Esztergom és Vidéke, 1937

1937-07-04 / 53.szám

1987. július 4 HBUDEfSROÖ.H ll VIDMKB 3 Állítsunk fel vármegyénk minden községében Országzászlót Akarunk magyarok maradni ? Akarunk továbbra is alkalmasoknak bizonyulni egy nagy, szent hivatás bebetöltésére ? Annak a hivatásnak betöltésére, amelyet itt a Duna medencéjében a Magasságbeli jelölt ki a magyar nemzet számára. Ennek a hivatásnak betöltése nemcsak magyar érdek, hanem sokkal inkább európai érdek is. Feltartóztatni egyrészt a szláv áradatot, amely elpusztítással fenyegeti a nyugati kultúrát, gátat vetni másrészt a mindent elnyeléssel fenyegető germán tengernek, olyan feladat, amelynek megvalósításához egy egész ország kell. A trianoni Magyarország nem ország, csak csonk. Nekünk egész magyarország kell az Istentől kijelölt feladat sikeres megoldásához. Ez után sóvárog a csonka haza minden fia. Ezt álmodja vissza az elszakított magyarság egész egyeteme. Ezt a lebirhatatlan vágyakozást az integer Magyarország visszaállítására hirdeti némán, de mindennél szívbemarkolóbban az Országzászló. Ma már közel 300 községben áll e zászló mint eleven tiltakozás az ellen a rút igazságtalanság ellen, amelyet Trianonban követtek el rajtunk és hazánkon. Áll magasztos szimbólumként, amely előtt minden arra való alkalomkor megújítjuk hazánk feltámadásába vetett hitünket és szent elhatározásunkat, hogy mindent megteszünk a régi Magyarország helyreállítása érdekében. Akarjuk tehát minden községben látni ezt a jelképet 1 Az Országzászló fontosságát kiyánja hangsúlyozni a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendelete is, amely arra kötelezi az iskolákat, hogy ifjúságukkal mindenütt, ahol van, az Országzászló előtt kezdjék meg az iskolai évet, aztán őrségállíIgen jól sikerült kirándulás kere tében zajlott le az évad utolsó tudo mányos orvosi összejövetele június hó 19.-én Tokodon. Ez alkalommal ugy Komárom, mint Esztergom megye orvosai és gyógyszerészei jöttek össze élükön a hatósági orvosokkal úgyszólván teljes számban, sokan fe íeségükkel együtt. A programm szerint a kirándulás délután 4 órakor az üveggyár megtekintésével kezdődött, ahol a gyár igazgatója, Eggenhoffer Jenő fogadta a vendégeket és személyesen mutatta be a gyár teljes üzemét. A kirándulók nagy érdeklődéssel szemlélték a teljesen modern üzemet s annak tanulságos látnivalóit. A üveggyár megtekintése után a hetven főnyi társaság a gyár új sportpályájára vonult, mely felszerelésével és mintaszerű berendezésével ugyancsak méltó elismerést keltett. A sport pályán zajlott le a kirándulás tudományos része, melynek első előadója dr. Stockingerné Kovács Mária OTBA főorvos a gyermekkori tuberkulózisról értekezett. A tuberkulózis BEHRING, a nagy német belgyógyász szerint az a dal, melynek első akkordjai a bölcsőben hangzanak el, viszont azt is mondhatjuk, hogy a gyermekkori tbc fel-1 készülés a harcra a későbbi kor tbc-! je ellen. A gyermek a beteg szülőktől csökkent ellenállási alkatot örököl s a beteg környezetben később fertőződhetik, vagy fertőződik. A direkt átörökölés nem mutatható ki. A gyermekkori tbc felismerése nem könnyű, igen csekély, sokszor alig észrevehető hőemelkedés kiséri a betegséget s egyéb tünetei is oly jetással évközben is többször idézzék ifjúságuk emlékébe az Országzászló eszméjét. Különösen fontos az Országzászló felállítása a nem magyarajkú községeinkben, amelynek lakói minden adandó alkalommal hitet tehetnek az Országzászló előtt arról, hogy a Trianon elleni küzdelemben egyek a magyar nemzettel. Ma már az egész országban folyik az szervezés munkája Országzászlók felállítására. Komárom-Esztergom vármegyék közönsége sem maradhat el ettől a nagyjelentőségű mozgalomtól. Milyen szép volna, ha e kettős határvármegye volna az első, amelynek minden községében — hacsak a legegyszerűbb kivitelben is, — Országzászló hirdetné elszánt akaratunkat. Nem gondolunk most drága építkezésekre, csak szegénységünkhöz mért egyszerű alkotásokra. Kettős vármegyénk bővelkedik építőanyagokban. Munkáskezekben sincs hiány. A hazafias áldozatkészség sokoldalú igénybevétele sem lehet akadálya a gondolat megvalósításának. Csak akarnunk kell és meglesz mindenütt az Országzászló. Ezektől a gondolatoktól vezettetve, felkérem a kettős vármegye községi elöljáróságait és a TESz helyi elnökségeit, hassanak oda minden lehető igyekezettel, hogy már a jövő tanévet minden községben

1 a kultuszminisztérium elgondolása szerint az Országzászló előtt lehessen megnyitni. Felvilágosításokat, terveket, stb. szívesen ad az Ereklyés Országzászló Nagybizottság Elnöksége, Budapest, VIII., Szentkirályi u. 26. sz. Hazafias üdvözlettel vitéz Szívós-Waldvogel József a TESz Komárom-Esztergom vm. kerületi elnöke. lentéktelennek látszanak, hogy sokszor nyom nélkül meg is gyógyul. A fertőzések száma a gyermek éveinek számával párhuzamos emelkedést mutat. A gyermekkori és felnőttkori megbetegedés egymástól igen fontos tünetekben különbözik. Előadó kimutatja, hogy másként zajlik le a gyermekkor különböző szakaiban a betegség, igy másként a csecsemő, mint a kisgyermek s mint a serdülő korban. Itt is a legfontosabb a korai diagnózis, melynek felállításánál értékes segédeszközeink vannak, úgymint Pirquet féle oltási próba és a röntgenátvilágítás, illetve felvétel. Az értékes statisztikai adatokkal alátámasztott előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és számos hozzászólás növelte értékét. A következő előadó dr. Mezei Ferenc táti OTI körzeti kezelő-orvos volt, aki az ipari és foglalkozási betegségekről tartott előadást. Társadalomegészségügyi és gazdasági szempontból a betegségek más csoportosítást nyernek, mint egyébként. Súlyosabb elbírálást elsősorban azok kívánnak, melyek tömegesen és leginkább a keresőképes korban jelentkeznek. Bár a legtöbb foglalkozási ágnak mintegy bélyegét viseli magán a munkás, valamely betegségnek foglalkozási jellegét megállapítani nem mindig könnyű fela dat, mert a foglalkozás jellegén kivül sok egyéb tényező (egyéni hajlam, életmód stb.) is mindig figyelembe veendők. A foglalkozási betegségek csoportja pontosan nem állítható össze, mert annak köre az ipari technika és az ipari egészségvédelem fejlődésének állandó függvénye. Áz ipari és foglalkozási ártalmakra vonatkozó törtörvények és rendeletek ismertetése után a három legfontosabb ipari mérgezés : ólom, higany és a lépfene (antharx) megbetegedéseket, azok lefolyását, gyógykezelését (heveny és idült megbetegedés szerint) tárgyalta az előadó, az említett megbetegedéseknél számbajöhető foglalkozásiágak ismertetésével, különös súlyt helyezve az ipari egészségvédelem pontos betartásának fontosságára. A jól sikerült előadások után társasvacsora következett, amelyen dr. Horeczky Géza OTI főorvos, az elő adások lelkes megszervezője felköszöntőjében üdvözölte az esztergomi járás népszerű főszolgabíráját, Reviczky Elemért, ki megjelenésével fényt adottt az Összejövetelnek és isme telten tanújelét adta az orvosi kar iránt táplált megértő sze retetetének. Péter-Pál ünnepén a reáliskolában találkozóra gyűltek össze az intézetnek 10, 15 és 20 éve érettségizett növendékei. A volt diákok igen szép számmal jöttek össze a találkozóra és egy nap dús programmján keresztül emlékeztek vissza az elmúlt szép diákéletre. Az ünnepséget a szentferencrendiek templomában hallgatott szentmise vezette be, majd az egész ünneplő közönség átment az intézet épületébe, ahol a Hősök emléktáblájának a megkoszorúzása következett. A koszorút a volt növendékek nevében lelkes és megható beszéd keretében Kiss Zoltán főhadnagy helyezte el. A kegyeletes aktus után az Esztergomi Államilag Segélyezett Községi Reáliskola és Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége tartotta meg közgyűlését a Városháza nagytermében. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok elnöki megnyitójában megemlékezett a reáliskola 80 éves fennállásáról. Köszöntötte az intézet agilis igazgatóját, Qbermüller Ferencet, akit 25 ik szolgálati évének befejezése alkalmából a kultuszminiszter az V. fizetési osztályba nevezett ki. Kiemelte az igazgató csendes ügybuzgóságát, amellyel a gondjaira biNagy örömünkre szolgál, hogy immár a második igen nivós és értékes zongoravizsgáról számolhatunk be lapunk hasábjain. Ugy látszik, hogy az e téren való pesszimista felfogásunk ellenére is van Esztergomban komoly érdeklődés zeneművészet iránt. Brenner Júlia zongoranövendékeinek évzáró vizsgája a zongorapedagógia egész irodalmát felölelte. Hallottunk szemelvényeket a kezdő növendékek anyagából és figyelemmel kisérhettük a haladók munkáját. Mindegyik kurzusban találhattunk reményekre jogosító bemutatkozást és figyelemre méltó, tehetséges haladást. őszintén gratulálunk Brenner Júlia pedagógiai munkásságához és kívánjuk neki, hogy tanítványaiban találja meg tanítói magvetésének méltó jutalmát. Az évzáró vizsgán a zeneovoda anyagát Wetzler Magdi képviselte, olvasásgyakorlatok ós gyermekdalok előadásával. Gyarmaíhy Gyuszika unisono gyermekdalokat adott elő. A zenében egy lépéssel való előrehaladottságukat igazolták Boros Emese (Téma variációkkal. Nehezebb kánon. Sinkopás ritmusú dallam) és Badinszky Lacika (Éneklő ás pergőjáték. Keringő, Gavotte, Musette). Ügyesen mutatkozott be Ujjady S ugyancsak üdvözölte Eggenhofer Jenő üveg»yári igazgatót, ki a házigazda szerepét vállalva lehetővé tette, hogy ezen összejövetel, ily fényes és családias keretek között megrendezhették. Reviczky Elemér válaszában kiemelte a kari összetartás szép példáját, melyet éppen az esztergomi orvosok kezdeményeztek ós a továbbiakban is sok sikert kíván. Dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató a megjelent hölgyeket éltette, kérve őket, hogy minél gyakrabban jelenjenek meg az orvosi Összejöveteleken, mert ezzel is nagyban hozzájárulhatnak az orvosi kar összetartásához. A fáradhatatlan házigazdának volt köszönhető, hogy a társaság igen J jó hangulatban egy kedves, családias | összejövetel emlékével oszlott szét. zott intézetet vezeti. Beszéde végén meghatott szavakkal emlékezett meg Pelczmann Lászlóról, a Szövetség volt tevékeny választmányi tagjáról. Viola Ferenc főtitkár számolt be ezután az egyesület munkásságáról és megalakulásáról. Bejelentette azt, hogy közel 400 an léptek be a Szövetségbe. Folyó évben a Szövetség jótékonycélú hangversenyt rendezett, amelynek tiszta jövedelme 325 P volt. Németh Ferenc pénztárosi jelentése után a tisztikart választotta meg a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel. Főtitkár az elköltözött Kósa Lajos helyett Viola Ferenc lett. A közgyűlés ezután határozatilag kimondotta, hogy a Szövetség vezetősége illetékeseknél járjon el a reáliskola megfelelőbb elhelyezése ügyében. Oberműller Ferenc igazgató bejelentette még, hogy a reáliskola de- . legáltjai a Szövetség választmányába : Krompaszky Sándor és dr. Marczell Árpád. A közgyűlés után a „Fácán"-ban ünnepi ebéd volt, amelyen a volt növendékek nagy számmal vettek részt. A banketten a fehér asztal mellett a megjelentek szívélyes hangulatban sokáig együtt maradtak. Éviké a következő számokkal: Molnár A. Szonatina, Finke : Borús nap, Toch: Borús ég, Bartók: Elvesz tettem zsebkendőmet. Szép haladásról tett tanulságot Matló Éva. (Diabelli : Szonatina, Frank C.: Egy baba keserve, Zilcher: Bei der Marionetten.) Sok tapsot kapott Kinsker Márthi, aki nehéz számait igen ügyesen, kotta nélkül adta elő. (Mozart: Szonatina, Mozart Cramer: Figaró lakodalma, Liszt: Kis magyar Rapszódia.) Bognár Mária Oesten Gyöngyvirágok és Kullak Bölcsődal cimű szerzeményét adta elő. A haladottabb növendékeket képviselték igen szépen és elismerésre méltóan Szabó Edith (Burgmiller : Ave Mária, Harmonies des anges, Bátor Szidor : Baba-szerenád, Bach : Solfeggíeto), Augusztin Mária(Schmitt Szonatina, Juon Paul: Andante doloroso, Alegretto). Farkas Tibor (Rubinstein : Melodie, Tschaikovszky: Chant sans paroles, Schubert: Moment musicale) és Maros Paula (Beethoven : G-dur variáció, Rondó, Heller: Widmung.) kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Tokodon tartották orvosaink legutóbbi orvosi tudományos összejövetelüket Brenner Inlia növendékeinek zongoravizsgája A reáliskola volt növendékeinek találkozója