Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-30 / 43.szám

2 B1ZTER0I1B II VIDflKE 1987 májul 80 királyi család látogatásának van igen nagy jelentősége vármegyénkre nézve azért is, mert a magas vendégek Esztergomba is ellátogattak. Az államfők fogadtatása káprázatos, fényes ünnepségek keretében történt, a közgyűlés tagjai a főispán szavait helyeikről felemelkedve, feszült várakozással hallgatták végig, majd beszéde végeztével lelkes éljenzéssel ünnepelték az olasz királyt. A főispán meleg részvéttel parentálta el a törvényhatósági bizottság nem régen elhunyt két tagját, vitéz Dinnyés-Sáska Zsigmond nyug. alezredest ós N. Pap József nagysápi kisgazdát. Nevezettek helyébe az alispán a törvényhatósági bizottságba Pécsi Pál bánhidai főmérnököt ós Katona Ferenc mogyorósbányai kisgazdát hivta be. Dr. Zachár Gusztáv az OTI esztergomi kerületi főpénztórának ügyvezetője eltávozott Esztergomból, minek folytán helyét a törvényhatósági bizottságban a jelenlegi ügyvezető, dr. Baumli József, foglalta el. A főispán mindhárom bizottsági tagot a közgyűlésen való első megjelenésük alkalmával melegen üdvözölte. Nagy érdeklődéssel tárgyalta a közgyűlés az Esztergom—budapesti törvényhatósági közút vármegyénkre eső szakasza kiépítésének ügyét és az előadói javaslatot azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a kiépítésre teljes egészében csak akkor kerülhet sor, ha Pest vármegye is megépíti az ottani útszakaszt. A közgyűlés egyéb pontjairól és azok letárgyalásáról előző számunkban már beszámoltunk. ítélet a városi faraktári állítólagos lopás ügyében Nagy port vert fel városszerte mult év elején Majer Emil jegyvisszaélés miatt elbocsátott városi vámosnak — ki egyébként a bírósági tárgyaláson szlovák anyanyelvűnek mondta magát — azon vádja, hogy a városi faraktárban nagyobb lopások történtek. TJramovszky János raktárkezelő emiatt állását is elveszítette s ellene, valamint fia ós az önmagát vádoló Majer Emil ellen a város bűnvádi eljárást is indított. A pestvidéki törvényszék ismételt tárgyalás után május 13-án hozott Ítéletében a lopás vádja alól bizonyíték hiányában mindhárom vádlottat jogerősen felmentette. Majer Emilt azonban Prommer Ferenc városi főszámvevő sérelmére hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt 15 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mind a kir. ügyész, mind pedig Majer Emil fellebbezett. Értesülésünk szerint Majer Emil ellen hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt más tisztviselők részéről is megindult a bűnvádi eljárás. iaiMMMIMIimilllMIIM» Az OSzTGE kultuszestje és díszközgyűlése Az olasz király és császári pár lelkes szeretettel való ünneplése al kaiméból az Országos Szent Gellért Egyesület a fővárosi Szent Gellért kegyelethelyen és a Szent Gellért szállóban kultuszestet és díszközgyűlést tartott. Dr. Nagy Elek ügyvéd, az Osztge „magyar-olasz barátság" bizottság vezetője, élénk színekkel ecsetelte az egyesületnek ily irányú 16 éves munkáját és a Mussolini szervezési eszméknek gyümölcsöző erejét. Dr. Tarczay Tivadar kir. ítélőtáblai bíró ismertette a magyar-olasz hősök érdemeit és párhuzamot vont Szent Gellért, mint hőseink szentje és a világháborúban elesett hősök között. E beszéd hatása alatt határozatba ment, hegy Krasznay Lajos szobrászművészt megbízzák a Szt. Gellért-szikla közelében oly műalkotás létesítésével, mely élénken visszatükröztessö Szt. Gellért vértanúságot és példakövetésül szolgáljon minden magyarnak, hogy mily áldozatossóggal teljesítette hazája iránt kötelességét Dr. Demiány Gyuláné hadbíróezredes neje, az Orsz. Papp-Váry Elememé bizottság elnöke, a Nemzeti Hiszekegy elmondása után rávilágított arra, hogy mily eredménynyel jár e nemzeti imádság művészi megjelenítése és idegen nyelvekre lefordítása a velünk együttérző nemzeteknél, de leginkább olasz testvéreinknél. Dr. Kamenszky Gyula alapító elnök indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy arra törekszenek, hogy Papp-Váry Elemér tábornok, áldott emlékű fővédőjük földi maradványai neje díszsírjába helyeztessenek. Elhatározták, hogy ünnepélyes átirat formájában megkeresik a MANSz elnökségét, hogy ezentúl együttességben, a hazafias egyesületek bevonásával rendezzék a Hiszekegy évforduló ünnepséget. Pataky József, a Nemzeti Színház örökös művésztagja, az Osztge tehetségérvényesitő bizottság irányitója, a Nemzeti Szinház múltjáról ós jövőjéről mondott beható ismertetést. Sz. Vámossy Ilona iró Szent István színművéből adott elő, Kedvessy Klára pedig Szent Gellértről irt ódáját olvasta fel. A művészi előadótehetségek között elsősorban szerepeltek még a kultuszesten Cz. Baán Jolán és Végh Aranka előadók, kik hazafias, vallásos verseikkel a már megszokott lelkesedést váltották ki. Ezután V. Babits Vilma művésznőt ünnepelte abból az alkalomból, hogy a Székesfővárosi Zenefőiskola centennáriumán oly szép ünneplésben részesítették. Ezután V. Babits Vilma bemutatta Bekker Olga, Burán Mária és Petráss Margit legtehetségesebb tanítványait, kik magyar-olasz barátságot kiemelő dalokat énekeltek, majd Losonczy-Schweitzer Oszkár és Várady Aladár zeneszerzők legújabb szerzeményeikből mutattak be ismertetőket az előkelőségből álló kö zönség zajos tetszésnyilvánítása között. Végül dr. Kamenszky Gyula elnöki indítványainak letárgyalása után lelkes hangulatban fejeződött be a nivós kulíuszest és díszközgyűlés. MttmtiniíMCiiiMiiiiiii Vitéz Dinnyés-Sáska Zsigmond emlékének. Pár hét előtt az esztergomi ódo~; vármegyeház ormán fekete zászlói lengetett a tavaszi szél. Gyászolt a vármegye, mely törvényhatósági bizottságának egyik érdemes tagját vesztette el, gyásza volt a vármegye gazdaközönségének, mely egyik legképzettebb tagját siratta az el hunytban, gyásza volt a református egyháznak, melynek egyik leghűbb fia szállt korai sírba, gyásza volt az egyházi és kultúrintézményeknek, melyeknek egyik legáldozatkészebb támogatója volt az elhunyt, ki egyúttal lelkes és mindvégig hivő és bízó tagja volt nemzetünknek, de legnagyobb veszteség a vitézi Rendet s a k. e. e. vármegyék vitézeit érte. A Rendnek hű és odaadó tagja, a vitézeknek legjobb és legőszintébb bajtársa volt. Akiről mindezeket a valósághoz híven minden túlzás nélkül el lehet mondani, mint ahogy vitéz Dinnyés nyugalmazott alezredes és földbirtokos váratlan elhalálozásakor ezt hirdette a vármegyeház gyászíobogója, arra méltán el lehet mondani, n

ogy jó harcot harcolt. Az ő életében sok lemondás és szenvedés, fáradalom és áldozat, megpróbáltatás és harc volt, hisz ezt igazolják szép kitüntetései és vitézi rendi tagsága, mint ahogy harctéri fáradalmainak és sebesüléseinek számlájára írható korai halála is. Amily vitéz volt a harcban, oly áldozatos lélekkel vette ki részét az ország, újjáépítő, békés munkából, amelynek örök épületéhez minden feltűnést, elismerést és dicséretet elkerülve titokban hordta a köveket. Csak halála után végrendeletéből derül ki, hogy több száz holdnyi birtokának nagy részét egyházközségére hagyta, 50 kat. holdat pedig a Vitézi Rendnek hagyományozott, hogy ebből 10 holdas parcellákban 5 olyan legénységi vitéz kapjon telket, akiknek rendfokozata nem volt több, mint szakaszvezető. Ezzel a nemes gesztussal lehetővé tette, hogy 5 derék magyar földmíves vitéz szép kis családi birtokon fészket rakhasson, ahol kipihenhessék harctéri fáradalmaikat, de egyúttal erőt ,gyűjthessenek a nemzet megerősítésére és hazánk felvirágoztatására irányuló munkához és hozzájuk hasonló az apák erényét öröklő elszánt és áldozatos magyarokat nevelhessenek a nagy leszámolásra. Ma, a telepítési akció idején a földbirtok helyesebb megoszlását segíti elő az 5 kisbirtokost létesítő hagyomány, amely a vitézi telkeken öt magyar hadviseltet és utódaikat elválaszthatatlanul lerögzíti a drága hazai röghöz. „Exegi monumentum aere perennius" ércnél maradandóbb emléket állított magának vitéz Dinnyés fenti elhatározásával. E kisbirtokokon fejlődő jó magyar lelkek szivük minden dobbanásával róla fognak emlékezni, a vitézi telkek boldog ós megelégedett tulajdonosainak minden imádsága az ő jósságát fogja meg hálálni s mi a Vitézi Rend tagjai érte könnyező szemünkkel az ő nemes alakját látjuk magunk előtt követendő példa gyanánt. Sírját még friss virágkoszorúk borítják, elmúlását szerető hitvese, rokonai ós jóbarátai gyászolják, a Vitézi Rend tagjai pedig, akiknek sorából kerülnek ki a szerencsés hagyományosok, örök hálával és bajtársi hűséggel őrzik meg emlékét. EGYRŐL-MÁSRÓL A mult héten Esztergomban járt az olasz király. Váratlanul jöt

f

, a hivatalos programba nem volt felvéve ez a látogatás, úgyszólván az utolsó percben határozta el magát rá. Azt beszélik, az előtte való napon a leánya, az olasz királykisaszszony rándult el hozzánk s annyira megtetszett neki minden, hogy elbeszélése nyomán édesatyja őfelsége is elhatározta magát az esztergomi kirándulásra. Az egybehangzó híradások szerint, miként a leányának, neki is nagyon tetszett minden s nagyon meg volt elégedve az itt látotttakkal. Nekünk, esztergomiaknak nemcsak azért nevezetes e látogatás, mert — valljuk meg őszintén — nem minden héten látunk egy igazi királyt városunkban s ezzel a látogatással is igazolva látjuk a feltárt műemlékek nevezetes voltát és értékeit, hanem azért is, mert igazolva látjuk azt a törekvést, amely városunk fejlesztésének egyik nevezetes tényezőjét éppen az idegenforgalom fejlesztésében látja s minden erejével annak kiépítésére törekszik. Igenis érdemes utcáink burkolására, tisztántartására költeni ; igenis érdemes a parkosítás, a fásítás, söp rés, locsolás ; igenis érdemes a házak csinosítása, ablakainak virágokkal díszítése, a házak előtt pedig Ízléses virágoságyak létesítése és gondozása. Ez még ugyan nem minden, de mindez együttvéve adja meg azt, hogy az olasz király ellátogat ide •— országunkban sehová máshová nem ment el, csakis ide jött el — s városunkat értékesnek, szépnek, gondozottnak, vonzónak találta. Reméljük, nem állunk meg ezen az úton s az olasz király után jön a többi, ami már a jóhir mellett pénzt, hasznot és jövedelmet is hoz ennek a szép kis városkának. * * Ha elolvassuk a királylátogatásról szóló beszámolókat, meg lehet állapítani az egyöntetű értékelést és nagy jelentőségének kiemelését, amely kivétel nélkül minden beszámolóból kicsendül. Még a legellenzókibb és legtartózkodóbb újságok is elismerik a látogatás nagy fontosságát nemcsak a magyar nemzet, hanem az egész Dunamedence életében. A mai sok ellentéttel és szélsőséggel bíró politikai életben jól esik ezt hallani, hogy van valami a kormány politikájában, amit még a legélesebb ellenzék is elismeréssel kénytelen fogadni és méltányolni. Talán a kormánynak sok minden más dolgáról is hasonlót lehetne megállapítani — ha azok is a kellő tárgyilagossággal és megértéssel ke* rülnének elbírálásra. flIKEK i nm Min i nmn n i—i in n in—— A magyar könyv Esztendőről esztendőre, nyarak elején a magyar könyv 'néhány napra közelébe, közvetlen közelébe merészkedik a nagyközönségnek. A magyar kultúra és magyar szellemiség termékeit leszállított áron adják, hogy minél olcsóbban lehessen hozzájutni s ezáltal minél szélesebb területen terjesszék azokat az ideális javakat, amikel magában foglal minden olyan könyv, amit becsületes értelemben kultúrtermeknek lehet nevezni. Ebben az esztendőben június 1 én, 2-án és 3-án lesz a n

kÖnyvnap". Ezeken a napokon a könyvesboltok a magyar könyvet a szokásos zárórán túl egy órával hosszabb ideig árusíthatják. De az darusításra váró magyar könyvek nem maradnak az üzletek hűvös félhomályában, hanem kimennek, kiáltanak az utcák sarkára is, ki a házak, a sétálók s a járókelők elé, hogy így is magukra vonják a figyelmet s az érdeklődést. Ez a három nap talán nemcsak könyvnap, de könyvsikernap is lesz. A héten a Schwarcz gyógyszertár (Víziváros) tart éjjeli szolgálatot. Meitner Lajos temetése. F. hó 22-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra a belvárosi temetőkápolnából Meitner Lajost, Tokod község közszeretetben állott nyug. főjegyzőjét. Hosszas betegség után, 68 éves korában hunyta le örök álomra szemeit Meitner Lajos, akinek temetésén a járás csaknem vamennyi községe képviseltette magát. Különösen nagy számban jelentek meg a végtiszteletadáson a tokodiak, főjegyzőjük, Bellus Béla vezetésével. Testületileg vettek részt a tokodi tűzoltók is volt főparancsnokuk temetésén. A meleg részvét, mely a temetésen megnyilvánult, egy érdemekben gazdag, köztiszteletben álló és nagyrabecsülő szeretettől körül-