Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-20 / 15.szám

A bíboros hercegprímás oáriuöii rektort, pápai kanonokká nevelte ki. dr. Tóth Kálmán szemiprotonotárinst, prelatesHétfőn az esti órákban terjedt el a hir a városban dr Tóth Kálmán kanonoki kinevezéséről. Ez a kinevezés mindenütt osztatlan elismerést keltett. A kanonoki kinevezés mindig érdemek jutalmazása szokott lenni s legtöbbször egy-egy plébánia népének, vagy egy intézménynek fájdalmas búcsúzását jelenti szeretett vezetőjétől. Tóth Kálmán dr. kinevezése valóban érdemek jutalmazása. Jutalmazása a gazdag, értékes papi életnek. Jutalmazza vele a főpásztori kegy a a falusi káplánt, majd a fővárosi hittanárt, főkép a theológiai tanárt és szemináriumi elöljárót, aki több évtizedes csendes, szerény, de hatásos és értékes munkájával papi generációkat nevelt a főegyházmegye számára. Jutalmazza a kinevezés a tudóst, aki a szentírástudomány országos hírű tekintélye, aki könyveinek egész sorával gazdagította — és reméljük ezután is gazdagítja — a magyar egyházirodalmat, aki könyveit nemcsak alapos tudománnyal, a tudománnyal szorosabban foglalkozók számára irja, hanem könyvet, fegyvert, argumentumot és mégis örökké élvezetes és emlékezetes olvasmányt adott a katolikus magyar közönség kezébe, sőt tudományának kincseit a rádió hullámain is szerte szórta már a halgatók százezreinek örömére. Jutalmazza a főpásztori kegy a közkedvelt, agilis egyházi szónokot, aki városunk templomaiban nemcsak gyönyörködteti, hanem szivéből kiáradó buzgó hévvel hevíti és a menynyei magaslatok felé ragadja hallgatóit, s aki katolikus Nagygyűlések és egyéb országos ünnepségek alkalmával a főváros nem egy templomának hiveit bűvölte már el prédikációival. Jutalmazza a nagystílű, modern papot, aki nem elégedett meg könyvek betűivel és szűk hazai tapasztalatokkal, hanem bejárta úgyszólván a fél világot, Amerikát, Nyugatés Déleurópát, háromszor a Szentföldet, s amit útjain éles megfigyelésével látott és szinte csodás memóriájával megjegyzett, azt aztán tele szívvel és tele kézzel osztotta szét hálás tanítványai és tisztelői között. A kanonoki kinevezés örömet szokott kelteni. De talán még soha annyi embernek nem szerzett örömet, mint Tóth Kálmán dr. kinevezése. Hiszen mindig^ mindenki szerette és szereti. Őt, akinek az az elve, hogy „a szeretetreméltóság a legszeretetreméltóbb erény", annyira szeretik volt és jelenlegi növendékei, paptársai, olvasói, rádióhallgatói és sokan-sokan mások, akik csak egyszer is összeköttetésbe kerültek vele, hogy őszinte öröm tölti el valamennyiünk szivét, amikor magas kitüntetéséről hirt hallunk. Nem kereste, nem várta a méltóságot, de mi mindig meg voltunk győződve, hogy el kell nyernie, mert annyi érdem, amennyit ő szerzett, nem maradhat jutalom nélkül. S mig más kanonoki kinevezésbe legtöbbször beledisszonál az elválás fájdalma, Tóth Kálmánnál még ez sem zavarja a teljes örömet. Évtizedek óta a miénk, a mi értékünk, a mi dicsőségünk, esztergomiaké s most is az marad. S tudjuk, hogy magas pozíciójában is változatlanul, osztatlanul a miénk marad, a régi, kedves, mosolygó, a munkában korán megőszült, de örökké ifjú pap. Nagy örömmel és tisztelettel állunk be mi is az őt üdvözlők hatalmas tömegébe és kívánjuk, hogy az Isten sokáig éltesse . .. * * * Dr. Tóth Kálmán 1883. év április 3-án született Und községben (Sopron megye). 1906-ban szentelték áldozó pappá. Első állomása Nagymegyer volt. ahová mint subsidiarius került. 1907-ben segédlelkész, majd mint adminisztrátor Karancsságon működött, még ugyanabban az évben Budapestre küldetett hitoktatónak. 1909-ben káplán és hitoktató a Regnum Marianumban és a Szent Margit leánynevelő-intézetben, 1911-ben gimnáziumi hittanár, 1912-ben az esztergomi papnevelőintézet hittudományi főiskolájához neveztetett ki a pasztoráció és a catechetikai tanszék tanárává, 1913ban tanulmányi felügyelő, 1916-ban a bibliai tanszék tanára, 1923-ban szentszéki ülnök lett. 1930-ban pápai kamarássá nevezték ki. Breyer István dr. püspök, szemináriumi rektornak győri megyés püspökké történt kinevezése után megbízatott a szeminárium rektori teendőivel, most pedig főpásztorának felterjesztésére XI. Pius pápa az esztergomi főkáptalan tagjává, prelátus-kanonokká nevezte ki. Irodalmi munkásságának eredménye az a közel tucatnyi könyv, mely eddig nyomtatásban megjelent. Első műve 1910-ben jelent meg: A magán kinyilatkoztatásról. A többi művei a következő sorrendben következtek : 2. Szent Pál működése (1922). 3. Jézus példabeszédei (1926). 4. A parabolázó Jézus nyomdokain (1927). 5. Szentföld és a Szentírás (1928). 6. Szent Péter az első pápa (1931). 7. Krisztuskirály oltáráldozata. (1934). 9. Az evangéliumok látszólagos ellenmondásai (1934). 10. Bibliai életképek a Szentföldön (1935). Reméljük, irodalmi munkássága sem szűnik meg új kitüntetésével és hálás olvasóinak még sok élvezetben lesz része, mikor Tóth Kálmánnak könyveit olvassa . . . • •••••••••••••••••••••HMM Fényes sikerű volt a Vitézi-bál Az idei farsang báli naptára kettővel bővült. Két új bál vonult be az esztergomi bálozó közönség programjába és — mind a kettő sikerült. A jól bevezetett, sok éves múltra visszatekintő bálokkal szemben nem volt könnyű dolga annak a két újdonságnak, a Movero és a vitézi bálnak. A bálok elbírálásánál természetesen a sajtó csak az erkölcsi oldalát nézi, anyagiakról a mai viszonyok között beszélni nem igen lehet. A 15-én rendezett, elsőizben szereplő Vitézi-bál is nagy erkölcsi sikert könyvelhet el. Az előkelő közönség, amely a bált végigtáncolta, vagy megjelenésével tüntetett a Vitézi-rend mellett, biztosította ezt a sikert. Megjelent az estélyen dr. Radocsay László főispán és felesége, dr. Frey Vilmos alispán és felesége, dr. Csárszky István prel.-kanonok, dr. Ibrányi Ferenc theológiai, egyetemi m. tanár és a város, a megye előkelő társadalma. A hölgyek gyö nyörű estélyi ruhái mellett a férfiak frakkos és szmokingos eleganciája, az attilák tömege gyönyörű szint adott a báli közönségnek. Meglepetés volt a táncterem nagy szerű díszítése is, A színpad függönyén a kormányzó portréja, az ízlésesen díszített teremben a vitézi jelvények adták meg az aktuális színezetet. Nagyon jó volt a mennyezet világítás is. A két új bál újdonsága volt a bár is, amit az eddigi sablontól eltérően külön, egy társalgóban rendeztek be. Mig az első bálnál csak „kevesek", addig most a közönség hamar felfedezte a bárt, ahol az éjfélutáni órákban alig lehetet mozogni. Az estélyt szavalat, kürtjel, majd palotás vezette be, a tizenkét pár festői csoportja, kitűnő tánca nagy sikert aratott. A zenét Bangó Jancsi dzsesszel kombinált kitűnő zenekara szolgáltatta. A közönség a hatórai záróráig együttmaradt, kitűnő hn ngulatban. A nagyon szépen sikerült estély tangóval, keringővel, majd a Rákóczi indulóval fejeződött be. ItttlMltHtlHIIIItHIIHM Ipartestületi közgyűlés. Ipartestületünk ez évi rendes közgyűlését február 21-én tartja meg a fürdő szálloda nagytermében. Vonzóereje ez idei közgyűlésnek az lesz, hogy az uj alapszabály értelmében egy alelnök és a régi elöljárósági tagok 1

/s-a kisorsoltatott. Így a vasárnapi közgyűlés 1 alelnököt 14 előljárósági rendes, 4 előljárósági póttagot fog 3 évi tartamra választani. Mivel az elöljáróság megmaradt két harmadából 1 előljárósági rendes és 7 előljárósági póttag hiányzik, e tisztségek betöltésére is sor kerül. Ipartestületünk ez évben ünnepli 50 éves jubileumát. A jubileumi ünnepély az augusztus havi nagyboldogasszonyi ünnepségekbe belekapcsolódnék és testületünk tervbe vette egy kamarakerűleti ipari kiállítás megtartását is. Súlyos és meggondolásra késztető az országos iparnyugdijalap felállítása, mely hivatva volna elaggott időeíőtt megrokkant és munkaképtelenné vált iparosainkról gondoskodni. A minisztérium azonban csak ez évben fog a nyugdijalap felállítására vonatkozó összes adatokkal a törvényhozás elé menni, ha az ország iparossága döntött, hogy kívánja-e a kötelező nyugdíjbiztosítás bevezetését vagy sem. Az illetékes minisztériumnak ugyancsak akkor lesz módjában áttekintő képet nyerni mindarról, ami egy ifjú nyugdijintézeti alap megteremtéséhez rendelkezésre áll. Az iparosságnak most van egyedül módjában saját sorsáról dönteni, aki szereti családját és önmagának is nyugodt öregséget akar biztosítani, az csak a kötelező nyugdíjbiztosítás mellett dönthet, illetve szavazhat. A Tarka-bál rendezősége közli... A febr 22.-i farsangzáró „Tarkabál* iránt megnyilvánuló páratlan érdeklődés egy egészen különös szindús karneváli éjszaka reményét csillogtatja felénk. A rendezőség minden igyekezetével azon is van, hogy ezen remény csillogást a valóság aranyává váltsa. örömmel jelentik, hogy az összegyűjtött jelmezek a Cserkészboltban már mind gazdára leltek s igy a bál tarkaságát már is nagyrészben sikerült biztosítani. Fontos tudnivalók a masskok részére, hogy gyülekezésük ideje 9 és fél 10 óra között lesz a szokott helyen, vagyis a szállodai hall két oldaltermében. Azon maszkokat, akik nem előre megváltott igazoló jegygyei érkeznek igazoltatni fogják Mind az igazoltatás mind pedig a felvonulás pontosan fél 10 órai kezdete miatt igen ajánlatos a korai érkezés, mert a későn jöttek kimaradhatnak a felvonulásból. Bejárat az összes vendégek részére kizárólag a szállodai halion keresztüllősz. Szobák átöltözésre 50 %-os kedvezménnyel bérelhetők. Közös öltözőknek a színpadi női és úri öltöző rendelkezésre áll. A legszebb jelmezek szép dijakat nyerhetnek a jelmez-versenyben, nemre való tekintet nélkül indulhatnak az összes maszkok. A terem előkészítése nagy lendülettel folyik. A rendezés gondosságára biztosítékok az elmúlt évek jelmezbáljai s igy minden előjel szerint a Tarka-bál népe a legkellemesebb emlékekkel fog búcsúzni az 1936-os farsangtól 1 111 II 1£ li 100 esztendő telt el azóta, hogy Vörösmarty Mihály szivbemarkolóan, csodálatosan szép ódája, a „Szózat" először hangzott el a nagy nyilvánosság előtt és most, hogy felidézzük ezt a letűnt 100 esztendőt, látjuk, hogy milyen hatalmas erő, milyen szent imádság, milyen magasztos érzés van ezekben a szavakban, amelyek még most, 100 esztendő után is a magyar nemzet legszentebb imádságává avatják a „Szózatot". 100 évvel ezelőtt is, akárcsak most, költészetünkben a borús hangulat volt az uralkodó. Csak később, amikor a legnagyobb magyar — gróf Széchenyi István — egy-két műve bizakodó hangot adott, akkor kezdtek a versekben is az öröm hangjai megcsendülni s igy született meg Vörösmarty Mihály mesterműve. Most 100 esztendeje, hogy ezt a gyönyörű ódát nemzeti kincsként birjuk. Vörösmarti ódája az akkori hangulatot a legjobban örökíti meg és igy vált lehetségessé, hogy Egressy Béni dallamával nemzeti énekké lett. Szóljon tehát a szivbemarkoló, szent dal: Hazádnak rendületlenül! . . . 15-én 15- én 15 én 16- án 20 án 22- én 23- án 23-án 23- án 23-án 24-én Farsangi naptár. Február: Vitézek bálja a Fürdőben. Kereskedelmi Társulat táncestélya a Magyar Királyban, A Magyar Nemzeti Szocialista Párt táncmulatsága a Rákóczi-vendéglőben Cigánybál a Duna Kioszkban. Belvárosi Kat. Olvasókör társasvacsorája saját helyiségében. Öreg Hollók jelmezbálja a Fürdő ben. Kat. Legényegylet jelmez-estélye saját helyiségében. A dorogi Munkásotthon esztergomi fiókjának műsoros táncestélye az esztergomi Munkásotthonban. Szentgyörgymezei Kat. Olvasókör farsangzáró táncmulatsága saját helyiségében. Belvárosi Kat. Olvasókör Ifj. Egyesületének műsoros farsangi mulatsága saját helyiségében. Polgári és Turista Egyesület farsangzáró estje a Magyar Királyban. Könnyen ás jól csak DEL-KA cipőben táncolhat! Az Esztergom-Érsek-Vízivárosi Egyházközség „Szent Erzsébet Leány köre" tartotta vasárnap este műsoros táncestélyét a Vízivárosi Körben. Ez estélyen mutatkozott be a vízivárosi Leány kör, a nyilvánosság előtt, valamint annak kitűnő