Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-15 / 56.szám

2 BBZXERG!IBi Is VIDÉKE 1937 július 15 foglalás nélkül elveszett fáradság, amelynek gyümölcsei sohasem fognak a leszakításra beérni. Városunkban is igen sokan foglalkoznak a zeneművészet legkülön bözőbb ágaival, nincs azonban egy kapocs sem, amely a zenekedvelőket egy szorosabb egységbe vonná össze, amely lehetővé tenné a zenének még intenzivebben való művelését és szélesebb alapokon való kultiválását. Voltak nálunk is, mint más városokban zenekarok, zenekedvelő körök, amelyek azonban legtöbbször kellő anyagi bázis hiányában felbomlottak, pedig ezek az egyesületek igen szépen és eredményesen dolgoztak, de mihelyt szélesebb alapokra lett volna szükség, ott állott a pénz hiányának tilalomfája és az elkedvetlenedésen nem tud segíteni a legbuzgóbb ügyszeretet sem. Más városokban már régen rájöttek ennek a helyzetnek a tarthatatlanságára [és egész széleskörű zenebaráti egyesületeket alapítottak, amelyek azután finanszírozni tudták a bennük létesült zenekarokat, kamaraegyütteseket stb. Esztergomban is meg kellene szervezni a Zenebarátok Szövetségét, nem kell hozzá csak egy kis ügyszeretet és lelkesedés. Ez az új szövetség magába foglalhatná nemcsak azokat, akik a zenét aktiven is művelik, hanem azokat is, akik szeretik és élvezik a zenét anélkül, hogy valamilyen hangszeren játszani tudnának. Alig hisszük azt, hogy azok közül, akik a zenét szeretik, egy is akadna, aki filléres tagdijával nem sietne az új szövetség segítségére. Sok fillér sokra megy és egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a filléres elgondolás meg fogja teremteni a szükséges anyagi bázist, a megalakítandó Szövetség céljaihoz. Most még csak ezen kitűzendő célokról szeretnénk néhány sort írni. A szövetség legfőbb célja lenne : Esztergom zenei kultúrájának céltudatos fejesztése, közelebb vinni az embereket a zeneművészethez, tudatosabbá tenni a zene élvezését és művelését. Egy távolabbi programmpont lenne azután a zene beiktatása az általános népművelési elgondolások közé. Az új szövetség feladata lenne a hangversenyek megrendezése is. Itt nemcsak helyi vonatkozású műkedvelő hangversenyekre, hanem egészen elsőrendű művészek szere pelteíésére is gondolunk. Ilyen két kategóriájú hangversenyek megrendezései igen tanulságosak és hasznosak lennének a jövő szempontjából, mert alkalmat nyújtanának az összehasonlításra és a kellő értékű összehasonlítás mindig nagyjelentőségű faktora a haladásnak. Az új szövetségben helyet foglalhatnának a már meglévő és alakítandó zeneegyüttesek is. Ilyen megoldás mellett nem kellene attól félni, hogy a legvirágzóbb zenekaraink és együtteseink anyagiak hiányában felbomlanak. Az anyagi nehézségek közöst nem emiitünk mást, mint a hangszer, kottaanyag vásárlásának kérdéseit, emelyeket a szövetség tagjainak anyagi erejéből könnyen megoldhat, mig az egyes egyesülések külön alig. Itt van azután még egy egészen speciális esztergomi vonatkozás is, amelyre már többször céloztunk lapunk hasábjain . a zenei szabadtéri játékok ügye. Nagyon ^nagy fontosságú kérdés, amelyet meg is lehetne oldani, csak kellő módon kellene a dolgot kézbe venni. Nem várhatunk mindent a hivatalos várostól, a társadalomnak is ki kell venni a részét a város érdekeiben végzendő munkákból. A zenei szabadtéri játékok ügye is ide tartozik és egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy a kellőleg megszervezett szövetség ezt a feladatot is egészen könnyen meg fogja tudni oldani, A megalakítandó szövetség feladatai közül még igen sokat említhetnénk meg (zeneiskola, a tehetségek felkarolása stb.), de úgy gondoljuk, hogy ezeknek a céloknak pontos körvonalozása már a megalakítást végző bizottság feladata lesz. Mindenesetre a legfontosabb most az, hogy a megalakítást olyan valaki vegye kezébe, aki ezt a feladatot nemcsak szakértelemmel, haneja kellő ügyszeretettel is fogja végezni. És ha a Zenekedvelők Barátainak Szövetsége létrejön, akkor Esztergom egy olyan intézménnyel fog gazdagodni, amelynek mérhetetlen hasznos hatásait csak az idő fogja tudni kellően jellemezni. IHEK Iskoláink az értesítők tükrében Az Esztergom-Vízivárosi Irgalmas Nővérek Érseki Tanitónőképző-I ntézetének 1936—37. évi értesítőjét Nádler István pápai kamarás, igazgató közli, aki az értesítő első lapjain Benkő M. Szerénáról, a szatmári irgalmas nővérek nyugalombavonult csonkahazai vikáriájáról, az esztergomi zárda három évtizeden át volt főnöknőjéről és Bolgárfalvi M. Alerináról, a rend újonan kinevezett első csonkahazai főnöknőjéről írt szép méltató cikket. Dr. Hamvas Endre prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgatónak az intézet Szent Erzsébet ünnepén elmondott felemelő ünnepi beszéde után az intézet múltjának ismertetése következik, amelyből megtudjuk, hogy az intézet felállítását Csernoch János dr. hercegprímás engedélyezte és hogy ebben az iskolai évben töltötte be fennállásának 15. évéi. Az intézet a város egyik legkitűnőbben berendezett iskolaépületében székel. Az intézet a rend húszholdas gazdasági kertjét hasznai ja gazdasági gyakorlóterületül. Ez határozottan előnyére válik. Az internátusban ebben az évben 78 növendék volt. Szép képet kapunk a következő közleményekben az intézet működéséről, a tanulmányi állapotról, kirándulásokról, tanulmányi utakról. Érdekes volt a mátrai és a miskolci, lillafüredi, diósgyőri és tapolcafüredi, majd a háromnapos balatoni kirándulás. Az intézet elég népes: az I. osztályban 32 rendes, 5 magántanuló, a 11.-ban 43, a lll.-ban 41, a IV.-ben 42, az V.-ben 36 növendék vizsgázott az idén. A tanulmányi eredmény is szép. Vastagbetűs tanulók: Frontharcos zászlószentelés Feisőgallán Szép ünnepség keretében, a felsőgallai és környékbeli lakosság nagy érdeklődése mellett avatták fel a felsőgaliai és tatabányai frontharcos.főcsoport zászlaját a felsőgallai Hősökszobra előtt. Az avatási ünnepélyt istentisztelet előzte meg. Az Országos Frontharcos elnökséget Valter-Terényi Jenő ny. alezredes, a vm. frontharcosszövetséget pedig vitéz dr. Zsiga János emléklapos huszárszázados képviselte. A zászlóanyai tisztet Bornemisza Gézáné kereskedelemügyi miniszter neje képviseletében dr. Paletta Viktorné, é. ü. tanácsos felesége látta el. Bornemisza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter, legfőbb védnököt dr. Pilisi Sándor miniszteri tanácsos képviselte. Az ünnepély rendezésének nehéz munkáját Marschal Henrik ny. százados, vezetőtiszt és a községi elöljáróság élén Kábik Ödön főjegyző látták el. Az egyházak lelkészeinek magasszámyalású avatóbeszédei után békegalambok repültek fel. Nagy hatást váltott ki a Kirsner Lajos társulati főtanitó vezetése alatt álló tatabányai énekkar. Marschal Henrik és Terényi László beszédeinek elhangzása után a zászlóanya fel az /. osztályban: Kovács-író Paula, a //. osztályban : Bolla Gizella, Mátrai Márta, Németh Vilma, Táncos Emília, a III. osztályban: Franké Éva, Ház Mária, Kemény Margit, Újhelyi Gizella, a IV. osztályban: Bedross Margit, Fényi Angyalka, Hetónyi Anna, Miklóssy Anna, Niedermüller Márta, Wojeslawsky Éva, az V. osztályban: Merényi Alojzia, Schweitzer Teréz, Szentmiklósy Vilma, Üveges Mária, Várkonyi Ilona. A statisztikai adatok szerint a legtöbb növendék kisiparos szülők gyermeke, utána számban a köztisztviselők, majd a pedagógusok gyermekei következnek. A tanulók közül van 17 jeles, 109 jó, 75 elégséges és 3 egytárgyból elégtelen. Az iskola benépesülési táblázatából kitűnik, hogy az intézet növendékeinek száma 1922-től 1931-ig határozottan növekedő irányzatot mutat, 1931-től a 210-es szám körül áll, csekély változásokkal. A növendékek száma tehát a tanítónői pályán való igen nehéz elhelyezkedés dacára sem csökken. A tanitóképesitői vizsgálatok eredménye szerint 37 növendék nyert az intézetben tanítónői oklevelet. Ezek közül 8 jeles, 19 jó és 10 elégséges. Az intézethez tartozó gyakorló elemi iskola kéttagozatú. Volt I—IV. osztály 48 növendékkel és IV—VI. osztály 32 tanulóval. Az osztályokba fiúk, leányok vegyesen járnak. (Folytatjuk.) kötötte a zászlóra a szalagot, majd beverték a zászlószegeket és dr. Pásztor József csoportelnök záróbeszéde után diszmenetben vonultak el a formaruhás frontharcosok és leventék. A diszebéden Terényi Jenő a kormányzót köszöntötte fel, vitéz dr. Zsiga János a frontharcos egységre ürítette poharát, dr. Pásztor József pedig a zászlóanyát üdvözölte. A jól sikerült, bensőséges ünnep előkészítésében dr. Gimes Jenő, a csoport titkára és Szabó Sándor, a csoport pénztárosa tevékenykedtek társaságba megy, akkor II vagy „Ch»B W@TO

SÍ illatot használjon. Egyedárusító: EOCHLITZ AETHUB örökösei gyógyszertára Esztergom Széchenyi-tér és Kossuth L.-u. sarok A gyertya jubileuma Száz éve, hogy Milly bécsi gyáros feltalálta a stearingyertyát, amelyet mind a mai napig Millygyertyának hívnak. Nagv vívmány volt ez azidőtájt, amikor a finom úri lakásokat folyton csepegő és koppantásra szoruló viaszgyertyával világították. Jött az új, szagtalan, el nem görbülő, kevesebb füstöt termelő és beavatkozás nél» kűl is lábáig leégő gyertya. Az utcákat repcéből készült olajjal világították és repceolaj égett a szegényebb emberek lakásaiban is, amig a stearin-gyertya évtizedében ki nem szorította a repceolajat a modernebb találmány, a petróleum. Milyen boldog volt az emberiség, hogy íme, itt a petróleum, amely teljes fényt áraszt, szagtalanabb, mint az olaj és főleg sok' kai olcsóbb. Megint elmúlt vagy egy évtized és kísérletezni kezdtek a gázzal, mint a legszenzációsabb felfedezéssel. És ötven évvel ezelőtt robban ki a világítás nagy forradalma, az elektromos világítás felfedezése, amely nagyon rövid idő alatt meghódította a világot. A viaszgyertya ma már csak oltárokon és a temetők sírjain ég illatos lángjával, a stearingyertyával legfeljebb a pincébe járunk, a gáz a konyhák és fürdőszobák energiájává alakult át. Mégis meghatottan veszünk a kezünkbe egy Milly-gyerlyát, amely száz évvel ezelőtt revolúciós jelenség volt. Milyen jó most is ez a biztos és kipróbált öreg szerszám, ha például rövidzárlat van és megszakad a villamos világítás. A héten a Kerschbaurnrnayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Mihalovícs Zsigmond — kormányfőtanácsos. A kormányzó Mihalovics Zsigmond esztergomi főszékesegyházi főkáptalani tiszteletbeli kanonoknak, az Actio Catholica központi igazgatója és a budapesti Caritas érseki biztosának az egyházi és hitélet terén, valamint szociális téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül a kormányfőtanácsosi cimet adományozta. Uj bencés egyetemi tanár. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az egyetemi tanári kinevezések során Bognár Cecil dr. egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel felruházott egyetemi magántanárt, a budapesti bencés gimnázium tanárát a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen üresedésben lévő pedagógiai tanszékre egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá kinevezték. A kitüntető kinevezés a Szent Benedek-rendnek kiváló, tudós tagját érte. Bognár Cecil dr. eddig is széleskörű, gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. A lélektan, a nevelés és bölcselettudomány körébe tartozó könyvei, számos kisebb és nagyobb tanulmánya bizonyság arra, hogy a magyar nevelésügynek egyik legkiválóbb munkása nyerte el a pécsi egyetemen a pedagógiai tanszéket. A toledói érsek óvást jelentett be a magyar hercegprímásnál. A toledói érsek dr. Serédi Jusztinián érsekhez, Magyarország hercegprímásához levelet intézett és ebben azt kéri, hogy ha bárki jelentkeznék a spanyolországi templomépítésekre való gyűjtések ügyében, .kérelmét mindaddig ne teljesítsék, amig a toledói érsek nem fordul az egyes me-