Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-21 / 23.szám

májusi és júniusi időjárás a kalászosok bokrosodását károsan befolyásolta, ami kihatott a termés menynyiségére és c inőségére is. A kapások és a takarmányfélék bőséges -csapadókú időjárásra jó termést adtak.* A termésátlag kat. holdankint a következő volt: buza 6*6 q, rozs 7 2 q, árpa 6*4 q, tengeri szemes 14 q, burgonya 6'5 q. Az 1936. évi tavaszi állalösszeirás szerint a vármegye állatállománya : szarvasmarha 31.805 drb. (31.896), ló 15.185 drb. (14.559), sertés 47.113 drb. (56.103), juh 23.706 drb. (21.450). „Ez évben lépett életbe azon vármegyei szabályrendelet, amely a köztenyésztést szolgáló bikáknak a vármegye tulajdonaként való beszerzését mondja ki és e célra Vármegyei Állattenyésztési alapot létesít. Ennek az új szabályrendeletnek tulajdonitható, hogy a fejlődésnek indult szarvasmarhatenyésztés jszinvon ala j elentősen emelkedett." Beszámol a jelentés a szép sikeA három hónapos téli gazdasági tanfolyam hatása alatt teljesen megérett az eszme ahhoz, hogy az önálló gazdákhói álló hallgatóközönség megértve a kor intő szavát, közös sorsuk további intézésében, a haladó gazdálkodás megalapozásában, tetteikben, elgondolásaikban közös egységbe tömörülve, a saját javukra megalakítsák a Gazdakört. A tanfolyami tárgyak sorozatához tartozott az általános tudnivalók cimű tárgy is, amelynek keretében az előadó tanár sokat foglalkozott a szövetkezeti, társulati élet problémáival, s ennek irányító, nevelő hatása alatt az utolsó órákban az egyik kemónyelhatározású és bátorfellépésű kisgazda szavaiból kicsendült az óhaj: „Alakítsuk meg BánEmlékezés gyermekkori álmaimra .Király leszek anyám! — gagyogtam büszkén gyermekkoromban. — Mennybolt lesz a trónom, eljátszom majd a fényes kerek nappal, csokorba szedem Isten mosolyát, s könnyét ölembe sorsunkon, ha sír, zenét zenél a zenit nekünk, s horkolva kontráz mélyből a nadír. ^ Király leszek anyám .. Ma fakón és gyáván suttogom, tudom, hogy tennem semmit sem lehet : kereszt hátamon, kereszt homlokomon, S nem szürcsölök többé langyos anyatejet. „Király leszek anyám .. Hörögve és fuldoklón fújja még a gyönge sípfa, de mitsem érnek az elpazarolt szavak, pufók arcom az inség horpadtra szítta, s szemembe szállnak sötét nagy madarak. „Király leszek anyám .. Beletünődöm a ködös, nyirkos éjbe s hazabotorkálok. Tipegő koromat hej, de visszalopnám . . . „Király leszek" — súgom s kifordul számból olcsó cigarettám. Ifj, Baláss yános Bleszl Ferenc emlékének irta O'sváth AndorSokáig nem tudtam elképzelni, hogyan lehet az, hogyha valakit a közgazdasági élet a saját, rideg szolgálatába állit, nemcsak nem közömbös az eszményekkel szemben, hanem ellenkezőleg lelkesedik minden szép és nemes célért, sőt, hogyha nem lát kezdeményezést, maga áll az élre. rekkel lefolyt állatdijazásokról és nagy haszonnal járt gazdasági szaktanfolyamokról. „A vármegye mezőgazdasági munkásviszonyai jóknak mondhatók a munkásság szempontjából, mert a megye területén olyan mezőgazdasági munkás, aki az év folyamán nem jutott volna munkához, nem volt. A vármegye gazdasági munkás létszáma nem fedezi a kézimunkaerő szükségletet a megyében, ezért a nagyobb gazdaságok cca. 1500 mezőgazdasági munkást kénytelenek voltak leszerződtetni más megyékből." „A vadászat, mint a birtok egyik gazdasági ága a vármegyében kellő szakszerűséggel kezeltetik." „A köz és közöslegelők karbantartása, javítása, — bár még mindig van kívánni való e téren — megyei átlagban mégis örvendetes javulást mutat. Több községben a rendes karbantartási munkákon kivül jelentős anyagi áldozattal járó felújitás, füvesítés is van folyamatban." (Folytatjuk.) hidán a Gazdakört." A megvalósulás nem soká váratott magára, mert a tanfolyam befejeztével megnyilvánult a közös óhaj, hogy megcsinálják a Gazdakört, s ezt a közös kívánságukat már a község elöljárósága előtt is kifejezésre juttatták. Először is Láng József községi főjegyző megértő személyében találtak olyan támaszra, aki a gazdákat tervüknek megvalósításában a leghathatósabban támogatta. Értekezletre hívta össze az érdekeltséget, amelynek során meggyőződött arról, hogy a gazdakör megalakításának elgondolása a legszilárdabb alapokon nyugszik, s ezért kivánatosnak találta Kutas János igazgató-tanárt is bevonni a további munkálatokba, hogy a kör felépítése minél előbb a megvalósulás stádiumába jusson. Ma már az emlékezésé Bleszl Ferenc, aki Esztergomnak önzetlen, mindig a város javáért és haladásáért lelkesedő polgára volt annak ellenére, hogy tulajdonképen való munkatere a pénznek, a tőkének szolgálata volt. Hogyha róla emlékezem, céljait és tevékenységét &z Esztergomi Takarékpénztár törekvéseivel párhuzamosnak kell állítanom. A hazai pénzintézetek történetében bizonyára egyedülálló az Esztergomi Takarékpénztár Rt. nemcsak azért, mert céltudatos, óvatos és előrelátó Ü2leti szellemével immár kö zel egy évszázad óta fenn tudta tartani magát, hanem azért is, mert úgy szeretni azt a várost, amelyben székelt, egyetlen más vidéki pénzintézetről sem tudom elmondani. Szerette ez a pénzintézet Esztergomot nem csak azért, mert létalapját itt teremtette meg, hanem azért is, mert vezetői és hivatalnokai, továbbá részvényeseinek többsége is az esztergomi polgárok voltak és hogyha anyagi érdekből palotákat emelt, vagy a közművek szaporítása érdekében áldozatokat hozott, mindkét irányú cselekvésének rugója városunk fejlődésének előmozdítása volt. Esztergom pénzintézetei történetének más fejezetet szántam s mert itt Bleszl Ferencről emlékezem és mind a „nagy takarék", mind Bleszl gondolkodását egyirányúnak minősítettem, természetes, hogy a takarékpénztárról szólni elengedhetetlen dolog volt. Lelki szemeim előtt áll Bleszl Ferenc előbb vezértitkár, később és elhunytáig vezérigazgató alakja. Alacsony, szikár férfiú volt. Szinte törékeny, gyönge fizikummal biró A felvilágosító és minden vonatkozásában tájékoztató előadás hatása alatt több mint 120 gazda kérte, hogy tűzessék ki az alakuló gyűlés, hatósági engedély alapján. Ehhez március 13-ra kaptak engedélyt, amikor ismét nagy számmal vonult fel a gazdaközönség. Itt a hatóságot Vigh Ervin a. ü. jegyző képviselte, aki tartalmas beszéd keretében nyitotta meg a gyűlést. A jól megszövegezett alapszabályokat felolvasás után egyhangúlag elfogadták, majd ugyancsak minden ellenvetés nélkül, közfelkiáltással megválasztották az ideiglenes tisztikart. Diszelnök lett: Kutas János és Láng József. Tiszteletbeli elnök : Tilesch Leó. Elnök : Czermann Endre. Helyettes elnök: Smudla József. Alelnök : id. Izing Mihály. Jegyző : Forisek Lukács. Pénztáros: Kukuda Imre. Könyvtárosok: Polacsek István, Rovni István. Ellenőr: Krupánszki József. Számvizsgáló bizottság: ifj. Kukuda József, Baumgartner János, Lótcki Lajos. Háznagyok: Harasta János, Skrinyár Rezső. Választmány : Vajger Mihály, id. Galgán János, Vajger József, Kubínger Mihály, Krupánszki Imre, ifj. Pöltl József, Slégli József, Tóbiás István, Torda János, Schlosser János, Skrinyár Mihály, Lótcki Pál. Póttagok: Harasta József, Lupáncki János, Boda Lajos, Kukuda István, Izing Antal, Kubinger István. A megalakult körnek a tisztikaron kivül egyszerre 97 tagja lett, amely létszám a jelekből ítélve már a közeljövőben tetemesen növekedni fog. Céljuk elérésének érdekében ielhatározták, hogy állandó helyiséget tartanak fenn, s abba a tagok részére gazdasági szaklapokat, gazdasági és más tanulságos folyóiratokat járatnak, könyvtárat létééi.enek. Alkalmas időben előadásokat rendeznek olyan köz-, mezőgazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyek iránt a tagok érdeklődnek. Legfőbb cél azonban a belterjes gazdálkodás úgy a tagok, mint a község javainak előmozdítása. ember, volt, Magatartása szerény, komoly, megfontolt eygéniségre vallott, ellenben mindig sietett. Égett a dologban és sohasem áldozott a tétlenségnek. Intézetét kiváló szakértelemmel és az alapítók szellemében vezette és hogyha hivatalos kötelességeitől szabadult, családján kivül minden gondja a város volt. A város szakbizottságai üléseiről és a közgyűlésekről sohasem maradt el és a városnak minden ügyétbaját ismerte. Felszólalásai, indítványai mindig megfontoltak, irányadók ós eredményesek voltak. Sokszor megtörtént, hogy egy egy jóirányú törekvésnél előre látható volt a maradi ellenzék ellenállása, ám Bleszl ilyenkor a Takarékban hetek vagy napok előtt már összegyűjtötte pénzintézetének helybeli érdekeltjeit és nemcsak propagandát inditott az ügy érdekében, hanem döntő pillanatban hűséges táborával fel is vonult és győzelemre segítette a kérdést. E munkának más helyén emlékezem meg arról, hogy miként létesült, illetve rendeztetett a város alatt elhúzódó Kis-Duna-part, a későbbi Csernoch János-út s hogy annak fásítása terén Bleszl Ferencnek milyen érdemei voltak. Említem azt is, hogy az ő kezdeményezése mellett lett hamupipőkéből mivé fejlődött „Malya" : a kezdetleges hévvizi fürdőtelep; hogy lett a néhai „Fürdő" szállóból színházas, modern „Szent István" szálló és hogy létesült a gyönyörű, az idegenek által tömegesen látogatott versenyuszoda és strand? A megemlékezés keretéből nem hagyhatom ki az Esztergomi 'Szépítő Égyletet sem. Nem, mert ennek múltja és tevékenysége Bleszl Ferené lelkes közreműködésétől nem A mestervizsgára készülők szélhámosai Az iparügyi miniszter leíratott intézett az alispánokhoz és a polgármesterekhez, mint másodfokú iparhatóságokhoz, amelyben felhívja figyelmüket azokra a szélhámosokra, akik a szakismeret teljes hiányában, a mestervizsgára készülő iparosokat behálózzák előkészítő tanfolyamok rendezésével, nagyösszegű díjakat szedve, anélkül, hogy a mestervizsgára készülők kellő ismereteket szereznének tőlük. A miniszter leiratában a következőket mondja: Mivel tudomásomra jutott, hogy ilyen vizsgakészitők sok esetben a hatóságokat is megtévesztő eszközökkel dolgoznak, fölhívom, hogy utasítsa az elsőfokú iparhatóságot, miszerint az ilyenek ellen az eljárást tegyék folyamatba. Tudomásul vétel céljából közlöm még, hogy a fönti vizsgákra való előkészítésre vagy ilyen irányú tanfolyamok tartására engedélyt nem adtam. IHHIIIIIHIIIHIIMIIIIMI Kik kapnak P-K kölcsönt? Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a képviselőház ülésén egy interpellációra válaszolva a következőket mondotta: A tisztviselői kölcsönök céljaira annakidején sikerült 18 millió pengő állandó alapot teremteni. Később a sürgetésre ezt az összeget félmillióval felemelték a nyugdijjárulékalap kölcsönének révén, most azután sikerült még jelentősebb mórtékben hétmillió pengővel emelni a tisztviselői kölcsönalapot, amely így 18 ós félmillióról 22 és félmillióra emelkedett a pénzintézetek, nyugdíjintézetek és biztosító intézetek tökéiből. A tisztviselők kölcsön-lehetőségét a következő további kategóriákra terjesztette ki : 1. a községi közigazgatási tisztvi selőkre és egyéb alkalmazottakra" választható el. Címében már magában hordta ez az egyesület a célt és tevékenységének alátámasztása tekintetében a társadalmi áldozatkészségre támaszkodott, céljait azonban a gyenge támogatás mellett csakis úgy va'ósithatta meg, hogy legbőkezűbb és legáldozatkészebb támogatója az Esztergomi Takarékpénztár és cselekvéseiben a kezdeményező Bleszl Ferenc volt. Különösen megnyilvánult, sőt szinte megsokszorozódott Bleszlnek a szép kultusza iránt tanúsított tevékenysége a világháborút követő évek során, amikor látta, hogy a Felvidéktől elszakított Esztergom fellendülése csakis akkor remélhető, hogyha nemcsak a fejlődés feltételei biztosittatnak, hanem az idegenforgalom érdekében a városszépítés nagyobb arányokat ölt. Az Esztergomi Szépítő Egylet ekkor fogott hozzá széleskörű tevékenységéhez, amelybe szeretettel kapcsolódott be a hivatalos város, Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, az államrendőrség akkori vezetője és vitéz Szívós- Waldvogel József nyug. tábornok és megvalósult a fásitott, parkosított „Virágos Esztergom.* Bleszl Ferenc is eltávozott oda, ahonnan nincsen visszatérés: a vízivárosi sírkert árnyas fái alá, az általa félő gonddal ápolt hősi temető szomszédságába és vele egy olyan esztergomi polgár hajlott sirba, akinek városszeretete kell, hogy mindenkor példa legyen még a késő utódok előtt is, mert ez a szeretet ideálokból indult és ideálokban valósult meg. Gazdakört alakítottak a bánhidai kisgazdák