Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-29 / 34.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF 34 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Szegény város ez az Esztergom, — népével és közületeivel együtt, hivatalosan és nemhivatalosan nagyon szegény. A csak súlyos pótadóval kiegyensúlyozható városi költségvetés, a város saját anyagi erőiből való fejlődésének nehézsége és szinte lehetetlensége, a tengődő egyesületi élet: mind ennek a szomorú megállapításnak bizonyítékai. Érdekes és tanulságos kép tárulna elénk az esztergomi polgárság vagyoni viszonyait részletesen kimutató statisztikából. Meglátnánk, hogy a nagy többség nincstelen vagy csekély és nehéz mindennapi keresetből élő szegény ember, napszámos, földműves, kinek felesége mosónő, egy-két holdas „kisgazda", aki alig birja ősszetermelni a téli kenyeret és burgonyát családja számára, minimális keresetéből márólholnapra élő kisiparos, tönkrement vagy félig tönkrement kereskedő, megnyirbált fizetéséből egyik elsejétől a másikig adósságra élő tisztviselő vagy közalkalmazott. A felsoroltak az úgynevezettkenyeres egzisztenciák, akik után még a teljesen kenyér és kereset nélkül állók, a közsegélyre szorulók és a különféle állástalanok hosszú sora következik, amely azonban már nem esztergomi specialitás. Ugyan hány jómódú, gazdag embert találunk ma Esztergomban ? A város legelőkelőbb polgára a bíboros hercegprímás, aki valóban hatalmas vagyonnal rendelkezett, a trianoni szerződés folytán vagyona nagyobb részét elvesztette és ma nagy intézményei fenntartását nagy gonddal kell eszközöltetnie. Az esztergomi kanonokok, akik fejedelmi vagyonból és jövedelmekből éltek a békeidőkben, ma hasonlíthatatlanul szerényeb anyagi körülmények közé jutottak. Lecsökkentek a vagyonok, elfogytak a keresetek, elapadtak a jövedelmek, — viszont aránytalanul nagy lett a vagyontalanság és aránytalanul megnövekedett a kenyértelenek, a vagyonilag tehetetlenek száma, — ezért van az, hogy Esztergomban filléres alapokon induló akciók is megrekednek, a Szent Antal szegénygondozó egyesület alig birja jótékony filléreit összegyűjteni és a belvárosi nép saját templomának kifestési költségeit képtelen viselni, — nem is szólva arról, hogy például a Szent István-év alkalmából mennyire szegények vagyunk és mennyire képtelenek saját anyagi erőnkből csak egyetlen nagyobb alkotás létrehozására is. Általános szegénységünk dacára azonban az élet napos oldala felé fordítjuk arcunkat, a nagy erőfeszítésekkel megkezdett és a legnehezebb időkben megalapozott városfejlődési úton tovább kell jutnunk, mert nem fulladhatunk el és nem maradhatunk le csak azért mert szegények vagyunk. A fejlődés és alkotás az élet mozgató és indító erőit jelenti, amely kivezethet a tehetetlen szegénységből. Éppen Esztergom lenne az, amely nem aspirálna erre a magasabbrendű életre ? A magasabb politika piedesztáljáról a világért sem kívánjuk várospolitikai és városfejlesztési gondjaink közé erőszakolni illusztris országgyűlési képviselőnket, akinek az ország házában, vagy más előkelő helyeken kifejtett átfogó és magasszinvonalú kül- és belpolitikai véleményeit tanulva hallgatjuk és vesszük tudomásul, csatlakozunk mégis annak a városfejlesztési bizottsági tagnak felszólalásához, aki az országgyűlési képviselőnek szép szerepet és munkakört szánt Esztergom fejlődésének továbbsegítésében. Állami segítség megszerzésében, közületi építkezések lehetővé tételében, forgalmi utak bekapcsolásában, valamely Szent István-évi alkotás anyagi megalapozásában és egyéb életet adó feltételek teremtésében az előkelő összeköttetésekkel rendelkező országgyűlési képviselő többet tehet, mint a város hivatalos vezetői. Politikai és társadalmi felfogás tekintetében nincs nálunk baj. Keresztények és magyarok vagyunk mindannyian: ezen nem fogunk összeveszni. Készséggel csatlakozunk illusztris képviselőnknek a keresztény világnézet alapján nyugvó országmentő nemes szociális és politikai elveihez. Van azonban egy nagy bajunk: szegények vagyunk és nagyrészt szegénységünk miatt az alkotásokban tehetetlenek. Ebben a bajunkban pedig segítségre szorulunk! A MOVERO „Szittya" gépe a Nemzetközi Vásáron A Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület a pénteken kezdődő Nemzetközi Árúmintavásáron kiállítja „Szittya" típusú nagyteljesítményű motornéiküli repülőgépét. A gép a BSE (Budapesti Sport Egyesület) repülőgép pavillonjában lesz látható. Megkértük ez alkalommal Philipp Józsefet, a Movero ügyvezető elnökét, hogy néhány szóval ismertesse olvasóinknak az új gép építési fázisait és nevezetesebb tulajdonságait. Az ügyvezető elnök készséggel állt rendelkezésünkre és felvilágosításában többek között a következőket mondotta: „A „Szittya" építését mult év januárjában kezdte meg az Egyesület. Azóta folyik a munka rajta kisebb-nagyobb megszakításokkal. A megszakítások teljesen kényszerjellegűek voltak, mert az egyesületnek nem állt mindig rendelkezésére a szükséges pénzösszeg. Ilyenkor a nemeslelkű, az egyesület nemzetvédelmi célkitűzéseit megérteni és értékelni tudó urak és intézmények siettek segítségünkre és tették lehetővé, hogy a gép építése végre befejeződjók." „A gép elé Budapesten és az egész országban a szakkörök a legnagyobb várakozással tekintenek — folytatta Philipp József, ami teljesen indokolt, ha figyelembe vesszük az új gép nevezetesebb tulajdonságait." „A gép teljesen magyar konstrukció, Rubik Ernőnek, az Egyesület műhelyfőnőkének a tervezése. Az első törtszárnyú, segédmotorral felszerelhető magyar vitorlázó gép, amely nemcsak teljesitményrepülósekre, hanem kiváló tulajdonságai miatt műrepülésekre is alkalmas lesz. A gép fesztávolsága 15 m." „Külön meg kell emlékeznem — fejezte be nyilatkozatát az ügyvezető elnök — Mitter Lajosról ós munkatársairól, akik szinte éjt nappallá téve dolgoztak a „Szittyá"-n és segítették hozzá az Egyesületet, hogy ilyen szép eredménnyel mutatkozzék be a magyar és a nemzetközi nyilvánosság előtt." íme, egy rövid elnöki kommüniké; aki olvasni tud a sorok mögött, az megalkothatja magának egy ritka eredményességgel működő egyesületnek mérlegét. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egész város közvéleménye nevében mondunk köszönetet az Esztergomi Movero vezetőségének, Philipp József elnökkel az élen, hogy önzetlen, fáradságot, áldozatot nem kímélő munkájukkal Esztergom nevét egy új vonatkozásban tették az egész ország előtt ismertebbé. Adja Isten, hogy a „Szittya" felrepülése az ég azúrjába hirdesse a magyar élniakarást, a magyar aviatikát ós Esztergom dicsőségét. Szépen sikerült a Zirc-veszprémi kirándulás Az elmúlt vasárnap filléres vonatot indított a helybeli Idegenforgalmi Hivatal Zirc-Veszprém-Herendre mintegy 400 résztvevővel. Bár hűvös, borongós reggel virradt a részt vevőkre, mind frissen és jókedvvel foglalták el a kellemesen fűtött vonatban kijelelt helyeiket. A jóleső fi gyelemért a kirándulók nevében ezúton is köszönetet mondunk Pűspöky Aladár vonalfőnöknek és Reicher József állomásfőnöknek. öt óra után indult el a filléres. Lassan teit az idő. Borura derű, né ha eső, de ez nem kedvetlení ette el a kirándulókat, mert bíztak abban, hogy majdcsak kisüt a nap, ami időközökben meg is történt. Zircre 9 óra 46 perckor érkezett meg a vonat. A kirándulók mindjárt hosszú sorban az apátsági épülethez vonultak, élénk érdeklődést keltve a csendes és csinos község lakossága között. A hatalmas, szép apátsági épület a gyönyörű nagy templommal meglepte a kirándulókat. Itt két csoportra oszolva, az egyik csoport az európai hírű 38 holdas angolparkot, míg a másik része az apátság nevezetességeit tekintette meg. A gyönyörű angolpark jelenlegi beosztását már 1814 ben megalkották és ezt a Cuha-patak öntözi és táplálja annak halastavát. A park változatos fáival és bokraival hazánk egyik legnagyobb arborétuma. Van benne például több mint 100 fajtájú fenyő, 50 féle juhar, 17 féle tölgy Gingko, Magnólia, Liliodendrom stb. Az apátsági könyvtár 65.000 kötetből áll. Fő ékessége két hatalmas gobílin, melyeket 1713 ban készítettek Franciaországban. A francia forradalom alatt vette meg a rend, hogy megmentse azokat az elpusztítástól. A gobelin színezésének élénksége és a pompás távlat valósággal megelevenítik a képeket, melyek Szent Bernát életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A teremnek gyönyörű faberakásos padozata és állványai vannak és azok bakonyi fanemekből vannak. A könyvtárfolyosón régi apáti címerek, egyházi és világi nagyok portréi és egy szép kagylógyűjtemóny volt látható. A rend múzeuma igen gazdag éremgyűjteménnyel és sok régi okirattal rendelkezik, sőt ősnyomtatványok több páldánya is látható ezek között. Pompás halotti portréKát, szobrokat, feliratos köveket, római és népvándorlási emlékeket találtunk még itt. Tizenegykor szentmisét hallgattak a gyönyörű régi apátsági templomban. A jelenlegi templomot J732—52. években építették jórészt a lerombolt ősi árpádkori apátsági templom köveiből. A templomban az apáti trónszék, a vele szemben lévő asztalka *