Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-11 / 55.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 55 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JÚLIUS 11 Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 füléi Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Agglegényadó (V. J.) Egyetlen adónem, amelyet a képviselők pártkülönbség nélkül sürgetnek és egyetlen, amelyet a kormányzat nem akart bevezetni. Furcsa, hogy éppen ennél az egy adónemnél akadt el az adóztató hatalom, ezzel szemben sokkal több antiszociális adót hozott be és meglévő adókat emelt. Kitűnő pénzügyminiszterünk a családi pótlék felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása során ugyan bejelentette, hogy készen van a tervezete az agglegényadó bevezetéséről, de előbb az érdekeltekkel (?) akarja letárgyalni és csak azután terjeszti a magyar törvényhozás elé. Nem tudjuk azonban megérteni, hogyan próbálja az érdekeltek elé terjeszteni, — tudtunkkal Magyarországon nincs külön klubjuk az agglegényeknek és aggszűzeknek, mint Amerikában, — inkább arra gondolunk, hogy a sok parlamenti csatározást és követelést ezúton kívánja levezetni. Az agglegényadó külföldön rég .bevezetett modern adónem, amelynek jövedelme a mindinkább fogyó népszaporodás megállítására, komoly családvédelmi intézkedések elősegítésére szolgál. Ausztria, Németország, sőt Franciaország is már jó pár évvel ezelőtt bevezettek és természetesen ennek következtében a sokgyermekes családok adóterheit megfelelően csökkenteni lehetett. A magyar adórendszerben, — ellentétben a pénzügyminiszter kijelentésével — az agglegényadó nincsen benne. Nem lehet agglegényadónak minősíteni a jövedelemadó-törvényekben szereplő u. n. felemelt adótételeket, mert ezeket — már minősítésüknél fogva is — a kisszámú családok, tehát a legfeljebb egy gyermekkel rendelkezők tartoznak fizetni. Ugyanis az egy, legfeljebb két családtaggal rendelkező jövedelemadóalanyok tizszázaíékkal magasabb adót fizetnek jövedel mük után, mint a több család taggal rendelkezők, viszont ez a tiz százalék éppen úgy vo natkozik az agglegényre, mint a házasemberre. Már pedig — bocsánatot kérünk -— nem egyenlő a mérték. Nem mindegy, hogy egyedül élünk a jövedelmünkből, vagy másod-, esetleg harmadmagunkkal. De tovább is kell mennünk, ha vizsgáljuk az eddigi rendelkezéseket, mert az agglegények egy tekintélyes csoportja nem esik jövedelemadó alá. Ugyanis legnagyobb részük szolgálati viszonyból származó jövedelemmel rendelkezik, ahol a jövedelemadóalap csak havi 300 pengőnél kezdődik. Viszont véleményünk szerint agglegényadó alá már a 250 pengővel rendelkező agglegények esnének. Ezek tehát eddig jövedelemadó címén —• a pénzügyminiszter kijelentésével ellentétben — eddig egy fillért sem fizettek. Ellenben végül is gondolkozni kell a komoly családvédelmi adópolitikáról, mert a ma érvényben lévő kedvezmények a jövedelemadónak alig 5 százalékát teszik ki gyermekenkint. Ez a kedvezmény is a negyedik gyermeknél kezdődik, már pedig öt százalékos adókedvezmény annyit jelent, mintha nem is volna, mert a jövedelemadó — ebben a kategóriában — alig éri el az alap tiz százalékát. Ezen kell segíteni; minél előbb, annál többet jelent a segítség. Nagyszabású lesz a tanügyi kiállítás a jubileumi esztendőben tetésére is alkalmasak. Ugyanez áll az egyéb kézügyességre is, főkép a szlöjdmunkára. Ebben is érvényesülni kell a magyar és esztergomi jellegnek és érvényesülni fog az Eucharisztia, valamint Szent István gondolat köre. Ez főkép a motívumokban vihető keresztül. A női kézimunkák készítése már folyik az egyes iskolákban. Az idén az egyes intézetek rajz- és kézimunkakiállitást rendeztek, de most nem a nyilvánosság számára, (kivéve a gimnáziumot) mert csak tájékoztatásul szolgálnak a növendékek számára. A helyi motívumok hangsúlyozása azért is fontos és céltudatos, mert esetleg kiindulópontja lehet egy külön esztergomi kézi munkastílusnak, vagy legalább motivum-csoportnak. A harmadik csoport az őstehetségek csoportja olyanok munkáiból, akik az iskolából már kikerülte'*, de A jövő év ünnepségeinek előkészítésére országszerte folynak az előkészületek, városunkban is több bizottság vette a kezébe a munkát. Ezek közül a pedagógiai és az Ünnepségrendezőbizottság ülésezéséről hallunk legtöbbet és az eddigiek aláp ján is nagyvonalú kép bontakozódik ki munkájukból. Dr. Balogh Albin bencés-igazgató szives készséggel szolgált felvilágosítássá', amikor a jövő év előkészületei iránt érdeklődtünk. Esztergomban — amint erről már megemlékeztünk — három nevezetesebb ünnepség fog lezajlani. Az első május 31-én, a második augusztus 14—15én, a harmadik szeptember második felében. Május 31-én Esztergom mint iskolaváros fog szerepelni, a hivatalos város inkább a városdiszítés és a Szent Jobb fogadásának ünnepségét fogja lebonyolí.ani. Május illetve június hó folyamán lesznek összejövetelek, torna- és énekünnepély a tankerület iskoláinak részvételével. Az esztergomi pedagógusoknak belső munkájáról a pedagógiai kiállítás ad képei, részt vesznek benne az összes helybeli iskolák, bekapcsolódnak Dorog, Tokod, sőt az esztergommegyei egyéb iskolák is, ameny nyiben valami olyan anyaggal rendelkeznek, am«ly alkalmasnak tűnik fel nagyobb érdeklődés felkeltésére. A kiállítás jellegét a hely és alkalom adja meg: Esztergom, Szerit István, Eucharisztikus esztendő. Anyagát Söbb szempontból válogatjuk ki. Bemutatjuk az esztergomi gyermeket : szervezet, egészség, lélektani vonatkozásban. Ebben a csoportban kerül bemutatásra minden intézetnek rövid története és statisztikája. A második csoport a rajz- és kézügyesség. Szerves kapcsolatban áll a lélektanival, hiszen a kezdetleges rajzok takjdonképen inkább lélektani értéket adnak, de a magasabb fokon egyrészt be tudják mutatni az iskoláknak tanterv-előirta rajzoktató tevékenységét, másrészt az egyéni ügyesség sőt művészi érzék feltünaz ott nyert irányítás és a tehetsé gük következtében iparművészet tekintetben értékes alkotásokat tud nak készíteni. Főkép ebben a cso portban jut szóhoz a vidék. A negyedik csoportba a pedagógiai jellegű készítmények kerülnek. Ebben elsősorban a két tanítóképző intézet mutatja be azokat a szemléltető eszközöket és felszerelési tárgyakat, amelyeket a növendékek maguk készítettek. A múltban már volt ilyen értékes kiállítás, most is folyik az előkészítő munka. Ehhez kapcsolódnak a növendékek (bélyeg, bogár, növény levelezőlap stb.) gyűjteményei. A testneveléssel kapcsolatos kiállítási tárgyak és az egyes intézetek testnevelő munkájának bemutatása külön csoport lesz. A cserkészet retrospektív kiállítása az esztergomi cserkészet dicsőséges múltját fogja tolmácsolni. Bemutatásra kerülnek még az egyes intézetek tanárainak és növendékeinek irodalmi és tudományos értékű alkotásai. Az egész kiállítás egyik fontos alapelve az esztergomi gyermek bemutatása, az iskola rendes munkáját már kevésbé lehet kiállítás keretében bemutatni, inkább csak a szemmel követhetőt és a szemnek szólót. A másik fontos alapelve a Szent István, az Eucharisztia és Esztergom jellegének és gondolatának a kifejezése, mind az átfogó keretekben, mind pedig az egyes motívumokban. Legyen ez speciálisan helyi jelleget és értéket feltüntető kiállítás, amely éppen ezzel adhat uj értékeket országos viszonylatban is. Érintkezésbe lépett még a kiállítás rendezősége az országos pedagógiai intézményekkel és országos kongresszus, látogatás, vagy legalább is kiszállás formájában igyekszik közreműködésüket megnyerni. Az egész tervezet még nem teljesen minden részletében lezárt dolog, hanem még módosulhat, hogy annál jobban és tökéletesebben feleljen meg céljának. Sorozatosan rendbenozzák az esztergomi begyi utakat A határjáró esztergomi embernek j tosan megszűnik. Igaz, hogy nameg kell állapítania, hogy a hegyi Igyobb anyagi lehetőségek mellett a utak gondozása és rendezése terén az utóbbi években javulás mutatkozik. A rossz útak miatti panaszok lassan elhalkulnak, kevesebb éles sző hangzik a határban és az állapot a szekeres és kocsis közlekedés tekintetében a gazdaközönság javára határozottan más, mint 10—20 évvel ezelőtt volt, amikor a határ nagy részében emberre és igavonó állatra egyaránt egyenesen kínszenvedés volt a közlekedés, amely a zötyögtető kőbuckák, vagy kerékagyig érő sár miatt sok kárral is járt. Az a hátrányos állapot, amely nagyrészt abból származott, hogy a város belső területének fejlesztése és a nagy beruhizkodasok költségei miatt alig juthatott valami a határ gondozásara, — a város mérnöki hivatala részéről végzett szívós, tervszerű munka következtében fokozamunka gyorsabb tempóban haladhatna és rövidebb idő alatt jobb eredmények volnának elérhetők, de ma már nem beszélhetünk arról, hogy a hegyi utakkal nem törődik senki és hogy ezért elhanyagolt állapotban vannak. Vitéz Dudás László városi mérnök nagy ügyszeretettel beszél a határbeli útak rendezéséről. Elmondja, hogy a hegyi útak rosszasága ós gondozatlansága miatt most már alig van panasz. A rendbehozási munkálatok évről évre, tervszerűen folynak. Nagy nehézséget okoz az a körülmény, hogy az útak sokáig teljesen elhenyagolt állapotban voltak, minek következtéban különösen a völgyi útak valóságos vízmosásokká váltak. Ebben az évben két helyen folyik útépítési, ilietőleg jókarbahozási mua-