Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-10 / 3.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 3 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1937. JANUÁR 10 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Esztergom bekapcsolása a MÁVAUT Budapest-Bécs közti járataiba Esztergom város, ez a természeti kincsekkel és gyönyörű fekvéssel oly pazarul megáldott hely a múltban politikailag is oly jelentős szerepet töltött be s ma is mint primási székhely, a magyar katolikusság fővárosa kimagasló helyet kell, hogy elfoglaljon az egész országban, szomorúan nevezetes arról, mennyire el van szigetelve, milyen rossz a megközelíthetősége. S ez különösen azóta érezhető olyan szembetűnően, amióta a trianoni legmodernebb földosztás folytán teljesen és tökéletesen belekerült egy holt sarokba. Amikor a Budapest—Győr—bécsi hatalmas országút készült, Esztergom kimaradt belőle, (túlnagy lett volna a kitérés?) Dorogon büszkén elkanyarodott Tokod-Altáró és Tát felé. Amikor pedig a Budapest—Pozsony—bécsi vasutvonalat akarták létesíteni — Esztergomon keresztül, — egy nagytekintélyű úr egykori kútfők szerint e szavakkal hárította el Esztergomtól a vasutat: „ Magam sem füstölök, nem akarom,, hogy az ördög masinája az orrom alá pöfékeljen." A vasutunkat ezután el is vitte az ördög! Ment a vonat Párkánynána felé. A legszomorúbb pedig az, hogy azóta Párkánynánát is elvitte már az Ördög!, Mi pedig itt maradtunk, mint Budapest és Almás füzitő h. é. v. (magyarul: vicinális) végállomása, ahol vége a világnak, legfeljebb a laposi dülő és ripária felé van csatlakozás 1 ' Ez ma a helyzet Esztergomban, melynek főrdővárosi ambíciói vannak, nagyarányú idegenforgalomról ábrándozik s amellett azt sem tudja, hogyan is jöjjön ide az az idegen, vagy ha már itt van, hogyan is menjen el. Ez a helyzet tegnaprói-mára gyökeresen megváltozott. Egy lelkes fiatal városi képviselő ugyanis, — azt hisszük fel kell jegyeznünk a nevét, mert nyilván hallani fogunk még róla: dr. Berényi Róbert, — az idei költségvetés tárgyalása alkalmával a közgyűlésen egy igen életrevaló ideát vetett fel, amely megvalósulása esetén Esztergomot egy csapásra kiemelné elszigeteltségéből. Mi pedig ezennel megragadjuk az alkalmat, eminens kötelességünknek tartva, hogy minden jó ügyet, különösen amely városunk fejlődését előmozdítani van hivatva, minden erőnkkel felkaroljuk és támogassuk, éppen azért szórói-szóra ideiktatjuk azt a javaslatot, melyet Berényi Ró bert előterjesztett és amelynek napi rendre tűzését kérte: Kérje fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy a közelgő Szent István jubileumi évre és az ugyanakkor tartandó nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is tekintettel tegyen megfelelő lépéseket azirányban, hogy Esztergom város — idegenforgalmának megfelelő fellendítése érdekében a Budapest—bécsi autóbuszforgalomba legkésőbb a Szent István évig bekapcsoltassék. Átmenetileg pedig tegyen lehetővé egy megoldást csatlakozás útján. Ezt az indítványt most már a városi ügyrend értelmében a legköze lebbi közgyűlés napirendjére tűzik és tárgyalják. Mi pedig amikor sietve és örömmel gratulálunk az indítványtevőnek szerencsés ötletéért, azt ezennel magunkévá tesszük és rászavazunk. Esztergom a budapest—bécsi autóbuszforgalomban: igen l Legyen meg! Természetesen nem elég a lelkesedés, mindenesetre tárgyi érvekre van szükség, amelyek a megvalósítás lehetőségét alátámasztják. Nézzük meg tehát közelebbről ezt az indítványt ós a mellette felhozott érveket. Mit is hallottunk csak ? Az igaz, hogy azon a városi közgyűlésen akkor már nagyon későre járt az idő és az egyébként sem nagyszámmal jelenvolt képviselő urak egyrésze közben el is távozott, mire erre a felszólalásra sor került, de azért a már lankadó érdeklődésünket újból felkeltette, araikor azt hallottuk, hogy nem a mi hibánk és nem mi tehetünk róla, hogy az országút nem Esztergomon megy keresztül Budapestről Bécsbe. Helyes 1 Tehát ez az autóbusz lenne kárpótlás a minket elkerülő országútért. Közvetlen kapcsolat Budapesten át a kettős vármegyével, Győrrel, Bécscsel, ezen keresztül egész Ausztriával, sőt egész Nyugateurópával. — Ezen legutóbbi tételben van ugyan némi költői túlzás is, de egyáltalában nem elképzelhetetlen. Milyen szívesen jönne ide száz meg száz idegen, ha azt tudná, hogy Bécsben beül egy kényelmes autóbuszba és Esztergomban kiszállhat. Ez olyan érv, amit valóban 100 % ban el kell fogadnunk. Minekünk csakugyan Nyugat felől kell az ide gent várni, nem pedig pl. Rumunyországbóíl Kopogtatnunk, harcolnunk, verekednünk kell érte, ez igaz, de megéri, meg százszorosan és ezerszeresen 1 De azonkívül nagyon igaz az is, hogy ez a bekapcsolódás nemcsak városunknak előny, hanem a járatnak is. Természetesen! Amikor Győr kivételével semmi jelentős várost nem érint ez az útvonal, (ezzel Komáromot nem akarjuk megsérteni,) micsoda előny az, ha utasainak egy Esztergommal tud kedveskedni ez az utivállalat 1 Nézzük meg most azokat a szempontokat, amelyek a terv kivitelére vonatkoznak. Erre azt kell mondanunk, hogy azok is minden tekintetben szilárdan megállják helyüket. Az autóút hosszúsága 261 km. Ha Budapestről Dorognál bejön Esztergomba innét — mondjuk, a Széchenyi téren megfordulva — folytatja az utat Tát felé, ez a kis kanyarodó kerekszámban szólva 10 km. Ez pedig az út 4 °/o át sem éri el, tehát jelentéktelen valami. Azonkívül pedig a Dorog-Esztergom-táti út kifogástalan s rajta a közlekedés zavartalan lenne. Ami pedig az időt illeti, meg lehet oldani olyképp is, hogy talán egy perccel sem kell to vább tartania. Hat órai időre fel lehet osztani 10 km-t úgy, hogy azt senki észre sem veszi. Minden 36. percben kell csak 1 km-t behoznia. Ez pedig igazán nem nevezhető problémának 1 Legfeljebb valamivel rövidebb ideig ácsorog Győrött, vagy itt-ott kissé jobban megnyomja a soffőr a pedált. Ez már igazán lényegtelen és semmieselre olyasmi, ami útját állná ezen terv megvalósulásának. Végül is, ha — mondjuk, — egy b—10 perccel (többről semmiesetre sem lehet szó) csakugyan tovább tartana ez az út, az senkit zavarni nem fog, nem is zavarhat. Hátha eredetileg is Esztergomon keresztül mentek volna ezek a járatoki Mindez azonban a dolognak csak az egyik fele, még pedig kétségtelenül a könnyebb fele: hogy t. i. mi akarjuk ezt az autóbuszt s hogy azt meg is lehetne csinálni. Ott van azonban a dolog lényege, hogy mi az indoka s milyen eszközök igénybevételére számithatunk. Ki kell jelentenünk, hogy errevonatkozólag is elismerésrernéltóan vannak összeszedve az adatok és megjelölve az eszközök I Azt halljuk u. i. a proponálótól, hogy Eszterg m a várhegyi ásatásai révén európai jelentőségre emelkedett — s ez való 1 — Mutatja ezt az a körülmény is, hogy a kormány szokatlanul nagy anyagi áldozatot hozott ezekért az ásatásokért és saját cselekedetét megfe lelő módon megbecsülendő, a kultuszminiszter éppen az elmúlt napokban műemlékké nyilvánította és fenntartandónak mondotta ki az ásatásokat. Megnyugodhatunk tehát: III. Béla király palotájának (a múltról nem is beszélve) nemcsak a jelene, hanem a jövőja is biztosítva van. De tovább kell mennünk: a Kormányzó Ur magas rendelkezése szerint nagyszabású országos ünnep lesz ott 1938-ban, akkor tehát Esztergom ugyancsak belekerül az események központjába Ha tehát a kormány ennyit áldozott és áldoz rá, műemlékké nyilvánítja és 1938-ban országos emlékünnepélyt rendeztet ott, akkor ugyanaz a kormány meg lesz nyerhető — tárgyi érvek alapján — ennek az autóbusz bekapcsolási tervnek, amely Esztergom megközelíthetőségét van hivatva megjavítani, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor van a nemzetközi eucharisztikus kongresszus is, amikor ugyancsak sok idegent várunk ide, a magyar Rómába, a magyar katolikusság' fővárosába, a primási székhelyre. De nekünk magunknak is hinnünk és bíznunk kell abban, hogy minden jelentős tényező, kinek szava van, vagy lehet ebben az ügyben, megteszi a legtöbbet és legjobbat, ami csak telik tőle. Nem tételezzük fel ugyanis, hogy bárki akadna, aki valamit is felhozhatna ezsn terv jósága, hasznos és célszerű volta eilen. Volt szó még valami provizórikus megoldásról is, hogy t. i. addig is legyen átszállás Dorogon Esztergomba a dorogi autóbusz útján. Minket azonban pótszerek és félrendszabályok nem érdekelnek. Vagyvagy 1 De nem érdekel az a bizonyos visegrádi autóbusz sem, amit régen Ígérnek, de az útépítést sem kezdték még meg. De különösen azért nem órdeüel, mert az a lényeg, hogy körforgalomba, valaminek a központjába kerüljünk: Budapest—Esztergom—Bécs esne maradjunk Örökké vicinális végállomás! — Ám legyen visegrádi autóbuszunk is, de a becsihez feltétlenül ragaszkodunk. * * » Ezeket irtuk sietve és örömmel ennek a közgyűlési indítványnak a margójára és ezzel bocsátjuk azt a legközelebbi közgyűlés tárgyalására. Hisszük, hogy a város igazi érdekeit szem előtt tartva mindenki örömmel és lelkesedéssel fogadja. Ne mondja senki: „Nigyon szép a terv, de . . ." mert a közöny öl I Itt nem szabad közönyösen viselkednünk, itt nem lenét semmiféle „de". Ezt mindenkinek akarnia kell és egyúttal hinni is kell benne, hogy meg lehet csinálni, mert akkor meg is tudjuk csinálni. Ki kell használni a jelenlegi alkalmat és azt a helyzeti energiát, amit ma a városnak az ásatások és Szent István év jelentenek, mert ha most nem birjuk kiverekedni, akkor sohasem és ismét aludhatunk ujabb 100 évig, míg valami hasonló alkalom kinálkozhatik. Mi pedig most mindnyájan nem aludni, hanem a városunk érdekében nagyon is éberen élni akarunk. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfel ügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. • 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Harisnya, kesztyű — hasznos ajándék. Nagy választék, szolid árak Keménynél.