Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-25 / 33.szám

1937. április 25 03ZTERÖO1H Pl VIDIKfl 3 tamás-hegynek Ferenc József-út felé néző oldala a jubileumi esztendővel kapcsolatban, szép kiképzést nyer, itt helyezik el az emlék-dombormű vet. Glatz Gyula polgármester ennek kapcsán kívánja a hegyrendezé többi kérdését is megoldani. Sok baj s nehézség sújtja Szent tamás mostoha sorsban sínylődő la kóit, de ha a víztelenítés s utcarer dezés kérdése csak nagyjából vali megoldást nyer is, ez a városrósz értékes pontja lesz idegenforgalmún' fejlődésének s városunk életének. Fürdödij-leszállitás a strandfürdőben A fürdőtulajdonos Esztergomi Ta karékpénztár Részvénytársaság mél tányolta a helybeli fürdőző közön ség többször hangoztatott óhajtását és a f. évi május hó 1-én meginduló új fürdőidénytől kezdve az egyes fürdőzési dijakat a kívánalom szerint mérsékelte. Lényeges ked vezmények lépnek életbe a füzet-, idény- és havi bérletjegyeknél. Alábbiakban részletesen közöljük a megváltoztatott új díjtételeket: strandon hétköznap kabinjegy személyenként 90 fillér szekrényjegy „ 70 „ gyermekjegy „ 50 „ Bérlet füzetjegy 10 fürdésre kabinhasználatnál 7'20 P 10 „ szekrény „ 5*60 „ 20 „ kabin „ 12 60 „ 20 „ szekrény , 9'80 „ 20 jegy váltásánál tehát 1 fürdésre kabinhasználattal 63 fillér, szekrényhasználatnál pedig csak 49 fillér esik. A füzetjegyek azonban csak hétköznapra érvényesek, vasár- és ünnepnap 2 jegy leadással használhatók. Vasár- és ünnepnap kabinjegy személyenkint T40P, szekrónyjegy 1*10 P, gyermekjegy 70 fillér. A füzetjegyeken kivül a fürdőtulajdonos jelentékeny kedvezményeket nyújtott a havi és idénybórletek vásárlásánál is. replést. Ettől — egy-két zeneszám után — elhúzódott és ilyenkor Balog Géza másodprimás helyettesítette. Ellenben a mulatságokon világért sem hagyta el a helyét. Szinte egy volt a mulatókkal és bíztatás nélkül teljes tudásával adta játékának színejavát. Mint bandájának vezére sokat adott arra, hogy társai tisztességesen viselkedjenek. E tekintetben vasszigort gyakorolt s e mellett soha nem ment szerepelni anélkül, hogy bandájával előgyakorlatot ne végeztessen, sőt kottaismerő karmestert is tartott. Jónás Pál fiatal korában sem volt önmagával visszaélő ember. Megivott egy-két pohár jó bort, fel-felhörpintett egy-két pohárka pezsgőt, de mindig tudott mértéket tartani. Mindenesetre ennek az önfegyelmezésnek köszönhette, hogy idősebb korában is gyönyörűen eljátszotta a „Repülj fecském*-et. Egyébként ő sem kerülhette el a cigánysorsot. A sok éjszakázás, amelyhez bizonyára a fiatalkori nélkülözés is hozzájárult, lassú alattomossággal ásta alá egészségét és juttatta föld alá Utolsó útjára Esztergom vármegye és város ifja és vénje elkísérte. Végső tisztességére sírja felett ötven hegedű zokogott és a reá és a vele eltöltött boldog órákra emlékezők sokaságának könnyei áztatták azokat a rögöket, amelyek Örökre eltakarták. Adjon Isten örök nyugalmat Esztergom régi, mindig kedvelt, igazán utolsó úri cigányprímásának I Strand havibérlet elő- és utóidényben {május és szép tember hónapokban): kabinhasználatnál 7'— P szekrény igénybevételénél 5'50 „ főidényben (június, július és augusz tus hónapokban): kabinbérletnél 14*— P szekrény „ 11*— „ Családtagok részére folytatólag váltott havi bérleteknél 30°/o a kedvezmény. Elő- és utóidényben : liabinbérletnél 1 hóra összesen 4*90 P szekrény „ 1 „ „ 3'85 „ Főidényben: kabinbérletnól 1 hóra összesen 9'80 P szekrény 1 „ „ 770 , Fürdőidény egész tartamára kabinbérlet 30 P, szekrénybérlet 25 P. Családtagok részére folytatólag váltott idénybérletnél külön 20°f* kedvezmény. Kabinbérlet az egész idényra 24 P, szekrényhasználatnál 20 P. Havi- és idénybérletek vasárés ünnepnapra is érvényesek. Kiszolgálási dij személyenként 10 fillér. Szülők kíséretében jövő gyermekek után kiszolgálási dij nem szedhető. Ussoddkban napijegy felnőtteknek 50 fill. Honvéd- ós rendőrtiszteknek, állami, városi, megyei tisztviselőknek, tanároknak, tanítóknak, diákoknak, gyermekeknek, katonai, rendőri legénységnek személyenként 40 fillér. Uszoda bérletjegy: 50 fürdésre 20 P 20 „ 9 „ Diák havibérlet: előidényben 3 P, főidényben 5 P. Reméijük, hogy lapunk olvasóin kivül városunk egész közönsége osztatlan örömmel fogadja a fürdőáraknak közölt módon való lényeges leszállítását, mert módjában lesz városunk nagyközönségének a gyógyhatású fürdőket sűrűn látogatni és ott felüdülést találni. „Városnak az iskolákért" Vettük az alábbi sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastuk b. lapjának mult vasárnapi számában fenti cim alatt megjelent eleven, tanulságos és megszívlelendő cikket, annak lényegére nézve teljesen egyetértünk a cikkíró úrral és nemes elgondolásaival. Mégis engedje meg Szerkesztő Ur, hogy a cikte egyes kitételeire néhány észrevételt tegyünk, semmiesetre sem azért, mintha ezzel kisebbíteni kívánnánk városunk érdemeit és áldozatkészsé gét, melyet iskoláiért kifejtett, hanem csupán esetleges félreértéseknek kívánjuk ezzel elejét venni. Az egyik megjegyzésünk arra vonatkozik, hogy a bencés főgimnázium építési költségeit ki viselte. Azt hiszem, nem is lesz érdektelen, ha a vonatkozó beporosodott régi számadások lapjait kissé felnyitjuk. A bencósgimnázium első épületének költségei 1879-ben 52.000 forintban voltak előirányozva. Ebből maga a rend vállalt 20.000 forintot, Simor hercegprímás 5 000 forintot, a vallás- és tanulmányi alap folyósított a lelek megszerzésére ugyancsak 5.000 forintot, a székesfőkáptalan pedig szintén tekintélyes összeggel 2.400 frt-tal járult hozzá az építkezéshez. A költségeknek hátralévő része esett a városra és polgárságára, azonban az államtól ezen a címen ismételten támogatásban részesült. Az előirányzat azonban nem volt elég és 13.000 frt. többletkiadás mutatkozott. Ebből a rend vállalt 6.000 frt.-ot, a tanulnányi alap 2.000-et és 5.000 frt. árult a városra. Sajnos, — sokan emlékeznek még á, hogy ez az építkezés és hatallas költekezés hiábavalónak bizoíyult. Hogy milyen okokból, az már íivül esik jelen soraink keretein. Tény azonban az,, hogy már 15 év nulva életveszélyessé vált a benttarózkodás, húsz év múlva pedig egézen új épületet kellett emelni. Erre folyósított az állam 44,000 frt. államsegélyt, Vaszary hercegprímás és a bencésrend 5—5.000 forintot adtak, Graeffel János kanonok is 1000 frt-tal vette ki a részét a hozzájárulásból. Igy a költségek 40%-a esett a városra. A másik észrevételünk a város állandó iskolaügyi kiadásaira vonatkozik, kapcsolatban a cikkben említett fajárandósággal. Megállapítható ugyanis, hogy a bencésgimnázium nem részesül a várostól semmiféle fajárandóságban. A városnak tanügyi kiadásai ezen iskolával szemben a cikkben jelzett 107.000 P-neK mindössze egy századrészét, pontosan 1-4% át teszi ki. Jelen soraim szives közléséért fogadja Szerkesztő Ur stb. R. Gy. Darányi Kálmán minisaterelnök nagyfontosságú bejeletéseket tett az állástalan ifjúság elhelyezéséről, az álláshalmozások korlátozásáról, a pályakezdési kölcsönökről és az új tehetség-szelekcióról. Beszédének ne vezetesebb részei a következők: „A magánalkalmazottak munkaidejének maximálásával többezer munkahelyet biztosít a kormány az állástalanoknak.* „A munkanélküli főiskolás diplomások száma 3980, az az érettségizetteké 10.000." „Hosszúlejáratú pályakezdési kölcsönökkel gyarapítják az önálló exisztenciák számát." „A közszolgálatban a tényleges szükséglethez képest létesített új állások szervezésével és a kettős foglalkozások korlátozásával kívánunk a munkakereső ifjúság számára új munkahelyeket biztosítani." „Remélem és elvárom, hogy a társadalom és a magángazdaság is teljesíteni fogja kötelességét." Gróf Bethlen István nagyhatású beszédet mondott az egyenjogúságról. „Nem tudok belenyugodni végleg abba az álláspontba, hogy egyenjogúságunk kérdését valamilyen formában ne vigyük a nemzetközi fórumok elé s hogy az valamilyen módon megoldást ne kapjon." „Sikeres külpolitikát megfelelő hadsereg nélkül nem lehet érvényesíteni." Darányi Kálmán miniszterelnök szegedi beszédének nevezetesebb részei: „A egyedüli helyes út a keresztény, nemzeti irány." „A teljes egyenjogúság alapján, a kisebbségi magyarság sorsának rendezésével alakulhat ki csak normális viszony a kisantánttal." „Megnyugtatóig hatnak reánk az olasz-délszláv megállapodások. „Nem vagyok hajlandó még egy általános nyiltválasztást csinálni." „A zsidóság nálunk magas arányszámát is jóval meghaladóan jutott érvényesüléshez. * „Szükség van minden becsületes magyar felelősségteljes együttműködésére." „A jövőbe vetett rendithe tétlen, sziklákat görgető és hegyeket mozgató hittel megyünk tovább azon az úton, amely reméljük, végállomásán ennek a nemzetnek feltámadását fogja jelenteni." Röder Vilmos gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter Blomberg vezértábornagy meghívására hivatalos látogatásra Berlinbe utazott. Heylen Tamás Lajos namuri püspök az eucharisztikus viiágkonUDAPESTEN ÁRUHÁZ A HANGYA KÖTELÉK É B EK Vll.tdéóKícicif36~ >A ROKUS5AL SZEM BEM < gresszusok állandó rendezőbizottságának elnöke és D'Yanville gróf, a bizottság főtitkára Budapestre érkeztek, hfgy a jövő évi budapesti kongresszus részleteire vonatkozóan megbeszéléseket folytassanak. Schuschnigg és Mussolini csütörtökön Velencében találkoztak. Találkozásuk az egész európai külpolitika érdeklődésének homlokterében áll. Ezzel kapcsolatbap Sorriere della Sera cimű olasz lap megállapítja, hogy az olasz-délszláv megállapodás éppenúgy nem befolyásolja az olaszosztrák viszonyt, mint ahogy az olasz osztrák viszony sem fogja semmilyen irányban megváltoztatni a fasiszta Olaszország viszonyát a nemzeti szocialista Németországhoz. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. IltEK Buzaszentelő Bim-bam ... szólnák méltóságosan és nagykomolyan a harangok Szent Márk napjának reggélén s a magyar föld népe, férfija és nője, ifja és öregje a tavaszi szélben lobogó Máriás-zászlók utáu

t szent énekek hangjainál kivonul a mezőkre, ahol az őszi vetés kipessdült már. Ez a nép, a veritek, a munka és a szüntelen áldozatok népe odaállott a kéklő, aranyos ég alá s egyik szemével földjének kizöldült vetését nézte, másik szeme felfélé tekinteti az egek Urához és könyörgő arccal, esdeklő kézzel és bizakodó és mégis aggódó szivvel kért áldást a hosszú hónapok keserves és fárasztó munkájára. Amint a posztódolmányos és poroscsizmájú férfiak, a ráncos szoknyás, kendős asszonyok és lányok a fehérruhás komolyarcú papokkal a pántlikás zászlók alatt odaálltak a zöldelő búzamezők széltől ringatott sorai elé, hogy a Mindenható jóságos és óvó kegyelmét leesdekeljék a búzamezőkre, egy év munkájáért volt nyugtalan a szivük, amelyet beleszántottak, belevetettek a földbe s egy következő esztendő gondját akarták enyhíteni, amely annál kisebb lesz és annál elviselhetőbb, minél többet ad vissza a föld, minél bővebb lesz az aratás. ... Az ima fölszállt az egek felé és az aranyos ég megtisztult arccal nézett vissza. A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot.