Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-10 / 3.szám

1337. január 10 ESZTEROO M is VIDÉKE 3 ton elhaladva jobb felé fordulunk, ahol az északi fehérmárvány árkádsor ívein túl a dóm és a dómtér hívogat. Megállok az árkádsor s az érseki renaissance-palota falai övezte téren. Itt játszották először Max Reinhardt rendezésében s játsszák azóta évrőlévre a salzburgi ünnepi játékok keretében a híres „ Jedermann"-t. Mellettem a Hagenauer testvérek művészi hatású, ólomba öntött Szűz Máriaszobra. Márványtalapzaton fehér márvány golyó. Rajta a boldogságos Szűz 3*8 m magas alakja. E'.őttem felfehérlik a dóm fehér márványba öltöztetett két, kissé előreugró torony közé zárt homlokzata. Az építőművészet remeke, a természet lenyűgöző szépségű környezetében. Jobbról, felülről a Hohensalzburg pázsitzöldbe vert komor bástyái, itt az Isten házának fehérmárvány angyal arca, isteni titkoknak sugározója. Pár percre beleszédülök a múltba. A renaissance virágkorát hirdető dóm helyén felsötótedik a Virgil apát és püspöktől 767-ben megépített bazilika. A vér és vas századában viharos, orkános századok megbírására épült. A sarkokon megvetett négy tornyával, titáni domború iveivel a hit oltalmazó erejének kőben beszélő symboluma. Fennállása során a tűz kígyói hétszer tekerték körül. Nyolcadszor Wolf Dietrich érsek korában. A pusztító lángnyelvek csak a bazilika ólomfedelét emésztették meg, a régitől elforduló nagy úr azonban lebontatja az amúgy épen maradt székesegyházat. A művészettöttónetben szinte példa nélkül való nyerseséggel a sírköveket, márványemlékeket mészkőnek égetteti. Részvét nélkül kitépett s megsemmisült lapja Salzburg történetének, művészetének. Lázas sietséggel készítteti az új óriási arányú székesegyház terveit a viacensai Vincenzio Scamozzival. Szomorú bukása csak az alapok építését engedélyezi neki. Utódja, Marcus Sitticus a tetőépítésig jut. A székesegyház építőművésze Santino Solari, aki a központi elgondolást egyesíti a hosszú hajós rendszerrel. Ezért e székesegyház építészeti szempontból hasonlít a római Szent Pétertemplomhoz. A székesegyházat 1628-ban Paris Gráf Lodron szenteli fel. A harmincéves háború nehézségei miatt megakad a további építkezés. A két torony építése Guídobald Gráf Thun korára esik. Az olasz templomok sajátsága szerint a vezető hangsúly a homlokzaton van. Nyilt, artisztikus, beszédes márványarc. A három díszes kapu oldalain kívül Szent Rupert, Szent Virgil apátok, belül Szent Péter és Szent Pál apostolok kolosszális szob rai. A párkányokkal osztott két eme let fölött a tympanon négyszögében Paris Gráf Lodron és Marcus Sitticus érsekek címerei. A tympanon csúcsán a Megváltó szelíd alakja. Ilyen elmélkedő s szemlélődő lélekkel lépek az előcsarnokon keresztül a hatalmas méreteivel megkapó templomba. Elől óriási nyolcszögletű kupola világítja a székesegyház belse jét. A nemes ízlésű főoltár képe: Krisztus feltámadása, a szervita Mascagnitól való. A kórus két hatalmas oldalképe közül a „Krisztus sírbahelyezés *-ót Antonio Solari, a templomépítő fia, a másikat, amelyik Krisztus Urunkat a pokol tornácában ábrázolja, Mascagni festette. Érdekes hatást váltanak ki a szentélyben s a baloldali melíékoltárnál az elhalt érsekfejedelmek síremlékei. A márványkeretből, számunkra szokatlan módon felénk tekint hosszú parókás, főpapi díszbe ö'tözött, térdeplő alakjuk. A képek kissé a képkiállítás jellegével hatnak. A hajó baloldalának mellékoltáramál a XIX. század elhalt érsekeinek síremlékei aránytalanul egyszerűbbek. Emléktáblák életük tájékoztató adataival. Mellettük esetleg alakjuk festett mása alkotásaikkal. Meglepetés magyar szemnek az egyik feketemárvány sírtábla latin felirata : Ragyogó aranybetűk világolják: Eminentissimus Maximilianus Jusephus De Tarnóczy Cardinalis presbyter Basilicae S. Mariáé in Ara Coeli, Princeps, Archiepiscopus Salzburgiensis, S. Sedis Apostolicae Legátus Natus, Germaniae Primas. Magyar nemes a salzburgi érsekfejedelmek, Németország prímásai sorában? Az eddig szorgalmasan magyarázó, papos formájú sekrestyés, mikor * bővebb felvilágosítást sürgető érdeklődésemre megtudja, hogy magyar vagyok, halaszthatatlan kötelességére hivatkozva magamra hagy 1 A Tarnóczy-családnak ez az ága 1635-ben II. Ferdinándtól kapta meg a magyar nemességet. Pozsony megyéből Vasmegyébe, innen az osztrák örökös tartományokba szakadt. Az 1756-ban Kőszegen született Tarnóczy Ferenc Xavér Ausztriába kerül. Bécsben 1780-ban gárdista lesz. Nemes Sprinzenberg Katával való házasságából származik Tarnóczy Miksa József, a későbbi salzburgi érsek. Érdekes végzése az isteni Gondviselésnek. A Bajorországba elkalandozó pogány magyaroknak 907-ben Theotmár salzburgi érsek állja útját. A gyilkos lovasroham legázolja a bajor népfelkelést. Maga az érsek is holtan marad a csatatéren. Engesztelő áldozatul azután kilencszáz esztendővel a szomorú magyar látogatásra kiszakad egy kis magyar ágacska a magyar televényből. Hisz a sorsok Vincellérje magyar oltóágat hasít a másízű termőfába. Beszédes példája Isten kifürkészhetetlen útjainak. A hálás aranysorok hangoztatják a nagy érsek nem haló érdemeit : Antistes pius, prudens, sedulus, cuius memória in benedictione erit: Kegyes, bölcs, szorgos főpásztor. Emlékét áldani fogják. A tiroli Sewachban 1806. október 24-én született Tarnóczy érsek huszonnégy évig ragyogott a salzburgi érseki széken. 1876. április 4 én tért meg Teremtőjéhez. 70 éves korában. A magyar faj e dicsősége előtt enynyire elidőzni talán nem haszontalanság. A mellette lévő fülkében a szentéletű dogmatikus Katschthaler János bíboros-érsek síremléke. Mennyire megkapó megsemmisülő alázatában az örökítő kép az előbb említett érseki síremlékekhez képest l Krisztus áldó, vigasztaló, a keresztről szinte leszálló szent alakja előtt térdepel imazsámolyán átszellemült elmélkedésben ez a hatalmas koponya, még monumentálisabb lélek ! Szikár, aszkéta alakja egyszerű fekete reverendában, csak a piros cingulum és a suchetío jelzi püspöki méltóságát. Arca nem látható l Beletemeti a világtól való elfordulás puha bársonyába 1 Keze szinte görcsösen egybe kapcsolódik. Fejét mélyen aláhajtja. Dereka alázatba csuklik. Tőle balra a régi érsekség minden pompája, hatalma a köd fátyolában 1 Számára csak egy valóság van: Krisztus és keresztje. Szótlan imádsága, életprédikációja : Krisztus meus eí omnia : Krisztusom, Mindenem ! Hatása alól érző lélek nem tud szabadulni. Egész életre szóló intő hívogatás I A tizenkét mellékoltár s a menynyezet temérdek freskójának megtekintése után nézem a hatalmas or gonát. 1914 ben készült. A salzburgi Matthaus Mauracher remeklése. 100 regiszterével, 6300 sípjával egyike a világ legnagyobb orgonáinak. A kórus karzatfalán, a hármas kijárat felett Ludvig Gössl festménye, az „Utolsó ítélet" hív magábaszálló elmélkedésre. Bal oldalt az első mellékoltár fülkéjében az ércből készült medence hívja fel a figyelmet. A régi szüksége van jó rádióra! Akik nem tudnak, vagy nem kivannak nagy iuxuskészüléket vásárolni, azok számára készült a nagyteljesítményű 2 lámpás 22-es Orion rádió, mely tkitönóen veszi a rövidhullámú adóállomásokat is. Ugyanezen tipus tHMverzáfis kivitelben az Orion 22/U. KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉJt bazilika egyetlen megmaradt darabja. A XII. századból. Fedele 1859-ből való. Közben a sekrestyés is előkerül. Kárpótlásul az elmaradt magyarázatért megmutatja a templomi kincstár alig felbecsülhető drágaságait. Közülük csak egyet kapok ki, a salzburgi Amende aranyműves Urmutatóját. 1792 drb drágakő ékesíti. A templom arányait jelzi 10.000 embert befogadó képessége. A legfőbb Ur házának adózó dicsérő ének után, ami mellett szépen megfér a művészet szépséghimnusza, a már ismert északi dóm-boltíveken keresztül visszatérhetünk az eddig mellőzött érseki palotába. (Folytatjuk.) Szépen sikerült az Erzsébet Nőegylet teadélntánja Nagy és előkelő közönség jelenlétében folyt le az Erzsébet Nőegylet teadélutánja. Városunk társadal mának vezetői szinte teljes számban ott voltak dr. Radocsay László főispánnal az élen. A teadélutánt szépen sikerült mű sor előzte meg. Az ünnepi beszédet Jeszenszky Kálmán prelátus kanonok mondotta. Az illusztris szónok mélyen szántó gondolatai most is megtalálták a közönség szivéhez vezető útat. A műsor során Lenhardt Gizella, a m. kir. Operaház tagja áriákat és műdalokat adott elő szép, meleg hangján. A művésznőt a művészi élményért nagy tapssal köszöntötte a közönség. Dr. Sztáray-Sztárcsevich László a berlini Staatsoper volt tagja szintén néhány énekszámot adott elő. Az ő nemes előadását, szép hangját élvezni városunk közönségének már többször volt alkalma. A siker, mint máskor, most sem maradt el. Nagyon szép volt a két táncjelenet, amelyeket Dukony Margaréta tanított be nemes ízléssel, finom stilusérzékkel. A táncjelenetek szereplői valamennyien tudásuk legjavát adták. A szereplők egyébként a következők voltak az irredenta táncképben: Heincz Éva, Mike Mária, Jezierszky Baba, Hamza Magda és Ili, Csics Gabi és Kovács Bözsi, a másik táncjelenetben Jezierszky Baba, Mike Mária, Riedl Csöppy, Hamza Magda és Ili, Csics Gabi. A műsort kellemes kis egyfelvonásos, a „Diéta" fejezte be. A vígjátékot pergő színes előadásban Varjas Rudolfné, Mike Mária, Gábris Ödön, Sólymos Albert, Kapuvári József és Sárgái József mutatták be. Ez alkalommal emiitjük meg azt, hogy milyen elhanyagolt állapotban van a Fürdő-szálló színpada. A műkedvelői előadások nagy része a Fürdőben folyik le, érdemes és méltányos volna tehit, kissé többet áldozni az illetékeseknek a színpadi felszerelésre. A kitűnően sikerült est rendezése körül Varjas Rudolfné buzgólkodott fáradhatatlanul, igy a kedves est a maga feledhetetlen élményeivel az ő érdeme. A műsor után tánc volt a legjobb hangulatban egész a késő éjjeli órákig. áz esztergomi szőlősgazdák nehéz helyzete Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel kérem, szíveskedjék az esztergomi szőlősgazdák alábbi panaszainak b. lapjukban helyet adni : Több ezer adófizető keresztény kisgazda áll szemben három tőkepénzes nagykereskedővel. A szüret kezdetén olvastuk a lapokban az alföldi szőlőtermelők kétségbeesett helyzetét, amikor az egyik kereskedőtől a másikhoz futottak szőlőtermésüket kínálni s arra a meglepetésre jutottak, hogy kartellszerűleg 4—5 filléres árat ígértek a mustnak literjéért. Beállott az őszi esős idő, a szürettel várni nem tudtak, kellő boredény hiányában kénytelenek voltak egész évi fáradságos munkájuk gyümölcsét a nagykereskedő ölébe dobni. Most ezzel az úgyszólván ingyen vásárolt borral elárasztják egész Esztergom környékét s amikor mi esztergomi kistermelők felkínáljuk borainkat, mosolyogva veszik elő jegyzéküket : ha ezért az árért odaadjuk, akkor megveszik. Hát lehet 4—5 filléres áron mustot termelni ? Olyan művész nincs! Ugyanakkor ezek a nagykereskedők 28—30—40 filléres áron adják el boraikat. Lehetetlen dolog, hogy a termelőknek 5 fillérért kell megtermelni a szőlőt, ugyanakkor a kereskedőnek 28—30—40 filléres ár mellett tisztán 20—25 fillér haszon marad. Miért nincs ez forditva ? Miért nem a termelő kap 20—25 fillért? A kereskedőnek elég tisztességes polgári haszon volna az 5 fillér. Mi kisgazdák mozgalmat indítottunk és kérjük az illetékes hatóságokat, hogy ezen tűrhetetlen helyzeten minél előbb segítsenek. Idáig azt mondták, hogy nincs külföldi piac s ez az oka ennek a szomorú helyzetnek. De hiszen látjuk, hogy a termés évről-évre elfogy, nem gyülem-