Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-09 / 37.szám

ESZTERfift1„/KKE Az 1938. évi nagy ünaep ós Esztergom Irta: O'SVÁTH ANDOR A honfoglalástól eddig eltelt időnek több mint harmadrésze Magyarország történetében Esztergomnak juttatta a legelőkelőbb helyet. Ebből a múltból emelkedik ki első szent királyunk személye. Ő az, aki megmunkálja a talajt a keresztény vallás meghonosítására, ő az, aki váteszi meglátással rakja le az állami élet alapjait. O az, aki korát meghaladó politikai érzékkel biztosítja a békességet a német hatalom bosszút forraló törekvéseivel szemben. Ő az, aki királyi jogainak elismertetése érdekében koronát kér és nyer a pápától, u az, aki megszervezi a

:r

későbbi vármegyék elődjeit: a várbirtokokat és cselekszi bölcsen mindazt, ami az államélet biztonsága érdekében szükséges, Esztergom pedig Magyarország fővárosa nemcsak az ő uralkodása alatt, hanem mindaddig, amíg a tatárjárás a várost meg nem semmisíti . . . Emlékezzünk! Szent Istvánnak a keresztény vallás meghonosítása érdekében való cselekvései történetéből tudjuk, hogy nemcsak Esztergomban alapította az első érsekséget és káptalant, hanem örök időkre ezt a várost jelölte ki az ország első főpapjának székhelyéül. Örömmel vegyes büszkeség tölt el bennünket, hogyha a magyar nemzet kultúréletének történetét tanulmányozva azt látjuk, hogy a keresztény lelkiség elmélyítésével kapcsolatos szellemi életnek ebben az országban Esztergom volt a bölcsője és amint innen indult ki az egyházak szervezése, itteni forrásokból táplálkozott az a törekvés is, hogy a szélrózsa minden irányában iskolák létesüljenek. Amíg Szent István korát e rövid foglalatban méltatjuk, Esztergom Árpádkori és későbbi múltjából a soha nem feledhető emlékeknek hosszúhosszú sora elevenedik meg előttünk. Lelki szemeinkkel látjuk Esztergomot tekintélyben, fényben, ragyogásban, óriási kiterjedésben és tartósan gazdagon ; látjuk üszkös romokban, amelyekből hol megújul, hol ismét aláhanyatlik és íme, mégis fennmaradt, hogy hirdetője legyen annak a történeti valóságnak, hogy színhelye volt mindazon eseményeknek, amelyek Magyarország sorsát egykor irányították. Amikor emlékezéseink során eddig jutottunk, a költővel együtt szólunk, együtt aggódunk. Egy gondolat bánt bennünket. Aggódunk amiatt, hogy akkor, amikor a jövő esztendőben fogja az ország Szent István halálának kilencszáz esztendős fordulóját ünneppel szentelni, és amikor Esztergom ennek az ünnepnek ősi múltjánál fogva színhelye lesz, történt-e, vagy fog-e a törvényhozás előtt olyan kezdeményezés történni, amely Esztergomot arra méltatja, hogy kiemeli abból a lealacsonyító közjogi helyzetből, amelybe 1876-ban — múltját feledve — az akkori törvényhozók a községekről szóló törvény keretében illesztették?! Amint az eddigi jelek mutatják, erre vonatkozólag nem történt semmi, vagy pedig hogyha tapogatódzások történtek is, ezek eredményéről hivatalos nyilatkozat nem hangzott el. Ez annyival ' feltűnőbb, mert tudomásunk szerint az elmúlt év folyamán már komoly forrásból felmerült az a közlelkesedéssel fogadott kívánság, hogy a város közönségének az 1876-ban elvesztett ősi törvényhatósági jogállása visszaszerzése érdekében még az 1938. évi országos ünneplést megelőzőleg kellene lépéseket tennie. Az a megbecsülés, amellyel Esztergom ősi múltja iránt viseltetünk, az a szeretet, amely bennünket Esztergomhoz a hagyományokból eredőleg fűz és az a jobb jövő, amelynek eljövetelében buzgó hittel hiszünk, azt parancsolja nekünk, hogy a betű erejével, a közönség óhajával, a nagymultú város érdemeinek latbavetésével és a korszerű fejlődés látható eredményeivel való okfejtés segítségével hangsúlyozzuk, hogy az ősi törvényhatósági jelleg visszaszerzése érdekében a megfelelő lépések megtétele tekintetében tovább késlekedni nem lehet! Szeretnénk, hogyha e sorok tartalma a nagy Hunyadi János méltó utódja: országunk bölcs és a nemzet múltját féltő gonddal ápoló kormányzónk, az érsekek esztergomi trónján a nemzet teljes tiszteletét kiérdemelt hercegprímásunk, nemkülönben érdemekben dús országgyűlési képviselőnk tudomására jutna és Esztergom város közönségének az ősi jogállás visszaállítására irányuló törekvését megszívlelve, annak megvalósulása érdekében szívvel, lélekkel együtt cselekednének ! Szeretnénk, hogyha a közigazgatásilag egyelőre egyesitett Komárom- és Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága minden érdek félretételével kimondaná, hogy ősi múltjának megbecsüléséül és jobb jövőjének biztosításául hozzájárul ahhoz, hogy a város a vármegye kötelékéből kiemeltessék és korszerű fejlődését tekintve, önállósághoz jusson. Adja Isten, hogy szerény felszólalásunk és óhajtásunk ne hangozzék el a pusztába! Adja Isten, hogy Szent István születési helye az 1038-iki nagy ünnepre már az ország törvényhatósági jogú városainak az érőszakos béke által amúgy is megfogyatkozott díszes sorában foglalhasson helyet! Országos ünnepségek Esztergomban 1938-ban A jubileumi esztendő ünnepségrendező bizottsága dr. Balogh Albin elnöklete alatt a mult szerdán értekezletet tartolt s az 1938-as eszesztendő legkiemelkedőbb eseményeit beszélte meg. Az esztergomi ünnepségek szervesen illeszkednek bele az országos eseményekbe s ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy városunkban több országos vonatkozású és jellegű ünnepség fog lezajlani. Május 31-én a Szent Jobb jön Esztergomba. Szárazföldi úton hozzák, hogy az egyes községek kifejezhessék hődolatukat. Erre a napra az Eucharisztikus kongresszus tagjai is városunkbajönnek, 6—10 hajónyi közönségre számithatunk. Ez alkalomra tervezik az ifjúság hódoló felvonulását a Szent Jobb előtt és délutáni ünnepségeit a Bazilika déli oldalánál. A Szent Jobb még aznap este hajón folytatná útját Budapestre, hogy másnap Székesfehérvárra vigyék. Augusztus 14—15 e lesz a következő országos ünnepségek időpontja. Az első napra tervezik a pedagógiai kiállítás megnyitását, ezt maga Hó man Bálint kultuszminiszter helyezte kilátásba. Kilátás van a Kormányzó úr őfőméltósága eljövetelére erre a napra, az ünnepi szentmisét a bíboros Főpásztor a Bazilikában személyesen mondja. Az istentiszteletet, valamint az ott mondott szentbeszédet a rádió is közvetíteni fogja. Ezen a napon történik az addigra teljesen feltárt és restaurált ásatások átadása is. Délutánra a Ludovika Akadémia növendékeinek nagyszabású történeti játékát tervezik. A tatárok esztergomi ostromát mutatják be kohű jelmezekben. Este Djrog bányászai nak több ezerre rúgó tömege vonul fel égő lámpákkal, selamanderben a Bazilikához. Mindezen ünnepségekhez nagyszámú vidéki közönség megjelenésére számit a rendezőség. Szeptemberben is lesz egy kiemelkedő nap. Időpontja még nincs pontosan megállapítva. Ekkor tartja a vármegye a közgyűlését, a város a díszközgyűlést, s ekkor avatják fel az általuk emelt vagy készített emlékeket. A bővebb részleteket még nem állapították meg. Több más alkalom is lesz még, amely szintén országos érdeklődésre tarthat számot — kiállítás, országos egyesületek gyűlései, versenyek, cserkészünnepségek, stb. —, igy remélhető, hogy Esztergom méltókép kapcsolódik majd bele az országos ünnepségek sorába. Jelentőség dolgában a legkiemelkedőbb mozzanat azonban a Szentév ünnepélyes kihirdetése lesz május 23-án a Bazilikában. A Kat. Kör knltnrestje Az Esztergomi Kat. Kör május 2-án tartotta tavaszi záró kulturestjét igen előkelő s szépszámú hallgatóság részvételével. Ebergényi László Sík Sándor : „Vízválasztó" c. költeményét szavalta mély átérzéssel s ügyesenUtana dr. Stockinger János vármegyei tiszti főorvos adta elő értekezését „Egészségvédelem" cimen. Könnyen áttekinthető, szervesen felépített, világos logikájú előadásában a régebbi rendszeres egészségvédelmen kezdte, amely a járványok elleni védekezésben nyilvánult. Ma e tekintetben a számos fertőzőbetegség elleni védőojtások szerepelnek. A világháború után az orvostudomány két csoportra tagozódik, ennek gyógyító s megelőző (preventív) csoportjára. Éz utóbbi elődjének tekinthető a — sajnos — kiveszőben lévő háziorvosi rendszer. Hármas feladatkörben szabja meg az intézményes egészségvédelmet. Minél szélesebb körben terjeszteni kell az egészségügyi ismereteket. E téren még nagy az elmaradottság. De kiterjedt formájában sem vezet célhoz. Kibővül tere a védőintózetakben tartott egyéni orvosi tanácsadásokkal s ezen tanácsoknak a védőnők állal a helyszínen, a családoknál való ellenőrzésóvál. A harmadik feladatkör a társadalom megszervezése a szociális segítés formájában. ÖrVENNYOLCADIK ÉVF. 37. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. MÁJUS 9 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.