Esztergom és Vidéke, 1937

1937-06-03 / 44.szám

2 1IZTE1ÜÖSI li ¥ID£1Ü 1987 június 3 Zsolt Nándor emlékhangverseny Szombaton délután Budapest művészeinek legkiválóbbjai jönnek Esztergomba, hogy áldozzanak néhai Zsolt Nándor, városunk nagy fia emlékének. Zsolt Nándor hegedűművészete Esztergomból indult ki hóditó útjára és' hírt, megbecsülést, dicsőséget szerzett városunk nevének. Egyévvel ezelőtt, mikor meghalt, kétszeresen fájt nekünk esztergomiaknak az ő elmúlása, hiszen közülünk repült ki a nagyvilágba, a mi városunkban nevelkedett, itt rakta le művészéletének alapjait édesatyja, a fiatal sas szárnypróbálgatásait mi kisértük aggódó szeretettel és mi voltunk a legbüszkébbek, hogy a sas meghódította nemcsak Európát, hanem Amerikát is. Zsolt Nándornak, Esztergom nagy fiának sírját a szentgyörgy mezői -temetőben ma csupán egy fakereszt jelzi. Ennek a kinzó hiánynak pótlására történik meg szombaton az első lépés a tanítóképző nagytermében, amikor Budapest művészeinek legkiválóbbjai rendeznek hangversenyt síremléke költségeinek előteremtésére. A budapesti művészek tolmácsolásában hallhatjuk majd szombaton Zsolt Nándor leghíresebb kompozícióit, hires hegedűszerzeményeit és az amerikai nagydijat nyert vonós négyesét. Bizonyosak vagyunk abban, hogy szombaton este a tanítóképző nagytermét zsúfolásig meg fogja tölteni a közönség, egyrészt, hogy nemes művészi élményben legyen része, másrészt, hogy Zsolt Nándor emlékének hódoljon. A hangversenyre, értesülésünk szerint, igen sokan készülnek a fővárosból is az elhunyt nagy hegedűművész barátai, tisztelói és kiválóbb tanítványai, sőt a nagyobb vidéki városainkból is több zenekapacitás készül meghallgatni a mester emlékére rendezett nagyszabású hangversenyt. Városunk nagy fiának dicsőségét szolgálja még egy örvendetes esemény, amely a zseni világhírnevének veti fényárját nem kis mértékben édes hazánkra, a magyar névre és főkép — amit különös büszke seggel könyvelhetünk el — kicsi városunkra : Esztergomra. A hangverseny iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés következtében az az óhaj nyilvánult meg, hogy Amerika is szeretné a hangversenyt hallgatni és a nagy művész emlékének — kit amerikai körútján valósággal körülrajongtak — méltóképpen hódolni. A rendezőség tehát elhatározta, hogy a hangversenyről viaszlemezfelvételt készíttet, melyről június 6-án a magyar rádió közvetíti az esztergomi hangversenyt a tengerentúlra. A hangverseny szombaton délután 5 órakor kezdődik, amelyet a rádió is közvetiteni fog. Műsora a következő : 1. Bach—Nidelschultze: Chacone. Orgonán előadja Schmidhauer Lajos. 2. Emlékbeszédet mond dr. dlsoz Kálmán, a Zeneművészeti Főiskola főtitkára. 3- Liszt Funerilles. Zongorán előadta : Stefániái Imre. 4. Zsolt: a) őszi levelek, b) Szitakötők, c) Valse caprice. Hegedűn előadja Lengyel Gabriella, zongorán kísér dr. Herz Ottó. 5. Zsolt: a) Az első veszteség (Der erste Verlust), b) A válás perce (Der scswere Abend), c) A tengerparti szirtfokon (Es ragt im's Meer), Énekli Báthy Anna, zongorán kísér dr. Herz Ottó. 6. Zsolt: Zongoraötös négy tételben. Előadja Stefániái Imre (zon gora), Zathureczky Ede (I. hegedű), Szervánszky Péter (II, hegedű), Nováky László (mélyhegedű) és Kerpely Jenő (gordonka). Éljenezzünk, tapsoljunk-e a hősi halottak emlékművénél ? Már több mint egy évtizede foglalkozom a világháború hősi halottainak kultuszával s ezért jogcímet érzek arra, hogy a fenti kérdésre itt a lap hasábjain válaszoljak, még pedig a leghatározottabb „nem"-mel. A város vezetősége már több mint tiz év óta minden évben szép emlékünnepet rendez a hősök napján, május utolsó vasárnapján a hősi szobornál s november 1-én a szentgyörgymezei hősi temetőben. A műsort a Himnusz és a Szózat, illetve a magyar nemzeti hiszekegy között különböző, de mindenesetre stílusos ének- és zeneszámok, szavalat és beszéd teszik ki, amelyek a legjobb szándékkal állanak be a kitűzött cél szolgálatába : megidézni a hősi ha lottak szellemét, feleleveníteni drága emléküket, kifejezni irántuk érzett soha meg nem szűnő hálánkat s kérni támogatásukat a ránk maradt nagy feladatok elvégzéséhez. Á művészi produkciók és a hangulatos beszédek ismét élesebbre rajzolják az elesett hozzátartozóink és bajtársaink képét, amelyet az idő múlása különben elhalványítana, sőt egészen el is mosna emlékezetünkből. Lélekben létrejön a találkozás s a zavartalan együttlét drága halott ainkkal, kiket mi gondolatban elhalmozunk szeretetünk és hálánk szavakba nem önthető kedveskedésével s ők viszont viszont vigasztaló és bátorító szavaikkal enyhítik a mi fájdalmunkat s elűzik a csüggedés nyomasztó érzését kishitű lelkünkből. Ezt a lelki együttlétet a gyászünnap műsora csak kimélyítené, ha nem zavarná meg a kegyeletteljes s termékenyítő hangulatot egy-egy taps vagy éljen. Mint mikor lelkileg és testileg ártatlan lányt ábrándozásából a vállára nehezedő durva kéz felriasztja a rideg valóra, még inkább, mikor a templom áhítatos csendjében buzgó imába merült ájratoskodót a külvilágból, az utcáról betörő profán hangok botránykoztatják meg, oly zavarólag hat a műsorszámok utáni — bizony gyakran csak gyér — taps vagy éljen. A hősi emlékmű a világháborús magyar hősi halottak jelképes sírja, a magyarság jobb jövője felé vezető golgotás útjának az 580,000 magyar mártír kiömlött vérével megszentelt stációja, ahol nem lehet és nem szabad a gyászünnep szereplőit ünnepelni és tapssal jutalmazni, mint ahogy némán hallgatjuk a templomban elhangzó legszebb beszédeket és énekeket, a koporsó mellett elmondott búcsúztatót, sőt a szerzője által zenés misztériumnak elnevezett Parsifal daljátékot is az Operában. De a szereplők sem várják a tapsot és éljent, ők személytelenül akarnak apostolai lenni a hősök kultuszának, mint amilyen hirdetője a pap a templomi szószéken Isten igéjének. Nencsak egy óvatos éljennel s egy udvariassági tapsnál, de a leglelkesebb és legviharosabb tetszésnyilvánításnál értékesebb és kedvesebb elismerés és jutalom számukra az, ha magunkévá tesszük azokat az eszméket és gondolatokat, amelyeket a költők és zeneszerzők műveikbe leheltek s amelyeket a szereplők oly szépen interpretálnak, amelyek szol gálatába szegődnek az ünnepi beszédek s amelyek elindítanak és elvezetnek minket az igazabb és ön zetlenebb, tán megpróbáltatásokkal szenvedésekkel és lemondásokkal ki kövezett, de eddigi életünknél őszintébb és magyarabb úton a szebb és boldogabb magyar jövő felé. vitéa dr, Zsiga János >IIIIMIIIIIII9»I11IIHIIIII Községeink bekapcsolása a közlekedési hálózatba Községeink, de különösen a gyenge utakkal rendelkező több KomáromEsztergom megyei község jövőjét élénken érdekli az az értékes elő adás, amelyet dalnoki Kováts Gyu'a államtitkár tartott a Mérnökpolitikai társaságban. A falu közlekedési kérdéseiről szólt ez az előadás, amely megállapította, hogy forgalmi szempontból a falu utcái igen eíhanya goltak és alkalmatlanok. Legalább a falun átvezető állami vagy törvényhatósági útnak feltétlenül pormentes, szilárd burkolattal kell birnia. Az összes átkelési szakaszoknak kellő megépítése természetesen igen nagv összegbe, körülbelül 250—300 millió pengőbe kerülne. Ennek ellenére ezeket az utakat feltétlenül meg kell építenünk, mert hiszen ezek a bekötő útak a falu értékesítési, forgalmi útjai, amelyek az életet és a jobb jövőt jelentik a községek számára. Ezen az úton kerül eladásra a termelési felesleg, igy jut piacra a termény és viszont ennek ellenértéke ezeken az utakon kerül a faluba fogyasztásra. A rossz út sokszor hetekig sem járható a kedvezőtlen időjárás folytán, ilyenkor pedig va'ósággal meg reked a község gazdasági é lete. Az útkórdés azért is fontos, mert a járhatatlan út a község műveltségére, kulturális színvonalára és fejlődésére is kihatássá van, ami könnyen elképzelni tő. Az államtitkár kijelentette ezután, hogy remélhetőleg 5—6 millió pengő jut a jövő költségvetési évben bekötőutak építésére és ebben a tempóban hala dva alig egy évtized alatt az ország összes községeit jó kőburkolatos utakkal bekapcsolhatjuk a közlekedési hálózatba. Hogy ez mit jelent különösen a mi vármegyénk egyes vidékein, sz nem szorul bővebb magyarázatra. iyű vitorlázó repülőgép felavatása a Széchenyi-téren. A gép keresztanyai tisztségére dr. Radocsay Lászlónét térte fel az egyesület, aki a felkérést el is vállalta. Az ünnepségen a Magyar Aero Szövetség, a M. kir. Légügyi Hivatal, a Cserkészrepülők, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, a Move elnöksége is képviselteti magát. A felavatási ünnepség után lesz, háromnegyed 1 órakor a kiállítás ünnepélyes megnyitása a Katolikus Legényegyletben. A kiáliítást Glatz Gyula polgármester nyitja meg. A kiállítás minden nap d. e. 9 órától 1 ig, d. u. 3—7-ig lesz megtekinthető. A belépődíj személyenkint 20 fillér. Jun.%12-én délután 6 órakor az egyesület közgyűlése, utána társas vacsora a Fürdőben, majd garden party. Jun. 13 án délután juniális a stráz*ahegyi repülőtéren, repülőbemutatóval. HIHEK 1920. jún. 4. TRIANON A repülőhét részletes programja. Amint már mult számunkban jeleztük, a Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület jun. 6—13-ig re pülő- és légoltalmi kiállítást rendez a Katolikus Legényegylet nagytermében. Ez a kiállítás beszámoló lesz az egyesület ötéves működéséről, annak jelentősebb eredményeiről és mozzanatairól. A kiállított repülőgépek és repülőgépalkatrészek mellett graíiko nokat, táblázatokat fogunk látni, amelyek nemcsak az esztergomi, hane n az egész magyar aviatikára vonatkoznak és jelzik azt az utat, amslyeken a magyar sportreüplés sok nehézség közepette, de mégis eredménnyel folytat. A kiállítás másik része légoltalmi bemutató lesz, amely szemléltetően illusztrálja majd a légoltalom gya korlati fontosságát, amellyel minden magyar állampolgárnak tisztában kell lenni, ha a jövő háborújában kellően felkészülve akar résztvenni. A repülőhét részletes programja a következő : Jun. 6.-án d. e. háromnegyed 11 órakor a „Szittya" nagyteljesílméEzen a gyászos évfordulón pillanatra megáll minden magyar szívverése ... Tizenhét évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot, amely elszakította Magyarországtól Erdélyt, Felvidéket, Bánátot és Nyugatmagyarországot . Tízenhét éve már. Az erőszak évei egyre őrlik, gyengítik azokat a kötelékeket, amelyek \az elrabolt területeken sínylődő testj véreinkkel szorosan összefűztek Félj nünk kell attól, hogyha sokáig tart megcsonkítottságunk, eltompul a fájdalom, heggedni kezd a seb s eljön az az idő, amikor a magyarság Ttia* non fekete napját esetleg már csak szürkének fogja látni. Pedig ennek a napnak éjfeketének kell maradnia ! Trianon gyásznapjára az első fájdalom hevével kell visszaemlékeznünk, mig a bilincseit magunkon érezzük. Megszálló ellenségeink kegye tlen magyar üldözése szorítsa ökölbe kezünket, hullasson könnyet szemünkből. Ne beszéljünk róla, csak igy egyszer egy esztendőben, de gondoljunk rá mindig, az év minden napján és órájában. Zarándokoljunk e napon a Hősök emlékéhez, vagy az Országzászlóhoz, vagy a szentgyörgymezei temetőben nyugvó hősi halottak sir hantjához és tegyünk le egy-két szál virágot kegyeletünk és megemlékezésünk jeléül. A héten a Schwarcz gyógyszertár (Víziváros) tart éjjeli szolgálatot. A főváros ebédje a hercegprí más tiszteletére. Szendy Károly polgármester, a kegyúr székesfőváros részéről, a budapesti bérmálások befejezése alkalmából hétfőn délben, a régi szokást követve, kegyúri ebédet adott Serédi Jusztinián dr bíboros-hercegprímás tiszteletére a G;llórt-szállóban. A kegyúri ebéden megjelentek Ssrédi Jusztinián hercegprímás, Angelo Rótta pápai nuncius, Hász István tábori püspök, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, bárcziházi Bárczy István, Szily Kálmán, Tasnády-Nagy András és Tomcsányi Kálmán államtitkárok, Karafláth Jenő főpolgármester, Zsitvay Tibor volt miniszter, Bessenyey