden nevezetességét tüzetesen végignézhessem. Csak egy rövid pillantást tudtam vetni az Avas-hegy oldalán álló re mekbe készült, gyönyörű, csúcsíves templomra, amely egyúttal a városnak egyik legrégibb művészeti em léke; a Szinva-patak partján lévő Múzeum épületére (régiségtár, néprajzitár, természetrajzi- és iparművészeti gyűjtemények); a miskolci Zenede palotájára ; a romantikus külsőségekkel rendelkező Erzsébet térre. Miközben lassú lépésekkel járjuk a várost, szives vezetőm nemcsak az egyes látnivalókhoz fűz igen szak szerű, értékes magyarázatokat, hanem Miskolc egész életműködésével is megismertet. Minket, esztergomiakat, ezekből az ismertetésekből az idegenforgalmi ré szen kívül talán az a rész érdekel het legjobban, amely Miskolcra, mint gyárvárosra vonatkozik. Ez az érdeklődés teljes mértékben indokolt is. Hiszen Miskolcnak gyáralapítási lehetőségeket nyújtó adott ságait Esztergomban és környékén is nagymértékben megtaláljuk. Nálunk is megvannak a nyersanyagtelepek, a kézenfekvő szállítási alkalmatosságok (sőt fokozottabb mértékben, gondoljunk itt csak a Dunára, a fogyasztási piac stb.) És mégis, addig, mig E'ztergom, mint gyárváros, jóformán évtizedekig semmit sem fejlődött, addig Miskolc ma Észak-Magyarországnak legvirfsg zóbb gyártelepe. Igazolásul szolgáljon az alábbi né hány adat: Miskolcnak ma 26 különböző ipartelepe van, ezek közül nevezetesebbek: az állami javítóműhely, gépgyár, réz- és vasöntő, gőzmalom, cukorgyár, betonárúgyár, gázgyár és a villamos fejlesztő te lepek. Hogy ezek az üzemek milyen szé pen prosperálnak, mi sem bizonyitja jobban, mint Miskolc városának a fejlődéssel és a virágzó gazdasági élettel szoros összefüggésben álló népmozgalmi statisztikája; ime né hány adat: A lakosságszáma 1850-ben 16.435, 1890-ben 30.408, 1910-ben 51.459, 1925-ben 75.000. Világosan beszél ez a statisztika a gyárvárosi gondolat mellett, külö nősen most, a XX. században, a technika századában, mert Miskolc lakosságának száma majdnem kizáró lag a gyáripar felkarolása követkéz tőben, 75 év alatt közel 400 °/o ai emelkedett* Kissé elkalandoztam a cikk ere deti céljától: az idegenforgalmi riport tói, de úgy gondolom, hogy tanulságosak ezek a gondolatok Esztergom városának jövője szempontjából, mert ezek a kézenfekvő adatok mindenben erősitik Esztergom, mint gyárváros létjogosultságának gondolatát és gyöngítik az ellenérvelők szűklátókörű okoskodását. Kísérőm beszélgetés közben Miskolc városának idegenforgalmi berendezettségére és szervezetére is kitért igen széleskörű, mindenre kiterjedő előadásban. Igen sok tanulsága lehet ennek a beszélgetésnek is miránk, esztergomiakra nézve, úgyhogy az abból meríthető lényeget az alábbiakban kísérlem meg összefoglalni. : Miskolc aránylag igen messze fekszik Magyarország idegenforgalmi főcentrumától, Budapesttől, mégis gyönyörű fekvése, kiváló közlekedési lehetőségei helyet biztosítottak számára az idegenforgalomnak örvendő városok között. Sokban h.zzájárult ehhez a közeli Lillafüred, Párád és nem utolsó sorban Diósgyőr is. Miskolcot látogató idegenek száma évről-évre igen szépen növekszik. Különösen igen sokan vannak azok, akik több napot, sőt több hetet töltenek a városban. Az idegenforgalmi vezetésnek is az a legfőbb célkitűzése, hogy Miskolcot Észak-Magyarország idegenforgalmának közép pontjává tegye. Miskolc remek környéke, szebbnél-szebb kirándulóhelyei tényleg igazolják azt, hogy ez az idegenforgalmi célkitűzés nagyon helyes irányban halad előre. Ezzel a célkitűzéssel kapcsolatban először a szálláskérdést szervezte meg Miskolc. Nemcsak a szállodaépítést mozdította elő minden rendelkezésre álló eszközzel, hanem a háztulajdonosokat is bevonta ebbe az a' cióba. A háztulajdonosok igen nagy megmegértéssel voltak a város idegenfrogalma iránt és igen nagy áldozatot hoztak az irányban, hogy megfelelő átalakításokkal, modernizálással az idegen megtalálja Mikolcon kiedó szobáikban mindazt a kényelmet, amit a huszadik század egy kulturembernek csak nyújthat. A kiadó lakásokról és szállodai szobákról a város egy mindenre kiterjedő lakáslratasztert (ár, a szobához tartozó felszereléseknek szinte leltári pontossággal való felsorolása stb.) vett fel. Ennek köszönhető azután, hogy az idegen, aki szobát vesz ki Miskolcon, már jóelőre tájékozva van az árról, a komfortról ós mindarról, amit pénzéért kapri fog. Az idegenforgalom legfőbb irányi tását a város tartja kezében, a köz ponti hivatalos helyiség is a városházán van egy városi tisztviselő vezetése alatt. Annak, hogy az Idegenforgalmi Hivatal mintegy városi hatos g, igen sok előnye van minden vonatkozzásban, pl. a vendéglői árak ellen őrzése tekintetében (itt is az a rend szer van, amit székesfehérvári riportunkkal kapcsolatban már meg emütetiünk, ennek tudható be nagy részben a miskolci vendéglők olcsósága is); a propaganda szervezése tekintetében stb., stb. Misko'c városa idegenforgalmának előmozdítása céljából igen sokat áldoz a város szépítésére. Igen sok szép park, sétány létesült az elmúlt években, valamennyi tervszerű elgondolás alapján. Vezetőm értékes előadásából még sok mindent ki lehetne ragadni az idegenforgalmi szervezettségre vonatkozóan, de nem engedi meg részint a helyszűke, részint pedig az ismétlésekbe bocsátkozástól vtdó félelem (u. i. a jól bevált idegenforgalmi in tézményekre már eddigi cikkeink is rámutattak). Sétánk utolsó állomásaként felkapaszkodunk az Avas lejtőjére. Végigsiklik tekintetem még egyszer a kies fekvésű Miskolcon. Nézem, hogy hogyan húzódik végig a völgyön a gyárkémények füstje, hogyan rohannak az autók a főutcákon végig és elgondolkozom Esztergomról, hogy mi mikor fogunk a lehetőségek tudatára ébredni, mikor fogjuk az idegenforgalomnak és a gyárvárosnak gondolatát célkitűzéseinkbe beilleszteni, és hogy ez a két gondolat mikor fogja meghozni gazdasági feltámadásunkat. Felbontották a kórházépítkezésre beérkezett ajánlatokat Hétfőn délelőtt bontották fel a Kolos-kórház építkezésére beérkezett ajánlatokat, melyeknek eredményét az alábbiakban adjuk : Portáslakásra

: Ujváry Ferenc 5032*25 Bagi Gyula Budapest 5299 15 „ Vodicska István és társai 5437 60 „ Romanek Miklós 544924 n Kósik F. és Táky I. 5506 21 „ ifj. Toldy J. és Fazekas K. 5586*80 „ Szenté József Dorog 5762 85 n Hullaházra: Ujváry Ferenc 3178 88 P Vodicska István és társai 3238*83 „ Bagi Gyula Budapest 3371*50 „ Kósik F. és Táky I. 3424*89 „ Szenté József Dorog 3626*94 „ ifj. Toldy J. és Fazekas K. 3710*12 H Romanek Miklós 3805 05 „ Sebészeti paviílonra : Szenté József Dorog 71.589 25 P Kósik F. és Táky I. 74.029*25 „ Toldy J. és Fazekas K. 74.92065 „ Bagi Gyula Budapest 76.478— „ Fertőző paviílonra: Szenté József Dorog 34.500 25 P Toldy J. és Fazekas K. 36*836*20 „ Kósik F. és Táky I. 37,368*03 „ Bagi Gyula Budapest 42.655*30 n Hideg melegvíz, vízvezeték és csatornázásra: Szollár Budapest 32.873*23 P Égry és Fia Budapest 33.131*06 „ Toldy József Esztergom 34.487-13 „ Volf Budapest 38.802*50 „ Központi fűtésre: Szollár Budapest Sztojka Egry és Fia Budapest Volf Budapest Szepesi Gy. Budapest 61.855*67 P 66.765*21 „ 6834877 „ 70.412*94 „ 79 287 58 « ifj. Knuth Károly Bpest 88.547*14 „ Villany felszerelésre: Marton Budapest 8.660*09 P Szabó László Budapebt 8.820*09 n Alexy György Budapest 8.92936 „ Tamula Budapest 9.016*35 „ Nóvák Budapest 9.277*86 „ Hacsek Budapest 9.465*26 „ Siölgyémy Esztergom 9*573*74 „ Elektra Esztergom 9.871'86 „ Barta Károly Budapest 10 101*37 „ A beadott költségvetéseket a mérnöki hivatal felül fogja vizsgálni, mely után a legközelebbi képvisalőestületi közgyűlés elé kerül és ott fognak határozni a munkák kiadásáról. *4H bapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vasáról. A városok rendőrségi hozzájárulásáról A rendőrségi hozzájárulási összeg állandó fájdalma az ország összes városainak. Közeli tíz év óta kell a városoknak a rendőrségi hozzájárulás címén a költségvetési fedezet végösszegének 3%-át fizetni. Az összes városok, lehet mondani, egyórtelműleg idegenkedek ennek az új adónak a megfizetésétől és ez az oka annak, hogy évről évre állandóan nő a városoknak e című tartozása. — E kérdéssel legutóbb a magyar városok országos szövetségének választmánya is foglalkozott és az ottani adatok alapján 1935. év végével a városok több, mint 26 millió pengővel voltak hátralékban, amely hátralók 1936. év végéig két és fél millió pengővel növekedett. A belügyminiszter igen erélyes hangú rendelettel kötelezte a városokat a hátralékok rendezésére és mégis növekedett a hátralék, mert a városok minden igyekezetük mellett sem voltak képesek a belügyminiszteri rendelkezésnek eleget tenni. A városok azt szeretnék, ha a miniszter a nagy összegre felgyülemlett hátralékot elengedné, de a kormány csak annyi engedményt hajlandó tenni, hogy a városok a hátralékot tíz évig egyforma részletekben törleszthessék. Abban az esetben, ha valamely város a hátraléktörlesztési kötelezettségének eleget tesz, úgy a kormány a rendőrségi hozzájárulás címén fizetett összeget annak egyharmadával csökkenti. Mindezen kedvezmény ellenére a városok tartozása nemhogy apadna, hanem növekszik. A megyei városok közül a legnagyobb összegű hozzájárulást Újpest városa fizeti: 100.000 pengőt. Ezután következik Szombathely 77.000 pengővel, Nyíregyháza 65.000 pengővel, Szolnok, Nagykanizsa, Kaposvár 50—50.000 pengővel Pesterzsébet, Kispest, Békéscsaba 45—45.000 pengővel. A legkisebb összeggel Szentendre 7.800 pengővel szerepel. A hátralék tekintetében is Újpest vezet 575.200 pengővel. Ezután következik Nyíregyháza 434.850 pengővel. Nagyösszegű hátraléka van még Ceglédnek 238.000 pengő, Égernek 264.000 pengő, Esztergomnak 202.000 pengő, Kispest 252 000 pengő, Szolnok 271.000 pengő, Vác 169.000 pengő, Békéscsaba 170.000 P, G>öngyös 180.000 P, Kiskunfélegyháza 190.000 P, Makó 181.000 P, Mezőtúr 138.000 P, Nagykanizsa 182.000 P, S ombathely 135.000 P. A legpontosabban fizető úgy látszik Veszprém város, mert csak 14.000 pngő hátraléka van. Az 1937. évre történő kivetés határozott emelkedést mutat, mert pl. Pesterzsébet eddig évente 45.000 pengővel volt előirányozva s 1938. évre 61.000 pengő a várható kivetés. A „Városok Lapjá"-ból vettük ezeket az adatokat, ahol az 1938. évre várható kivetés összege is olvasható. Az összes törvényhatósági és megyei városoknál 1938. évre kisebb hozzájárulási összeg várható kivetésre, mint az idei volt. A 44 megyei város folyó évi kivetése 1,398.000 P volt, az összes városok hátralékai 6,338.146 pengő és az 1938. évre várható kivetés 1,109.230 P, tehát közel 300.000 pengővel csökken az összkivetós. Budapest főváros, 3,000.000 pengőt fizet évente, a hátralék több, mint 16 millió pengő. Aki Istenben hinni és majdan üdvözülni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái'* c. könyvecskét. Kapható a Ferencrendiek templomának sekrestyéjében és könyvkereskedésekben. Ára 50 fii. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére.