Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-29 / 34.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF 34 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS 29 Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Szegény város ez az Esztergom, — népével és közületeivel együtt, hivata­losan és nemhivatalosan na­gyon szegény. A csak súlyos pótadóval kiegyensúlyozható vá­rosi költségvetés, a város saját anyagi erőiből való fejlődésé­nek nehézsége és szinte lehe­tetlensége, a tengődő egyesü­leti élet: mind ennek a szomorú megállapításnak bizonyítékai. Érdekes és tanulságos kép tárulna elénk az esztergomi polgárság vagyoni viszonyait részletesen kimutató statiszti­kából. Meglátnánk, hogy a nagy többség nincstelen vagy cse­kély és nehéz mindennapi ke­resetből élő szegény ember, napszámos, földműves, kinek felesége mosónő, egy-két hol­das „kisgazda", aki alig birja ősszetermelni a téli kenyeret és burgonyát családja számára, minimális keresetéből máról­holnapra élő kisiparos, tönkre­ment vagy félig tönkrement kereskedő, megnyirbált fizeté­séből egyik elsejétől a másikig adósságra élő tisztviselő vagy közalkalmazott. A felsoroltak az úgyneve­zettkenyeres egzisztenciák, akik után még a teljesen kenyér és kereset nélkül állók, a közse­gélyre szorulók és a különféle állástalanok hosszú sora követ­kezik, amely azonban már nem esztergomi specialitás. Ugyan hány jómódú, gazdag embert találunk ma Esztergom­ban ? A város legelőkelőbb pol­gára a bíboros hercegprímás, aki valóban hatalmas vagyon­nal rendelkezett, a trianoni szer­ződés folytán vagyona nagyobb részét elvesztette és ma nagy intézményei fenntartását nagy gonddal kell eszközöltetnie. Az esztergomi kanonokok, akik feje­delmi vagyonból és jövedelmek­ből éltek a békeidőkben, ma ha­sonlíthatatlanul szerényeb anya­gi körülmények közé jutottak. Lecsökkentek a vagyonok, elfogytak a keresetek, elapad­tak a jövedelmek, — viszont aránytalanul nagy lett a va­gyontalanság és aránytalanul megnövekedett a kenyértelenek, a vagyonilag tehetetlenek szá­ma, — ezért van az, hogy Esztergomban filléres alapokon induló akciók is megrekednek, a Szent Antal szegénygondozó egyesület alig birja jótékony filléreit összegyűjteni és a bel­városi nép saját templomának kifestési költségeit képtelen vi­selni, — nem is szólva arról, hogy például a Szent István-év alkalmából mennyire szegények vagyunk és mennyire képtele­nek saját anyagi erőnkből csak egyetlen nagyobb alkotás lét­rehozására is. Általános szegénységünk da­cára azonban az élet napos ol­dala felé fordítjuk arcunkat, a nagy erőfeszítésekkel meg­kezdett és a legnehezebb idők­ben megalapozott városfejlő­dési úton tovább kell jutnunk, mert nem fulladhatunk el és nem maradhatunk le csak azért mert szegények vagyunk. A fejlődés és alkotás az élet mozgató és indító erőit jelenti, amely kivezethet a tehetetlen szegénységből. Éppen Eszter­gom lenne az, amely nem as­pirálna erre a magasabbrendű életre ? A magasabb politika piedesz­táljáról a világért sem kíván­juk várospolitikai és városfej­lesztési gondjaink közé erősza­kolni illusztris országgyűlési képviselőnket, akinek az or­szág házában, vagy más elő­kelő helyeken kifejtett átfogó és magasszinvonalú kül- és belpolitikai véleményeit tanulva hallgatjuk és vesszük tudomá­sul, csatlakozunk mégis an­nak a városfejlesztési bizott­sági tagnak felszólalásához, aki az országgyűlési képviselőnek szép szerepet és munkakört szánt Esztergom fejlődésének továbbsegítésében. Állami segít­ség megszerzésében, közületi építkezések lehetővé tételében, forgalmi utak bekapcsolásában, valamely Szent István-évi al­kotás anyagi megalapozásában és egyéb életet adó feltételek teremtésében az előkelő össze­köttetésekkel rendelkező ország­gyűlési képviselő többet tehet, mint a város hivatalos vezetői. Politikai és társadalmi felfo­gás tekintetében nincs nálunk baj. Keresztények és magyarok vagyunk mindannyian: ezen nem fogunk összeveszni. Kész­séggel csatlakozunk illusztris képviselőnknek a keresztény vi­lágnézet alapján nyugvó ország­mentő nemes szociális és politi­kai elveihez. Van azonban egy nagy bajunk: szegények va­gyunk és nagyrészt szegénysé­günk miatt az alkotásokban tehe­tetlenek. Ebben a bajunkban pe­dig segítségre szorulunk! A MOVERO „Szittya" gépe a Nemzetközi Vásáron A Movero Esztergomi Sportrepülő Egyesület a pénteken kezdődő Nem­zetközi Árúmintavásáron kiállítja „Szittya" típusú nagyteljesítményű motornéiküli repülőgépét. A gép a BSE (Budapesti Sport Egyesület) repülőgép pavillonjában lesz látható. Megkértük ez alkalommal Philipp Józsefet, a Movero ügyvezető elnö­két, hogy néhány szóval ismertesse olvasóinknak az új gép építési fá­zisait és nevezetesebb tulajdonsá­gait. Az ügyvezető elnök készséggel állt rendelkezésünkre és felvilágosí­tásában többek között a következő­ket mondotta: „A „Szittya" építését mult év januárjában kezdte meg az Egyesü­let. Azóta folyik a munka rajta ki­sebb-nagyobb megszakításokkal. A megszakítások teljesen kényszer­jellegűek voltak, mert az egyesület­nek nem állt mindig rendelkezésére a szükséges pénzösszeg. Ilyenkor a nemeslelkű, az egyesület nemzet­védelmi célkitűzéseit megérteni és értékelni tudó urak és intézmények siettek segítségünkre és tették lehe­tővé, hogy a gép építése végre be­fejeződjók." „A gép elé Budapesten és az egész országban a szakkörök a legnagyobb várakozással tekintenek — folytatta Philipp József, ami teljesen indokolt, ha figyelembe vesszük az új gép nevezetesebb tulajdonságait." „A gép teljesen magyar konstruk­ció, Rubik Ernőnek, az Egyesület műhelyfőnőkének a tervezése. Az első törtszárnyú, segédmotorral fel­szerelhető magyar vitorlázó gép, amely nemcsak teljesitményrepüló­sekre, hanem kiváló tulajdonságai miatt műrepülésekre is alkalmas lesz. A gép fesztávolsága 15 m." „Külön meg kell emlékeznem — fejezte be nyilatkozatát az ügyve­zető elnök — Mitter Lajosról ós munkatársairól, akik szinte éjt nap­pallá téve dolgoztak a „Szittyá"-n és segítették hozzá az Egyesületet, hogy ilyen szép eredménnyel mutat­kozzék be a magyar és a nemzet­közi nyilvánosság előtt." íme, egy rövid elnöki kommüniké; aki olvasni tud a sorok mögött, az megalkothatja magának egy ritka eredményességgel működő egyesület­nek mérlegét. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egész város közvéleménye nevé­ben mondunk köszönetet az Eszter­gomi Movero vezetőségének, Philipp József elnökkel az élen, hogy önzet­len, fáradságot, áldozatot nem kí­mélő munkájukkal Esztergom nevét egy új vonatkozásban tették az egész ország előtt ismertebbé. Adja Isten, hogy a „Szittya" fel­repülése az ég azúrjába hirdesse a magyar élniakarást, a magyar avia­tikát ós Esztergom dicsőségét. Szépen sikerült a Zirc-veszprémi kirándulás Az elmúlt vasárnap filléres vona­tot indított a helybeli Idegenforgal­mi Hivatal Zirc-Veszprém-Herendre mintegy 400 résztvevővel. Bár hű­vös, borongós reggel virradt a részt vevőkre, mind frissen és jókedvvel foglalták el a kellemesen fűtött vo­natban kijelelt helyeiket. A jóleső fi gyelemért a kirándulók nevében ez­úton is köszönetet mondunk Pűspöky Aladár vonalfőnöknek és Reicher József állomásfőnöknek. öt óra után indult el a filléres. Lassan teit az idő. Borura derű, né ha eső, de ez nem kedvetlení ette el a kirándulókat, mert bíztak abban, hogy majdcsak kisüt a nap, ami időközökben meg is történt. Zircre 9 óra 46 perckor érkezett meg a vonat. A kirándulók mindjárt hosszú sorban az apátsági épülethez vonultak, élénk érdeklődést keltve a csendes és csinos község lakossága között. A hatalmas, szép apátsági épület a gyönyörű nagy templommal meg­lepte a kirándulókat. Itt két cso­portra oszolva, az egyik csoport az európai hírű 38 holdas angolpar­kot, míg a másik része az apátság nevezetességeit tekintette meg. A gyönyörű angolpark jelenlegi beosztását már 1814 ben megalkot­ták és ezt a Cuha-patak öntözi és táplálja annak halastavát. A park változatos fáival és bokraival hazánk egyik legnagyobb arborétuma. Van benne például több mint 100 fajtájú fenyő, 50 féle juhar, 17 féle tölgy Gingko, Magnólia, Liliodendrom stb. Az apátsági könyvtár 65.000 kö­tetből áll. Fő ékessége két hatalmas gobílin, melyeket 1713 ban készítet­tek Franciaországban. A francia for­radalom alatt vette meg a rend, hogy megmentse azokat az elpusztítástól. A gobelin színezésének élénksége és a pompás távlat valósággal megele­venítik a képeket, melyek Szent Ber­nát életéből vett jeleneteket ábrázol­nak. A teremnek gyönyörű faberaká­sos padozata és állványai vannak és azok bakonyi fanemekből vannak. A könyvtárfolyosón régi apáti címe­rek, egyházi és világi nagyok port­réi és egy szép kagylógyűjtemóny volt látható. A rend múzeuma igen gazdag éremgyűjteménnyel és sok régi ok­irattal rendelkezik, sőt ősnyomtat­ványok több páldánya is látható ezek között. Pompás halotti portré­Kát, szobrokat, feliratos köveket, ró­mai és népvándorlási emlékeket ta­láltunk még itt. Tizenegykor szentmisét hallgattak a gyönyörű régi apátsági templom­ban. A jelenlegi templomot J732—52. években építették jórészt a lerombolt ősi árpádkori apátsági templom kö­veiből. A templomban az apáti trón­szék, a vele szemben lévő asztalka *

Next

/
Thumbnails
Contents