Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-20 / 40.szám

2 eszTERoga n TIDBKB 1Ö37 május 20 Dr. Spiegel Ármin pohárköszöntőjéből a következőket jegyeztük meg : — Ő a lelki működés szempontjából kívánja Lenkei Emilt jellemezni. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulatot lélekben összekapcsolta az ő ügyszeretete. Esztergom benne a meleg szeretetet ünnepli. — Nehéz az élet Csonka-Magyarországon. Főfeladat, hogy az eszme szolgálatában éljünk. Főeszme a magyar nemzet boldogulása. A munkát ennek a legszentebb eszmének szolgálatába kell állítani. Ennek a legszentebb eszmének a szolgálatában élhet a bizalom, hogy Magyarország teljes virágzásban élni fog. Ezután nagy ünneplés közben Lenkei Emil állott fel szólásra és beszédében többek között a következőket mondotta: — Nem érdemli meg ezt a kitüntetést és kitüntetését úgy fogja fel, mint Esztergom kereskedő társadalmának megbecsülését. — Mint esztergomi, nagyon jól látja, hogy mennyire kell dolgozni, hogy a kereskedelmi élet virágozhassák. — Nagyon örvendezett minden kereskedő szive, amikor a kormányzó úr ő főmóltósága a csepeli kikötő munkálatainak megindításakor a kereskedelemről beszólt, — Életében mindig édesapjának azt a tanácsát követte, hogy igyekezzék mindenben az embereknek használni. — Legboldogabb érzés, ha valaki érezheti, hogy a társadalom megbecsüli munkásságát. Köszöni a megjelenteknek, hogy megjelenésükkel megtisztelték. Poharát Magyarország virágzására emelte. Lenkei Emil után még Hermann Lajos, az Ipartestület elnöke és dr. Weisz Sándor mondottak ünnepi pohárköszöntőt. A bankett után a megjelentek még sokáig együttmaradtak a fehér asztal mellett. Elismerés illeti meg Wenesz Jánost, a Fürdő új bérlőjét, a bankettnek minden szempontból való kifogástalan leadminisztrálásáért. Hol késik az esztergomi vasúti vendéglő ügye? Tagadhatatlanul jogos a panasz az esztergomi vasúti vendéglő létesítésének késése miatt. Szinte rösteljük kimondani azt, amit az Esztergomba érkező idegen csodálkozva vesz tudomásul, hogy itt a vasútállomáson nincs resti. Meddig fog még tartani ez a szánalmas, tarthatatlan helyzet, hogy az éhező és szomjazó utas a restaurant helyett, a jó "pörkölt, bor, sör és sóskifli helyett legfeljebb — a trafikban kap kenyeret és vizet ? Ezt valóban nem tűrheti tovább az, aki csak egy kicsit is szivén viseli a város jóhirnevét és csak egy kicsit is megbecsüli az idegenforgalmat l Hiszen Esztergomnál hasonlíthatatlanul kisebb jelentőségű helyeknek megvan a rendes vasúti vendéglőjük és nem egy falu állomása túltesz ebben a tekintetben az esztergomi vasúti állomáson, amely pedig most környékével együtt szépen megújult. (Sőt a környező városrész is benépesedett és az ottani lakósok közül is szép látogató közönsége lenne a vasúti resti egy-egy megfelelő^ vendégszobájának.) Ügy tudjuk, hogy a pályázatot már kiírták a vendéglőre és bérletére. Miért késik az ügy elintézése ? Hiszen sürgős szükségesség az esztergomi vasúti vendéglő. Itt a szentév, a nagy esztergomi jubileum a nyakunkon, a vasútállomás csak nem maradhat vendéglő nélkül 1 Felkérjük az illetékes köröket, sürgősen intézkedjenek ebben az ügyben I 87.000 pengős államsegélyt kap a város útépítésre Pénteken délután a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott Glatz Gyula polgármester elnöklete alatt. Napirend előtt a polgármester kegyeletes szavakkal parentálta el Pelczmann Lászlót, a tűzoltók volt pa rancsnokát. Emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ugyancsak napirend előtt jelentette a polgármester, hogy dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Ujszászi Imre műszaki főtanácsos és az ő részvételével értekezlet volt a belügyminisztériumban, amelynek örvendetes eredménye az, hogy 87.000 pengős államsegéllyel megépítik a pilismaróti vámtól a városba vezető portalan műutat. A város kőanyagot és fuvart ad a munkához. A polgármester bejelentését az egész közgyűlés örömmel és egy hangú lelkesedéssel vette tudomásul Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a bíboros hercegprímás a születésnapja alkalmából hozzáintézett üdvözlést kegyesen fogadta és megköszönte. Ezután a közgyűlés az 1936. évi zárszámadásokat tárgyalta le. A zárszámadás a tavalyitól lényegesebb eltérést nem mutat, úgyhogy itt nem térünk ki rá részletesebben. Az ellenőrző bizottság a zárszámadást teljes egészében elfogadta, csupán néhány dolgot észrevételezett. Nevezetesen : sürgette a zsalazsoni csendőrségi szolgálatot; a vágóhíddal kapcsolatban provizórikus sertésvágóhíd felállítását javasolta ; kívánja a piacügynek sürgős elintézését ; ajánlja, bogy a város segélyért intézzen kérvényt az Idegenforgalmi Tanácshoz; adjon be egy felterjesztést a város az alispánhoz, hogy a 25% os közmunkaváltságot 50%-ra emelje fel a vérmegye. A zárszámadást a hozzáfűzött észrevételekkel együtt egyhangúan elfő gadta a közgyűlés. A vármegye közigazgatási bizottsága felhívást intézett a városhoz a zsalazsoni városrész 108 tanköteles gyermekének iskolaszükségletóről való gondoskodás tárgyában. Erre vonatkozóan a város javaslata a következő : provizórikus megoldási lehetőség a szalézi intézetben lehetne és ez annyiban is lehetséges volna, mert egy tanítói állás jelenleg nincsen betöltve, a másik tanitóró a Zsalazson számára úgy lehetne gondoskodni, hogy a Szent István elemi iskolában hamarosan nyugdíjazás folytán megürülő állást a Zsalazson számára szerveznék át. A vá ros nehéz gazdasági helyzetében új iskolát építeni nem tud. A javaslatot a közgyűlés tudomásul vette. A város az iskolaorvosi intézménynyel kapcsolatban szabályrendeletet alkotott, amelynek legnevezetesebb pontja az, hogy minden gyermekről kartotékot vezetnek az iskolába való belépésétől kezdve egészen az iskola elvégzéséig. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a mázsaházat eddigi helyéről elhelyezi a Szent István iskola mögé, oly módon, hogy új mázsát vásárol, ez kerül a fent megjelölt helyre, mig a régit a pilismaróti vámhoz teszik át. Az új mázsa beszerzési költségeiről oly módon gondoskodnak, hogy a mázsa kezelését az iskolaszolga veszi át, mig a pilismaróti útit az ottani vámos. Ezután a közgyűlés dr. Etter Jenő városi főügyész takarékpénztári igazgatósági tagsági ügyét tárgyalta. Dr. Etter Jenő a belügyminiszterhez kérvényt intézett ebben az ügyben, aminek következménye az volt, hogy a belügyminiszter a város képviselőtestületére bízta annak eldöntését, hogy a főügyész továbbra is vállalhatja e az igazgatósági tagságot, vagy nem? A javaslat az volt, hogy az engedélyt adják meg, Dr. Berényi Róbert szólt hozzá az ügyhöz. — Ezt a kérdést csak akkor lehet tárgyilagosan elintézni, — mondotta dr. Berényi, — ha min-denki tisztában van az idevonatkozó törvényes rendelkezésekkel. (Hatalmas vihar és közbeszólások.) — Az 1929. évi XXX. tc. 72. § ának 2, és 3. pontja a következőket mondja: községi ós megyei városi előljáró és alkalmazott csak a képviselőtestület engedélyével foglalhat helyet a község területén működő, nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatóságában, vagy felügyelő-bizottságában. Az engedély, amelyet a képviselőtestület bármikor visszavonhat, csak a törvényhatósági kisgyűlés jóváhagyása és ezenfelül a belügyminiszter jóváhagyása után válik hatályossá. — A vármegyei és városi főés alügyész hivatásával összeütközésben nem álló magánügyködóst is csak a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, illetőleg a megyei város képviselőtestületének beleegyezésével és csak akként folytathat, hogy a magánügyködést őt hivatalos tennivalóinak pontos teljesítésében ne akadályozza. A beleegyezés bármikor visszavonható. (Állandó zajban olvassa fei ezeket a szónok, vitéz Szívós-Wa'dvogel József felkéri az elnököt, hogy teremtsen rendet.) — Már négy éve tart ez az ügy. (Heves vihar. Dr. Zwillinger Ferenc állandóan közbeszól, a polgármester ezért rendreutasítja.) Dr. Berényi Róbert ismerteti ezután a miniszternek és egyéb fórumoknak rendeleteit, amelyeket ebben az ügyben adtak ki. Kifogásolja azt, hogy a főügyész kérvényével több izben egyenesen a miniszterhez fordult. Az előadói javaslatot nem fogadta el. Dr. Weisz Sándor indítványozza a szavazás elrendelését, ami meg is történik és a képviselőtestület szó* többséggel hozzájárul dr. Éter Jenő takaréki igazgatósági tagságához. A közgyűlés ezután folyó ügyeket tárgyalt majd fél 7 óra tájban ért véget. Üdvözlégy Anyám előjátékokkal és orgonakisórettel ellátott új Mária énekek gyűjteménye. Szerkesztette: Buchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneszerző. Az országosan elterjedt értékes gyűjtemény tartalmaz 25 Mária- és 5 alkalmi éneket, köztük egy Ave Mariát is, különféle szerzők közreműködésével. Kapható bánáti Buchner Antal főszékesegyházi karnagy, zeneszerzőnél Esztergomban, ára 6 P. Az összeg előzetes beküldése ellenében portómentesen. Aki Istenben hinni és majdan üdvözölni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái" c. könyvecskét. Kapható a Ferencrendiek templomának sekrestyéjében és könyvkereskedésekben. Ára 50 fii. Vasárnap nyitják meg ünnepélyesen a Szentévet Esztergomban Pünkösd utáni első vasárnapon, május 23-án hirdeti ki dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás az eucharisztikus év megnyitásáról szóló közös pásztorlevelét a magyar püspöki karnak. Ez az ünnepélyes aktus, országos jelentőségének megfelelően, a fővárosban, a lipótvárosi Szent István Bazilikában fog megtörténni. Esztergomban, Szent István városában, ugyanekkor fog megtörténni az ünnepélyes kihirdetés. A Bazilikában a délelőtti 9 órai szentmisét ez alkalommal dr. Machovich Gyula általános érseki helytartó mutatja be fényes segédlettel s utána olvassák fel a Szentévet megnyitó közös pásztó rlevelet, melyet e napon Csonkahazánk minden plébánia-templomában felolvasnak. Katolikus Magyarország eucharisztikus Szentévének megnyitása, ez a fenséges pillanat, impozáns keretek között fog lefolyni, méltó módon a magyar katolicizmus ősi fővárosához, a magyar Rómához. Bíboros főpásztorunk úgy rendelkezett, hogy a helybeli plébániák hívei körmenetileg vonuljanak fel a Székesegyházba, kivéve a belvárosi plébániát, melynek hivei e napon tartják hagyományos körmenetüket a Szentháromság-szoborhoz. A belvárosi egyházközség is küldöttségileg lesz képviselve a bazilikái ünnepségen. A fenséges egyházi aktusnak a folytatása lesz az az impozáns díszgyűlés, amelyet a Bazilika oszlopcsarnokában és az előtte elterülő téren tartanak. A diszgyűlés ünnepi szónokai lesznek: dr. Radocs&y László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester és egy kisgazda. Két szavalat is lesz. Szögényi Adél Olga V. ó. tanitónőjelölt: „Köszöntünk Téged, Királyunk l

tt c. költeményt szavalja dr. Városi Istvántól, Szecsányi Antal VII. o. gimnáziumi tanuló pedig Mécs László: „Örök vizek forrásánál" c. költeményét szavalja el. Esztergom város katolikus hívei e magasztos, nagyjelentőségű ünnepélyre áhítatos lélekkel készülnek. A Szentév ünnepélyes megnyitása a magyar Róma mély hódolatának megnyilatkozása lesz az Eucharisztikus Úr Jézus iránt a magyarországi ünnepi év eseményekben gazdag sorozatának küszöbén. K A jezsuita megmondta az igazat, — megmondta Esztergomban is, megmondta a hercegprímás, a főispán, polgármester, nagyprépost, kanonok, pap, apáca és világi előtt, bátran, minden kertelés nélkül megmondta az igazat abban a félig nyilt, időnkint hol egyikünk, hol másikunk fejé' hez vágódó, de a katolikus és protestáns közélet felszíne alatt állandóan ott kígyózó kérdésben. Katolikus magyar, vagy magyar katolikus? Magyar vagyok-e először vagy katolikus ? A bátor jezsuita pedig rávágta határozottan: igenis, először magyar vagyok, — magyar, mert magyarnak születtem, — de azután katolikusnak kereszteltek. Az időrendet tekintve tehát igenis a magyarság után következik a katolikusság. Tessék! — ha úgy tetszik a nagy vitarendezőknek — vitatkozzanak és karikázzanak tovább ezen a kérdésen, osztályozgassák csak ez első- és másod'