Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-13 / 38.szám

2 1987 május 13 — Ez az épület nem volna temp­lom, ha nem volna Isten háza, viszont nem volna Isten háza, ha nem la­koznék benne az élő Isten, aki az embernek egyénileg ós kollektive is az igazi célja és éppen azért benne tud igazán megnyugodni az emberi szív. — Kedves Testvéreim 1 Mint Isten­től rendelt főpásztorotok, veletek együtt örvendezek a mai ünnepen, mert tudom jól, hogy az elmúlt száz esztendő lefolyása alatt őseitekkel együtt, őseitek példájára ti is, kivált a szentségimádás napjain, de más­kor is, mindnyájunk épülésére igen sokszor szívesen felkerestétek ezt a templomot, hogy imádjátok a leg­méltóságosabb Oltáriszentségben la kozó élő Istent, hogy igazi célotok előmozdítása végett minél gyakrab­ban egyesüljetek vele és megpihen­jetek benne a szentáldozásban. És nem kételkedem kedves híveim, hogy a ti példátokra a ti gyermekeitek és késő unokáitok is szívesen fognak ebbe a templomba járni, hogy imád­ják az itt jelen lévő Istent, hogy egyesüljenek az élő Istennel és hogy így elérjék igazi célúkat, mert az Istennel való egyesülés az ember igazi célja, az Istennel való egyesü­lés az ő boldogságának betetőzése. — Kedves testvéreim I Manapság sokat beszélnek az ember egyéni és kollektív öncélúságáról. Azonban ezt az öncélúságot, ennek az öncélúság­nak a fogalmát pontosabban nem tudják, vagy nem akarják meghatá­rozni. Ha a fogalom megfelel a szó­nak, akkor azt kell mondanunk, hogy sem egyéni, sem kollektív emberi ön­célúság nincs. Nem is lehet, mert a kollektivitásnak, nevezetesen a tár­sadalomnak, a nemzetnek, az állam­nak, az egyháznak célja az ember. Az embernek célja pedig az Isten, mert mindeneket önmagáért terem­tette az Ur. Nincs tehát sem egyéni, sem kollektív emberi öncélúság, ha­nem van midenkire kötelező Isten­célúság és ennek az Istencélúságnak óriási horderejét, sorsdöntő fontos­ságát szinte szemünk láttára bizo­nyítják a világesemények is, mert Kedves Testvéreim, szinte szemünk láttára történik az, hogy igen sokan megtévednek, szem elől tévesztik az igazi célt, az Isten-célúságot és el­veszítik az Istent, akár egyes embe­rek voltak legyen, akár különböző társadalmi rétegek, akár egész nem­zetek. Elveszítik az Istent és az Isten­nel együtt elveszítik a sokat han­goztatott öncéiúságukat és ebből a veszedelemből nincs menekvés, ha vissza nem térnek az Isten keresé­sére, ha meg nem találják az Istent. Mentségükre mondom, Kedves Híveim, hogy ősszüleink példájára őket is lelketlen, istentelen embe­reknek a félrevezetése vitte a rom­lásba. Mert manapság is úgy van, hogy Istent rendszerint rendesen az veszíti el, akit félrevezetnek, akit megtévesztenek, Istent az keresi, akit figyelmeztetnek, Istent az^taiálja meg, aki lelkileg megtisztult. — Ha tehát, Kedves Hiveim, kö­zöttünk is akadnának olyanok, akik egyéni, vagy kollektív vonatkozás­ban szem elől tévesztették volna az Isten-célúságot, akik elveszítették volna az Istent, akkor azokat figyel­meztesse ez a százesztendős plé bánia-templom, figyelmeztesse ősei­tek buzgósága, figyelmeztesse a fő pásztori szó az Isten keresésére, de figyelmeztesse arra is, hogy az Is­tent esek akkor fogja megtalálni, ha lelkileg megtisztul. Térjenek meg tehát a megtévesztettek és a meg­tévesztők egyaránt {az Istenhez! Az egyháznak nevében mondom ezt, an­nak az egyháznak nevében, amely senkit meg nem tévesztett ós nem is fog megtéveszteni soha. Az Áldózócsütörtök jelentőségéről szólott ezután, majd így fejezte be beszédét: — Krisztus Urunk, az egész em­beriségnek feje emelkedett ma az égbe ós nincs kétség benne, hogy mi, akik az ő titokzatos testének tagjai vagyunk, egykor szintén oda­jutunk, ahová ő jutott a mai napon, hogyha igaz hittel és hit szerint való élettel az ő egységében, az ő titok­zatos testének egységében mara­dunk l Amen. A szentbeszédet és a szentmisét, amely alatt a hittudományi főiskola énekkara énekelt Béres István tanár vezetésével, a rádió is közvetítette és a felszerelt hangszórók útján a templom előtti téren is jól hallotta a felsorakozott közönség. A szép jubileumi ünnep lelki épü­lésére szolgált mindenkinek és a megjelent közönség őszintén örült a templom új plébánosával, Bayler Istvánnal és az egyházközséggel együtt. iiaiimiiimniminDiin Szépen sikerült a Vízivá­rosi Egyházközség fia­talságának táncestélye Szombaton este a Széchenyi Ka­szinó termeiben az Esztergomi Vízi­városi Egyházközség fiatalsága jól sikerült táncestélyt rendezett. A tán­cot rövid műsor előzte meg. A mű­sor első számaként színre került „A költő" cimű egyfelvonásos, brilliáns lendületű előadásban. Nagyon jók voltak a főszereplők: Sántha Ica, Juhász Joli, Vodicska István ós Szá­vai Gyula, de minden elismerés és dicséret illeti meg az epizódszerep­lőket is. (Olajos Ili, Német Ili, Gar­dánfalvy Maca és Giacinto József). A műsor második számaként a műkedvelő gárda Szeder János: „Az adó ki van fizetve" cimű egyfelvoná­sosát adta elő nagy sikerrel. A kis színdarabot annál nagyobb érdeklő­déssel figyeltük, mert irója esztergomi születésű tanitó. Szeder János már so­kat szerepelt a színpadon és ismeri annak minden tulajdonságát és adott lehetőségeit. Egyíelvonásosában eze­ket a lehetősegeket ügyesen ki is használja és ügyesen simul a szín­pad korlátai közé. Szinpadirói be­mutatkozásának nagy sikere volt. Az egyfelvonásos egyetlen női szerepét Hepner Kató alakította el­ismerésreméltó ügyességgel és tech­nikával. Alakításáért sok tapsot kapott. A főszerepet a szerző Szeder Já­nos játszotta minden dicséretet ér­demlően. A többi szerepekben jók voltak Vodicska István, Kulauzov Tibor ós Turányi György. A műsor után az egybegyűlt fia­talság Csonka Gábor zenéjére táncra­penderült és a legjobb hangulatban a késő hajnali órákig szórakozott. Várm. Jegyzőegyesület közgyűlése Esztergom vármegye Jegyzőegye­sülete f. hó 3 án tartotta közgyűlé­sét Bajót községhez tartozó Szent­kereszten a menadékháznál Bellus Béla tokodi főjegyző elnökletével. A gyűlésen megjelentek Reviczky Elemér főszolgabíró, Pékh Gyula dr. tb. főszolgabíró, Divéky Sándor tb. szolgabíró és Murányi István dr. tisztiorvos. Az Országos Jegyzőegye­sületet Tury Sándor titkár képviselte. Jelen voltak a vármegyei jegyzők igen szép számmal, feleségeikkel és gyermekeikkel együtt. Elnök a megjelenteket szívélyesen üdvözölte és a közgyűlés megnyitása után feiolvasta elnöki jelentését, amelyben kegyelettel emlékezett meg Reviczky Gábor vármegyei főjegyző­ről, Podhradszky Karoly vármegyei testnevelési felügyelőről, akik a mult, évi közgyűlés óta meghaltak és indít­ványozta, hogy emléküket jegyző­könyvileg örökítse meg a közgyűlés. Az egyesület elnöksége köszöne­tét fejezte ki a vármegye alispánjá­nak a státusrendelet ügyében kifej­tett tevékenységéért és meleg sze­retettel üdvözli Sztankovics Endre bajnai főjegyzőt a magas kormány­zói kitüntetésben való részesítése al­kalmából. Sajnálattal emlékezik meg azon tényről, hogy a miniszterközi bizott­ság a jegyzői mellékjárandóságokat a költségvetések vizsgálata alkalmá­val leszállította és szükségesnek tartja, hogy az adatok közlésével az Orszá­gos Egyesületet erről értesítse. Ezek után letárgyalta a közgyűlés az 1936. évi egyesületi költségvetést, továbbá intézkedett a szentkereszti menedékház renoválásának teljesítése ügyében és végül az Árvaháznál levő alapítványok kamatait ítélte oda a vármegyéből származó árvák segí­tésére. Az elnöki jelentéshez szólalt fel az országos titkár, tiszteletteljesen üdvözölte a járási főszolgabírót és a vele megjelent tiszttársait, beszámolt az Országos Egyesület ténykedései­ről, ismertette a készülő betegellátási tervezetet és kérte a megjelenteket, hogy továbbra is azzal a lankadatlan buzgalommal és tevékenységgel áll­janak az Országos Egyesület veze­tősége mellett, mint amilyen kitar­tással és bizalommal ezideig tették. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIHMIIIII Országos Úszónap A Magyar Úszószövetség lanka­datlan erővel folytatja az úszósport általánosítása érdekében 1934. évben megkezdett munkáját, mely munká­jának első impozáns gyümölcse volt az 1935. szeptemberében megrende­zett Országos Úszóhéten 30,000 ma­gyar fiú és leány vett részt, mely élénken bizonyítja egyrészt a szülők megértését az úszástudás fontossá­gával kapcsolatban, másrészt pedig az ifjúság nagy lelkesedését az úszó­sport iránt. Az Országos Úszó Hét minden reményt messze felülhaladó sikere bizonyítja szt is, hogy mikor a Magyar Úszó Szövetség ezt a munkáját az úszástudás általánosí­tása érdekében megkezdette, akkor a gyermeküket szerető magyar szü lők kívánságait és a nemzeti gon­dolkodású magyar ifjúság célkitűzé­seit elégítette ki. Ezt a szükségletet, ezeket a ki vánságokat és célkitűzéseket a Ma­gyar Úszó Szövetség a jövőben is ki akarja elégíteni. Érre való tekin­tettel rendszeresítette az évenként megismétlődő Országos Úszónapot. Ezen az Országos Úszónapon azok vehetnek részt, akik az év június havában megrendezendő helyi úszó­iskolák keretében úszni megtanultak. Az úszóiskolákat részint a KISOK a középiskolások részére, a Levente Egyesületek a leventék részére, ré­szint pedig a MUSz helyi megbízot­tai rendezik meg. A MUSz helyi megbízottai által megrendezett úszó­iskolákban mind a középiskolások, mind a leventék résztvehetnek. Sőt a MUSz helyi megbízottja a fiú úszóiskoláktól teljesen elválasztva leányok részére is rendez ily úszó­képzést. Az úszóiskolákra mindkét nembeli 16—19 éves, kivételesen már 10 éves ifjúság is jelentkezhetik a KÍSOK­nál, illetve a Levente Egyleteknél, vagy a MUSz megbízottjainál. Ezek az úszóiskolák 14 napig tar­tatnak és befejezésük a helyi Or­szágos Úszónap, melynek napja jú­nius 29. és július 5-ike között lesz * helyi viszonyoknak megfelelően. Akik ezen Országos Úszónapon iga­zolják, hogy úszni megtanultak, a Magyar üszó Szövetségtől n U" jel­vényt kapnak. Mi a magunk részéről nagy öröm­mel üdvözöljük a Magyar Uszó Szö­vetség ezen kitartó munkáját, mely­lyel szolgálja a magyar testnevelés, a népegészségügy és az ifjúság helyes vezetésének céljait és hisszük, hogy egyetlen magyar szülő sem fog el­zárkózni az elől, hogy gyermekét úszni megtaníttassa, hogy ezáltal gyermeke testben és lélekben meg­erősödve készülhessen fel a mai élet nehéz küzdelmeire. ilMltlMlltMHIIMMMMM Első szentáldozás a Belvárosban Harmadik elemista gyermekeit va­sárnap vezette az első szenáldozás­hoz a Belvárosi Egyházközség. A gyermekek fehér és tiszta ruhája hája sugározta azt a hófehérséget, amellyel lelkükben jöttek e legbol­dogabb napjukon a templomba. So­kak szemében könny csillogott: a bánat könnyei, amellyel visszagon­doltak ők is e hófehér napjukra, és az öröm könnyei, amelyeket a bol­dogságtói sugárzó .gyermekarcok in­dítottak meg. A lélekbemarkoló szentmise és első szentáldozási szertartás után a gyermekek szülőik és rokonaik kísé­retében a Belvárosi Kat. Olvasókörbe mentek, ahol bőséges reggeli várta őket: csokoládékávé, kalács és kü­lönféle sütemények. A reggelihez szükséges anyagot részben az elsőáldozók adták össze, részben pedig az alábbi áldozatkész lelkek adományozták: Belvárosi Földm. Asszonyok és Arpádházi Bőid. Margit Leány Kongregációk, Ámon-, Buzárovits-, Einczinger-, Farnady-, Fehérvári-, Grineusz-, Jalkóczy-, Korentsy-, Kürcz-, Schwach-. Stüh­mer-, Szatziauer-, Unió- és Vörös­cégek, illetve kereskedések; a sütést a Németh-sütöde végezte. A reggeli összeállításában és el­készítésében Gaál Lászlóné és Bu­rány Ferencné fáradoztak önzetlen, önfeláldozó munkájukkal. Az adományok oly nagy-számban érkeztek, hogy Egyházközségünk még a Szent Anna plébánia elsőaldo ­zóinak is juttathatott szeretetcsoma­gokat. A reggeli alatt Kerschbaummayer Laci dr. Felber Gyula plébánost, Dallos Zsuzsi az elsőáldozók szülőit, Baumly Lacika a kicsinyek nevében, Kárpáti Csöppi a nagyobbak nevé­ben az elsőáldozókat köszöntötte fel, majd dr. Felber Gyula plébános az Egyházközség nevében mondott kö­szönetet a nemes szivek bőkezű ado­mányaiért, amely köszönetet itt a nagy nyilvánosság előtt írásban is megismétli. Ipartestületi közlemények Az Esztergomi Ipartestület Pün­kösd vasárnap és hétfőn versennyel egybekötött tekepályamegnyitót tart. A verseny győztesei értékes dijakat nyernek. Felhívjuk az iparosságot, hogy a versenyen minél nagyobb számban vegyenek részt. Pünkösdvasárnap este társasva­csora, melyen való részvételt a gond­noknál, háznagynál, vagy a testü­leti hivatalban lehet bejelenteni. A tekeverseny vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik. Adakozzunk a belvárosi plé­bánia-templom festésére. Aki Istenben hinni és majdan üdvözölni akar, az olvassa el a „Páduai Szent Antal csodái* c. könyvecskét. Kapható a Ferencren­diek templomának sekrestyéjében ós könyvkereskedésekben. Ára 50 ftill,

Next

/
Thumbnails
Contents