Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-27 / 51.szám

2 ESZTBRÖÜR 18 IIDBKB 1037 június 27 kilendíteni ? Azoktól a vasárnapi ki­rándulóktól, akik néhány órára ke­resik fel városunkat, amikor az üz­letek zárva vannak és akik úgyszól­ván mindent magukkal hoznak, eze­res számuk mellett sem várhatjuk városunk gazdasági életének fellen­dítését. Szóljunk a jubileumi évről ? Ve­szedelmesen közeledik, városunknak addigra rendezettnek, csinosnak, tisz tának kell lennie. Meglesz? Ünnep­ségeinknek más városokéval ver­senyképeseknek kell lenniök. Ugy lesz ? Sok minden tennivaló vár még ránk. Elkészülünk velük? Szóljunk még az aktuális város­fejleszlési kérdésekről és a városfej­lesztés terveiről, a szerencsétlen Szent­tamásról, amelyről annyit irtunk és beszéltünk, amelynek annyit ígértek, de amely mostanig nem kapott sem­mit ? Ha a saját befizetett inségadó­ját fordították volna csak rá néhány éven keresztül, úgy most nem ál­lana ilyen gyászos külsővel előttünk. Még az ilyen kis ügynek az elinté­zése, mint a szentgyörgymezei ci­gányügy, amely pedig egyszer már megindulónak látszott, még az is abbamarad és a későbbi időkre vár. Világszerte megállapítást nyert az a tény, hogy a zenét tanuló ifjúság száma nagyon csökkent. Hangszer­gyárosok és igen sokan mások is a rádió elterjedésének rovására írják ezt á tünetet. A zenevilágban tájékozatlanok, köztük sok szülő is azt gondolja, hogy a rádió és grammofon tökélete­sebbet nyújt, mint amit az amatőr muzsikusok nyújtani képesek és mint felesleges tehertételt kikapcsolják a zenetanulást az ifjúság nevelésének programjából. Támogatja őket ebben a gyermekek iskolaielfoglaltsága, a sportnak térhódítása a hasznos és egészséges cserkész elfoglaltság és nem utolsó sorban az anyagi esz­közök hiánya. Zenekultúra nélkül nevelődik igy a középosztály ifjúsága éppen akkor, amikor a rádió által szolgáltatott ze­nekultúra lehetővé tenné, hogy a zene isteni ajándékában kivétel nél­kül mindenki részesülhessen, most, midőn eljutottunk a Liszt Ferenczi óhajtás beteljesülésének lehetőségé­hez : „hogy a zene nevelje, vezesse, nemesítse, vigasztalja az emberisé­get." Mit ér azonban a házhoz szállított legjobb zene, ha azok, akik hallják, tudatosan nem élvezhetik, mert nem értik. Hangulatkeltő, gondolatébresztő hatását a zene csak akkor fejtheti ki, ha érzelmi és értelmi világunkra hatni engedjük. Érdeklődés, tanulás nélkül idegen marad előttünk a lé­lekjárásnak ez a titokzatos világa. A zene indulatokat, bánatot, té­pelődést, küzdelmet, szenvedést, örö­met, megnyugvást, áhítatot, lelki él­ményeket képes kifejezni. Lélek nyil­vánul meg benne a mi lelkünkből, rokonérzelmeinHjpek, hangulatainknak a tolmácsolója. Nyelv, melynek ak­centusát, kellemét ismernünk kell, ha érteni akarjuk és érzelmi világun­kat vele gazdagítani kívánjuk. A zene olyan, mint a jó lélek: megnyugtat, vigasztal, bátorít; olyan mint a magasröptű sas : a szabad­ságnak érzetét kelti, lendületet inspi­rál ; olyan, mint az imádság: Isten­hez visz közelebb. Aki a zenét nem­csak hallja, hanem éri is, az tudja csak felbecsülni a Z3ne eszményi ér­tékét, de tudja azt is, hogy a zene dekadens is lehet, ronthatja az ízlést és destruálhat, akárcsak egy rossz olvasmány. A rádió segítségével a legjobb zenét kaphatjuk, rajtunk a Arról, hogy a hivatali tekintélyt meny­nyire csökkentik a be nem váltott ígéretek és a késedelmi lassúság, ar­ról nem is akarok itt említést tenni. Hogy miért említem meg mindezt ? Azért, mert tudom, hogy egy város életében nem lehet mindent a hiva­talos szervek és a hatóság elintézé­sétől várni, ha az természeténél fog­va nem oda tartozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amelyet társadal­mi úton, társadalmi megmozdulás formájában sokkal gyorsabban és jobban el lehet intézni. Már pedig ilyen szervnek tartom a Városfej­lesztési Bizottságot, hogy segítsen a hivatalos tényezőknek, álljon mellé­jük, vegye át ott a szerepet, ahol azok ügyköre megszűnik. Tartson fenn eleven kapcsolatot városunk életének fontos csoportjaival, köreivel és tényezőivel. Segítsen fokozni a bizalmat, megértést, munkakedvet; vessen fel terveket, karoljon fel ügye­ket, kezdeményezzen, támogasson segítsen diadalra és kapcsolódjék bele minden olyan dologba, amelyből vá­rosunk életének javítása és fejlesz­tése csak a legkisebb mértékben is várható. Dr. Marcaell Árpád. sor, hogy szorgalmas tanulással azt megérteni is törekedjünk. Anglia már öt évvel ezelőtt indí­tott hathatós propagandát az ifjúság zenei nevelésének érdekében. (Zenei Kurir) A Music Industries Council" kezdeményezésére, a különböző ze­nei testületek legkiválóbbjai val az élen, a kormány vette kezébe az ügyet. Gondoskodása kiterjedt a ser­dültebb fiatalság elemi zenei kikép­zésére is, főleg elméletileg, hogy a zenét megérteni és élvezni tudják. Nagyon szükséges, hogy a gya­korlati zenetanulást, mindenkinél alapvető elméleti oktatás előzze meg. Hallásfejlesztés, kottaírás, kottaolva­sás, solfeggiálás és zenediktálás. Ezt mindenkinek meg kellene tanulni éppen úgy, mint az írást, olvasást és a számolást. Az igy megalapozott zenetanulás lehet csak eredményes általánosan is, mert kizárja a gépies zenélést és leieknélküli éneklést. Az értelmi hallásfejlesztés magában fog­lalja a ritmus és taktusérzék fejlő dését és a helyes frazeálás készségét. A zenei képzelőtehetség és az esz­tétikai érzék fejlesztését gyakorlati bemutatásokkal és egyéni muzsiká­lással lehet elérni. Lavignaa Albert a párisi Conservatoire tanára, Edu­cation musicale cimű könyvében ta­nácsolja, hogy szerettessük meg a gyermekekkel a zenét és kössük le érdeklődésüket, ha nem is mutatnak nagy kedvet a tanuláshoz, mert gya­kori eset, hogy serdültebb korban jelentkezik az öntudatos érdeklődés és kedv a tanulás iránt, amikor már a kezdet aprólékos munkájához idő nincs és remény sem lehet a mu­lasztottak pótlására. A zenetanulás ma korszerűbb és indokoltabb, mint valaha is volt. A mytho'ogia Orfeusza köveket indított meg játékával; a XX. században a muzsikának embersziveke! kell meg­hódítani. Aki a zenét szereti, az rossz ember nem lehet. Tanuljunk, sze ressük, értékeljük a zenét, Istennek ezen fölséges ajándékát. Brenner yulia. iiiiniimiinttHgmniiii Aki Istenben hinni és majdan üdvözülni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái" c. könyvecskét. Kapható a Ferencren diek templomának sekrestyéjében és könyvkereskedésekben. Ára 50 fii. Magyarország A történet húrjába szél csapott, Kelet felől por fedte a napot, Kardok villáma zúgva tündökölt S lovas sereg nyomán nyögött a föld. Amerre csillag új hazát mutat, Hős Árpád kardja jelzi az utat, Megáll a had Kárpátnak bércövén, Almok sugallatát honná tevén. Viharzik aztán százévek sora, A lengyel trónról liljom int felém, (A magyar Hedvig bűvölé oda); Majd együtt vesztünk Várna gyászterén. A szittya szablyától Polock remeg, Nagy Báthorynk rohammal vette meg. Pogány félholdja kérkedett Budán 5 letűnt Sobjeski hőstette után. Vegyült a vérünk, létünk összeforrott, Szivünk verése egy ütemre dobban ; Midőn a testvér ostromlá a sorsot, Segítni Bem az első szóra ott van. örök testvérünk, ősi szent Magyárhon, Sorsod reád ma golgotás tövist fon S a förgeteg, mely pusztádon süvít, Föléd borítja gyászos fellegit. A vén Dunánál vésztüzek lobognak, A földnek vére szökken ott borágba, Vihar szavával sírnak ősi holtak : Csikóslegény figyel a szél szavára. Jajszó sikolt a Tátra bércin által, Halálhörgésként száll a bosszús égbe, Repül keringve véres árvalányhaj, Átkos, gonosz kéz a földből kitépte. A puszta csárdában ma csend honol. Hol régi népe? — tüze lángja hunyván, Fojtó, sötét füst terjed szét a pusztán, Mely minden rögre s szivre ráomol. De hallga ! — zeng Rákóczi indulója, Ütemben dobban rá ezernyi láb. Sok millió sziv bizton bízva mondja : Nem veszhet el Magyarhon, él tovább ! Szantroch Tádé lengyel költő közölte ezt a költeményt a legutóbbi március 15-én a legolvasottabb lengyel napilapban a ma­gyar szabadság napjának megünneplésére. Hálás sorokban köszöntem meg a költő­nek az irántunk táplált testvéri érzést, köl­teményét pedig a vasárnapi Sobieski-em­léknap, a magyar-lengyel testvéri ünnep alkalmából magyarra fordítván, ime a ma­gyar közönség szine elé bocsátom. Dr. Cs. M. Tenyészállatdijazás volt Lábatlanon F. hó 20-án járási tenyészállatdi­jazás volt Lábatián községben a du­naparti legelőn. A tenyészállatdija­zásra érkező bizottságot Lábatlan község elöljárósága és képviselőtes­tülete Györgyjalvy Dezső vezető jegyző élén fogadta a vasúti állo­máson. A díjazást Reviczky Elemér, az esztergomi járás agilis főszolgabírója nyitotta meg, üdvözölvén a megje­lenteket és méltatta a tenyészállat­díjazásnak nemzetgazdasági fontos­ságát. Majd megalakította a bíráló bizottságot és tagokul felkérte Je­zierszky Mihály vm. kir. gazdasági főfelügyelőt, Mátyássy Gyula járási gazdasági felügyelőt, Szentirmay Já­nos törvényhatósági főállatorvost, Varasdy Nándor mezőgazdasági ka­marai kiküldöttet, vitéz dr. Zsiga Já­nos vm II. főjegyzőt, Katula Géza és dr. Tiboldy Béla körállatorvoso­kat, Csobán Jenő járási mezőgazd. biz. elnököt, Sckalkhász Ferenc fő­intézőt, Ékesi Zoltán intézőt, Majer Mihály, Nánai József és Schmidt János kisgazdákat. A díjazásra felhajtatott 21 drb. tehén, 18 drb. vemhes üsző és 16 drb. éves üsző. A bírálat megejtetvón díjazásban a következők részesüljek: tehenek csoportjában : Szakmáry Lázár Süttő I. dij 50 pengő és F. M. oklevél, Tóth Vilmos Bajna II. dij 35 pengő és mezőgazdasági kamarai oklevél, Mészáros Sándor Lábatlan III. dij 20 pengő, Éberle József Lá­batlan IV. dij 15 pengő, Szenes István Lábatlan V. dij 10 pengő; vemhes üszők csoportjában : Vicze Sándor Bajna I. dij 50 pengő F. M. oklevél, özv. Komáromi Mihályné Lábatlan II. dij 40 pengő és kamarai oklevél, Hodász Lajos Nagysáp III. dij 30 pengő és kamarai oklevél, Heintzelmann Ferenc Bajna IV. dij 25 pengő és Csenki István Epöl V. dij 15 pengő ; éves üszök csoportjában : Füle Já­nos Bajót I. dij 30 pengő és kama­rai oklevél, Tisch Márton Tát III. dij 20 pengő, Selényi Vilmos Lábatlan IV. dij kamarai oklevél. A díjkiosztás Reviczky Elemér fő­szolgabíró buzdító beszéde kíséreté­ben történt. A Táti Tűzoltótestület ünnepe A táti önkéntes tűzoltótestület f. hő 20-án vasárnap délután 3 órakor bemutató gyakorlatot tartott, amely­nek végeztével a szolgálati érmek kiosztására került a sor. Pontosan 3 órakor érkezett a köz­ségháza elé Reviczky Elemér járási főszolgabíró, akit a tűzoltótestület a községi zenekarral fogadott. A díszszemle megejtése után a tűzoltótestület a gyakorlat színhe­lyére vonult, ahol tökéletes ós elis­merésreméltó szép bemutató gyakor­latot tartott a tűzoltócsapat. A be­mutató gyakorlatot a község egész lakossága végignézte és lelkes ün­neplésben részesítette tűzoltóit. A gyakorlat befejezése után a já­rás főszolgabirája elismerését fejezte ki Keil István tűzoltóparancsnoknak a szép munkáért és átnyújtotta neki a 30 éves szolgálati érmet. Ugyanez alkalommal még kiosztásra került 3 drb. 15 éves, 4 drb. tízéves és 5 drb. 5 éves szolgálati érem. A főszolgabíró további lelkes ha­zafias munkára buzdította a tűzoltó testületet és az ünnepség lelkes han­gulatban véget ért. Leventéink sikere a kerületi bajnoki úszóversenyen F. hó 13-án a leventeegyesületek budapesti kerületi bajnoki úszóver­senyén leventéink a következő ered­ményeket érték el: a 75 m-es gyorsúszásban Ií. lett: Viszkop Tivadar, a 75 m-es hátúszásban II. lett: Szóda Lajos, a 75 m-es mellúszásban II. lett: Pivók József, a 3 x 75 m-es vegyes stafétában II. lett Esztergom csapata (Viszkop, Pivók, Szóda), a 100 m-es gyorsúszásban IV. lett: Gábor Károly, a 200 m-es gyorsúszásban IV. lett Antal Jenő. A törvényhatóságok közötti pont­versenyben III. lett Esztergom, ille­tőleg ezzel Komárom-Esztergom vár­megye. Gratulálunk leventéink ssép szerep­léséhez, akiknek nehéz helyzetük volt, mert a budapesti leventék közt sok bajnokkal mértek össze erejüket s azért méltányos és igazságos lenne, hogy Budapestet a kerületi verse­nyekről kikapcsolják. MMHMW*## 11111 # §####4Hfr# l É | ### | ## kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Szeressük és értékeljük a zenét és tanuljunk muzsikálni

Next

/
Thumbnails
Contents