Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-18 / 31.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 31. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. ÁPRILIS 18 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az alkotmányjogi problémák és a szociális kérdés ismét napirendre kerülnek rövidesen. Látszólag két teljesen különálló kérdéskomplexumról van itt szó. A közjogi kérdések, a háborúelőtti békeidőkben rendkívüli szerepet játszottak a nemzet életében és a parlament történetében, mert alkotmányos szerveink összetételét, működését, az államfői hatalom terjedelmét, az országgyűlés két házának jogkörét és egymáshoz való viszonyát, valamint azokat a kereteket szabályozták, amelyek között — a választójog rendszerével és gyakorlásával —- az állampolgár a törvényhozó hatalom kialakításában részesedik. A szociális problémák keretébe viszont a társadalmi ellentétek kiegyenlítése, a szegényebb néposztályok védelmének, megélhetésének és boldogulásának alátámasztása tartozik. De bármilyen távolállónak látszik is az állami életmegnyilvánulásoknak s ezekkel kapcsolatos jogi szabályozásoknak e két csoportja, a legutóbbi időkben sűrűn tapasztaljuk, hogy újra és újra együttesen szőnyegre jut a két kérdéscsoport. Azok a bő tapasztalatok ugyanis, amelyeket a háború és azt követő forradalmi idők alatt szereztünk, bebizonyították, hogy egészséges állami és társadalmi élet csak akkor és csak ott alakulhat ki, ahol egyforma fontosságot tulajdonítanak mindkét kérdéskomplexumnak s egyiknek fokozatos fejlesztésével és javításával párhuzamosan munkálják a másikat is. A legtökéletesebbnek látszó alkotmányjogi berendezkedés is csődöt mondhat válságos időkben, ha rendezetlenek a szociális problémák és a legmegértőbb szociális politika sem tudja tartósan megvalósítani célkitűzéseit az alkotmányos szervek pontos funkcionálása nélkül. Nagyjelentőségű felismerés ez, amelyre az elmúlt két évtized szomorú tanulságai oktattak. A miniszterelnök többször han goztatta, hogy a nemzeti élet megerősítéséhez a közjogi reformokat, a választójog modern alapokra való helyezését s ezzel kapcsolatban a kormányzói jogkör kiterjesztését és a felsőház jogkörének rendezését époly fontosnak tartja, mint a széles néprétegek gazdasági és szociális helyzetének javítását. A közjogkérdéseket illetően megindultak az alkotmányjogi javaslatok előkészítő munkái s a törvényhozás már elfogadta a választási rendszer legfájóbb sebének, az ajánlási rendszernek reformjáról szóló törvényjavaslatot. A szociális intézkedések terén már egész sorozatra lehet hivatkozni. Igy a FAKSz-kölcsönök törlesztési terhének csökkentése, a kisipari hitelek emelése, a tisztviselőkölc. önök új kategóriákra való kiterjesztése, legújabban pedig a földreform során fölhözjutottak nehéz helyzetének javítása. Mind olyan rendelkezések, amelyek a legkülönbözőbb foglalkozási ágakban, széles rétegek helyzetén vannak hivatva segíteni. Az alkotmányjogi kérdések megoldása és a szociális intézkedések összhangja fogja megalapozni a az ifjúság ügyének felkarolása, nemzeti élet új korszakát* Beszélő számok az állami költségvetésből Á mult héten nyújtotta be Fabinyi Tahamér pénzügyminiszter az új költségvetést. Szürke számoszlopok sorakoztak egymás után, mögöttük mégis egy egész nemzet élete ott lüktetett. Ezek a számok mutatják meg a nemzet gazdasági helyzetét s ezzel ítéletet is mondanak múltjáról s bepillantást engednek a jövőbe. Szóval, egyúttal a nemzet egészségi állapotának pontos diagnózisát adják. Aki olvasni tud az egyhangú számokból és meg tudja pillantani azt a sok mindent, ami mögöttük rejtőzik, meglátja szilárd-e a jelen gazdasági helyzet, van-e haladás, fejlődés a múlthoz képest és nyújt-e valami reményt a jövő ? A gazdasági helyzet különösen napjainkban egyúttal sok minden másnak is alapja, s igy nem lehet közömbös, vájjon milyen egészséges jelenségekre, vagy betegségi tünetekre mutat rá a költ ségvetés. A most beterjesztett számadatokból örömmel állapitható meg, hogy noha a helyzet még mindig nagyon súlyos, a javulásnak kétségtelen jelei szembetűnően mutatkoznak. A tavaly megállapított keretek megfeleltek, a várakozások beteljesültek. Noha átmenetileg egyes vonatkozásokban kisebb méretű áremelkedést is tapasztalunk, az elmúlt évvel való összehasonlítás és az átfogó szempontok mérlegelése megnyugvással tölt el. Ezt mutatja az a mindenfelől megnyilvánult elismerés és méltánylás, amely a pénzügyminiszter előterjesztését mindenütt fogadta. A földárak emelkedtek, állatállományunk gyarapodott. Ipari termelésünk a válság mélypontjához képest 65 százalékkal növekedett. Az adófizetési készség — a kormány mérséklő és enyhítő rendelkezései nyo mán — örvendetesen emelkedett, igy sor kerülhet a hasznos beruházások egész sorára, Folytatják az Alföld fásítását, a vizimunkálatok elvégzését, utak és hidak építését, iskolák felállítását; jelentős beruházásokra és modernizálásokra kerül sor a postánál és az államvasutaknál ; ezeken kivül még minden egyes szakminisztérium nagyobb méretű beruházási terveket dolgozott ki. Jellemző, hogy a kiadások 55.3, a ,bevételek 63.2 millió pengővel emelkednek, a deficit pedig 7.7 millióval csökken. Legtöbbet jelent azonban az a körülmény, hogy beruházásokra 91 millió pengőt fordít a kormány. Elsősorban a földmunkás és napszámos tömegeket akarják keresethez juttatni a közmunkák fokozottabb megindításával. Egyedül az Alföld öntözési munkálataira 5 millió pengőt fordítanak. Az utak építésére 13 milliót irányoztak elő, az államvasutak fejlesztésére 29 mii Hót fordít a kormány. A közterhek további csökkentésére is sor kerül. 1938. január 1-től a felére mérsékelik a házadó 20 százalékos pótlékát, valamint kedvezményt fog adni a kormány a többgyermekes családoknak az egyenes adók és illetékek terén is. Ugyancsak a többgyermekes családok támogatását szolgáljc az az intézkedés, amely a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak harmadik és hármon felüli gyermekei után járó csa* ládi pótlékot 50 százalékkal felemeli. A beruházásra szolgáló összegeket a tavalyi 32 millióról 44.5 millióra emelte fel a pénzügyminiszter s olyan javaslatot terjesztett elő, amely még 46 millió pengőt irányoz elő a beruházásokra az eddigi 20— 27 millióval szemben. Igy ezévben ö-szesen 90.5 millió forditatik beruházás- munkálatokra. Az egyes tárcák költségvetésében részletesen bontakozik ki a hatalmas tervezet egész jelentősúge és nagyvonalúsága, az a lelkiismeretes alaposság és gondosság pedig, amelylyel a pénzügyminiszter a tervezetét benyújtotta, biztos reményt nyújt rá, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is meg fogja tudni valósítani minden elgondolását s egy lépéssel ismát tovább vezeti nemzetünket, ki a gazdasági elesettségből, legalább egy lépéssel, a talpraállás és boldogulás felé. Városunk az iskolákért Mi, esztegomiak, előszeretettel kertváros, iskolaváros jelzőkkel szoktuk emlegetn' varosunkat. Az utóobi jel zőt teljes jogosultsággal használhatjuk is, mert kicsi városunk annyi tanintézettel rendelkezik, amennyivel talán sokkalta nagyobb városok sem dicsekedhetnek. Még jogosultabbá teszi e jelzést, ha tekintetbe vesszük azokat a szinte erőinket meghaladó anyagi áldozatokat, melyeket a város közönsége hozott iskolái érdekében. Ezernyolcszázötvenháromban, amikor a pénznek óriási értéke volt, hatalmas pénzösszegen épített iskolát a mostani Dsák Ferenc-utcában. Csak rá kell nézni bencés főgimnáziumunk hatalmas épületére és mindenki tisztában lehet annak építési költségeivel, amit pedig a város közönsége izzadt ki. A szentgyörgymezői új elemi iskola is tekintélyes összegbe került. A legutóbbi másfélévtizedben következő iskola kiadásokat viselte a város közönsége: a vízivárosi zárda iskola helyének kisajátítási költségei pontosan 160.000 pengőt emésztettek fel a város polgárságának pénzé bői és ezenkívül egy utca úttestét. Még jóformán fel sem ocsódtunk a fenti hatalmas összeg kábító hatásából, máris 347.000 P költséggel építettük fel a Szent Imre-utcai fiúós leány elemiiskolát. Alig száradt meg az utóbbi iskola vakolata, amikor 90,000 pengőt áldoztunk a Ssent István új elemi fiúiskola költségeire. A volt külső katonai laktanyát átengedtük az erdészeti szakiskola céljaira, csakhogy növeljük iskoláink számát. Nem érdektelen dolog, ha a város közönsége megtudja, hogy csak iskolai kiadásai évenkint 107.000 Pt emésztenek fel, mely összeg a városi pótadónak pontosan 60 °/o át képezi. Amiben azonban nem foglaltatnak benne az iskolai építkezésekre felvett kölcsönök törlesztési és kamat összegei. Eme évi áldozat mellett a város a nem városi iskolák részére oizonyos mennyiségű tűzifát is ad. Érne hatalmas kiadásokat teljesságében a város kösönsége viseli, mert ezen felül a tanári és tanítói fizetések kiegészítését államsegé'y cimón kapja, mely azonban percentekben egy fillérrel sem több, mint amenynyit Kesztölc, vagy Pilisszentlélek kap. Hogy ezen komoly adatokat némi komikummal is fűszerezzük, idejegyzünk valamit. Békeidőben kapott a város az átlamtól iskolai dologi kiadásainak fedezésére évenkint 23.000 koronát, ami akkor nagyon tekintélyes öszszeg volt. Ezt az összeget az állam ma is megadja leszállított értékben : kereken négy pengő alakjában, de ezt pontosan ki is fizeti. Hogy ez a 4 (Négy) pengő mennyit lendit az iskola dologi kiadásain, annak kiszámítását a kultuszminisztérium számvevőségére bizzuk. Mindenki előtt tisztán állhat az