Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-25 / 33.szám

[SZTtRf.ftHJ/KFKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 33. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. ÁPRILIS 25 Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Két szegedi beszéd. Darányi Kálmán miniszterelnök két nagy beszédet mondott Szegeden. A Városi Színházban elhangzott beszédében széles alapon, a magyar élet égető kérdéseit felölelő megnyilatkozásban fejtette ki álláspontját és mutatott rá követendő politikájának irányvonalaira, esti felszólásában pedig azokról az egészséges európai szellemi áramlatokról szólott, amelyek a nemzet életében már sokszor jelentkeztek és arra hatással voltak. Már a költségvetés számadataiban megmutatkozott, hogy a miniszterelnök elgondolásai annak a népies nemzeti politikának jegyében kívánják megmunkálni a magyar jövő útjait, amely magán viseli a szociális gondolkodás bélyegét. Nem véletlen az, hogy a kormány népies szociális politikát hirdet és azt nem szentimentális okokból teszi, hanem azért, mert az a meggyőződése, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a magyarság anyagi erejét megsokszorozzák és biztosítják azokat az előfeltételeket, amelyek a nép anyagi boldogulását jelentik. Ezért kell gondos körültekintéssel, mérlegeléssel egyaránt foglalkozni a gazdakerdésekkel, az ipar problémáival és a kereskedelemmel, vagyis mindazon tényezőkkel, amelyek a nemzet anyagi erejét gazdagítani hivatottak. Hogy azonban a nemzet mindeddig fennmaradhatott és azokat a csapásokat, amelyek a magyarságot sorozatosan sújtották, erőben túlélte, annak nemcsak az az oka, hogy anyagi megalapozottságunk mindig biztosítva volt, hanem az is, hogy a szellemi erők kifejlesztésére is mindig gondot fordítottunk és mindig helyesen tudtuk a magyarság szellemével összeegyeztetve átvenni és felhasználni azokat az egészséges európai szellemi áramlatokat, amelyek minden nemzet életében jelentkeznek, s amelyeknek megismerése és felhasználása elől elzárkózni nem volna helyes politika. Fontos azonban az, hogy az európai eszméket ne válogatás nélkül préseljük át szellemi életünkbe, hanem a magyarság adottságaihoz hasonlítva megfelelő átszűrés és feldolgozás után igyekezzünnk azokat a magyarság sajátos érdekeinek szolgálatába állítani. A szellemi erők rendkívüli jelentőségének latolgatásakor ki kell térni az egyházak szerepére is, mert azok kivétel nélkül jelentősen gyarapítják a nemzet szellemi erejét és erkölcsi ellenállását. Azt a kultúrát és nemzeti erőkészletet, amelyet a feladatuk magaslatán álló egyházak működése jelent, semmi sem pótolhatja s annak hiánya óriási veszteségét jelentené a történelemnek. Darányi Kálmán szegedi kettős megnyilatkozása nevezetes napja volt az egész magyar politikai életnek ismert mesterkéltség és taktikázás nélkül mutatott rá azokra az igazságokra, amelyek jövőbeni célkitűzéseit meghatározzák. Bátor kézzel nyúlt hozzá a miniszterelnök a legkényesebb kérdésekhez is és olyan határozott hangon, az államférfiúi bölcsességnek olyan félreismerhetlen élességével szabott irányvonalat a kül- és belpolitika minden vonatkozásában, hogy még azok is, akik nem értenének egyet a kormányelnök felfogásával, elismeréssel kell, hogy adózzanak nemes terveinek és átgondolt érveinek igazsága előtt. A magyar nemzeti társadalom bizalommal és örömmel figyelt fel Darányi Kálmán szavaira az ország minden részében és várja a megvalósulást. Mussoliniról teret nevezett el a városi közgyűlés Csütörtök délután a városi képviselőtestület Glatz Gyula * polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A polgármester elnöki megnyitójában indítványozta, hogy a képviselőtestület dr. Serédi Jusztinián hercegprímást név- és születésnapja alkalmából feliratilag üdvözölje. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Ugyancsak napirend előtt bejelentette a polgármester, hogy a nyugdíjazás folytán megüresedett végre hajtói állás betöltése céljából a szükséges iratokat megküldte az alispánnak. Köszönettel tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az iparos- és kereskedő-tanonciskola részére 1.500 P segélyt folyósított. Dr. Zwillinger Ferenc megkérdezte a város vezetőségét, hogy hogyan áll az OTI és a kórházépítés ügye, mert az építőipar sanyarú helyzete követeli az építkezés sürgős megindítását. Az előadói felvilágosítás szerint a pénzügyminiszter az ügyet kedvezően javasolta s igy remélhető, hogy a belügyminiszter idevonatkozó rendelete hamarosan megérkezik. Ezek szerint valószínűnek látszik, hogy az építkezés júniusra megindulhat. Az üzleti záróra-szabályrendeletnek a kereskedelmi miniszter rendelete értelmében eszközölt módosítása után sor került a belvárosi kegyúri templom helyreállítási költségeiről való gondoskodás letárgyalása. Erre vonatkozóan a város vezetősége jelentette, hogy a költségek fedezésére szolgáló évi 3000 pengőt a kisgyűlés jóváhagyta és kilátásba helyezték az illetékes tényezők, hogy a belügyminisztérium is megadja jóváhagyását ehhez a pénzügyi művelethez. Egyébként az egyházközségnek a szükséges kölcsönt sikerült megszereznie. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József hozzászólva a kérdéshez, kifejti, hogy sokáig húzódik ez az ügy, pedig a munkálatokat minél előbb meg kellene kezdeni, mert a restaurálásnak október végéig el kell készülni. Megkívánja, hogy a kérdés a leggyorsabban intéztessék el. Aggódik amiatt, hogy az Ígéreteket elfelejtik. Indítványozza, hogyha a szükséges jóváhagyás tizennégy napon belül nem érkezik meg, akkor a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlés keretében vállalja magára az önhatalmú megindításért a felelősséget. Vitéz Szivós-Waldvogel József indítványát a közgyűlés egyhangúan a magáévá tette. A képviselőtestület ezután az újjáalakított iskolaszék és kereskedelmi és iparos-tanonciskola felügyelőbizottságának tagjait választotta meg. Az iskolaszék tagjai lettek: dr. Balogh Albin, Bartus József, dr. Brenner Antal, dr. Drahos János, Erős István, dr. Etter Jenő, Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, Glatz Gyula, dr. Gróh József, Hermann Lajos, Kerschbaummayer Károly, Kiffer Ferenc, Kovancsek Jenő, dr. Lepold Antal, vitéz Matus Gyula, Meszes Ferenc, dr. Mike Lajos, Nádler István, Obermüller Ferenc, Prommer Ferenc, Schweiczer Vilmos, Szölgyémi Gyula, vitéz Szivós-Waldvogel József. A tanonciskola felügyelő-bizottságának elnöke Glatz Gyula polgármester lett, tagjai pedig Lenkei Emil, vitéz Matus Gyula, Nádler István, Obermüller Ferenc, vitéz SzivósWaldvogel József. Bejelentette a polgármester, hogy pályázat alapján a táti vámház építési munkájának kőműves részét Bády Ferencnek, az asztalos munkát pedig Ujváry Józsefnek ítélte oda. Dr. Etter Jenő főügyész jelentése szerint a Hungária Rt. által indított frank árfolyampert a város az elsőfokon elvesztette, azaz az előfokú ítélet szerint ugyanolyan árfolyamon kellene számolni a frankot, mint amilyenen felvették. A főügyészi jelentés után az 1935. évi zárszámadásra vonatkozó bel* ügyminiszteri leiratot tárgyalta a képviselőtestület. A leiratnak három lényeges észrevétele van: 1. a fedeztetési dijakat fel kellene emelni; 2. a bolgárkertészetet, a réteket és szántókat házi kezelésbe vegye a város; 3. a tehenészetet szüntesse meg. Az előadói vélemény ezzel szemben az volt, hogy a fedeztetósi dijak emelése az amúgy is nehéz gazdasági viszonyok miatt nem kívánatos ; a rétek, szántók házi kezelésbe vétele ellen szociális szempont szól, a tehenészet megszüntetése nem indokolható, mert az 1935. évi ráfizetés csak látszólagos, mert a számadásból bizonyos hozamokat akkor kihagytak. Dr. Zwillinger Ferenc szerint a mult évi gazdasági számadások nem fekszenek még az illetékes bizottságok előtt. Indítványozza, hogy a képviselőtestület ezekben az ügyekben később határozzon, mert hiszen a kérdés elintézése nem sürgős. Ha már ennyi ideig vártak, akkor két hét nem sok idő, bár amellett van, hogy a tehenészetet szüntessék meg. A felszólaló ezek után adatokat említ fel, amelyek a ráfizetést bizonyítják. A tehenészet megszüntetése mellett szól az a momentum is, hogy a tehenek árai felmentek, tehát kedvező az értékesítési lehetőség. Dr, Jármy István véleménye az, hogy a gazdaságot fenn kell tartani (dr. Zwillinger Ferenc közbeszól: „A legújabb véleménye a képviselő úrnak."), ez a városnak érdeke, megvizsgálta az üzemeket és megállapította, hogy nem volt ráfizetés. Gere János hivatkozva a régi elszámolásokra és megbeszélésekre, megállapítja, hogy a városi gazdaságnak deficitje van. Sebők Ferenc kifogásolja, hogy a földek bérbevételénél a gazdáknak előleget kell letenni, erre nem igen van lehetőség. Dr. Zwillinger Ferenc a végszó jogán előadja, hogy dr. Jármy véleménye a határozathozatal elhalasztása mellett szól. Kifogásolja, hogy a földek bérbeadását nem tették közhírré. Dr. Sántha József tanácsnok szerint a földek bérbeadásáról minden érdekeltet értesítettek, valósággal könyörögni kellett a bérletek elfogadásáért. A gazdasági ráfizetés ügyében idézi dr. Jármy István elaborátumát, amelyből kitűnik, hogy a gazdaságnak 3Va% hozadéka volt. A határozathozatal elhalasztásának nem volna sok értelme. A felvilágosítás után az elnök a kérdést szavazásra tette fel. A szavazás előtt azonban hosszabb vita volt az ügyrendről. Végre azután a közgyűlés az előadói indítványt szavazta meg. A képviselőtestület megadja a felhatalmazást a polgármesternek, hogy a vármegyei állattenyésztési alap által hitelművelettel beszerezni kívánt bikák vásárlása alkalmából a szokásos kötelezvényt aláírja,