Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-08 / 28.szám

2 ESZTERGOM li VIDBKB 1937 április 8 Az esztergomi frontharcosok közgyűlése Szokatlanul nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap délelőtt a Frontharcos Szövetség esztergomi szervezetének évi rendes közgyűlése a vármegyeház nagytermében. A Magyar Hiszekegy elmondásával kezdődött a közgyűlés, majd Koffler Gyula ny. alezredes lelkes megnyitó szavai után vitéz dr. Zsiga János vezetőtiszt vázolta a szövetség munkakörét és méltatta] a szövetség egyöntetű, következetes munkásságát, amelynek eredménye] már eddig is mutatkozott a frontharcosok kisebb-nagyobb kérelmeit orvosló különféle rendeletekben. A frontharcosokért folyó munka igazi és jelentős eredménye azonban a megvalósuló frontharcos törvény lesz. Dr. Zsiga János ezután mint a szövetség központi vezetőségének képviselője bejelentette, hogy a honvédelmi minisztériumban lázas munka folyik a frontharcos törvényjavaslat előkészítése és kidolgozása tekintetében és hogy a szövetség elnöksége birja a honvédelmi miniszter határozott igéretét, amely szerint a frontharcos törvény még ebben az évben megvalósul. Ezzel kapcsolatosan a központi vezetőség arra kéri az esztergomi szervezetet is, hogy most már minden külön sürgetés nélkül, a határozott kormányigéretben bízva komoly fegyelmezettséggel várja be a törvény parlamenti tárgyalását és megvalósulását. Dr. Zsiga János célzott arra is, hogy még mindig sok frontharcos bajtárs hiányzik az esztergomi szervezetből pedig nemcsak a testvéries, bajtársias összetartásra, hanem a frontharcos törvénynek a frontharcos társadalmat minél inkább kielégítő, tökéletes voltára is igen nagy hatással van az, hogy minden magyar frontharcos bajtárs egységes, zárt, fegyelmezett sorokban érdeklődjek ügyének — amely sokezer bajtárs ügyével együtt nagy, testvéries nemzeti üggyé olvad egybe — sorsdöntő tárgyalásai iránt. Bauer Imre titkári jelentése során ismertette azokat a kiegészítő kívánságokat, amelyeket az esztergomi szervezet a Szövetség központja útján a minisztériumba küldött a frontharcos törvényjavaslat elkészítésénél való felhasználás céljából. Ezek szerint a Károly-csapatkereszt megszerzésének igazolása nem lenne határidőhöz kötve, illetve a mostani határidőt meghosszabbítanák, — minden frontharcos arcképes igazolványának felmutatása ellenében évenkint hat darab kedvezményes utazásra jogosító vasúti jegyet kapna, — a frontharcosokra is kiterjesztenék azt a kedvezményt, hogy az árverésre kerülő kis családi ház vagy fold állami segítséggel visszavásárolható legyen, — a telepítésnél és földhözjuttatásnál pedig a frontharcosok előnyben és nagyobb kedvezményben részesülnének. Dr. Berényi Róbert szólt hozzá a felterjesztéshez, majd egy indítvány kapcsán a közgyűlés élénk helyesléssel elhatározta, hogy sürgős felterjesztést intéz az illetékes minisztériumhoz a frontharcos törvény oly irányú kiegészítése céljából, miszerint a tanítóságnak a VII. fizetési osztályba való kinevezésénél a frontharcos családos tanítók előnyben ré szesittessenek a frontszolgálattal nem rendelkezőkkel, de különösen a nőtanítókkal szemben. Ennek a méltányos és igazságos kívánságnak teljesítése nem jelent anyagi megterhelést az állam szempontjából, hanem csupán a kinevezésre érdemesek kiválasztásánál döntő tényezőnek veszik a harctéri szolgálat értékét és azokat a bizonyos szociális igazságokat, amelyek az esetleg azonos hivatali minősilésen túl a frontharcos családfenntartó férfitanitó és a magános vagy férjes tanítónő összehasonlításakor tűnnek elő. Vörös József a pénztári jelentést ismertette, mely után sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés Kornhaber Samu ny. ezredesnek az elnökségről való lemondását. Érdemeinek elismeréséül az elnöklő Koffler Gyula indítványára az esztergomi frontharcos szervezet diszelnökévé választották. Az ezt követő tisztújítás során a szervezet új elnökévé Koffler Gyulát választották meg egyhangú lelkesedéssel, dr. Brenner Antal, v. Szabó István és dr. Rudolf Béla pedig a csnport alelnökei lettek. A frontharcos felvonulások vezetőjévé Magos Sándor ny. őrnagyot kérték fel. Az új tisztikar különben alig változott a régivel szemben. A tisztikar eskütélele után a szervezet elhatározta, hogy hálás elismerését juttatja el gróf Takách-Tolvay Józsefhez, a Szövetség központi elnökéhez buzgó és odaadó munkásságáért Több fontos indítvány tárgyalása a legközelebbi bajtársi összejövetelre halasztódott. A lelkes és tartalmas közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Mozgalom az adóterhek fokozatos csökkentésére Az állam szaporodó bevételei kapcsán mindinkább felvetik; a kérdést, hogy a kormány mikor találja meg és elérkezettnek az időt a gazdasági életet sújtó terhek fokozatos csökkentésére. Különadók és pótterhek cimén a nemzeti jövedelem rendkívüli nagyrésze vándorol az állampénztárba azóta, hogy a válság az államot is végtelen súlyosan megpróbáltatta. Az államháztartás bevételei ebben a költségvetési évben 25—30 százalékkal emelkedni fognak. Ez a fejlődés jogossá teszi azt a követelést, hogy az adóterhek nyomása csökkentessék, mert a gazdasági élet a közterhek okozta túlfeszültségét nem birja. Megbízható forrásból arról értesültünk, hogy az országgyűlésen szakszerűen felvetik a kérdést, vájjon a pénzügyi kormány nem látja-e már elérkezettnek az időt az adóterhek mérséklésére. Egyelőre ellenzéki megmozdulásról van szó, de bizalmas uton már a kormánypárt köréből is ^elhívták a kormány figyelmét az adózás körüli általános panaszokra és arra, hogy a nagyközönség, amely eddig nagy áldozatot hozott az államért, végre mérsékléseket vár, még pedig úgy az állami, mint különösen egyes helyeken a százszázalékot is meghaladó községi és városi pótadóknál. Az adóterhek csökkentését különösen azok a gazdasági körök sürgetik, amelyek úgy látják, hogy az általános világkonjunkturát is veszedelmek fenyegetik, a fogyasztóképesség mai színvonala labilis és ilyenkörülmények között a gazdasági vállalkozások és a nagy tömegek közteherviselőkópessóge megtörik, tehát idejében kell az adózókat rendkívüli terheiktől legalább részben felszabadítani, mert egy újabb dekonjunkturális áramlattal szemben nem lesz majd ellenálló képességük. Enyhült az állam helyzete, enyhíteni kell tehát az adózókét is, hogy erőhöz kapjanak a jövő minden eshetőségére. Az erdőigazgatás új beosztása A földmivelésügyi miniszter legújabb rendeletével az erdészeti igazgatás ellátására hivatott erdőigazgatóságok, erdőfelügyelőségek szerve zetét módosította. A győri és a kaposvári erdöigazgatóságok megosztásával Szombathelyen új erdőigazgatóságot szervezett és ebhez képes. a győri erdőigazgatóság kerületi beosztását megváltoztatta. Az új rend szerint a győri erdőigazgatás területe Fehér, Veszprém, Győr-Moson-Pozsony és KomáromEsztergom vármegyékre, továbbá Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Komárom, Esztergom, Magyaróvár városokra terjed ki. Az erdőfelügyelőségek székhelyei : Győr, Veszprém, Székesfehérvár, és Esztergom. Az esztergomi felügyelőség kerülete kiterjed Komárom ós Esztergom vármegyék területére. A rendelet május hó 1-én lép életbe. Fontos gazdasági kérdések szerepelnek a kormány legközelebbi programjában A kormány kezdettől fogva elsőrangú fontosságúnak tekintette a gazdasági kérdések megoldását s az általános gazdasági helyzet emelését Azt szolgálták eddigi intézkedései s a jövő teendők első sorában is ezek szerepelnek. Már folynak az előkészületek az adópolitikai kérdések rendezésére, amelyek a legszélesebb néprétegekre vannak kihatással. A földadó, a házadó, kereseti adó átalakításáról van szó, olyan mérsékléssel kapcsolatban, amely a terheket arányosítja s az egyensúlyt nem borítja fel. Azzal kapcsolatban az adminisztráció átalakítása is folyamatban van. A megélhetés javítására nagyszabású beruházások szerepelnek a természetben : utak építése, vizszabályozás, hídépítés, fásítás, öntözőcsatornák létesítése, az építkezések fokozott megindítása. Szabályozni akarják a napszámbéreket, a kézműiparosság megélhetésének javítására pedig a kiadandó közmunkák mennyiségét jelentékeny mértékben emelni akarják. Rendezést kivan a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok illetményügye, valamint a magánalkalmazottak gazdasági helyzete is. Csupa olyan fontos kérdés, amelynek megoldása nagyjelentőségű nemcsak az érdekelt csoportokra és rétegekre, hanem az egész ország közgazdasági életére. itminiiHiiiinwiiinn A rakoncátlankodó gyermekeinek a temetőből való kitiltása Sok panasz hangzott el a belvá rosi temetőben pajkoskodó és felügyelet hiján rosszalkodó suhancok és kisebb gyermekek miatt, akik a sirok virágait sem kímélték. Legutóbb megtörtént az is, hogy kidőli vaskeresztet vittek el^az elhagyatott rác-temetőből. Mivel bebizonyosodott, hogy isko lásgyermekek is akadnak a rosszalkodók között, Glatz Gyula polgármester most felhívást intézett a városi elemi iskolák igazgatóihoz, hogy az iskolás gyermekeknek a temetőben felügyelet nélkül való járkálását szigorúan tiltsák el. A tanítóság természetesen nemcsak a tanítási órák alatt tesz eleget ennek a felhívásnak, hanem szülői értekezleteken is felhívja erre a szülők figyelmét. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azt, hogy a gyermekek főként az egyszerűbb kíváncsi asszonyoktói eltanulták a „helottnézést". Azok a gyermekek, akik a temető felé mennek haza, rendszerint betódulnak a ravatalozó kápolnába és megtekintik a halottat. Ez egészségtelen, helytelen és ennek semmi értelme nincs. A tilalom mellett még szükség van arra is, hogy a temetőkertész egyszerűen ne engedje be a gyermekeket. Neki ez módjában áll annál is inkább, mert a "gyermekek felnőttek nélkül ki vannak tiltva. Hiszen csak kis csoport rosszalkodó gyermekről van szó, amely igy rövidesen elszokik a temetőből. A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Ernszt Sándor dr. hazaérkezett Rómából. Ernszt Sándor dr. v. miniszter, városunk országgyűlési képviselője a húsvéti ünnepeket Rómában töltötte, szombaton Budapestre érkezett. A kereszténypárt a szünet után f. hó 7-én tartotta első pártértekezletét, amelyen foglalkoztak az öszszes aktuális kérdésekkel. Ernszt valószínűleg e héten meghívást kap a miniszterelnökhöz az alkotmányjogi javaslatok ügyében. A Szent Benedek-rend gyásza. Hógyészi Amand Pál, Szent Benedekrendi áldozópap, oki. középiskolai tanár, a tihanyi apátság alperjele, épületesen végzett szentgyónás és szentáldozás után, az utolsókenet szentségét is felvéve, 1937. április 1-én, reggel 5 órakor 67 éves korában az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult Hőgyészen, Tolna vármegyében született 1870. május 17-én. Pappá szentelése után Esztergomban, Pannonhalmán, Kőszegen és Komáromban tanárkodott; 1911 — 12-ben Csácsbozsokon, majd 1912—34-ig Aszófőn volt plébános. Innét Tihanyba került nyugalomba. Kötelességtudó, melegszívű, szelidlelfcű szerzetes volt, aki nemes lelke csendes derűjét, sziporkázó szellemességét, hosszú és gyötrő betegségében is megőrizte és Isten akarata előtt készségesen meghajolva!távozott az élők sorából. Rendtársai szívből szerették őt és imádságos lélekkel őrzik emlékét. Temetése április 3-án délelőtt 9 órakor, az érte bemutatott szentmise után volt Tihanyban. Ravasz László Pannonhalmán. Ravasz László dr. a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke szerdán d. u. Balogh Jenő dr. ny. igazságügyminiszternek, a magy. jjtud. akadémia volt főtitkárának társaságában látogatást tett Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátnál. Huszonötéves szolgálati jubileum. Az OTI esztergomi kerületi pénztárának tisztviselői és orvosi kara f. hó 3-án, szombaton este vacsora keretében ünnepelték meg a „Magyar Király" vendéglő külön termében Horváth Sarolta OTI tisztviselőnő szolgálatának huszonötéves jubileumát. Dr. Baumly József ügyvezető lendületes beszédben méltatta Horváth Sarolta hivatali és társadalmi munkásságát, amivel mindenki szeretetét és megbecsülését vivta ki, majd felolvasta az OTI elnökének és vezérigazgatójának üdvözlő iratát, melyben elismerésüket fejezték ki, végül az ügyvezető a jubilánsnak átadia a tisztviselői kar szép ajándékát. Az orvosi kar nevében dr.