Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-18 / 22.szám

2 SPÖÖM Is VIDÉKE 1937 március 18 hogy a légi erők más területre vo­nultak át. A légvédelmi parancsnokságok a fenti közlések alapján adják le riasztó jeleiket. Ezek a riasztó jelek szirénák bu­gásával, harangkongatással, távbe­szélő és rádióbemondás útján, kürt*, fény- és füstjelekkel, de szükség szerint futárokkal is közvetíthetők. Ezen jelzések elhangzása után mindenkinek kötelessége elfoglalni a légoltalomban reá háruló szerepeket. Azok, akik a légoltalommal kapcso­latban valamilyen munkakört kötele­sek ellátni, haladéktalanul beosztási helyükön kell jelentkezniök és mun­kájukat lelkiismeretesen kell ellátniok. Akiknek pedig nincs beosztásuk — vagyis védekezők —, azok vagy az óvóhelyekre vonulnak, vagy pedig lakásukban várják be a légvédelmi parancsnokság további intézkedéseit. Természetesen tartózkodási helyén mindenki köteles követni azokat az utasításokat, amelyeket a légvédelmi parancsnokság az egyes helyekre megállapít. A figyelmeztető és riadószolgálat gondos előtanulmányozást, szakává tott előkészítést és begyakorlást igé­nyel. Megbízhatóan felépített és működő, képes jelző- és riasztószolgálat nél kül nincs se légvédelem, se légolta lom. Filléres vonat indul a gyönyörű fekvésű Veszprémbe és Zircre Esztergom város Idegenforgalmi Hivatala április 11-én filléres vonatot indít a két gyönyörű dunántúli ki­rándulóhelyre : Veszprémbe és Zircre A kirándulóvonat Komáromon és Veszprémvarsányon keresztül érke­zik Zircre felejthetetlen útvonalon, a vadregényes Bakonyon keresztül. Hogy olvasóközönségünk már elő­re is tájékozódni tudjon, néhány szóval ismertetjük Veszprémnek és Zircznek nevezetességeit, megtekin­tésre érdemes helyeit. Veszprém a Dunántúl közepén, a Bakony aljában fekszik. Magyaror­szág egyik legpatinásabb, legrégibb városa a honfoglaláskor már erős vár volt. Püspökségét Szent István alapította 1001-ben. Árpádházi kirá­lyainknak kedvenc tartózkodási he­lye volt, ami könnyen megmagya­rázható azzal, hogy Veszprém kör­nyéke annyira vadregényes vidékkel, vadregényes kirándulóhellyel dicsek­szik, amennyivel kevés magyar vá­ros. Érdemes megtekinteni múzeumát, amelynek őskori, történelmi anyaga igen értékes geológiai és néprajzi gyűjeménye a Bakony és Balaton vidékéről országszerte híres. Ritka szépségű a püspöki székes­egyház, a püspöki palota, a tűzto­rony, ahonnét remek kilátás nyilik a Gizella-kápolna (nagy nevezetes­ségei a XIII. századból származó freskók), végül az u. n. Margit ro­mok. Veszprém nevezetességei közül csak néhányat soroltunk fel, de már csak ezek révén is méltó helyet fog­lal el a legszebb magyar vidéki vá­rosok között, hát még ha figyelem­be vesszük gyönyörű környéket, fek­vését, egészséges tiszta levegőjét, strandját, szépen fejlődő iskoláit, re­mek templomait. A kirándulóvonat utasai Veszprém előtt megtekintik még Zircet, a ha­zai cisztercita-rend hires apátságát, amelyet III. Béla királyunk alapított. A régi templom és monostor, a ben ne levő értékes levéltárral és könyv­tárral együtt elpusztult, a mostani a XVIII. század első felében épült ujjá A monostornak hatalmas könyv tára van. Ritka értékű a hires japán gyűjeménye, templomának főoltár képe (Maulpertsch Antal alkotása) és a gobelin sorozata. Nevezetes a zirci apátság gyö nyörű angolparkja, amelynek arbo retuma országszerte hires. Az angol­parkot a látogató közönség közvetlen közelről élvezheti, mert nincsenek az ilyen helyeken szokásos tiltó kor látozások. A kirándulóvonat programmja a következő : indulás április 11 én kb. 5 óra 30 perckor, érkezés Zircre kb. 9 órakor, utána a ciszterci apátság templomában szentmise, majd a ne­vezetességek megtekintése. D. e. 11 óra 30 perckor indulás Veszprémbe, ahová a vonat 12 óra kor érkezik meg. Ebéd után ötve nes csoportokban a nevezetességek megtekintése. Veszprémből délután elegendő je­lentkező esetén autóbusz indul a kö­zeli Herendre, ahol meg lehet majd tekinteni a világhírű porceüángyá­rat. Indulás vissza Veszprémből kb. este 8 óra 30 perckor, érkezés Esz tergomba kb. 24 órakor. Részvételi dij személyenkint 4'80 pengő, amely összegben a neveze­tességek megtekintésének dija is benn foglaltatik. Ebéd ára diákok részére 1*40 pengő, felnőtteknek 1'60 pengő, vacsora diákoknak 1*10 pengő, felnőtteknek 1*40 pengő. Jelentkezési határidő 1937. április 1-én déli 12 óra. A kiránduló vo­nat csak akkor indul, ha legalább 500 jelentkező lesz. A vonat indulására vonatkozó pon­tos időpontokat későbbi számain'* ban fogjuk közölni. esik. Ogy látszik, nem olyan egy" szerű Budapesten férjhez menni, "fő­leg, ha még az agglegényeket is tekintetbe vesszük. A vallásfelekezetek megoszlására vonatkozó főadatok: 644.512 róm. katolikus, 130.957 református, 201.069 izraelita, 51.966 ág. evangélikus, leg­kevesebben a baptisták vannak: 806. A főváros lakosságának anyanyelve százalékokban kifejezve: 95"8 ma­gyar, 2*9 német, 0'4 tót, 09 egyéb. Nagyon érdekes a főváros költ­ségvetése, amelyből világosan látszik, hogy a mai korban egy nagy város pénzügye majdnem olyan terjedel­mes, mint magáé az államé. A bevételi előirányzat volt 1936-ra 147.662,178 P, a kiadás pedig 153,552.016 P. (Az előző évben a bevétel 145,932.117 P, a kiadás 145,927.567 P.) A Budapesti Nemzetközi Vásárra vonatkozóan is találunk egy-két ér­dekesebb adatot: a kiállítók száma átlag évről-évre nő, ha közben-köz­ben némi csökkenés is mutatkozik, mert mig 1925-ben kiállítottak 822-en, addig 1930-ban 1.479-en, 1936-ban 1.686-an. Még sokkal nagyobb a növekedés a vásárlátogatók számát tekintve, mert mig 1925-ben 248.398-an, ad­dig 1930-ban 530.000-ren, 1936-ban pedig 770.610-en nézték meg az Árúmintavásárt. Sajnálatos csökkenés mutatkozik a gépjárműállományban, aminek oka egészen bizonyosan a magas benzinár és a magas adó. 1930-ban volt Bu­dapesten 15.751 gépjármű, 1936-ban 12.529, tehát több, mint 3000 ko­csit állítottak le öt év alatt. Ez bi­zony meglehetősen lesújtó körül­mény, főleg, ha tekintetbe vesszük a külföldnek ez irányban való ha­talmas fejlődését. íme, néhány adat Budapest szta­tisztikai évkönyvéből. Mint már em­iitettük, csak a legérdekesebbekre szorítkoztunk, mert vájjon ki tudna mindent felsorolni, ami ebből a ha­talmas adattárból érdekes. De azt már ebből a néhány sor­ból is megállapíthatjuk, hogy a ha­talmas könyv összeállítója, dr. Iilye­falvy J. Lajos olyan kiváló munkát végzett, aminek értékét es gyakor­lati hasznát felbecsülni alig lehet. Mussolini köszönete a Polgári Egyesületnek Mussolini hires milánói beszédéért, melyben igazságot követelt Magyar­országnak, az Esztergomi Polgári Egyesület annak idején köszönő ira­tot intézett a Dúcéhoz, melyre most jött meg e válasz Vodicska István­hoz, az egyesület elnökéhez: IL. SECRETARIO PARTICOLARE DEL CAPO DEL GOVERNO Néhány adat Budapest statisztikájáról nepi lakoma alkalmából Sörös Ede kitűnő konyhájáról és remek felszol­gálásáról. Pedig nem volt könnyű dolga, mert a vacsorán jóval többen jelentek meg, mint ahányan az ive­ken jelentkeztek, ami igen nagy gon­dot adott úgy a rendezőségnek, mint a vendéglősnek. Mit kelt (adni mindenki­nek a légoltalommal kapcsolatban? A legközelebbi háború légi veszé­lyét mindenkinek komolyan kell fel­fogni, mindenkinek meg kell ismernie az ellene való védekezés módjait és eszközeit. Aki csak teheti, jelentkez­zék légoltalmi tanfolyamra, de a ta­nultakat necsak magának tartsa meg, hanem közölje azokat családtagjai­val, ismerőseivel is. A légoltalom szervezésére kijelölt társadalmi egyesületeket mindenki­nek fel kell karolni s tagjainak pe­dig buzgó, lelkiismeretes munkával kell az egyesületet elősegíteni kitű­zött céljai elérésében. A lakóházak 90 %-ában még ma sincs óvóhely. Elismerjük, hogy az óvóhelyek létesítése pénzbe kerül, de vájjon csak egy megmentett em­berélet nem éri-e meg a befektetett áldozatot ? Közönyt, tájékozatlanságot, kis­hitűséget ezen a téren nem lehet megtűrni. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a légi veszély nemcsak saját, családjának életét, hanem egész nemzetnek létét fenye­geti. Ellene való védekezés tehát honpolgári kötelezettség, aminek fel­adatait megoldani — ha benne a társadalom minden egyes tagja váll­vetve résztvesz — nem lesz túlsá­gosan nehéz. * * * Hogy a repülőtámadások ellen kellőképpen és kellő időben tudjunk védekezni, okvetlenül szükséges a jól megszervezett és kiépített, jelző­szolgálat létesítése. Énnek a szolgálatnak legfontosabb követelménye a nagy gyorsaság és a megbízható hírszolgálat. A légvédelmi és légoltalmi ténye­zőknek időre van szükségük, mig a megfelelő készenlétbe helyezkedhet­nek. Az ország területének bárme­lyik részét igen rövid idő alatt ve­szélyeztetheti a légitámadás és igy szükséges egy olyan országos hír­adó szolgálat, amely bármely irány­ból bekövetkezhető légitámadás ve­szélyét idejében tudathatja. Ezt a ' szolgálatot egyrészt katonai szervek látják el, másrészt polgári légoltalmi figyelő őrsök egészítik ki. Ennek a szolgálatnak az a fel­adata, hogy a polgári légvédelem ve­zetőségét és esetenkint a veszélyez­tetett területeket értesítse arról, hogy hol, mikor, mely irányból közeledik és előreláthatóan milyen magatartást tanúsít a támadó fél. A polgári légvédelmi figyelő és jelentő szolgálat általában négyféle közlést ad le: 1. „Légi veszedelemé-figyelmezte­tőt, ha erre az ellenséges légi erők haladási irányából következtetni lehet. 2. „Légi riadó" közlést, ha nyil­vánvaló, hogy az ellenséges légi erő az érdekelt terület felé köze­ledik. 3. „Az ellenséges légi erő elvo­nult" figyelmeztetőt, mikor az érde­kelt terület nincs közvetlen veszé­lyeztetve, vagyis a légi erők még visszatérhetnek. 4. „Légi veszély elmúlt" figyel­meztetőt, ha az észlelt ellenséges légi erők elvonulása után bizonyos idő elteltével a távolabbi figyelő őr­sök jelentéséből meg lehet állapítani, Nemrégiben jelent meg Budapest székesfőváros Statisztikai Évkönyvé­nek XXIV. évfolyama dr. IUyefaívi J. Lajos szerkesztésében. A hatal­mas, nagy gonddal összeállított és Kiválóan szerkesztett statisztika a számok tükrén keresztül elvezeti az olvasót Budapest éietébe, életének minden rejtelmébe, kezdve a rideg közgazdaságtól egészen a művészeti életnyilvánulásokig. A hatalmas munka majdnem 600 oldal terjedelmű és huszonnégy fe­jezetre oszlik. Mi csak azokra a fe­jezetekre térhetünk ki, amelyek min­ket, esztergomiakat is érdekelhetnek és amelyek országos Jelentőségűek és fontosságúak. Kissé furcsának tűnhetik fel, hogy egy vidéki lap Budapest statisztika­javai foglalkozik, de könnyen meg­indokolható azzal, hogy Magyaror­szág egész élete oly szoros össze­függésben van Budapesttel, hogy attól szétválasztva alig képzelhető el. Tehát Budapest statisztikájából nem kis mértékben lehet következtetése­ket vonni az egész vidék, sőt az egész ország életére vonatkozóan, íme, néhány érdekes adat: Budapest lakóinak száma 1,060.431 (1869-ben 280.349, a szaporulat te­hát 780.082). Arra vonatkozóan, hogy a szaporodás nem kellő iramú, sőt csökkenést mutat az előző évek­hez viszonyítva, már közöltünk ada­tokat lapunk hírrovatában. Érdekes a nők és a férfiak arány­száma, eszerint van összesen 573 825 nő és 486.606 férfi. Tehát, ha kis számítást végzünk, akkor kiderül hogy minden 1000 férfire 1.179 nő' Roma, 26 Febr. 1937. Egreggio Signore! II Duce, cui sono pervenute le espressioni -di omaggio inviategli per il discorso da Lui pronun­ciato, mi affida Vonorifico inca­rico di trasmettere a Lei e ál „Circolo Borghese* i Suoi ring­raziamenti. Coi piu' distinti saluli p. Osvaldo Sebastiani Gr. Vinchy. (Magyarul: Az olasz miniszterel­nök személyi titkárságától. Igen tisz­telt Uram I A Duce, akihez elérkez­tek a hála neki küldött kifejezései az általa elmondott beszédért, azt a megtisztelő feladatot bízta rám, hogy Önnek és a Polgári Körnek köszö­netét nyilvánítsam. Kiváló tisztelet­tel Osvaldo Sebastiani s. k. Gróf Vinchy.)

Next

/
Thumbnails
Contents