Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-27 / 17.szám

fiolényi Lászlóné, Laping Miklósné, dr. Mattyasovszky Béláné, Maros Antalné, Márkus Ferencné, dr. Mike Lajosné, dr. Marczell Arpádné, dr. Pékh Gyuláné, Petz fi. Lajosné, dr. Reviczky Gáborné, Reviczky Elemérné, Reusz Ferencné, dr. Rajner Jánosné, vitéz Szabó Istvánné, Tölgyessy Jenőné, dr. Vécsei Kálmánné, dr. vitéz Zsiga Jánosné, Zséger Gyuláné. Süteményt és cukorkát adtak: vitéz Szivós-Waldvogel Józsefné, dr. Berényi Róbertné, dr. Darvas Gézáné, Lindtner Kálmánné, dr. Stockinger Jánosné, dr. Závody Albinné, vitéz Zsámbéky Pálné, Stühmer-cég 1 kg. kakaó, 2 kg. mézes sütemény, Vörös-cég 1 kg. csokoládépor. A ruhaanyagot Gyarmati Manci és Újvári Rózsi szabták ki díjtalanul. A karácsonyfát díszítették és a délutánokat rendezték: Kovács Edit, Darvas Erzsébet, Kovács Erzsébet és Szabó Marianna. A szükséges csészéket Sörös Ede és a Belvárosi Olvasókör kölcsönözték. Mind a nemesszivű adakozóknak, mind pedig a lelkes közreműködőknek ezúton is hálás köszönetet mond az Elnök ség. Serédi Dénes igazgató ünneplése Veszedelmes tűz volt Dorogon a villanyáram telepen Szombaton délután 3 óra tájban Dorogon felbúgott a sziréna ... Ez a bugás borzalmas rémületet idézett elő a bányatelep lakossága között... Pár pillanat alatt benépesedtek az utcák. A zuhogó havas esőben, a sáros utakon kétségbeesett emberek, munkásasszonyok és gyermekek rohantak a bánya felé, hogy megtudják, mi történt. Mindenki az övéit féltette. A rémületet fokozta a sziréna szüntelen kétségbeesett bugása. — Tűz van! tűz van! Ég a villanytelep ! — hangzott a vészes kiáltás mindenfelől. A bányatelep tűzoltói gázmaszkokkal, tűzálló ruhákban rohantak a tűz színhelyére, a veszélyeztetett villamos telepre. A sötét füstgomolyagok hatalmas tömegben szálltak az ég felé ... A havaseső lenyomta, a szél széthordta a füstöt s elborította az egész környéket. Döbbenetes félelem szállta meg egész Dorogot, főként a bányásznépséget. Adorogi csendőrörs teljes létszámban vonult ki a tűzhöz a rend fenntartására. A rémhírek csak fokozták az ijedelmet a lakosság között. Külö nősen nagy veszélyt sejtettek azért, mert senkit sem engedtek a közelbe. A bányaigazgatóság sem tudta, hogy milyen veszedelmeket rejt magában a tűz, éppen ezért nemcsak a környékbeli, de még a fővárosi tűzőrségektől is segítséget kért — minden eshetőségre számítva. Schmidt Sándor dr. bányafőtanácsos vezetésével a bányamérnökök utasításai alapján végezték a tűzoltók a mentési munkát. Mindenki a helyén volt. A páratlanul fegyelmezett munkának köszönhető, hogy a tűzveszedelem nem harapódzott el és hogy aránylag rövid idő alatt lokalizálták a derék tűzoltók a tüzet. A fővárosi tűzoltóknak már nem akadt dolguk. Délután félötkor már elmúlt a veszedelem. Eltávoztak a színhelyről a fővárosi, esztergomi, kenyérmezőmajori s a többi, környéki tűzoltók, csak a dorogiak maradtak tovább a helyükön, vigyázva éberen, hogy a tűz még egyszer föl ne lobbanjon. Chorin Ferenc dr., a salgótarjáni bányatelepek elnöke autón érkezett meg a vész színhelyére és személyesen tette meg a szükséges intézkedéseket. Szerencse volt a szerencsétlenségben a páratlan fegyelem, mely alig másfél óra alatt megfékezte a pusztító elemet, ami, ha nem sikerül, beláthatatlan következményekkel járt volna. A kár igy is körülbelül negyvenezer pengő. Egy baleset is történt. Pénzes László gépmester jobbkeze három ujján égési sebeket szenvedett. A szakértők és a csendőrség megállapítása szerint a tűz úgy keletkezett, hogy a kazánból a robbanó olaj levezetésére szolgáló cső csavarmenetes fedele észrevétlenül elszakadt s a már égő olaj a csőbe visszaszivárgott és ez a láng robbanásszerűen lángralobbantotta a kazánban lerakott szénport. Az építési és javítási munkálatok már folynak s rövid pár napon belül befejezést is nyernek. A Nemzeti Egység városházi csoportjának értekezlete a számvevői állás betöltésének ügyében A Nemzeti Egység városházi csoportja pénteken este a párthelyiségben értekezletet tartott, amelynek egyetlen tárgya a városi számvevői állás betöltésének kérdése volt. Több alapos hozzászólás és részletes felvilágosítás után az értekezlet úgy döntött, hogy egy pályázó személye mellett sem foglal hivatalosan állást, mivel minden pályázó a Nemzeti Egységnek tevékeny és értékes tagja. Kifejtette azonban azon szempontokat, amelyek tagjait a választásban kell, hogy vezessék. Szakállás betöltéséről van szó, ide elsősorban szakember kell, aki nemcsak megfelelő elméleti tudással, hanem a szükséges gyakorlati ismeretekkel is rendelkezik, máskülönben a város érdeke súlyos kárt szenvedhet. Olyan ember legyen emellett a kiválasztott, akinek egyénisége az ügyfelekkel, a közönséggel való el járásában is megfelelő. Súlyos kérdésekről, sokszor kényes helyzetekről van szó, a megfelelő modor nagyon fontos. Legyen emellett az új számvevő társadalmunknak is komoly értéke, aki egyesületeinkben és megmozdulásainkban hasznos munkát fog kifejteni. Kívánatos még az is, hogy az új tisztviselő ne tekintse állását átmeneti jellegűnek, amelyet csak rövid ideig tölt be. Ha megválasztása után hamarosan ismét új utód betanítására lenne szükség, annak a munka szakszerűsége komoly kárát vallná. Szóba került a helybe'i pályázók támogatásának kérdése is. Egyenlő feltételek esetében okvetlenül helybeli pályázót kell előnyben részesi teni. Azonban éppoly lelkiismeretes megfontolás tárgyává kell tenni, vaj jon az esetleg túlzottan értelmezeti lokálpatriotizmus mellett nem szorul nak-e hátra az elsőrendű szakszem pontok, s nem szenved e miatta sú lyosan a közérdek. Az értekezlet egyhangúan magáévá tette a fenti szempontokat s felkéri ezúton is minden tagját, a válasz, táskor ezek megfontolásával járjon el, hogy abból városunk igaz jóléte fakadjon. MÁTÉFFY Dauerondolálása kitűnő. Serédi Dénes c. igazgató vasárnap kapta meg a miniszteri kéziratot, fiirnek ez is elég volna, ha nem Serédi Dénes az, akit hivatalosan ünnepeltek. Érezzük, hogy bocsánatkéréssel kell kezdenünk, mert tudjuk, hogy elpirul, mikor nevét olvassa és szerénysége tiltakozik azért, hogy újra kiszerkesztjük. De ha már annyi szépet és jót elmondtak róla vasárnap, akkor mi nem követünk el indiszkréciót, ha annak egy hányadát papírra vetjük. Manapság — sajnos — meg kell szoknunk, hogy a rossz, az átlagemberek nem pirulnak semmin. Nekik természetes minden, ami hitványság ... Serédi igazgatót szerény alázatosságában láttuk pirulni, mikor szerzetesi szobácskájából a pódium elé hívták, hogy félszázados férfimunkájának elismeréséről szóló okmányt átnyújtsák neki. Élete és vasárnapi viselkedése igazolta az epigrammot: Mást ha dicsérnek örül, más ha dicséri, pirul... Pedig neki éppen nincs pirulni valója I Korra nézve a rendtársak sorában hatodik. Főigazgatója másfél éves gyermek volt, igazgatója pedig akkor született, mikor ő a tanári pályáját megkezdte... És tanított a Rend több gimnáziumában csendben, eredményesen. Százakat és százakat nevelt a Hazának, Egyháznak és főképp az Isten országának. A bölcs önmérséklet, az ügyes munkabeosztás, a kitartó önuralom tette lehetővé, hogy Serédi igazgató még mindig a katedrán ül... pedig sokszáz tanítványa már kimerülve, elfáradva a nyugalom magányába vonult... Élete folyása, mint Szent Benedek fiaihoz illik, az imádság és munka édes terhének bölcs és odaadó viselésében telik el. Nincs ugyan kulminációja, de nincs zökkenése sem. Amilyen alapos megfontoltsággal készítette el tanári dolgozatát: történelemből a horvátkerdésről, görög nyelvből Kyros vállalkozásáról, épp oly alapossággal készül ma is az órákra, amelyeken „érdemjegyeket", nem pedig jutalomjegyeket osztogat, mert tanítványaitól is munkát kivan, mint ahogy ő maga is mindig a lelkiismeretes munka embere volt. Amilyen szent megilletődéssel vette kezébe először a Breviáriumot 1881 aug. l-én, amikor felöltötte Szent Benedek ruháját, éppen azzal a szent lelkesedéssel nyitja ki, mikor min den nap az ősszerzetesek példáját követve, reggel 4 órakor megkezdi a papi zsolozsmát: „Deus, in adju tórium meum intende!" szavakkal. Napi munkájára, életére, jövőjére örök boldogságára kéri, könyörgi a jó Isten segítségét és örök áldását A kinevezési okmány átadásának időpontját sikerült titokban tartani Csak a beavatottak tudták: mi készül. Serédi igazgató ébersége mintha csütörtököt mondott volna, mert nem is sejtette, miért jön le Kemenes Illés dr. tanker, kir. főigazgató, a két fogalmazó kíséretében, Kühár Flóris dr. bencés házfőnök Buda pestről. Azt meg igazán nem is tudhatta, hogy a gimn. ifjúsága óva tos csendben vonul a gimnázium dísztermébe, ahol már ott volt Glatz Gyula polgármester, dr. Brenner An tal főjegyző, a reáliskola, az irgalmas nővérek leánygimn. tanárikarának képviselői az igazgatókkal élükön és néhány tisztelője, aki véletlenül megtudta a nagy titkot. A szónokok akkor végezték el a legnehezebb munkát, mikor sikerült meggyőzniök Serédi igazgatót, hogy fel kell fáradnia a díszterembe. Aki 49 évig tanította és gyermekkorától kezdve gyakorolta az engedelmessé get, annak most volt legnehezebb az engedelmesség parancsa. Az ünnepség szónokai Kemenes Illés dr. kir. tankerületi főigazgató, Balogh Albin dr. bencés gimnáziumi igazgató, házfőnök, Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgató, a maguk és az általuk vezetett intézmények nevében köszöntötték az ünnepeltet, aki mintaképe volt a munkás tanárnak, a szerény szerzetesnek, a szerető rendtársnak, atyja és bölcs irányitója, nevelője a diákságnak. A dicséret és magasztalás magyar szavainak súlyos csokrait gazdagon díszítették a latin és német költők szebbnél-szebb megállapításai a tetőtől-talpig-emberről,; az ifjúság nemeslelkű vezetőjéről, az imádságos lelkű szerzetesről. És ez a sok dicséret minden erőltetés nélkül ráillett Serédi igazgatóra, aki sohasem kereste az emberek elismerését, hiszen az Istenért végzett lelkiismeretes munka önmagában hordja a lélek legnagyobb boldogságát . .. A mindenben következetes Serédi igazgató az ünnepeltetés órájában is megmaradt annak,:ami volt: az Úr Jézus megállapítására hivatkozott (Lukács ev. 17.10.): Ti, mikor mindent megtesztek,^ ami parancsolva van nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, amit meg kellett cselekednünk, azt cselekedtük." Az ünnepség meleg ovációval ért véget a díszteremben, de folytatódott az ebédlőben, ahol a rendtársak nevében Kühár Flóris dr. budapesti házfőnök, majd Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató köszöntötte fel Serédi igazgatót. Ugy hisszük, hogy minden barátja és tisztelője lelkét az az egyetlen, imádságos óhaj hatja át, hogy Serédi;igazgató még soká folytathassa áldásos működését! Frontharcos közlemények A Frontharcos Szövetség országos elnökét gróf Takách-Tolvay József országgyűlési képviselőt, ny. altábornagyot súlyos csapás érte feleségének szlováni Beöthy Klarisz eleihalálozásával. A vármegyénk területén működő frontharcos helyicsoportok részvétüket fejezték ki az országos Elnöknek. A várm. vezetőség örömmel közli a szövetség tagjaival, s a többi hadviseltekkel, hogy az esztergomi Főcsoport kezdeményezésére és az országos elnökség közbenjárására a m. kir. kormány a sebesülési érem és a Károly csapatkereszt igénylésének határidejét 1936. június 30-áig meghosszabbította. A hadviseltek részére ezideig biztosított és a jövőben megadandó anyagi és erkölcsi kedvezmények ós előnyök igénybevé telének az előfeltétele az, hogy az illető a Károly csapatkereszt viseléséhez való jogosultságát okmánnyal tudja igazolni. A világháború befejezése óta már majdnem két évtized telt el, mely idő alatt minden hadviselt beszerezhette volna saját családja és hozzátartozói érdekében az öt megillető igazolványt. Sajnos elég sokan nemtörődömségből mindezideig elmulasztották és dacára az illetékes tényezők és a vármegyei frontharcos vezetőség részéről több izben elhangzott komoly figyelmeztetéseknek a mult év december hó 31-ében megszabott bejelentési határidőt is elmulasztották. A m. kir. kormány legmesszebbmenő előzékenységből ujabb határidőt adott, amelynek további meghosszabitását remélni nem lehet. Ezalkalommal utoljára figyelmeztetjük az igazolI vánnyal még nem rendelkező igényjogosultakat, hogy lehető mielőbb,