Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-17 / 5.szám

mult számunkban bővebben foglalkoztunk. A jelentéshez Löke Károly ref. esperes, felsőházi tag szólt hozzá és sajnálattal mutatott rá azon tényre, hogy a tanköteles ifjak száma a vármegye területén csökkent, ezen körülményt az egyke, sőt az egyse mozgalom szomorú eredményének tartja. Az államépitészcti hivatal jelentése szerint folyamatban voltak az esztergom—dobogókői, a süttő—tardosi és a felsőgalla—tarjáni utak építése. Az útszemélyzet viz vezet őst, sárlehúzást és fedanyag beágyazást végzett. A komáromi pénzügyigazgatóság jelentette, hogy az egyenes adóknál 157.000, a bélyeg- és jogilletékeknél 40.000 pengővel több, a közúti gépjárművek , közúti adójánál 2600 pengővel több, az illeték egyenértéknél 3000 pengővei kevesebb a tavalyi decemberéhez viszonyítva, az általános forgalmi adónál az évi eredmény 330.000 pengővel, a fényűzési forgalmi adónál pedig 4000 pengővel kedvezőbb. A budapest-vidéki pénzügyigazgatóság jelentése szerint az állami A X. század végéig a salzburgi érsekek az apátságban lakiak, melynek apátjai is voltak. 1110 tői fogva külön palotájuk volt a mai helyén, melyet Wolf Dietrich 1592-ben lebonttatott s letette a mai fényes re naissance-stílusban épült érseki palota alapkövét. A palota 1724-ben készült el véglegesen. Igazi fejedelmi lakóhely: A három tágas udvar szaggatta épületben ragyogó pompával díszített termek. A termek mennyezeteit főleg Rothmayr és Altomontenak Nagy Sándor s a rómaiak történetéből vett freskói színezik. A Habsburg-teremben az ezen uralkodóházból kikerült német-római császárok portréi láthatók Habsburgi Száz év előtt... Apróságok Esztergom múltjából Összeszedegette: dr. Iflarczell Árpád IV. Volt egy nagyobb terjedelmű rendzavarási eset is. A város ugyanis bizonyos földeket Új kert néven többeknek eladott. Mikor az új tulajdonosokkal a helyszínre kimentek, „mintegy 50 polgárok és lakósok, talán azért, mert ők nem kaptak ezekből a földekből, a legilletlenebb módon ezen kertek eladása iránt kikelvén, azt adták elő, hogy mivel ez a fundus nem a Magistratusé, ők azt eladni nem engedik s a mai halkat arra jártatni fogják, minden ültetvényeket összerongálandók lévén." Azt állították, hogy a magistratus hamisan tüntette fel ezeket a fundusokat a város részéről haszonnal eladhatóknak, továbbá, hogy a ki rályi biztos is azért kívánta ezt az eladást, hogy mind magának kaparinthassa meg. Azt is hangoztatták, hogy a Magistratus akarja a földek árát elkölteni és hogy „olyan uraink vannak, akik egy disznót sem tudnak eltartani, azért adják el a határt/ Ezért fellebbeznek a királyhoz és ha nem kapnak igazságot, úgy a doronghoz nyúlnak s erőszakkal fognak fellépni. Erre a város vezetősége makacs ellenszegüléssel, lazítással, a közbátorság veszélyeztetésével, a ható ságok munkáját erőszakkal való megakadályozással vádolta a főkolomposokat. Ezért Vajda Antal, Csaitsner Tamás, Nikman György, Tóth Ferentz, Brutsi József és Beegyenes adóknál 1935-höz viszonyítva az évi eredmény 13.000 pengővel, bélyeg- és jogilletéknél 14 000 pengővel, illeték egyenértéknél 1500 pengővel kevesebb, a közúti gépjáróművek közúti adójánál 1500, az általános forgalmi adónál 28.000 pengővel több, a fényűzési forgalmi adónál pedig 300 pengővel kevesebb folyt be. A törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy az ebek veszettség elleni kötelező védőoltása befejeztetett. A vármegye területén összeiratott 9888 eb. Beoltatott 9097, kiirtatott 778, más vármegye területére beoltatlanul elszállíttatott 13. Lépfene uralkodott 1, rühösség 2, sertéspestis 3, sertósorbánc 2 községben. Állatkivitelünk volt Ausztriába 51 vágómarha, 197 vágósertés, Csehszlovákiába 109 vágójuh, Franciaországba 240 vágójuh. A közigazgatási bizottság plénumának ülése után a kisajátítási, a a gyámsági és gondnoksági, az adóügyi, a népoktatásügyi, az útügyi és gazdasági albizottságok, valamint az igazoló választmány üléseztek, amelyek délután 1 órakor értek véget. ÍV. Rudolftól N. Károlyig. Termei lát ták 1867-ben I. Ferenc József s IÍI Napóleon találkozását. Az érseki lakosztályban 1871-ben I. Vilmos német császár is tartózkodott. Az érseki palota előtt hatalmas, 130 m hosszú s 90 m széles tér szélesedik. Valamikor itt volt a dómtemető. A városrendező Wolf Dietrich érsek alkotó lázának ez is áldozatul esett. Mintegy száz házat szűk, sötét sikátoraival együtt a pol gárok morgolódó zenéje kíséretében igazi renaissance fejedelmi módra egy kézlegyintéssel eltüntetett. Ennek a térnek főékessége a merész eredetiséggel megépített óriási szökőkút. Guidobald érsek rendeletére Antonio lányi István főbűnösöket hetenkint szerdán, pénteken és szombaton kenyér és vízen, egyébként pedig minden szeszes italok használata nélkül tiz napi fogságra Ítélte, Mészáros József és Megyeri Józsefet hasonló bőjtöléssel 6 napig tartó fogságra ; emellett a jövőre szolgáló óvakodásukra való tekintettel polgári jussuk elvesztésére támasztandó ügyészi váddal is megfenyitendők lévén, a végzést ezennel kiadják ellenük. A tanács elé rendelő végzésre azonban egyesek Budára mentek, mások az odarendelósre illetlenül válaszoltak és megjelenni vonakodtak, vagy elrejtőztek. Befogattatásukat hivatalosan elrendelik, ha újabb idézésre sem jönnek el. A tényállás részletesebb tisztázására több tanút kihallgatnak annál is inkább, mert az érdekelt polgárok ügyük védelmére befolyásos személyek közbenjárását is igénybe veszik, hogy befogattatásukból különféle családi, egészségi és egyéb indokokra való hivatkozással kiengedtessenek. Részletes kihallgatásuk alkalmából bűnösségük mértéke egyenkint és egyénenkint — egynémely tagadás és szépítgetés után — megállapítást nyer. A Helytartó Tanács is bele avatkozik a dologba és a zendülóst okozó helybéli polgárok, továbbá a tanuk, vallásuk szabályai szerin' való meghiteltetésük végett a városházára felrendeltetíek. Az ügyet az eddig felvett jegyzőkönyvi kivona tokkal együtt a Fő Bíró Úrnak ad ják át. Ettől kezdve aztán az egész dolog későbbre húzódik. Ami általában az ügyek elintézd sét illeti, kellő alaposságot, gondosDario készítette. Bernini római Tri ton kútjára emlékeztet a Piazza Barberinin. A palota-tér keleti oldalán a Neubau impozáns épülettömbje díszeleg. Építését Wolf Dietrich érsek kezdte meg 1588 ban s Max Gandolph fejezte be. Lépten-nyomon Wolf Dietrichnek s őseinek címerei. Jellegzetes vonást ad a rínom ízlésű épületnek a tömzsi torony, melyet építése után száz évvel, mikor a palotát nagyobbították, magasítottak. Ebben a felül nyilt harangtoronyban kondul meg a híres salzburgi harangjáték. Johann Ernst Gráf Thun érsek aján dékozta meg veié a várost 1703 ban abból a nyereségből, melyben a Nyugatindiai Kereskedelmi Társaság révén részesült. Igazat vallva nagyobb a hírénél 1 A harminchét harang összjátéka bizony meglehetősen lehangolt, különösen nyáridőben. A salzburgiak elsősorban ritkasága miatt büszkék a harangjátékra. Azzal vigasztalják magukat, hogy a müncheni városháza országos zenebonát csapó harangjátékához képest az övék sphaerák zenéje. Nem művészi értékénél, hanem régiségénél fogva figyelemreméltó a Szent Mihály-templom a tér északi oldalán. A VIII. századba nyúlik története. Eleinte városi plébánia-templom volt. Majd a bencésekhez, tőlük a ferencesekhez került. Ma elvesztette egykori jelentőségét. A régi századok lehelete hiányzik róla és belőle. A rokokó vasrácsozat, a gyenge mennyezet-freskó, a márvány főoltár és képe a XV. századból való. Mai alakjában az egyébként kis templom nem más, mint a régi váznak új rávalókkal, tartozékokkal való felfrissítése. A finomkodó klasszicizáló renaissance s a kora barokk bimbózó, majd virágba feslő lendülete jellemzi az épületeket, várost szépítő alkotásokat, melyek a barokk fejedelmek parancsára hirdetik márvány hangjukkal, az élni vágyó pillanat festékréteggé dermedésével a művészet nyugodt, a

gy nyugtalan mondanivalóit. ságot és erélyt látunk mindenfelé. Külön jelentéstételre szólítják és megvizsgálják az erdőcsőszöket, fertálymestereket, darabontokat, éjjeli vigyázókat, révészeket, téli szőllőpásztorokat, kertpásztorokat, tehénpásztorokat, kanászokat, ökörpisztorokat, csikósokat, borjúpásztort, valamint külön szabályozzák a szám feletti anyajuhok legeltetését. Mindezek egyúttal betekintést engednek a város akkori gazdálkodásának terjedelmébe. Külön megemlítést érde mel, hogy Krumb Rokusz budai tehénpásztort sikeres próbatrombitálás után azért alkalmazták, hogy a csordát reggel közkívánatra trombitaszóra hajthassák ki. Ha valami baj volt az iparosság körül, azt erélyesen elintézték. Megvizsgálják a pékek süteményét ós pl. április 16-án 115 darabok hibássak találtatván és elvétetvén, a szegények házára fordéttattak. Más alkalommal Miedler Ignátz pékmester süteményei között találtattak 20 darabok hibássaknak, melyek is szabályos nyugta mellett azonnal elvétettek. A mészáros mesterek ás hentesek húsmértékeit megvizsgálva valamennyit rendesnek találják. A kitett hiteles mértéken minden vevő utána mérheti a vásárolt árút, hogy megvan-e a kellő súlya. Ugyanígy a szappanyos mesterek művszerei meg vizsgálván, azok is héjjányosság néikül találtattak. Huber Leopold mészáros legény ellen azonban panasz van, mert Szentgály Ferentz ügyvéd úr á litása szerint egy font húsnál naponként 3, 4 sőt 6 lat is hiányaik, ami bizony sok. Huber mestere, Danglmayer Ferentz azzal mentegetődzik, hogy sokszor a tselédek maPár lépéssel odébb az érseki palota nyugati szárnyához; elsülyedt világok sok századot megért emlékei simulnak. \ Árkádos udvari házak, a késő középkorba temetkező, belsejükben kiformált paloták között fejjel óriás a ferencesek megkapó hangulatú temploma. Csodás keveréke a három fő templomépítő egyházi stílusnak, i A hosszú főhajó a román stílus komor tömörségével arra az időre utal, amikor a zord, megalázódó, nyers, de szivében gyermek, ^szentesülni akaró életerő borul le Isten előtt. A nehézkes kéz, mely világokat döntött, most mellét zu hint ja síró meaculpázással. A csak nekünk sötét és borongós ívek alatt mennyire lelkébe zárja az Egyigaz Foghatatlant 1 Képzelete nem száll, csapong, tölgylábát a földbe veri, de susogni az égbe tör a karcsú fenyőszál örökzöld fohászkodásával. Ezt a lelket kell meglátni a román ívek borús homályában. Mint valami tisztás, zöld fenyőboltozat szakadásakor világol felénk messzebbről a szentély mosolygó aranyporos derűje. A késő gótika csodás bordázatú mennyezete ível ég felé. A csillagos, bordás boltozatot szinte szédítő magasba emeli az Öt kolosszus kerekoszlop. Hatalmas ablakon zuhog be a fény, melynek záporozó verésében ujjongó örömünnepet ül a főoltár tündöklő márvány s villogó arany szépségzuhatagja. Fénybehaló ölén Michael Pacher fából metszett világhírű Madonnája, ölében a kis Jézussal. Csillagszépségről álmodó művész alkotása. Egyetlen gótikus emléke az egykor gótikus főoltárnak. A szentélyt a koszorú karéjában övező oldalkápolnák a barokk művészet gipsz-díszítéssel, aranyozással dolgozó remekei. Ezen oldalkápolnápolnák egyikének homlokzatán Wolf Dietrich érsek címere díszeleg, egyben symboluma; a tépő orkán közepette diadalmasan helytálló torony. Mellette unokaöccsének, Marcus Sitticus érseknek Boromae goknak a pénzből valamit megtartván, ollykor pedig a tsontokat elvetvén, természetesen, fogyatkozásnak kell lennie. A metegetődzést azonban a hivatalos urak nem fogadhatták el teljes egészében, mert Huber Leopold mészáros legényt súlyos dorgálásra ítélték, mesterét pedig komolyan figyelmeztették. Még roszszabbul járt az a mészáros, akit hibás mérés miatt testi büntetéssel fenyítettek meg: alaposan megtsapták. A mészárosokról szólva meg kell említeni, hogy bajok voltak a húsárak körül. A kebelybéli Mészáros Mesterek beadványban panaszolják, hogy a mészárszékeket nagy bérbe vállalják, a vágómarhákat Pestről vásárolják s ideszállításuk sokba kerül ; mégis azon az áron kell a húst adniok, mint a pesti mészárosoknak. Kérik ezért a húsárak felemelését. A város elhárítja magától az elintézést, mivel a húsárak megállapítása ós igy ezen ügy elintézése a Nemes Vármegye köze és hatósága alá tartozik, éppen ezért a mészárosok esedezésüket az Illetékeseknél sikeresittetni utasíttatnak. A mészárosok erre azt kérik, hogy a város fizesse meg nekik a helybeli s a pesti árak közti különbözetet A város természetesen ebbe sem megy bele, sőt még kötelezik őket arra, vigyázzanak megbízható székálló legényeikre és a pontos mértékre, hogy a mértékeknél szokott tsalfáskodásra ingerlő ok s alkalom megszüntessen. Erre a mészárosok a bérlet összegének leszállítását kérik, továbbá azt, hogy marháikat külön legelőn és külön pásztorral Őriztethessék, valamint azt is, hogy ilbuurgto emlékek Irta. VÉRTES ZOÁRD