Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-21 / 6.szám

mind ezen keresztül keresik meg kenyerüket. Mi szőlőtermelők mindent elkövetünk, hogy a szőlőtermelést rendes kerékvágásba hozzuk, de már azt látjuk, hogy ha sürgős segítség nem érkezik, kiesik a talaj a lábunk alól. Mi öntudatos keresztény magyar szőlőművelők nagyon jól tudjuk hogy mind az államnak, mind a köz ségeknek szükségük van az adóra és hogy mi adófizetők képesek legyünk adónkat megfizetni, ahhoz szükséges, hogy termésünk gyümölcsének árát mi kapjuk meg. Arra kérjük tehát a magyar kormányt, hogy hozzon egy szigorú rendeletet, amely kimondja, hogy a mustnak literjét 20, a fejtett bornak literjét 30 filléren aluli áron vásárolni nem szabad. Ezzel nem fog a bor ára a fogyasztók számára meg drágulni, csak a vendéglősök és a korcsmárosok lesznek kényszerítve arra, hogy borszükségletüket közvetlenül a termelőktől szerezzék be, a kereskedőknek pedig meg kell elégedni tisztességes polgári haszonnal. A magyar mezőgazdasági közigazgatás kezikönyvéből olvasom, hogy közgazdasági szempontból mennyire fontos termelési ág hazánkban a szőlőművelés, s hogy mily óriási kárt szenvedett a magyar földbirtokos és munkásosztály a filíoxera pusztítása következtében, azt a szőlő és bortermésünk értekére vonatkozólag a m. kir. központi statisztikai hivatal által összegyűjtött adatok világítják meg. Ezen adatok szerint Magyarország összes szőlői a nyolcvanas években évenkint átlag 85 millió koronát, a kilencvenes években ellenben már csak évenkint 45—50 millió koronát jövedelmeztek. A filíoxera és részben a peronszpora pusztításai folytán a földbirtokos osztály jövedelme a hivatalos statisztikai adatok szerint az utolsó tiz év alatt évenkint körülbelül 35—50 millió pengővel csökkent. í)e rendkívül súlyos csapást mért a fiiJoxeravész nemcsak a szőlősgazdákra, hanem a gazdasági munkásnépre is. Az ország sok vidékén a szőlőmivelés volt a lakosságnak, gazdáknak és munkásoknak egyaránt legfőbb, vagy éppen egyedüli kere seti forrása s a szőlők elpusztulása folytán a lakosság sok helyen teljesen munka és kereset nélkül maradt. De ezáltal az államkincstárt is tetemes veszteség érte mind a közvetlen, mind a közvetett adóbevételnél, amennyiben az elpusztult szőlőkkel igen tekintélyes adóalap semmisült meg s igy a boritaladó alá eső borfogyasztás nagymértékben csökkent. A filíoxera tehát nemcsak a szőőbirtokosokat, tehát a lakosság egy osztályát érte, hanem egész közgaz dasági életünkre súlyos csapással nehezedik. A szőlőtermelés megmentésére e célból a törvényhozás teljes elismerésre méltó áldozatkészséggel bocsájtja a földművelésügyi miniszter rendelkezésére a szükséges anyagi eszközöket, mire nézve tájékozásul szolgálhat az, hogy mig az állami költségvetésben a szőlészet és borászat céljaira engedélyezett összegek az 1890—95. években éven ként csak „394.110 és 745.366 korona között mozogtak, addig az 1901. évre már 2.389.233 koronát engedélyezett erre a célra a törvényhozás, az 1902. évre pedig ugyanerre a célra 2.687.121 korona irányoztatott elő. A szénkénegezéshez szükséges szónkéneg gyártásáról, valamint arról, hogy ezen védekezési anyag a szőlőbirtokosoknak mérsékelt áron álljon rendelkezésére, a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Ecélból szénkeneggyárat és az ország különböző bortermő vidékén szénkénegraktárakat állíttatott fel s azoka a szükséghez s az érdekelt szőlőbirtokosok kívánságához képest sza porítottá, ugy hogy 1901-ben már 52 szénkénegraktár állott fenn. Az államkincstárnak a szénkéneg előál litása eleinte 36 koronába, később már 30 koronába került métermázsánkint. Ma 72 pengőbe kerül a szőlősgazdáknak a szénkéneg métermázsája és 54 pengőbe a rézgálicnak métermázsája. Ezen mégis segíteni kellene az államnak, hogy ezen szőlő védelmi szerek olcsóbban állanának a termelők rendelkezésére. S mikor már a szőlőnek ennyi ellenségével szemben a védekezőszer magas ára mellett is termésünket megmentettük, akkor arra a meglepetésre jutunk, hogy egy új csapás ért bennünket ós drágán megvédett termésünket egy más érdekeltség a termelési áron jóval akarja tőlünk átvenni. Mi ezzel szemben védekezni magunktól már gyöngék vagyunk. Azért kérjük a magyar kormány sürgős segítségét. Mi szőlőtermelők belátjuk az ország mai helyzetét, nem is kívánjuk, hogy ilyen nagy áldozatot hozzon a kormány, mi csak azt kívánjuk, hogy egy szigorú rendelettel állapítsa, meg a bornak a legalacsonyabb árát, hogy minket a kereskedők kar teliszer űleg tetszésük szerint ki ne használhassanak. Mitter Jdnos kisgazda. tlllllllllllllllllllllllHH Ragyogó mulatság volt az öregcserkészbál Százszinű, művészi teremdisz, cso dásan szép és elegáns leánykoszorú, sok és lelkes táncos és hajnalig tartó vidám hangulat jelezték az Öreg cserkészbál sikerének útját. Valóban kevés bálja van az esztergomi farsangnak, amely évről-évre ilyen pompás hangulatban folyna le, mint az Öreg Hollók bálja. Kevés Olyan lelkes rendezőség van, amely a semmiből úgyszólván oly szeretettel és oly művészien díszítené fel báljának termét, mint az Öregcserkészek. Ezidén ez a díszítés Homor Pál művészi elgondolása és kivitelezése alapján a vidámság olimpiászának jellegét viselte és az ezen jelleget kidomborítani hivatott díszítés elemei a plakátművészet egy-egy kis remeke voltak. Legfőbb díszül pedig szines drapériák között ott lebegett a jókedvű táncolók felett a fekete holló. Nagy sikert aratott a pompás Vörös Malom-bár, kedves volt a nagyrészt elsöbálozókból álló nyitócsoport és mindenek felett magával ragadó az a fesztelen vidámság és jókedv, amely a mindenkori Öregcserkész-bálok legvonzóbb jellegze tessége. Ezt a jókedvet csak fokozta a mókás táncstaféta és az ügyesen megoldott világítás is A megjelent hölgyeknek bemutatták a rendezők az elsejei Kalikó-bál jelmezeinek anyagát, amely nagy tetszést aratott s amely már meg is rendelhető Farkas Jenő és Fia cégnél. Az anyag tarka, igen olcsó és sokféle jelmez készítésére alkalmas. Az Öregcserkészbál nagy erkölcsi sikere oiztató előjele a Kalikó-bálnak is, amelyen bizonyára még nagyobb közönség fog búcsúzni az idei rövid farsangtól. Adakozzunk a belvárosi plébánia-templom festésére. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. ilatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen :artozkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy be!- mint külföldön. HIREK Farsangi naptár Január 23- án Esztergom-vízivárosi Egyházközség intelligens ifjúságának táncestélye a Széchenyi Kaszinóban. 24- én Zachey Ilus tánciskolájának álarcosbálja a Széchenyi Kaszinóban. 30-án Vitézi-bál a Fürdőben. 30-án Önkéntes Tűzoltók zártkörű farsangi táncmulatsága a Magyar Királyban. Február 1- én öreg Hollók álarcosbálja a Fürdőben. 2- án Katolikus Legényegylet műsoros farsangi mulatsága saját helyiségében. 2-án Vasutasbál a Fürdőben. 4-én Belvárosi Kat. Olvasókör táncmulatsága saját helyiségében. 6- án Széchenyi Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségében. 7- én Szentgyörgymezei Olvasókör farsangzáró táncestélve saját helyiségében. 7- én Belvárosi Kat. Ifjúsági Egyesület táncmulatsága a Belv. Kat. Olvasókörben. 8- án Polgári Egyesület és Turista Egyesület teaestélye saját helyiségében. Könnyen és jól csak cipőben táncolhat! E héten a Rochlitz-gyógyszertár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szolgálatot Változása panonhalmi főapáti udvarban. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát Lengyel Zénó elhalálozása folytán megüresedett kapo'yi bencés plébánia vezetésével Komáromi Titusz főapáti titkárt bizta meg. Főapáti titkár pedig dr. Dezsényi Lóránt lett, aki eddig egyházjogi tanulmányokat folytatott Rómában; A hercegprímás rendelete a manilai eucharisztikus kongresz szus befejező ünnepségére. Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás rendeletet adott ki. A rendelet megállapítja, hogy február 7-én lesz a 33. eucharisztikus világkongresszus befejezése Manilában. A záróünnep ség az egész földkerekség egységét akarja kifejezésre juttatni az 01 ári szentség imádásában. „Nekünk, magyaroknak fokozott mértékben kötelességünk lélekben egyesülni a katolikus világgal — mondja a rendelet —, minthogy a legközelebbi világkongresszus Budapesten lesz." Ezért a hercegprímás elrendeli, hogy január 31 én minden templomban figyelmeztetni kell a híveket a manilai eucharisztikus kongresszusra és záróünnepélyre s fel kell hívni őket, hogy lélekben egyesüljenek az Oltáriszentséget imádókkal. „Buzdítani kell a híveket, hogy első pénteken és első vasárnapon szent áldozásukat és szentségi mádásukat a manilai imádókkal egyesülve a magyar eucharisztikus világkongresszus sikeréért ajánlják fel." Végül elrendeli a bíboros Főpásztor, hogy február 7-én szentbeszéd keretében kell felhívni a hívek figyelmét a manilai kongreszszusra. Az Urileányok Mára Kongregációja értesiti tagjait, hogy f. hó 23-án, szombaton délután 5 órakor tartjuk gyűlésünket a vízivárosi zárdában. Vezetőség. Közgyűlés a Szentgyörgymezei Olvasókőrben. A Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör február 2-án, Gyér tyaszentelő Boldogasszony ünnepén, délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Kulturest a Belvárosi Olvasókőrben. Gazdag és tartalmas műsora volt a f. hó 17-én tartott kulturestnek. Merva László belvárosi káplán „XI. Ince pápa szerepe Buda visszafoglalásában." cimen tartott előadást. Történeti visszapillantást vet a XVI. és XVII. század korára, mindazon okokra, amelyek elősegítették a jörök félhold terjeszkedését, majd kimutatja, hogy Buda visszafoglalása és ezzel Magyarország megmentése igen nagy részben XI. Ince pápának köszönhető. Szkalka Lajos gyakorló iskolai tanitó „Az igazi házasság"-ról tartott népszerű nyelven előadást. Rámutatott a mai házasságok nagy hibáira. Bebizonyította, hogy csak az egyház törvényein felépült házasságon, amelyben a házastársak hajlandók áldozatok elviselésére, lehet csak az Isten áldása. A felbonthatatlan házasság fogja csak építeni az országot. Augusztin János tanitó rövid bevezető szavak után gyönyörű régi magyar nótákat énekelt Mészáros László zongorakísérete mellett. Élvezetessé tették a kulturastet Szabó Rózsi ós Hromátka Ilonka szavalatai, valamint a kis táncjelenetek és színdarab, amelyet a Szent Margit leányiskola adott. Legközelebbi kulturest f. hó 31-én lesz, a később közzéteendő műsorral. Halálozás. Vass Mihály gazdálkodó f. hó 18-án, 49 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 20-án, szerdán délután 3 órakor volt a belvárosi temetőkápolnából nagy részvét mellett, özvegyén és leányán kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Nyugodjék békében 1 Kétszázezer kötet könyv van a pannonhalmi könyvtárban. A Magyarországon lévő könyvállományról most jelent meg a statisztikai kimutatás. Eszerint 168 olyan könyvtár van Magyarországon, amelynek könyvállománya meghaladja a 10.000 kötetet. A könyvtárakban az elmúlt év elején 7,600.000 kötetet számláltak. Az ország legnagyobb könyvtára a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi könyvtára, ahol egymillió könyv sorakozik egymás ] mellett. A Budapesti Tudomány Egyetem könyvtárában 700.000, a ^Magyar Tudományos Akadémiáéban pedig 500.000 kötetet őriznek. A ^vidéki könyvtárak közül a legnagyobb a debreceni főiskola könyvtára, ahol egynegyedmillió könyv van. Második helyen áll a pannonhalmi főaapátság, ahol több mint kétszázezer könyv sorakozik egymás mellett. A legnagyobb látogatottsága volt a Fővárosi Könyvtárnak, ahonnan több mint százezren vettek ki olvasásra könyveket az elmúlt évben. Halálragázoltak egy munkást Pílisvörösvár közelében.^/fc/ Ferenc, dorogi bányaművezető C A 574 rendszámú kiskocsiján haladt a^Bécs —budapesti műúton Budapest felé. A gépkocsit maga vezette. Már Pilisvörösvár közelében futott a kiskocsi, amikor a sötétedő délutánon egy idős munkás gyalogolt az autó előtt az úton. Az autóvezető szabályszerűen tülkölt, a szerencsétlen ember azonban annyira megijedt a hirtelen tülköléstől, hogy rossz irányba ugrott és épp az autó elé került, amely keresztülgázolt rajta. A gépkocsi nagy zökkenővel megállott az árok szólén, a bányaművezető pedig megrémülve futott vissza a szerencsétlenség színhelyére, ahol eszméletlenül, véres fejjel feküdt a férfi. Égy arra haladó autót állított le, majd feltették az eszméletlen embert az autóra és nagy sebességgel megindultak Budapest felé. Mire azonban megérkeztek a korházba, addigra már halott volt a szerencsétlen ember, akinek zsebeit átkutatták és ekkor állapították meg, hogy az illető Varga Károly 62 éves győri munkás, aki valószínűleg munkakeresés céljából gyalogolt Budapest felé. A vizsgálatot megindították.