Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-16 / 14.szám

1036. február 16. ESZTERGO M és VIDÉKE 3 egyedüli mozgató tényezője a cél szerű, okos propaganda. Az európai államok között idegenforgalmi szempontból a kis Svájc vezet az ő 1.262.000 idegenével. Még ezzel a tekintélyes ágyfoglalási számmal is a szállodai szobáknak csak 26—27 %-a nyer foglalást. A Svájcban megjelenő „Hotel Revue" szerint ez a forgalom is csak az árak aránytalan lenyomásával volt elérhető. Ezzel kapcsolatban a svájci kormány, hogy a szállodai ipar további visszaesését megakadályozza, az eddigi propagandára szánt évenkinti 700.000 frankot annak többszörösére fogja felemelni. Anglia ide genforgalmi propaganda céljaira 250.000 fontot fektetett be, ami körülbelül 6'5 millió pengőnek felel meg. Németország 3.632.009 márkát, Olaszország 15.000.000 lirát, Franciaország 5.105.000 francia frankot. Ausztria 2000.000 shillinget és Magyarország 1.900.000 pengőt használ fel évenkint idegenforgalmi propaganda céljaira. Ezek a számok az egyes államok hivatalos propaganda hozzájárulását jelzik. Ezekben nem foglaltatnak benn az idegenforgalmi irodák, szállodák és városok nagy propaganda költségei. Ezúttal nem mulaszthatom el városunk képviselőtestületi tagjainak figyelmét felhívni, hogy Esztergom város vezetősége és néhány illusztris polgára hiába fáradoznak hozzáértéssel és odaadással a város idegenforgalmának fejlesztésén és fokozásán, ha a költségvetésben, a célnak megközelítően sem elegendő összeg lesz beállítva. A magasabb idegenforgalmi fórumoknál alkalmam volt betekintést nyerhetni egyes városok idegenforgalmi budgettjébe s megállapítottam, hogy egyes városok aránytalanul nagyobb összegeket áldoznak e célra. A Strandfürdő meggyőződésem szerint, bevételeihez mérten tekintélyes összegeket használ fel a propaganda érdekében. A Fürdő Szálló pedig üzemméreteit jóval meghaladó összeget fordít nemzetközi propagandája céljaira. Kutassy Lajos a Fürdő Szálló igazgatója. (Folytatjuk.) ••••••••••••••••••••••••un Levél a szülőkhöz A közelmúltban osztották ki az iskolákban a félévi értesítőket s bírálták el ezzel a tanulók eddigi munkáját. Sok szó esett ennek kapcsán a család körében a tanulásról, iskoláról, megélhetésről, magáról az élet ről és ez gyakran az iskolásgyerme kek fülehallatára történt. Az még nem lenne baj, hogy ezekről a té mákról beszélnek a gyerekek előtt; sokkal több bajt okozott az, ahogyan ezekről a kérdésekről szóltak és amilyen megvilágításba ezeket állították. Több más dolog is történt. Sok gyermek volt — fiúcska, leányka egyaránt — aki úgy érezte, hogy nem birja elviselni a félévi eredmény megállapítását és öngyilkosságot kísérelt meg, vagy pedig elszökött a szülői házból. Egyes újságok bő interjút közöltek a kis áldozatokkal és szines részletezéssel teregették ki az „izgalmas" tudósítás egyes részleteit a közönség előtt. Aki ezeket olvasta, önkéntelenül megérezte, hogy itt sem annyira az a baj, hogy meg irták a dolgot, mint inkább az, ahogyan azt tették, amilyen színbe a kis szereplőket beállították. Kedves szülők és kedves társadalom 1 Értsük meg jól, hogy amint a gyermeket magára hagyjuk, a saját feje után cselekszik. Ha pedig regényhősnek, vagy áldozatnak állítjuk be, úgy is fog viselkedni és azt hiszi, neki van igaza és nagyot cselekedett. Minden oiyan szó, ami a család körében elhangzik és arról szól, hogy a tanulás fölösleges, az iskola csak szekírozza a gyermeket, az élet nem érték, a munkát elvé gezni nem kötelesség, szóval amikor az erkölcsi törvények megtagadását hallja a gyermek a legilletékesebb ajkakról, egészen természetes, hogy ennek tanulságait le fogja vonni. Amikor pedig az újságok szenzációhajhászása miatt mártírnak érzi magát, vagy regényhősnek, a benne élő kalandos és kritikátlan szellemnél fogva egészen magától értetődő, hogy aszerint is fog cselekedni. Kedves szülők! Az előbb azt mondtam, hogy amint a gyermek magára marad, természetes, hogy a saját feje szerint fog cselekedni. Itt egy nagyon meggondolásra méltó körülményt tárnak fel ezek a gyermektragédiák I A lelki életnek is meg van a maga higiéniája, aki erre nem ügyel, az kárát vallja. Nem mindegy az, hogy a gyermek milyen testi és lelki hatásoknak van kitéve, és egyáltalán hat-e rá valami. A higiénia azt is megköveteli, hogy az a hatás — olvasmány, társaság, beszédtéma, stb. — érje a gyermeket, ami akkor neki való. Lehet valami nagyon szükséges, értékes és tiszteletreméltó, de ha nem való még gyermeknek, akkor többet ront, mint használ. Nagyon is meg kellene gon dőlni ezt, amikor a „felvilágosodott ság" nevében „már úgy is tudja", vagy „jobb ha tudja a dolgot" jeligével kezeljük. Áll ez nemcsak az erkölcsi kérdésekre, hanem minden egyébre is, ami pl. az élet aktiv felfogását, a munka, kötelesség, rend, fegyelem stb. kérdését illeti. Ha már most a gyermek ezt az irányítást nem a szüleitől és nem helyesen kapja meg, hanem valamelyik pajtásától, vagy társnőjétől akikre a gyermek serdülő korban nagyon is hallgat és akik feltétlen tekintélyként szerepelnek előtte, akkor máris nagyon hamarosan kész lehet a gyermektragédia előkészítése. De nem szabad a gyermeket magára hagyni. Kedves szülők, valljuk meg őszintén, itt is nagyon sok kívánni való van. Nézzünk körül, hány szülő foglalkozik valójában a gyermekével ? 1 Nemcsak úgy, hogy fegyelmezi és a szükséges illemszabályokat követeli meg tőlük, hanem úgy, hogy gyermekének — különösen serdülő korban — legjobb ismerője, bizalmasa, meghitt jó barátja és beavatott társa, annak minden gondolatában és érzésében. Hány szülőt látunk, akik nem gyermekükkel, hanem valamelyik „barátjukkal" vagy „barátnőjükkel" sétálnak, akik minden egyébre ráérnek — tenniszre, kávéházra- bridzsre — csak a gyermekükkel való foglalkozásra nem. A gyermekek pedig sokszor felelőtlenül csatangolnak, a szülők talán sokszor azt sem tudják, hogy hol és kivel, és megtárgyalnak sokszor olyan dolgokat, ami feltétlenül a lelki higiénia rovására megy. Ebből aztán természetes, hogy a szülőtől való eltávolodás, nem ritkán elidegenedés, néha ellenséges szembehelyezkedés származik, amitől csak egy lépés a szomorú gyermektragédiáig az út. őszinte sajnálkozással és megdöbbenéssel olvassuk a napról-napra megismétlődő gyermektragédiákat. Nagy baj lenne azonban, ha megállnánk a sajnálkozásnál és nem mennénk tovább. Feltétlenül szükséges, hogy a következtetéseket levonjuk és azok szerint cselekedjünk. Az első az, hogy foglalkozzunk a gyermekek kel, kísérjük figyelemmel fejlődésüket, kapcsoljuk magunhoz és irányítsuk. Igy a szülőktől való eltávolodás sohasem fog elkövetkezni. A másik pedig az, hogy neveljük a gyermekeket egészségesebben: kötelességteljesitésre, lelkiismeretre, felelősségérzésre, munkára. Akkor sohasem fogja a gyermek érezni, hogy ő kitérhet az élettől rászabott kötelességének teljesítése elől és sohasem fog odáig jutni a dolog, hogy a gyermek úgy akar kitérni az élet elől, hogy az Isten legszebb ajándékát könnyel műen és felelőtlenül eltaszítja, vagy eldobja magától. • •titiicmunminmnii Miről adott bírt az „Esztergom és Vidéke" hasz év előtt? 1916. febr. 17-től 23-ig. A kormány, hogy rekvirálási rendeleteinek teljes erővel érvényt sze rezzen, elhatározta az elrejtett, illetve be nem vallott készletek felkutatását és elkobzását. — Károly Ferenc főherceg, a monarchia trónjának várományosa meglátogatta az orosz fronton a 14. sz. honvéd gyalogezredet, melynek kebelében a legtöbb esztergomi népfölkeiő szolgál, s megdicsérte őket vitézségükért. — Csinos Albin dr. főreáliskolai tanárt, ki a lutheránus lelkészi pályára ké szülvén, az utóbbi időben heteken át nem járt be az intézetbe, a városi közgyűlés a polgármester indítványára állásáról lemondottnak te kinti. — Nagyban folyik országszerte az élelmiszerek hamisítása. De ha misitják az italneműeket s élvezeti cikkeket is. Egyik cikkben olvassuk hogy a dohánylevelek között is megjelent a „hamisítatlan* szárított répalevél. — A honvédelmi miniszter elrendeli, hogy azoknak a felmentett hadseregszállitóknak, akik egész tevékenységüket nem a hadsereg részére kivánt szállításoknak szentelik, azonnal be kell vonulniok katonai szolgálatra. Ti azt mondjátok... Ti azt mondjátok, ha a nap megunja bámulni a földet. s estéli sötétben álmos lesz a szemünk, ti azt mondjátok este van, én azt mondom •' öregebbek lettünk. Ti azt mondjátok, ha egy bájos nő virágot tépeget, hol a hegyek öble mély, ti azt mondjátok, virágszeretet, én azt mondom • szeszély. Ti azt mondjátok, ha a büszke bérci sasnak magasságivá szivébe vadászgolyó talál, ti azt mondjátok sport, én azt mondom : halál Ifj Baldes János EGYRŐL-MÁSRÓL 1935. decemberében mindössze 6500 házasságot kötöttek Magyarországon, háromszázzal kevesebbet, mint az előző év decemberében. 1935. év folyamán 78.843 házasságot kötöttek, vagyis 3802-vel kevesebbet, mint 1934-ben. Ennek következtében a születések száma is ilyen arányban csökkent. A gyermekáldás csökkenése a háború óta fokozódik Magyarországon. Az elmúlt év folyamán mindössze 158.418 magyar gyermek született, 8861-el kevesebb, mint 1934-ben. Ezek a számok mindennél beszédesebben tárják fel, hogy milyen aggasztóan általános lett az országban a család sorvadása és a gyermekáldás elma radása. Ennek pedig legfőbb oka az általános elszegényedés, a családalapítás nehézsége, a munkanélküliség, amin csak a gazdasági helyzet általános javításával, az ifjúság elhelyezkedésének megkönnyítésével, munkaalkalmak teremtésével lehetne segíteni. A Magyar Újságírók Egyesületének választmánya legutóbb tartott január havi ülésében foglalkozott azzal az egyre gyakrabban ismétlődő sajnálatos jelenséggel, hogy a sajtóban közérdekből szóvátett olyan cselekmények elkövetői, vagy részesei, amelyek beleütköznek a közéleti erkölcsbe, vagy tételes törvényeink tiltó, vagy büntető rendelkezéseibe, lovagias ügyek rendezésével akarnak kitérni a valódiság bizonyítása elől. A választmány elhatározta, hogy szembeszáll ezzel a próbálkozással, amely ugyanakkor, amidőn a közélet tisztaságát szolgáló sajtó munkásságát megfélemlítésnek szánt fellépéssel zavarni és végső soron meghiúsítani igyekszik, egyben súlyosan veszélyezteti a sajtószabadságot is. A választmány annak az elvnek a kinyilvánításával, hogy az ilyen természetű ügyek egyesegyedül, a független bíróság tárgyalótermeiben intézhetők el, felszólítja tagjait, hogy ez okból az ilyen esetek mindenikében tagadják meg az „úgynevezett" lovagias elégtételadást. Helyes, okos és emberies határozat. * Igen érdekes előadásra készül három francia orvos a lausannei kongresszussal kapcsolatban. Bizonyítani akarják, hogy legjobb fogyasztószer a bor, mely felemészti a test zsírtartalmát anélkül, hogy az izmoknak legcsekélyebb kárt okozna. Ezt a bormódszert természetesen szigorú diétával kell összekapcsolni, nem elég csak ugy korlátlanul áldozni Bacchus istennek. Két csésze tea, egy darab cukorral, gyümölcs, főzelék, hus és hal szerepelhet az ebéden számos pohár bor mellett, de szigorúan tlos a kenyér és a kávé, a coctail, a pálinka. De nem is valamennyi bor alkalmas a fogyasztáshoz, sőt az alkoholban gazdag nehéz borok egyenesen hizlalnak. A száraz Chablis, a tetmészetes champagne i és a könnyű bordeux-i és az ó burgundi a legalkalmasabb a fogyasztókurára a három orvos szerint. És ezt a véleményt bizonyosan örömmel megerősítik a felsorolt francia borvidékek szőlősgazdái is. * * * A német rádióban ezentúl nem közvetítenek jazz-zenét. A valamenyi németországi rádióállomás műsor

T összeállítóira kötelező határozatot a napokban közölte a német rádió birodalmi adásvezetője. A rádióállomások intendánsainak Münchenben tartott birodalmi kongresszusán a rádió vezetője kijelentette, hogy a néger jazz-zenének a német rádióból mindörökre való száműzése korántsem azt jelenti, hogy a német rádió ellensége volna mindennek, ami külföldi. „Ami azonban nemcsak külföldi, hanem bomlasztó, — mondotta — és szétrombolná kultúránk egész alapját, azt elutasítjuk. A néger tánc nem talál otthonra a német rádióban, mert a mi véleményünk szerint ez a zene korántsem a modern ritmus vagy tempó megtestesülése, hanem a félvad népek ügye és ezért a néprajzi múzeumba való, nem pedig a művészetek otthonába." Kíváncsian várjuk, követi-e a német példát a magyar rádió is ? S

Gondolkozott-e már azon — miért éppen ORION rádiót? Bematatja Öanek