Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-06 / 45.szám

FSTTTRfi m ,M KE Üdvözlet a soproniaknak! Irta: dr. BRENNER ANTAL városi főjegyző Benső meghatottsággal és a kellemes visszaemlékezésnek fel­emelő érzésével köszöntünk Benneteket, soproni hűséges magyar testvéreink, akik eljöt­tetek hozzánk, ide Szent Ist­ván szülővárosába, az Árpád­királyok ősi fészkébe, a régi magyar nagyságot hirdető mű­emlékek közé. Eljöttetek ide a nyugati határról a másik szo­morú határra. Eljöttetek a szebb, a jobb magyar világ emlékei­hez, a robotos mindennapi élet pár pihenő-órájára üdülést ke­resni, lélekben megerősödni. Köszöntjük Bennetek édes ma­gyar Hazánk leghűségesebb fiait, a dicsőséges múltú volt 76-os ezred bajtársait és a belőlük sarjadt ifjú nemzedéket: a gyer­mekeket, akik férfiakká lettek és az unokákat, akik a szebb magyar jövő biztos Ígéretei. Örülünk és büszkék vagyunk, hogy vágytatok viszontlátni fér­fikorotok édes-bús emlékeinek hordozóját, meríteni ennek a keresztény magyar ősforrásnak üde vizéből és magatokba szívni ennek az ősi városnak törté­nelmi levegőjét. A folytonos küzdés, gond és lemondás mai magyar életé­nek, a világnézetek kérlelhetet­len harcának csak egy biztos horgonya és iránytűje van: az őszinte, bensőséges Istenszeretet és a becsületes, önzetlen, áldo­zatkész hazafiság, Ebben a két érzésben itt a magyar Sionban csak erősödnötök lehet! A főszékesegyház fenséges kupolája alatt, a Bakács-ká­polna áhítatos csendjében a Ti Istenben bízó lelketek csak fel­felé fog szállni. A szebbet, a jobbat, a nemesebbet fogja ke­resni és úgy fogja találni, hogy egy nagy magyar összefogás, egy megértőbb, szeretettelje­sebb emberi élet nemcsak az| egyénnek, de az összességnek is könnyebbé teheti ezt a földi életet. „Quae sursum sunt, quae­rite!" Amit itt látni fogtok, mind ezt a jelmondatot igazolja. A nagy királyok és prímá­sok áldozatos bőkezűsége Isten dicsőségének hirdetésére, a ma­gyar nagyság és erő megnyi­latkozására, a nemzeti művelő­dés és kultúra előhaladására, ott áll előttetek. Mellette hir­detik a földi élet múlandósá­gát az omladozó várfalak és a magyar vitézség kirohanó vár­hidjának csonka pillérjei. Mind­kettőben látnotok kell a ma­gyar faj erejét, áldozatkészsé­gét és hazaszeretetét. Mindket­tőben megbizonyosodhattok a bazilika homlokzatán olvasható felírás nagy igazságáról: csak a mindig felfelé emelkedő em­beri lélek viheti a nemzetet céljai felé. A Hűség városának fiai jöt­tek közénk. Legyetek szeretet­tel üdvözölve! Járjon ki ré­szükre mindaz a megbecsülés, amely a magyar Haza leghűsé­gesebb fiait méltán megilleti! A dal, az erdő, a virág, a kedély és szivélyesség városá­nak fiai érezzék jól magukat közöttünk és mi, esztergomiak kisérjük minden lépésüket fi­gyelmes szeretettel és a régi jóbarátnak kijáró meleg szív­vel! Hozott Isten Benneteket! Hogyan fejlesztik az idegenforgal­mat Székesfehérvárott? Ragyogó, napsütéses időben robog velem a vonat Székesfehérvár felé. Megállás nélkül robogunk végig a községek állomásain, valamennyi zászló és virágdíszben. Előző nap utazott erre az olasz király. A ma­gyar nép spontán, szívből jövő lel­kesedése ott vibrál az állomások, a bakterházak feldíszített épületein és sugározzák azt a szeretetet és örö met, amellyel Magyarország feje­delmi vendégét fogadta. De nincs sok idő gondolkodásra, mert vonatunk Székesfehérvár gyö­nyörű pályaudvarán áll meg. Első impressziók a városról. A pályaudvar aluljáróján kifelé tartva meglep az a nagy nyüzsgés, forgalom, amely egy pezsgőéleíű várói hű keresztmetszete. Székesfe­hérvárra szinte percenkint érkezik egy-egy vonat, mert erre vezet ke­resztül Magyarország egyik legfőbb vasútvonala. Felülmúlhatatlan előny ez egy város szempontjából. A pályaudvarelőtti téren autóbu­szok, bérkocsik, magánautók egész tömege áll. Néhány perc és már indul is ve­lem az egyik autóbusz a város felé. Meglep az az udvariasság, amellyel engem, mint idegent fogadnak, min­den kérdésemre a legudvariasabban legközvetlenebbül felelnek. A város remek útjain rövid autó­buszozás után megérkezünk a Vá­rosház-térre. A Városházát épen most tatarozzák. Általában véve feltűnő, hogy mennyi építkezés folyik most Székesfehérváron. Majd minden ut­cában lát az ember egy-egy épülő, kisebb-nagyobb házat. Itt bizonyára nincsenek a kőműveseknek, az épité széknek megélhetési gondjaik. A Városházán az Idegenforgalmi Hivatal után érdeklődöm. Megtudom, hogy az idegenforgalmi ügyeknek a referense vitéz Láng István, városi számvevő, őt kérésen fel hivatalá­ban. Igen kedvesen fogad és felel kérdéseimre, mikor elmondom, hogy jövetelem célja kis idegenforgalmi ki­rándulás és riport, jelenleg nem a város nevezetességei, hanem az ide­genforgalom megszervezettsége ér­dekel. Előadásából sok érdekes adat szű­rődik le, érdemes rajtuk elgondol­kodni és levonni a tanulságokat. Az idegenforgalom álta­lános szervezése. Székesfehérvárott felismerve az idegenforgalom szinte felbecsülhetet­len értékét, már évekkel előbb nagy alapossággal láttak hozzá megszer­vezéséhez. A központi irányítást és vezetést, az adminisztratív teendőket a város­ház végzi a polgármester legfőbb irányítása mellett. A város mellett idegenforgalmi tanácsadó testületként ott áll az Ide­genforgalmi Bizottság, amelynek összeállításánál minden társadalmi osztályra ós érdekeltségi faktorra gondoltak. Legfőbb fórum azonban maga a Városház, ennek köszön­hető azután az, hogy az idegenfor­galom irányításában tökéletes az egység és a harmónia. Az idegenforgalmi ügyek konkrét elintézését sok esetben a város a Turista Osztályra ruházza át, a felügyeleti jogot azonban ezekben az ebetekben is megtartja magának. Ez a központi szervezettség min­den irányban és vonatkozásban meg­felelőnek mutatkozott, a költségek lényegessn kisebbek és teljesén el­kerülhető az, hogy az adminisztratív költségeket a városba érkező idege­nek fizessék meg. A város közönségének idegenforgalmi öntudata. Az idegenforgalmi ügyekben a vá­ros vezetősége és közönsége között legteljesebb a harmónia. Csak egy-két konkrét példát emii­tünk fel erre vonatkozóan : Székesfehérvárott az idegenveze­tés kérdése nem probléna. A leg­különbözőbb társadalmi osztályok tagjai készséggel állnak a város rendelkezésére, ha az idegenek k<üau soiásáról, fogadásáról van szó. És az a legcsodálatosabb a dologban, hogy mindezt ingyen, a város érdi­keit szeretve teszik. Egy másik jellemző példa : a vá­ros nemrégiben felhívást intézett a lakossághoz, hogy kiadható szobái­kat jelentsók be. Tömegesen érkeztek a jelentke­zések és ami egészen fantasztikus­nak látszik, a legtöbb jelentkező (80%) közölte a várossal, hogy ki­adó szobáját ingyen bocsátja az ide­genforgalom rendelkezésére. Íme két konkrét következménye a város közönsége idegenforgalmi öntudatának. Székesfehérvárott min­denki tisztában van azzal, hogy nem­csak az az idegenforgalmi haszon, ami az egyes polgár zsebébe köz­vetlenül bevándorol, hanem az a pénz is — és ez a nagyobb —, ami a város gazdasági vérkeringésébe belekerül. Ezt a közvetett hasznot megérzi a város mindenegyes pol­gára mindennapi gazdasági életének ezerfajta vonatkozásában. Néhány számszerű adat. A város maga sem törekszik az idegenforgalomból közvetlen hasznot szerezni, hanem megelégszik a köz­vetettel. Ami, hi kiszámítanánk, igen tekintélyes összeg lenne. Ezzel kapcsolatos az is, hogy Szé­kesfehérvár nem igen törekszik a filléres vonatok bekapcsolására. Ez a városnak jóformán semmi hasz­not nem jelent. Hanem igenis min­den erejével azon van, hogy az autó­sokat és az egyéni utasokat Székes­fehérvárra hivja. Ez a törekvés 100 %-ban be is vált, amit igazol az alábbi néhány adat: 1934-ben 18.305 autó, 1935-ben 38,188, 1936-ban pedig 53.319 autó érkezett a városba. Ezek a számok hatalmas idegen­forgalmat jelentenek, hiszen minden autóra számíthatunk 3—4 utast is. Gondoljunk csak arra, hogy mind­egyik autón érkező utas csak 1 P-t költ a városban, már ez is egészen hatalmas bevétel. A szállásszervezés. Székesfehérvárott nem igen sok az éj jelező utas, mégis igen nagy gondot fordítanak az elszállásolás kérdéséra. A kiadó szobákról pontos katasztert fektettek fel. Mindenki, aki ebben a kérdésben a városhoz for­dul, azonnal pontos felvilágosítást kap a szállásra nézve mindenfajta kívánságra és erszényre is tekintettel. Ezzei függ össze némileg a ven­déglökérdós is. Általában véve fel­tűnő a vendéglők étlapjainak olcsó­sága. Erre a város igen nagy súlyt helyez és az árdrágítókkal szemben minden rendelkezésére álló eszközzel {adókedvezmény megvon ás stb.) eljár. Nem elégszik meg a város ebben az ügyben az esetleges panaszok ki­vizsgálásával, hanem miguk a városi tisztviselők is gyakran tesznek ellen­őrző kőrútokat. Az idegenforgalmi propaganda. Székesfehérvár idegenforgalmi pro­pagandáját is a város irányítja köz­pontilag. A külföldi propadandát az orszá{0> szervezetekkel együtt irá­nyítják. Fóelve ebben a városnak abban a mon Játban nyilatkozik meg, amslyet az egyik ismertető füzetben olvashatunk; „Venez en Hongrie et ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 45. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 Megjelenik hetenklnt kétszer leresztén? politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JÚNIUS 6 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Next

/
Thumbnails
Contents