Esztergom és Vidéke, 1937

1937-08-01 / 61.szám

követik a fővárost. A takaréki részvénynél, mint vidéki pénzintézetnél tehát most várható az árfo lyamemelkedés. Ha a Takarékpénztár megváltoztatná alapszabályait és minden részvényes annyi szavazattal rendelkezne, ahány részvénye van, ha a névre szóló részvényeket bemutatóra cserélné át, ós ha az igazgatósági tagok által leteendő részvényszámot a duplájára emelné, a részvény árfolyama rövidesen elérné a névérték 70—80 % át, azaz 5055 P-t. Ha a részvény nem is érte el a pesti pénzintézetek által elért árfolyamot, tárgyilagosság kedvéért fel kell még említenünk, hogy a nagy krízis idejében a többiekhez viszonyítva jóval nagyobb ellenálló képességet mutatott. Gondoljunk csak arra, hogy a legrosszabb időkben a Pesti Hazai 28-ra, a Kereskedelmi Bank 35-re, a Moktár 11-re, a Magyar Hitel 18 P-re esett, tehát a Pesti Hazai névértéké nek 28 %-ra, a Kereskedelmi Bank névértékének 70 %-ra, a Moktár névértékének 27.5 %-ra, a Magyar Hitel pedig 36%ra szállt alá. Az Esztergomi Takarék árfolyamának mélypontja 25 P volt, a névérték 357 %-ának felel meg. Ha a pesti bankok 1937-re felemelik a jelelenlegi osztalékot, illetve megkezdik az osztalék fizetését, aminek a külföldi hitelezőkkel három évre való megegyezés és a gazda adóságok rendezése után már semmi nem állja útját, egészen biztos elérik névértéküket és ezt lassanként a vidék is követni fogja. A Takarékpénztér a jövőben is alkalmazkodjék az általános közgazdasági élet eseményeihez, vegyen példát a pesti pénzintézetektől és kövesse eddigi osztalékpolitikáját. Az osztalékpolitikával megelégedett részvényes. A zsalazsomi iskoláról A zsalazsomi városrész lakói kulturális igényeinek kielógitósére egy nagyjelentőségű tervnek megvalósítását határozta el a város képviselőtestülete a zsalazsomi iskola megszervezésének kimondásával. A fejlődés ós az előretörő, lüktető élet városunknak ezen távol eső, a dorogi határ mentén elterülő városrészében nyilatkozik meg és mig a város a maga szerencsétlen határmentiségénél és elszigeteltségénél fogva előhaladást, fejlődóst gazdaségi tekintetben alig mutat, addig a Zsalazsom napról-napra épül, izmosodik és lakóinak száma közel egyhatodát teszi ki az anyaváros lakóinak. Az itt letelepedett lakosság szaporodási arányszáma igen kedvező, oka ennek a bánya közelsége, amely a kereseti alkalmakat növeli és azon körülmény, hogy a majdnem korlátlanul rendelkezésre álló terület a csa ládalapitásnak kedvez és a gyermekszaporodást előnyösen befolyásolja. Fokozottabb figyelemmel és gondossággal kell tehát ennek a városrészben a jövő generáció egészséges fejlődésének összefüggő kérdéseit kisérni és ennek megoldásával az ebben rejlő nagy nemzeti és városi érdekeket megvédeni. De a létesitendő új iskola nemcsak a jövő generáció nevelési céljait lesz hivatva szolgálni, hanem a lakosság egyéb kulturális, vallási és társadalmi szükségleteit is ki fogja elégíteni. Az új iskolának kell a városrész társadalmát egybeforrasztani és az abban megindítandó oktató, gondozó és szórakoztató tevékenység, főkép pedig az igazságra szomjazó lelkeknek bensőbb megmunkálása kell, hogy ennek a városrésznek derék munkásnépét egybeforraszsza, belső értékeit érvényre juttassa. Ha valamikor szükség volt, ma még inkább szükséges, hogy a nép szélesebb rétegeivel behatóan foglalkozzunk és megértessük vele, hogy ő is egy néikülözhetlen fontos része a nemzet erőgépezetének, amely né'kül recseg-ropog, ingadozik a állam mindnyájunknak létfenntartást biztosító épülete. A társadalom átformáló munkája nak az iskolából kell kiindulnia, az új iskola tehát ezen a helyen nemcsak az iskolás gyermekek elemi ismereteit lesz hivatva vslük elsajátít tatni, hanem a magyar nemzet jövőjót egyedül biztosító hazafias és valláserkölcsös nevelés által befolyásolnia és átalakítania kell a csa ládokban esetleg ettől eltérő világ szemléletnek társadalom és nemzetrontó irányzatát. Nehéz munka ez ma, amikor nagy népek, nemzetek kérlelhetetlen harcot vivnak az osztálygyűlölet, az is_ tentelenség és a vadállati emberte lenség üszkös és vértől párolgó fer tőjében és ezzel gondolják az embe riség boldogabb földi életét megvalósítani. Nem könnyű feladat ez ma, amikor a meredély szélén álló keresztény társadalom nem látja a veszély nagyságát és a baloldal szervezettségével ós erős öntudatával szemben széthúzást, fegyelmezetlenséget és komolytalanságot mutat. Hatalmas erők feszítik az emberiség életkohójának falait, benne ádáz gyülö lettel, elszántsággal állanak szemben egymással a felek. Kiegyenlíteni az ellentéteket, szeretettel és megértéssel bizalmat ébreszteni a sokszor csalódott szivekbe, tiszteletre tanitani, megbecsülésre nevelni az egyéneket a szent eszmények iránt, amelyeknek megbecsülése minden korszaknak fejlődést és boldogulást biztosított, az iskolában és azon ke resztül az új tanitók feladata lesz. Jól meg kell tehát választani azok személyét, akiktől ezen munkának a sikeres elvégzését akarjuk megkíván ni. Az új tanítókra itt ezen a jobbára munkásnépek által lakott külterületen missiós munka vár. Valük ás általuk emelkedhetik vagy süllyedhet ennek a fejlődő városrésznek társadalmi közélete, kulturális, szociális és gazdasági helyzete. A város közönsége a közoktatásÜgyi kormány kilátásba helyezett államsegélyével a Sándor-major folytatásában az ott rendelkezésre álló nagy városi terület egy részén fel fogja építeni a zsalazsoni új iskolát. Az épület kiszemelt helye az egész település középpontjába esik. Az iskolaépület fog egyelőre az istentisztelet céljául szolgálni és ez fogja betölteni a kultúrház szerepét is. A fejlődés, anyagi lehetőség itt fog helyet adni majdan a templomnak és e kettő körül létesülnek majd a városiasság követelményeit kielégítő további alkotások. Ez a fejlődő nagy terület gazdasági jelentőségénél fogva megérdemli figyelmünket, hisszük, hogy az új iskola létesítésével ennek a gondosságnak első komoly lépését megtet tük. Szeresse a város-resz ezt az ő új közintézményét, kisérje figyelemmel annak működésót, kapcsolódjon bele megértéssel, erkölcsi és anyagi támogatással annak munkájába, mert az abból kiáradó egészséges szellem a jövő nemzedék helyesirányú nevelésével nemcsak a családoknak szerez majd igaz örömet ós boldogságot, de záloga lesz egy boldogabb, szebb magyar jövendőnek is. B. LEVÉL a „Komárom és Esztergom Vármegyék Múltja és Jelene" szerkesztőségéhez Jóakaratú és megszívlelendő tartalma miatt közöljük az alábbi levelet : Tekintetes Szerkesztőség 1 Adatgyűjtés céljából járt nálam a „ Komárom és Esztergom Vármegyék Múltja és Jelene" szerkesztőségének két megbízottja. A kért felvilágositásokat természetesen megadtam, annál is inkább, mert felmutatták a polgármester úr levelét, amelyben a mű támogatására és a szükséges tájékoztatások megadására hivja fel azokat, akiket ebből a célból felkeresnek. Igaz, hogy csodálkozásomra nem annyira közérdekű, társadalmi vagy egyesületi dolgokról tájékozódtak, mint inkább személyi adatokat kértek, — és éppen ez ar, ami szeget ütött a fejembe és amellyel kap csolatosan jóelőre óvást emelek. Szóvá teszem ezt és illetékes helyre kívánom juttatni, mielőtt még bekövetkeznék az, amit velem együtt nagyon sokan nem szeretnének Nem mondom, hogy úgy lesz, de egyes személyi vonatkozású, a közre lényegtelen, aprólékos adatok gyűjtéséből arra kell következtetnem, hogy a készülő mű egy része azok személyi adatainak sorozata lesz, akik előfizettek rá. Ez az, amitől irtóz nak azok, akik a nagyszabású, en ciklopedikus és sok tekintetben hiányt pótló műnek Ígérkező könyvben nagy cimánek megfelelő tartalmat akarnak kapni, azaz egy olyan tudományos komolysággal, lelkiismeretes alapossággal és ügyes, modern összeáilitással és megszerkesztéssel készült művet, amelyből Komárom, Esztergom vármegye és város múltját és jelanót igazán megismerhetik. A mű, magas előfizatési ára után ezt joggal el is várhatjuk és reméljük is, hogy igy lesz, különben nem fizettünk volna elő rá. Viszont azt is megkövetelhetjük, hogy ez a mű, amelytől oly sokat várunk és amely nagy kulturális missziót van hivatva betölteni, esetleg az emiitett személyi adatsorozat célszerűtlen beiktatásával hasonlóvá ne sülylyedjen olyan divatos előfizetéses könyvekhez, amelyek megjelenése közbosszankodást keltett és amilyenekből igazán nem kérünk. Nem állítjuk azt, hogy címtárra nincs szükség. Jó, használható cim tárra igenis szükség van. Ha már ezzel is foglalkozik a szerkesztőség, valóban szükség lehet arra, hogy a hivatalok és iskolák címeit tudjuk, továbbá azok címét ismerjük, akik tudományos, társadalmi, egyesületi, gazdasági, ipari, vagy kereskedelmi szempontból számottevők, — csakis az olyan személyi adatokra van szükség, amelyek közéleti vonatkozásúak. Szükség lehet arra, hogy valaki milyen közérdekű munkát végez és milyen közhasznú dolgot cselekedett, de annak felsorolására egyáltalán nincs szükség, hogy kinek mi a felesége leányneve, vagy rai az élő vagy meghalt gyermekének neve stb. Különösen akkor nincs, ha abba a felsorolásba csak az előfizetők tartoznak bele ötletszerű elrendezésben. Az ilyesmi igazán nem tartozik bele abba a nagyszabású, komoly műbe, amelyet a könyv cime alatt keresünk. Teljes jóakarattal és esetleges sürgős intézkedés, vagy megnyugtató válaszadás céljából felhívom erre a szerkesztőség figyelmét. Tisztelettel egy előfizető. A Jungvolk városunkban táborozó tagjaihoz, egy lelkében megújhodott nemzet fiatál képviselőihez szóljon ez a kis irás. Nagy örömet okoztatok nekünk, hogy táborhelyül városunkat választottátok. Valószínűleg érzitek már, hogy nem idegenbe jöttetek, mert Esztergom minden polgára" nak szeretete kisér benneteket, hiszen a közös sors megtanított arra

t hogy Ausztria minden lakójában barátunkat lássuk. Nagyon tetszett nekünk az, hogy megkoszorúztátok a világháborúban elesett esztergomi hősök emlékművét. Azonban még egy helyre el kell mennetek. Túl a kevésbbé szép Esztergomon, a trianoni határt jelentő Duna mellett van a 48-as temető. Oda mi is ki szoktunk zarándokolni minden év március 15.-éjén, hogy elhelyezzük a a kegyelet koszorúját azon sok magyar és n

175 osztrák katona nyughelyén, akiket a felébaráti szeretet sebjeikben ápolt és a magyar nagylelkűség hősei sírjába temetett", amint azt a felírás szépen mutatja. Talán közös őseink is nyugszanak ott immár közel kileacven év óta. Ez az a hely, amelyet nem szabad elmulasztanotok meglátogatni, mert az ott nyugvó hősök éppoly szentek előttünk, mint a világháború hősi halottai. Ott is el kell helyeznetek koszorúitokat, a magyar ifjúság márciusi koszorúja mellé és a közös sírbolt magyar hőseiről éppoly kegyelettel kell megemlékeznetek, mint amily kegyelettel ápoljuk mi az ott nyugovó 175 osztrák katona emlékét, ifj, G,