Esztergom és Vidéke, 1937

1937-05-02 / 35.szám

1997. május 2 B1ZTERÖÖM li tflDEIB a tási gyakorlati előadása követett. A szép előadáshoz a jelenvolt tanító­ság köréből több értékes felszólalás hangzott el. Általában igen érdekes, élénk vita kisérte az előadásokat. Árpássy Gyula tanitóképző-intézeti tanár, körzeti iskolafelügyelő az egyes tantárgyakkal kapcsolatos ne­velési lehetőségekről értekezett. A szemináriumi gyűlést társasebéd kö­vette. iimiiMiiiimtMHMiiiii Légoltalmi kiállítás Budapesten A Légoltalmi Liga, az Áruminta­vásár keretében minden várakozást felülmúló „Légoltalmi Kiállítás"-t rendez. A kiállítás szines és gazdag anya­gával, a légoltalmi propaganda meg­kapó és szórakoztató eszközeivel rendkívül alkalmas arra, hogy a magyar társadalom minden rétegé­ben felkeltse az érdeklődést a nél külözhetetlenül fontos polgári lég­oltalom iránt. A Légoltalmi Kiállítást, amely a Vásárnak elkülönített hatalmas terü­letét foglalja el, hosszú hónapok szakértő és fáradságos munkája előzte meg. A propaganda-ház felvilágosító és oktató berendezése gondos műszaki tervek szerint készült, amely a kül­töldi államok légi haderejét és lég­védelmi szervezkedését mutatja be művészi kivitelezésű tabellákon, raj­zokon és fényképeken' Ugyancsak itt eszmélhet rá a néző arra, hogy hazánk a polgári légoltalom szer­vezetlensége folytán kiszolgáltatott, védtelen helyzetben van. Nagy tömegeket vonz majd a légoltalmi film, amely külön e célra épített helyiségben kerül bemuta­tásra. A nagy város életét mutatja ez be légi veszély és támadás ese­tén. Izgalmas és tanulságos játék, amely rendkívüli érdeklődésre szá­mithat. Ugyancsak óránkint kerül bemu­tatásra a légoltalmi színjáték, amely külön e célra épített színpadon a légi támadás idején a helyes és helytelen légoltalmi magatartást mu­tatja be. Mindezeken kivül még sok felvi­lágosító és oktató propagandaanyag szerepel az idei Légoltalmi Kiállí­táson, amely külföldi viszonylatban is megállja a helyét. A Magyar Légoltalmi Liga, amely­nek ezidei Légoltalmi Kiállítás az első tevékenysége, az a hatalmas társadalmi szerv, amely a lakosság önvédelmét megszervezni hivatott a légi támadásokkal szemben. A Ma­gyar Légoltalmi Liga, mely alakulá­sának idejét éli, nem üres szavak­kal lép a magyarság társadalma elé, hanem bebizonyította e nagyszabású kiállítás megrendezésével, hogy fele­lősségének teljes tudatában komo­lyan veszi nemzetmentő feladatát. A magyar társadalom minden egyes tagja a saját érdekében te­kintse meg a Légoltalmi Kiállítást, ahol a kiállítás rendezősége kész­séggel szolgál felvilágosítással a Liga célját és jövőbeni tevékenységét ille­tően. A Légoltalmi Kiállítás 5000-ik lá­togatója egy nép gázálarcot kap ajándékba. molnár Z. János képkiállitása A gödöllői művésztelepen igen jó­csengésű név Molnár Z. Jánosé, ihletett, termékeny és tehetséges művész, aki a maga művészi vona­lán haladva egészséges megfigyelé­seit életszerűen és artisztikusan örö­kíti meg. Művészi köröben nagyra értékelik képességeit, valamint sze­retettel és hozzáértéssel festett mű­vészi alkotásait. Gödöllőn és az or­szág különböző helyein rendezett kiállításai beszédes tanúi sikereinek és általános megbecsültetésének. A közönség részéről megnyilatkozó vásárlási kedv pedig élénken bizo­nyítja, hogy irányával egyetért és becsületes munkáját nagyra érté­keli. A gazdag tele vény ű Bácska ró­náiról indul el, hogy művészi álmait tehetségével és tudásával valóra váltsa. Budapest, München, Paris, Róma és Nápoly az állomásai ta­nulmányainak és kiváló mesterek vezetése s irányítása mellett fejlett technikai tudással, kifinomult művé­szi felfogással tért haza, hogy fé­hajlamot és császárhű egyéneket ne­veljen Ausztria törekvésének. A két baráton ez az irányzat sehogysem fogott, sőt minél jobban erőszakal­ták velük szemben a dolgot, annál dacosabban ellenálltak. Igy serdül­tek férfiakká és a kiegyezés után tán­toríthatatlan hűséggel szolgálták a magyar állameszmét, hívei voltak az alkotmányos életnek és részt köve­teltek a közélet fórumain. Mindkettő jogász volt és született táblabirótípus a modern haladás szolgálatára irányuló teljes készség­gel. Reusz József az Esztergomi Takarékpénztár vezérigazgatói tisz­tében egyúttal Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzői cimét is vi­selte. Vargha Benedek pedig az alis­páni széknek lett méltó betöltője. Üres idejüket rendszerint egymással töltötték és pedig téli időben Varg­hának Deák Ferenc-utcai házában, nyáron pedig a Szent János-kúti szőlő présházában. A Vargha-féle ház kapualja és folyosói tele voltak rajzolva igen ta­nulságos példaszókkal, jelmondatok­kal, bölcselőktől és költőktől vett idézetekkel. Ezek fogadták az ár ke zőket s különben a ház gazdája is klasszikus műveltségű férfiú volt. A Szent János-kúti présháznak az adott vonzerőt, hogy előteréből lehetett látni az egész környéket, a Dunát és a honti hegyeket, pincéje pedig leli volt válogatott ó-borokkal. Vargha Benedekről emlékezve, egy furcsa história jut eszembe. Bene­dek bátyánk erősen asztmatikus em ber volt és emellett csontvázszerűen sovány. A túlsó járásban földbirtoka is volt és ezt egy mózees vallású atyafi bérelte éveken át. Hogy hogy nem, egyszer csak eszébe jutott a bérlőnek Varghi gyenge egészségi állapota és mert számító ember volt, elhatározta, hogy ajánlatot tesz Varghának akként, hogy a földbirtokot átveszi annak fejében, hogy bizonyos jelentékeny összeget, életjáradékot fizet a tulaj­donos haláláig. Vargha ekkor már elérte hatva­nadik életévét és a bérlő úgy véle­kedett, hogy az általa vállalt teher nem sokáig fogja nyomni a vállát Minthogy az ajánlat kedvező volt, Vargha elfogadta azt s a bérlőé lett a b.rtok. Ezután Vargha még húsz évig élt és a számító bérlő kipusz tult. Reusz József ós Vargha Benedek ez utóbbi elhunytáig szerették és megbecsülték egymást s hogy a ha­lál után is megbecsüli jóbarátját az ember, a túlélő Reusz Józsefnek ma is látható kegyeletes emlékezése mu tatja. A Reusz-féle Szent János-kúti présház bejáró ajtója felett fehér márványba vésve e két szó olvas­ható : -Benedek emlékének 1" nyes hírnevet szerezzen magának ós a magyar festőművészetnek. Virág-, gyümölcs-csendéletekből és tájképek­ből kollektív-kiállításokat rendez Mün­chenben 1903-ban, majd mind sű­rűbben olvassuk nevét a Műcsar­nok ós a Nemzeti Szalon tárlatain. Az a kiállítási anyag, amely váro­sunkban bemutatásra kerül, teljes mértékben igazolja Molnár művésze­téről elmondott véleményünket. Az ezerszínű tavasz kivirulása dús szin­pompájával épp úgy csodálatba ejt, mint a termékeny ősz változatos szinű termékenységével. Itt gyöngéd szeretettel megfestett, szinte lélegző és illatozó virágcsendéletei, ott a gödöllői parkok és tájak zöldbe vagy aranyba bomló lombjai szereznek jóleső örömet természetet szerető lelkünknek. Különösen rózsái, cine­ráriai, orchideái, hortensiái és más harmatosán üde virágai lehelik fe­lénk a tavasz egyenletes melegét és bódító illatát. Mind tavaszi, mind nyári, illetőleg őszi gyümölcs-csend­életein remekel. Aki a tavasz lehel­letszeiűségéből, a nyár kiteljesülé­séből és az ősz telitett érettségéből egyszerre akar élvezni, az okvetlen nézze meg Molnár képeit, mert eze­ket szebben vászonra varázsolni jelenleg más művész nem tudja. A képek birtokbaadását a művész több hónapra elosztott részletfizetéssel könnyíti meg. A kiállítás a Lőrinc-uicai volt Korona-mozgó helyiségében lesz má jus 2-től 9-ig, és d. e. 9-től 12-ig, d. u. 2-tól 6 ig megtekinthető. Belépti dij nincsen. A HÉT KRÓNIKÁJA KETTEB ÉTTERMEI Buda, XI., Horthy BUklos-út 48. Szép és kellemes helyiségében estén­kint és ünnepnapokon a déli órákban is győri LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál. Közismert jó konyha. Dreher sörök. Fajborok. Miklas osBtrdk köztársasági elnök feleségével május 3-án há­romnapos látogatásra Budapestre ér­kezik. A pályaudvaron a kormányzó és felesége fogadja Magyarország magas vendégeit, akiket Schuschnigg kancellár és Schmidt államtitkár is elkísér. Magyarország káprázatos programmal fogadja az osztrák ál­lamfőt, akinek ez az első hivatalos külföldi útja. Darányi Kálmán miniszterel­nök bejelentette, hogy még ebben az évben beterjeszti a választójogi reformot. A miniszterelnök nyilat­kozatát, amelyet a parlamentben egy interpellációra adott, az egész Ház helyesléssel vette tudomásul. A Népszövetség pénzügyi bi­zottsága e héten foglakozott Ma­gyarország pénzügyi helyzetével. Fa­binyi Tihamér pénzügyminiszter a bizottság előtt ebben az ügyben há­romnegyedórás angolnyelvű beszé­det tartott, melyben kitért Magyar­ország költségvetésére és aktuális pénzügyi problémáira. Megindult a parlamentben az 1931—38 évt költségvetés vitája. A. Ház nyolcórás ülésekben foglal­kozik a költségvetéssel. A nagy si­etségre azért v*n szükség, nehogy kormány exlex-be kerüljön, ami könnyen előfordulhatna különben, mert a májusi államfői látogatások miatt több napos szünetje lesz a parlamentnek. A budapesti értéktőzsdén nagy árzuhanás volt ezen a héten. A han­gulat valóságos pánikszerű volt an­nak ellenére, hogy az árzuhanás a külföldi tőzsdekrachok után megle­hetősen előrelátható volt. A hadi kiadások miatt az angol állam új költségvetése 14.898.000 font hiányt mutat fel. Ez pengőre átszámítva 253.266.000 pengőt tesz ki. A deficittel kapcsolatos az az intézkedés, hogy a jövedelmi adó kulcsát egy fontsterling után öt shillingre emelték fel.

Next

/
Thumbnails
Contents