Esztergom és Vidéke, 1937

1937-04-01 / 26.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 26. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztén? politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1937. ÁPRILIS 1 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kormányzó szózata „Szolgálja mindenki hűséggel a hazát azon a helyen, ahová a sors állította." A legelső magyar ember, Horthy Miklós kormányzó mondotta ezeket a szavakat a csendőrzászló aljak ünnepségén. Nagyon egyszerű és nagyon természetesen hangzik ez a szózat. Mégis mélyértelmű figyelmeztetés! Kell, hogy fülünkbe csengjen és előttünk lebegjen köznapi életünk minden lépésében. „Szolgálja mindenki a hazát". A fehívásnak ebben az első részében a szolgálaton van a hangsúly. Magyarország kormányzója szerint a hazával szemben nem követelőzni, nem teljesíthetetlen igényeket támasztani, a hazát nem kihasználni és nem ragyogni akarni kell abban a fényben, amit a nagy történelmi mult a haza fogalmának ad. A kötelességteljesítés és szolgálat szellemének kell áthatni a nemzet minden fiát. És erre éppen a legelső magyar ember ad legfénylőbb példát. Az az áldozatos kötelességteljesítés, páratlan bölcsesség és csodálatos önuralom, amivel Horthy Miklós kormányzó az összeomlás óta ennek az elesett nemzetnek útját irányította, tespedtségéből kiemelte, életképességét felfokozta, ájultságába hitet öntött és új életének alapjait lerakta, — mind szolgálat volt. Természetesen ilyen nagy feladatot csak kivételes egyéniségekre bíz rá a sors. Ezért áll az igazság, hogy az idők megtermik a maguk nagy embereit. A kormányzói szózat pontosan megszabja a kört, ahol dolgoznunk kell, amikor azt mondja, mindenki azon a helyen szolgálja a hazát, ahová a sors állította. Az Isten rendelése, a kifürkészhetetlen akarat osztotta el a haza gyermekeit kis és nagy pozíciókba. Végtelen lánc ez a hatalmas palotáktól a legkisebb kunyhókig s ha csak egyetlen szeme is meggyöngül, elszakadja lánc. Nincs szükség arra, hogy mindenki honmentő tervekkel álljon elő, fantasztikus gondolatokkal próbálja hazáját megmenteni, hogy mindenki szerepelni akarjon, hogy mindenki mást csináljon, mint ahová a sors állította. Ellenkezőleg, a haza szolgálata az, hogy becsületesen, maradéktalanul azt a kötelességet teljesítsük, ami osztályrészünkül jutott. Erre figyelmeztet mindenkit a kormányzó szózata s ebből az áldozatos szolgálatból, amit ki-ki a maga helyén elvégez, fog kivirágzani a nemzet jövője és jóléte. A hercegprímás nagy húsvéti beszéde az igazságosságról és a békéről Hiába akarják békediktátnmokkal megteremteni a nemzetközi békét — az igazságtalanságok megszüntetése nélkül A szociális igazságtalanságok orvoslása vezet a szociális békéhez Húsvét vasárnapján Serédi Jusztinián dr. bibóros hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikált a bazilikában, amely után apostoli áldást osztott és szentbeszédet mondott. Krisztus dicső feltámadásáról szólott beszéde kezdetén a bíboros főpásztor, amely megdönthetetlenül bizonyítja az egyház vigasztaló tanítását, miszerint Krisztus azért lett emberré, azért szenvedett és halt meg a kereszten, hogy Isten igazságosságának megfelelő elégtételt adjon az emberiség bűneiért és hogy lehetővé tegye az igazi béke visszaállítását egyrészt Isten és ember, másrészt ember és ember között. — Évszázadokon át mindig kívánta az ember az igazi békét, de talán soha annyira, mint a világháborútól napjainkig terjedő időben. Sajnos, nincs igazi béke, — folytatta a hercegprímás, — de nem is lehet, mert az emberiség egyetemlegesen elfordult az igazságosságtól. Az Isten és ember közötti béke akadályozójáról, az Isten igazságai elleni bűnökről szólt ezután. — A történelem folyamán vétkeznek Isten ellen az emberiség egyes csoportjai is, amelyek nem akarják elfogadni a tőle való függést és nem akarnak engedelmeskedni a kinyilatkoztatott isteni törvényeknek. — Sokszor egész nemzetek eltávolodnak Istentől, amelyek tagjai sokszor lábbal tiporják saját polgártársaik legszentebb jogait is. A bűnökkel járó büntetésekről beszélt a továbbiakban a bíboros hercegprímás és hangsúly ózta, hogy az Isten nemcsak irgalmas, hanem igaz ságos is és kiméri az örök büntetést arra, aki megérdemli. Mivel pedig a bűn a legnagyobb rossz a világon, amellyel Istent bántjuk meg és amely megfoszt bennünket az igazi békétől, azért a bűnös emberiség évezredeken át nyugtalankodott, látva azt, hogy a béke boldogságát megszerezni nem tudja. — Mi, katolikusok azonban tudjuk szent hitünkből, hogy Isten végtelen irgalma megkönyörült rajtunk és elküldötte egyszülött Fiát, aki isteni természetét az emberivel egyesítve megváltotta az emberiséget. Ezért Krisztus emberi cselekedetei isteni cselekedetek és végtelen értékűek. A kereszthalál is egy végtelen értékű áldozat, amelyet a Megváltó az emberek és nemzetek bűneiért az Atyának felajánlott és ezzel végtelen értékű megfelelő elégtételt adott, amelynek révén bűnbocsánatot szeíezhet az ember és visszaállhat a béke Isten és ember között. — De nem lehet igazi béke ember és ember között sem igazságosság nélkül, amelynek mértéke a feleba ráti szeretet, — folytatta a bíboros hercegprímás. — Valahányszor nemzetközi vonatkozásban megsértették az igazságosságot, megszűnt a béke a nemzetek között és tartott a háborúsko dás mindaddig, ^amig az igazságosság uralma helyre nem állt. — Hiába akarják úgynevezett bé keszerződésekkel, vagy békediktátumok útján a nemzetközi békét megteremteni. Amig vissza nem állitják az igazságosságot és meg nem szüntetik az igazságtalan helyzeteket, nem lesz béke, — mert igy csak növekszik az elkeseredés az elnyomottak körében. — Azt se gondolják a szerencsés nemzetek urai, hogy az idő majd elintézi az igazságtalanságok orvoslását, hogy a sérelmes helyzetek majd megszűnnek maguktól ós hogy a dolgok majd megoldódnak — akár egyes nemzetek elhalásával is. A nemzetek nem halnak meg ! — emelte fel szavát a bíboros főpásztor. — A lengyel nemzetet évszázadig leigázva tartották és íme, szemünk láttára feltámadott 1 — Ha pedig az egyes nemzetek lábbal tiporják az igazságot, akkor a belső béke is megszűnik. Nevezetesen : ha a vezetők lábbal tiporják a polgárok legszentebb jogait, ha akadályozzák a vallásszabadság gyakorlásában, kultúrájában, nyelvében és közéleti érvényesülésében, ha sértik személyes szabadságát és általában nem tartják tiszteletben a polgárság jogait. — Azonban itt az igazságosság megsértése miatti belső háborúról beszélek — folytatta a bíboros Főpásztor — és nem arról, amikor egyesek önző célból vagy egyes pár" tok pártérdekből felborítják a rendet! Ezek inkább az igazságtalanság, mint az igazság uralmát szolgálják. — A nagy társadalmi bajokat és feszültségeket sokszor a ? szociális igazság megsértése, semmibevevése okozza. A szociális igazságtalanság megszüntetése vezet a szociális békéhez, amely akkor állítható helyre, ha megvalósítják azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, amelyeket a vonatkozó pápai enciklikák szerint meg lehet és meg kell valósítani. — Az egyes emberek is csak úgy élhetnek békén egymás mellett, ha igazságosak egymással szemben. Még a legnagyobb önmegtagadás révén sem sikerül békében élni azokkal, akik igazságunkat, jogainkat megsértik és akadályozzák magános közéleti érvényesülésünket. Itt is csak a krisztusi példa és a felebaráti szeretet segit. — Az igazságtalanság és a békétlenség a gonosz szellem munkája, az igazságosság és béke pedig Krisztusé, aki lejött a földre és megváltott bennünket — fejezte be beszédét a bíboros hercegprímás. — Húsvétvasárnap azt szeretném, hogy nemzetek és egyesek, de különösen a katolikusok iparkodnának közreműködni Krisztussal az igazság és a béke megteremtéseért. Legyen végre béke Isten és ember, — legyen igazság és béke ember és ember között 1 ig) Alispáni jelentés az 1936. évről in. Az alispáni jelentés tizedik fejezete az iskolánkivüli népművelésről tartalmaz igen értékes adatokat. A fejezet bevezetése a következőképpen szól: „Komárom-Esztergom Vármegye Törvényhatósági Népművelési Bizottsága az elmúlt évben két közgyűlést és több kisebb megbeszélést tartott. Gondoskodás történt az iskolánkivüli népművelés keretében az ember lelki és erkölcsi világának gondozásáról, az egészségi ismeretek terjesztéséről, a szülőföld és honismeret ismertetéséről, a gazdasági ismeretek körének tágításáról, a történelmi és nemzeti irodalmi képek bővítéséről, súlyt helyeztünk lakosságunk és ifjúságunk jellemnevelősére, a kedélyápolás és művészet gondozására, az időszerű kérdések ismertetésére ismeretterjesztő előadások keretében vagy hosszabb tanfolyamok megtartásával." A vármegye területén 1926-ban 1394 ismeretterjesztő előadás, 525 műsoros est, 1575 mesedélután gyermekek részére, 1525 órában analfabétaoktatás, 1225 órában nőnevelés i tanfolyam stb., stb. volt. „Hatalmás lépéssel halad a nők iskolánkivüli népművelése, a gyakorlati háztartási és főzőtanfolyamokon keresztül, ami nagyban hozzájárult a házasélet megjavításához, az otthonok gondozásához és az egészségügy javulásához. Az elmúlt évben a vármegye területén 22 gyakorlati főzőtanfolyamot rendeztünk és minden tanfolyam 16 napig tartott. A főzőtanfolyamok gyakorlati sikerei mindenütt észlelhetők és a lakosság igen szívesen vesz részt e tanfolyamokon,"