Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-15 / 30.szám

ESZURfiOHo/llfKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 30. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS 15 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Eovácspatak pnsztnlása ellen tiltakozunk kétségbeesetten, mert már régen nem nézhetjük fájó érzések nélkül azt a szomorú képet, amely a cseh megszállás óta Esztergom kiesvölgyes, szivderítő nyaralóhelyén sötétlik és nem figyelhetjük növekvő felháborodások nélkül a szándékos elhanyagoltságnak és vandalizmusnak fekete nyomait a természet ölébe ültetett szép kultúra helyén. Hová, kihez forduljunk, hogy meghivjunk ide egy olyan bizottságot — ha ugyan van még ilyen a világon —, amely a pártatlan biró nevében Ítéletet mondana itt a megszálló csehek lelkületéről, gondolkozásáról és cselekedeteiről, — és az emberi művelődés, kultúra, turisztika, természetszeretet és a művelt névre igényt tartó minden nemzetre kötelező alkotásvágy és jóizlés nevében felelősségre vonná itt azt a szellemet, amely a trianoni békediktátum folytán felszabadult ?! cMiesoda tetemrehívás lenne ez itt a kooáespataki hegyek alján végigvonagló vérző magyar határon 1 A lelkiismeretlen vesznihagyásnak, a szándékos kihalasztásnak, az idő vasfogával versenyrekelő pusztításnak és komisz kulturátlanságnak micsoda számadásravonása lenne ez a dűltfalú villák, roskadó, lyukastetejű nyaralók körül, a porlepte, szétmálló utak, kipusztult parkok, az egykor kiépített, ma bedőlt források, szélrágta és széldöntötte kilátós filagóriák, a ma már alig felismerhető egykori sétautak mentén! Az éhesség és a kiszipolyozás szellemének micsoda megszégyenítő rajtakapására és szégyenítő elitélésére kerülhetne a sor itt a kovácspataki Dunaparton, ahonnan még a fürdő tégláit és betonépítményeit is elhurcolták, — és a hegyek oldalán, ahol az esztelen erdőírtás folyik és ahonnan még a köveket is elhordják a művelt Nyugat egykori dédelgetettjei! Hát ezért kellett elszakítani tőlünk a kis Kovácspatakot?! Ezért, hogy a cseh uralom a rendszeres természetpusztítással, vétkes hanyagsággal, az ottani villatulajdonosok számára teremtett lehetetlen helyzettel a nincstelenség szomorú, süket vidékét teremtse meg ott, ahol a magyar uralom nagy pénzáldozattal, finom kulturális érzéssel és természetszeretettel a művelt ember számára valóságos kis paradicsomot varázsolt és ahova nemcsak az esztergomi csavargőzös hordta az fáradt testének, lelkének felfrissülését ?! Ezért kellett a gazdasági életlehetőségeitől Párkány elvesztése folytán amúgy is megfosztott Esztergomnak még ezt a kis poétikus üdülőhelyét is a cseheknek ítélni? A tetemrehivásnak pedig csak egyféle és egyetlen eredménye lehet: adják vissza azt, amit elvettek tőlünk, — adják viszüdülni, pihenni vágyó közönséget, hanem ahol a fővárosi |

sza minél előbb és külföldi ember is megtalálta' (g0 HMMMMMHIIIUMMHMIMII^^ Tatán gyümölcsfavédelmi csoport van alakulóban Tata nagyközség határa kedvező J csoport, mint a Vármegyei Gyüfekvesénél és talajviszonyainál fogva különösen alkalmas gyümölcstermelésre. A határ mélyebben fekvő részein a legjobb alma, körte és szilvatermés mutatkozik sikeresnek, a magasabb fekvésű helyeken a dió, cseresznye, meggy, a homokosabb részeken pedig a kajszi- és őszibarack kecsegtet a legjobb kilátásokkal, sőt a mandulafák és mogyoróbokrok is találnak kedvező elhelyezést. Tata környékén azonban még nagyon elhanyagolt a gyümölcsfakultúra, aminek következtében a különféle fákon kevés kivétellel a legveszedelmesebb rovarkártevők és gombabetegségek észlelhetők. Ennek a káros állapotnak megszüntetésén fáradozik a tatai gazdaszövetkezet az elöljárósággal kapcsolatban, mikor különféle intézkedések végrehajására határozta el magát. Az első lépés gyümölcsfaápolási tanfolyam megrendezése volt, amelynek megszervezésére és a sorozatos előadások megtartására Kutas János igazgató-tanárt kérték fel. Az előadások egy hétre terjedőleg még húsvét előtt, igen nagy látogatottság mellett a gazdaszövetkezet tanácstermében folytak le, mely első lépést követte a második, t. i. az elméletnek a gyakorlatba való átültetése, illetve a gyümölcsfák védelme kezelés, ápolás és permetezés segítségével. Ennek megvalósításához azonban a gyümölcsfatulajdonosok közös öszszefogására van szükség, mert a hellyel közzel végrehajtott védekezés nem lehet célravezető. Éz a gondolat hozta össze az érdekeltséget f. hó 2 án, amikor Re viczky István járási főszolgabíró, mint a tatai gazdaszövetkezet elnö kének vezetése alatt a szövetkezet igazgatósága és választmányának teljes számú megjelenése mellett értekezletet tartottak. Élőadóként közbizalomból ugyancsak Kutas János igazgató szerepelt, aki a tömeges érvek felvonultatása mellett magyarázta meg a védekezés fontosságát, a hallgatóság körében nagy tetszést váltva ki. Előadása végén tette meg döntő indítványát, melynek értelmében alakíttassák meg Tatán a gazdaszövetkezet keretében a gyümölcstermelő mölcstermelő Egyesület egyik vidéki szerve, innen induljon ki az egyöntetű védekezés, a nagyban raktáron tartandó olcsó és közismert védekezési szerekkel, szereztessenek be célszerű permetező gépek, álljanak kiképzett munkások a gyümölcsfatulajdonosok rendelkezésére, innen irányíttasék jövőben a gyümölcsfa csemeték beszerzése stb. stb. Az indítványt általános helyeslés fogadta, amelyhez az elnöklő főszolgabíró felhívására sokan hozzászóltak. Igy a többek között Stranszky János dr. orvos, Diósy Sándor tak. pénztári igazgató, Vali Ferenc alelnök. Kender János, Lengyel Ferenc, Szálai József igazgatósági tagok stb. Az elnök hosszabb eszmecsere után hirdette ki az egyhangú határozatot, melynek értelmében az indítványttevő elgondolásának megfelelően küldessék ki egy előkészítő bizottság, melynek feladatát képezi a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő és a fentiek alapján összeállított javaslat megszövegezése, elfogadásra készen. A bizottság Kutas János elnöklete alatt a következőkből alakult meg: dr. Stranszky János, Diósy Sándor, Vali Ferenc, Kender János, Lengyel Ferenc, Gulyás Imre, Szálai József. Uj termelési hitelhez jat a kisiparos A Budapesti Kereskedelmi Iparkamara legutóbbi közgyűlésén egy új és az eddigieknél nagyobbszabású kisipari fedezetnélküli kölcsön akció megindításáról folyt vita. A Kamara közgyűlése hozzájárult ahhoz, hogy a Kamara 10 0C0 pengős üzletrészjegyzéssel 110.000 pengőre egészítse ki egy megalakítandó új hitelszövet kezet veszteségi alapját, amelyet mind a főváros, mind az állam hajlandó 50—50.000 pengővel dotálni. Az eddigi tervek szerint a veszteségi alap három-négyszeresének megfelelő összeget lehet majd kihitelezni és tekintve, hogy az egész hitelkeret évenkint kb. háromszor forgatható meg, a szakértők becslése szerint az egész akció egyévi forgalma és kerete hozzávetőleg egymillió pengőnél is nagyobb lesz. A Budapesti Kereskedelmi Iparkamarának ez az újabb akciója kétségkívül nem olyan nagyméretű, hogy a budapesti és környékbeli, közel 100.000 főnyi kisiparosság egész hitelszükségletét elláthatná, igen nagy haladást jelent azonban az eddigi állapottal szemben, amelyet az jellemez, hogy az ingatlannal, tehát bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparos teljesen kívül áll az ország hiteléletén. Az eddigi fedezetlen kisipari hitelakció során, amely csak 200, később azonban 300 pengős kölcsönöket nyújtott a kézműveseknek és kiskereskedőknek, a személyi becsületre alapított hitel visszafizetése tekintetében igen jó tapasztalatokat szerzett a Kamara. Ezúttal sokkal többről van szó, mint az eddigi „segély hitelekről". Az új akció ugyanis termelési hiteleket fog az iparosságnak nyújtani, hogy a forgótőke hiányának nehézségein átsegítse. Ez elsősorban az építőipari szakma szempontjából bir különös jelentőséggel, amelynek tagjai számottevő munkát a szükséges forgótőke nélkül tulajdonképpen még akkor sem vállalhatnak, ha megrendelésük volna. Éppen ezért már évekkel ezelőtt kérték az ópitőszaktestületek — különösen pedig a kőművesmesterek ipartestülete — egy ilyen hitelakció megindítását és a Kamara egyik őszi közgyűlésén erre vonatkozóan már javaslatot is terjesztettek elő. Az uj kisipari hitelakció megindítására és a hitelszövetkezet megalapítására vonatkozó tárgyalások természetesen még hosszabb időt vehetnek igénybe. A megalapítás előtt ugyanis véglegesen tisztázni kell az állam és a főváros hozzájárulásának, valamint az egyes ipari szaktestületek hozzájárulásának mértékét és módjait, valamint számos szervezeti kérdést is meg kell oldani. Értesülésünk szerint a tárgyalások jól haladnak és remény van arra, hogy a kisiparosság mielőbb hozzájut ehhez a fontos hitelforráshoz, amely nagyot lendíthet egyik legfontosabb termelőágazatunk és egyben egyik legnagyobb társadalmi osztályunk sorsán. Hit kell igazolni az állampolgársági bizonyítvány kiállításáért folyamodóknak? A belügyminiszter leiratot intézett a vármegyék alispánjaihoz, amelyben az állampolgársági bizonyítványok kiállításánál tapasztalható félreértések elkerülése és az eljárás egységesebbé tétele érdekében elrendelte, hogy a folyamodók közül: 1. annak, aki Csonka-Magyarországon született és 1921. július 26-át megelőzően legalább négy éven át és azóta is itt lakik, kérvényéhez csatolnia kell saját születési és atyja házassági vagy születési bizonyítványát. Aki nem kétségtelenül magyar szülőktől származott, köteles igazolni