Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-06 / 45.szám

1937. június 6 ESZTERGOM ll VIDHKH 3 aj donképen a Sétahely szépítő Egyesület folytaíja a „Virágos Esztergom" eddigi munkáját. Glatz Gyula polgármester egyúttal kijelenti, hogy az elnöki székből való távozása után is teljes ereje és teketsége szerint fogja támogatni a Sétahelyszépitő Egyesülelet. Vitéz Szívós-Waldvogel József általános taps és lelkesedós közben foglalja el az elnöki széket. Teljes lélekkel vállalja a munkát és megkeresi mindazokat, akik városunk szépítésével szívből foglalkoznak. Nem egyszerű dolog ez sem, de a helyzet javuló tendenciát mutat, reméli, eredményes munkát fog tudni kifejteni. Programja ismert, folytatása eddigi munkásságának. A város virágkertészetével karöltve kíván eljárni, azt a részt vállalja, amit a hivatalos szerv nem végezhet el, aminek keresztülvitele társadalmi feladat. A jövőre nézve több szeretetet ós áldozatkészséget kér a város közönségétől. Mindenki elismeri az eredményt, kívánságai is sokaknak vannak, de nem számolnak azzal, hogy mindez mennyibe kerül ós különösen az áldozataihozatal elől zárkóznak el. Sok kicsiny sokra megy, eddigi munkájával körülbelül 12,000 pengőt gyűjtött már össze. Ha többen megértik a városszépítés gondolatának fontosságát és áldozatot is hajlandók érte hozni, még nagyobb eredményt lehet majd elérni. Ezután a tisztikar megalakitására került a sor. Az előterjesztett indítványra a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választotta meg fővédnöknek dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást; védnökök dr. Radocsay László főispán és dr. Frey Vilmos alispán lettek ; diszelnök : Zsiga Zsigmond, elnök : vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József, alelnök : dr. Sántha József, pénztáros: Marosi József, jegyző : Vörös József, mérnök: vitéz Dudás László. Az indítványok során felvetődött a Sétahelyszépitő Egyesület és a „Virágos Esztergom" mozgalom egyesítésének gondolata és magasabb tagdíj szedésének kérdése. A tagdíjemeléssel kapcsolatosan meggondolandónak mutatkozott az összeg emelése, inkább új tagok megnyerésére van szükség. Sopronban 4 pengős tagdíj mellett 4000 tagja van a Szépítő Egyesületnek, nálunk 500 tagja lehetne legalább s ez már hatalmas összeget jelentene. Elhatározták még egy hölgybizottság szervezését is. Dr. Zwillinger Ferenc a Serédipark ünnepélyes felavatását indítványozza, ebből is lehet valamely bevételre számítani. Dr. Marczell Árpád indítványára elhatározta a kösgyűlós, hogy mivel a belügyminiszteri rendelet nagyon megszorította az utcai perselyes gyűjtést, évenként valamely formában kerti ünnepséget rendez az egyesület, hogy bevételeit fokozza. Az elnök lelkes zárószavai után véget ért a jubileumi közgyűlés. főjegyző felkérte a járási főszo'gabirót az emlékmű leleplezésére. Reviczky Elemér főszolgabíró szívbemarkoló ünnepi beszéd kíséretében, mely a megjelenteket könnyekig meghatotta, leleplezte az emlékművet. Az avatóbeszéd elhangzása után dr, Daunek József leány vári plébános áldotta meg az emlékművet és szép beszéddel méltatta annak jelentőségét. Puchler Márton ós Binder Róza iskolás gyermekek alkalmi szavalatai után Gerstner Ferenc községi biró az emlékművet átvette megőrzésre, megemlékezett a község hősi halottairól. Binder Lőrinc levente szavalatai után a bányászzenekar gyászindulót játszott, amelynek megható akkordjai mellett történt a koszorúk elhelyezése. Az ünnepséget Grosz György tűzoltó imája és a Himnusz eléneklése zárta be, majd pedig diszfeivonulás volt az emlékmű előtt. A község lakossága emelkedett és meghatott hangulatban oszlott szót az ünnepség után. A sikerült emlékmű milótai Gáthy Zoltán művészi tervsi alapján készült. I » fl 8 0 B • Mt H • • • Hl • • • • S Tudományos orvosi összejövetelek. A legutóbbi orvosi összejövetelek során ismét gazdag és változatos tárgykörökkel szerepeltek az előadók. Méltóan az eddigi előadásokhoz, most is nagy érdeklődós nyilvánult meg az orvosi kar részéről, úgyhogy azok nemcsak elérték, de túl is szárnyalták az eddigiek sikerét és szinvonalat. Az előadások során dr. Széli Endre m. kir. honvéd főorvos, gégeszakorvos, a gégevizsgálat fontosságára mutatott rá két esettel kapcsolatban. Az első esetben súlyos tüdőgümőkór mellett fellépett gégeelváltozás nem gümőkóros eredetűnek, hanem lueses hangszalagbénulás következményének bizonyult, a másik esetben a gümőkórosnak tartott tüdőfo lyamat valódi okául a luest a gégevizsgálat derítette ki, mely feltevés a bevezetett gyógykezelés által be is igazolódott. Dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató főorvos, sebészszakorvos igen érdekes és a gyakorlóorvos szempontjából megvilágított előadását a sebészet különböző fejezeteiből me ritetíe, különösen hangsúlyozva, hogy mely esetekben és mikor forduljon a gyakorlóorvos a sebószszakorvoshoz. Az előadáshoz számosan szóltak hozzá s különösen érdekes vitára adott alkalmat a künlöböző életkorokban végzendő mandulaműtétek kérdése, illetve annak eldöntése, hogy a gyermekkorban a műtétnek mely fajtája a célszerűbb. A továbbiakban dr. Tábori Lajos nyergesujfalusi körorvos a szív megbetegedéseiről értekezett és előadását értékes adatokkal támasztotta alá. Kitűnik az amerikai életbiztosító társaságok statisztikáiból, hogy Amerikában szív és véredénymegbetegedésekben többen halnak meg, mint rák- és tuberkulózisban együttvéve, úgyszintén Németországban az utóbbi 25 év statisztikája szerint 70 °/o-al emelkedett a szívbetegségek ben elhaltak száma, holott az általános halálozási szám a felére csökkent. A német biztosítási társaságok adatai szerint minden harmadik em ber a vérkeringési szervek megbategedósében hal meg. Ennek okát kutatva, az előadó megállapítja, hogy szivünk ós véredényeink a mai életviszonyaink mellett nagyobb elhasználódásnak vannak kitéve, mint régebben. A mindvégig igen érdekes és lebilincselő előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta és sok .hozzászólás emelte a gondosan előkészíteti tanulmány sikerét. Dr. Gyopár László az orthopédia, testegyenészet mai állását ismertette és rámutatott ennek az igen fontos szakmának nagy fejlődésére és "számos adattal bizonyította a testegyenészet fontosságát, mind társadalmi mind nemzetvédelmi szempontból. Dr. Stromf Margit gyermekszakorvos a gyermekkori szívbetegségekről adott elő. Kimutatta, hogy a gyermekkeri szívbetegségek részint veleszületettek, részint szerzettek. A veleszületettek nagyobb fele még az első években elpusztul, kisebb része azonban nagyobb kort is elér és munkaképessé válik. A szerzett szívbajok 70 %-a rheumás eredetű s az egész életre szóló szivbillentyűbántalmakat okoznak. Áz ilyen szívbajosok 2

/«-a relatív munkaképes és sorsuk nagyban függ a környezetüktől és pályaválasztásuktól. Az izmos gyermeki szívnek nagy előnye a nagyobb tartalékerő Ós regenerálódó képesség, nagy hátránya a fertőző betegségek által termelt mérgek iránti érzékenység. A növekedés is fokozottan igénybeveszi a gyermeki szivet és ezért a megbetegedések legnagyobb hányada a 6—7 életévre és a serdülés korára esik. Az előadásokat követő megbeszélések során számos hozzászólás hangzott el és a felszólalók szinte egyértelműleg kiemelték a tudományos továbbképzés, mint a kari öszszetartozás fontosságát. Jól sikerült társasvacsora fejezte be az összejövetelt. Ave Esztergom! 1937. június 6-ika ünnepi találkozója a két közössorsú magyar városnak. Esztergom—Sopron l Évezredes köveitek, föld alól feltárt emlékeitek a zűrzavaros, dicső magyar mult hűséges tolmácsai I De hasonló a jelentek is 1 Mint a trianoni magyarság végvárai — a. Kánaánt jelentő Párkány-környék és Burgenland nélkül — csak tengődtök; a trianoni csonkaságot nem csoda, ha sinylitek l 1920-ban a nyugati végvár csaknem osztrák kéíre juto-.t. De Sopronyi Thurner Mihály dr. polgármester férfias keménységgel és bámulatos akaraterővel tömöritette a város hazafias polgárságát, úgyhogy az ántánt által vezetett népszavazáson Sopron magyar maradt I... Sopronnak, a Civitas Fidelissimának, a hűség városának vallásos és hazafias lakossága ma, Papp Kálmán városplóbános, pápai prelátus, felsőházi tag ós Sopronyi-Thurner Mihály dr. vezetésé vei Esztergomba zarándokol, hogy a szentév elején elsők között köszöntse Szent István szülővárosát, továbbá ki akarja fejezni a magyar katolikus egyház feje, a Bíboros Hercegprímás előtt hűségét és gyermeki hódolatát. Divatos eszmék, hangzatos jelszavak, veszedelmes elméletek keringenek szerte a világon és nyugtalanítják, idegesítik, lázítják az egész emberiséget. A világnézetek nagy harca egyelőre Európa legnyugatibb sarkába lokalizáltatott, — d3 kérdés hogyan és mikor lesz neki vége; még nagyobb kérdés: nem járja-e át futótűzként a szomszédországokat, egész Európát is. Az eszméknek ebben a szörnyű káoszában egyetlen szilárd pontként a szentistváni gondolat jelentkezik, mely a keresztény állameszme diadalmas élelrehivőja. A krisztusi elvekre felépített keresztény államok teremtettek ugyanis rendet, nyugalmat és virágzó életet a népvándoriáskorabeli Európában. Jusson hát diadalra — a jubileumi év eredmé* nyekép — ez a szentistváni gondolat és teremtsen végre igazi békét és Komárom-Esztergom vármegye tanítóságának készülődései a Sz. István jubileumi esztendőre A Komárom—Esztergom Vármegyei Általános Tanítóegyesület f. hó 2-án, szerdán délelőtt közgyűlést tartott az érseki tanítóképző intézet dísztermében a kettős megye tanítósága és több esztergomi pedagógus részvétele mellett. Megjelent a közgyűlésen dr. Lepold Antal, prelátus kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő, vitéz Szabó István kir. tan felügyelő, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok és több érdeklődő. A Magyar Hiszekegy elmondása után Rákosi Károly dorogi igazgató tanitó mondotta el lelkes megnyitóbeszédét ós szép megemlékezését Fáy Andorról, az elfelejtett, kiváló magyar pedagógusról, majd Berkényi Károly, a Magyar Tanitógyegyesületek Országos Szövetségének elnöke fejtegette hosszabb beszédben az össztanítóság érdekeit érintő kérdéseket, hangsúlyozta az ország 20.000 tanítója szervezeti egységének szükségességét, sürgette a segédtanítóság eltörlését és célzott a magasabbrendű tanítóképzés most folyó előkészítő munkálataira. A nagy tapssal fogadott beszéd átán Ferdinánd István terjesztette elő titkári jelentését. A közgyűlés elé terjesztette a legutóbbi választmányi gyűlés katározatának megfelelően azt a javaslatot, amely szerint a vármegyei tanítóegyesület lelkesen belekapcsolódik a Szent István jubileumi esztendő sikerét szolgáló előkészítő munkálatokba és a jubileumi évben diszgyűlést rendez Esztergomban. Ezzel kapcsol tosan Szent István király kultuszának a magyar pedagógia terén való terjesztése és elmélyítése céljából irodalmi pályázatot ir ki. A pályanyertes művet szerzője a díszközgyűlésen adja elő. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a javaslatnak megfelelően határozott. Földes Ferenc szövetségi titkár a falukutatás jelentőségéről szóló igen érdekes és értékes előadásában a falukutatás új irányairól, módszerei, ről és gyakorlatáról szólott, majd a pénztárnoki jelentés Után Gábriel István terjesztette elő indítványát a főiskolai tanitőképzés ügyének napirendentartásáról és mielőbbi megoldásáról, továbbá a frontharcos tani' tóság harctéri idejének az előlépésnél való beszámításáról és előnyben részesítéséről a VII. fizetési osztályba való kinevezésnél, végül a községi és felekezeti tanítóságnak az OTB \-ba való felvételéről. A közgyűlés az indítványokat magáévátéve határozott. Wiesenbacher Józsefnek a vármegyei tanitók üdülőházának felállításáról szóló indítványához is hozzájárult a közgyűlés. Az ügy a gyakorlati kivitelre előkészítve kerül a legközelebbi közgyűlés elé. A tisztújítás során a régi tisztikar mandátumát hoszabbitotta meg a közgyűlés a közelgő Szent István évre való tekintettel, amikor a régi tisztikar gyakorlottságára és tájékozottságára szükség lehet. A Himnusz éneklésével ért véget a közgyűlés, amely után a várhegyi ásatásokat tekintették meg a jelenvoltak, délután fél három órakor pedig társasebéd volt a Magyar Királyban. Hősiemlékmű- leleplezés Leányváron Verőfényes ünnepi reggelre virradt Leányvár község május 30-án. A község apraja és nagyja már kora reggel talpon volt ós serényen készülődött a hősi emlékmű ünnepélyes leleplezésére, melyre reggel 9 órakor megérkezett Reviczky Elemér járási főszolgabíró ós vitéz PongráczBartha Ede ny. tábornok, vitézi székkapitány, kiket a község elöljárósága és lakossága a templomelőtti téren fogadott. Az ünnepi szentmise után a hősi emlékműhöz vonult szép rendezett menetben a község' egész lakossága. A Magyar Hiszekegy elhangzása után, melyet a leány vári leventezenekar adott elő, Markó Aurél veze