Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-16 / 14.szám

ÖTVENHETEDIK ÉVF. 14 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. VASÁRNAP, 1936. FEBRUÁR 16 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Benes és a bolsevizmus (V. I.) Az Osztrák—Magyar monarchia két nagy sírásója, JBenes és cMasaryk közül már csak az előbbi áll az európai politika mezején, mint aktiv ember. Amikor ez a két úr megkezdte a monarchia elleni aknamunkáját, megalapozták Európa későbbi borzalmas háborús katasztrófáját. Sikerült félrevezetniök különösen az akkor szorongatott és későbben bosszút lihegő Franciaország vezető diplomatáit. Felhasználták a bosszú elfogultságát és a tudatlanságot, mert hiszen olyan földrajzi, gazdasági és néprajzi lehetetlenségeket hitettek el a művelt Nyugattal, amit ma már szégyenlenek az öntudatra és igazságra ébredt nyugati hatalmak po itikusai. Az agg Masaryk nyugalomba vonult. Benes a párizsi csehszlovák komité titkára, a fürge és az eszközökben nem válogatós, későbbi cseh-szlovák külügyminiszter soha nem álmodott magas pozícióba emelkedett. Államfője lett annak az államnak, melynek alapjait történelmi, földrajzi, gazdasági, néprajzi és politikai hazugságok köveiből rakta le. A cseh-szlovák állam alapjai hogy milyen szilárdak, azt legjobban mutatják a sudeta-németek, a tótok, a lengyelek és ruszinszkóiak szeparatisztikus törekvései, a magyarságról nem is beszélve. Mindezek dacára azonban el kell és el is ismerjük Benes diplomáciai tudását, de következetességét és őszinteségét nem. Benes, a nagy szabadkőműves, következetesen tört a monarchia ellen és ennek 'kifejezést is adott „Detruirez 1' Autriche—Hongrie" („Pusztítsátok el Ausztria—Magyarországot") cimű Parisban megjelent röpiratában. Nemcsak politikai ellensége volt a monarchiának, hanem mint meggyőződéses és munkálkodó szabadkőműves, ellensége volt a keresztény uralkodóház fennhatósága alatt álló keresztény monarchiának is. Hogy politikai színezetet adjon röpiratának, egyik fejezetében ezt irja: n

Romjain fel kell állítani a csehszlovák államot, amely magában foglalja Csehországot, Morvaországot, Sziléziát és Szlovákiát ... Délen Nagy-Szerbia, a szerb, horvát és szlovén területekből egyesítve és Magyarországon át a Laja és a Rába között egy korridor által a cseh területhez kapcsolva, Németország körül Kerítését teljessé tenné." Hogyne tetszett volna ez az akkor szorongatott Franciaországnak és 1917-ben erős visszhangra is talált a felvetett eszme a párisi sajtóban. Amikor már javában dult az orosz forradalom és győzedelmesen lobogtak a szabadkőművesség vörös lobogói a nagy orosz birodalomban, az egyik nagypáholy nagymestere, Benes megtagadva szabadkőműves mivoltát, mézes madzagot húzott a kapitalista franciák száján, amikor a párisi „Matin

a-ben 1018. novemben 5-én, (akkor még nálunk a bolsevizmusnak hire sem volt) irja, hogy csehekkel kell megszállatni egész Szlovákiát, mert Magyarországot nagyon fenyegeti a bolsevizmus s onnan könnyen elterjedhet nyugat felé, hol a szö-j vetseges államokat is fenyegetni fogja s egyedül a csehek háríthatják el a veszedelmet. Amikor eddig jutottunk el Benes múltjában, hirtelen rá kell világitanunk a nagy diplomata tizennyolc ev utáni politikájára. Nálunk csakugyan kitört a bolsevizmus, de mint elvérzett ország most erős gátja vagyunk a szabadkőművesség által szított és nyugat felé törekvő kommunizmusnak. Lengyelország és Németországon át szintén nem csaphat át a vörös láng nyugatra. Benes, hogy hű legyen szabadkőműves mivoltához, korridort csinált a vörös árnak nyugat felé. Szövetséget kötött a szovjettel és most nyakra-főre épiti a tótföldön a szovjet részére a repülőtereket, 1918 november 5-én a párisi „Matin"-ben még féltette „a szövetséges államokat" a bolsevizmustól. Most 1936-ban már nem félti ? Most már tárt kapukkal várja nyugat felé a szövetséges államokba ugyanaz a Benes a vörös áradatot és segítő társa is akadt Tiiulescuban, a román külügyminiszterben, aki szintén nagyban kacérkodik a szovjettel. Magas és tiszteletreméltó polcra errrelkedett Bjnes, de n történelem soha sem íogja elismerni nagy alkotó történelmi alaknak. Magas méltóságának még nem látjuk a végét, a lerakott állami alapokból azonban csak sejtjük és rendületlenül bízunk a hazugságok összeomlásában. Inlins 1-vel államosítják a megyei és városi tiszti orvosokat Korábban már hirt adtunk azokról a tervekről, amely szerint a belügyminiszter a közegészségügyi szolgálat államosítását tervezi. Az eddig megüresedett tisztiorvosi állások végleges jellegű betöltését már azért nem engedélyezte a belügyminiszter, mert az államosítás megvalósítása küszöbön állott. Amint megbízható helyről értesülünk, befejezett tény már az, hogy az idei költségvetési év végével, vagyis /alias l-én megtörténik a vármegyei és városi tisztifőorvosok és tisztiorvosok átvétele az állami státusba. Május végével döntenek már arról, hogy a törvényhatóságok tisztifőorvosai közül kiket vesznek át az állami státusba ? A hirek szerint, a mai státusban lévőket legnagyobb részben átveszik. Az új rend szerint, az állami státusba a belügyminiszter nevezi ki a tisztifőorvosokat és tisztiorvosokat. A közegészségügyi szolgálat államosításának végrehajtásáról törvényjavaslat intézkedik, amelyet már a minisztertanács is letárgyalt és legközelebb a parlament elé kerül. A hirek szerint, a belügyminiszter a törvényhatósági orvosokon kivül a járási és községi orvosok állami státusba történő átvételét is tervezi. ' Olyan intézkedést is terveznek, hogy 1 a tisztifőorvosokat és tisztiorvosokat \ eltiltják a magánprakszis folytatáj sától. Nem érdektelen megírni, hogy az j új állami orvosokat az V— VIII rangosztályba nevezi ki a miniszter. Ezzel egyidejűleg a városok közegészségügyi bizottságának munkássága is megszűnik, mert a közegészségügy minden vonatkozásában a belügyminisztérium alá kerül. Így je lentős mértékű kiadástól fognak mentesülni a városok és a törvényhatóságok, hogy az orvosokat mind az állam fogja fizetni. Arról azonban nincs értesülés, hogy valamelyes adó formájában a városoktól visszakérik. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó iroiáji Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, otnn nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 1938-ban megkezdik az óbudai hid építését. — 68 euer lakosa van Pécsnek. — 20 fok hideg volt Kókestetőn. — Meghalt Bónitz Ferenc, a kiváló szerkesztő és publicista. — Lengyeltótiban a kisgazdapárti Gaal győzött 875 szótöbbséggel. — Megtalálták Dréhr titkos feljegyzéseit. — 513.000 pengő volt a Szemerehagyaték költségszámlája. — Kétszázzal emelkedett öt év alatt az ügyvédek száma. — A kormányzó felállíttatja I. Ferenc József szobrát. — Rekonstruálták az 1800 éves aquincumi orgonát. — Megszavazták a hitbizományi törvényt. — A frankfurti főpolgármester Budapes et tanulmányozta. — Tengerész emlékűvet állítanak Budapesten a világháború tengerészei. — Wolff Károly lett a fővárosi szanálási bizottság elnöke. — Rágalmazásért elitélték Wenckheim Lajos grófot. — Hatodfélmillió értékű közmunkát adott ki januárban a főváros. — Eladja szlovenszkói birtokát a gróf Andrassy-család. — Felmentették Sváb Gyulát a Pyramys-ügyben. — Gratz Gusztáv volt külügyminiszter tett ut >da Sándor Pálnak az országgyűésben. — Egymillió kiló magyar zsírt vásárolt Anglia. — Jó' zsef főherceg lesz az Akadémia elnöke. — Gál Jenő megkezdte a Drébr-per ujrafelvételének előkészítését. — Imecs Györgyöt nevezték ki szegedi foispann*. — Cegléden minden tizenkettedik ember fertőzött. KÜLFÖLD Élesen támadták Japánt az amerikai szenátusban. — Hodzsa csehszlovák miniszterelnök ellátogat a dunai államok fővárosaiba. — Amerika 543 millió dollárt szavazott meg fegyverkezésre. — A török külügy minin iszter lett a Balkán Szövetség elnöke. — Véres politikai harok vannak Spanyolországban. — Amerikában ősturáni nyomokra akadtak. — Leégett a 300 éves torinói színház. — Lovasbaleset áldozata lett de Valera ir miniszterelnök fia. — Damaszkuszban kihirdették az ostromállapotot. — Meghiúsult Angliában az orosz kölcsön. — Feloszlatták a moszkvai kommunista akadémiát. — A virginiai alagútépitésnél 475 munkás meghalt és 1500 rokkant lett. — Szobrot állítanak Varsóban Pilsudszky tábornagynak. — Huszonhat évszázados a japán császárság. — Románia fegyverekért 12 évre lekötötte petroleumjövedékét Franciaországnak. — Anglia katonai szerződést akar kötni Egyiptommal. — Földalatti au^óutat építenek Rómában. — Nagy hadianyag szállítás folyik Amerikából Kinába. — Tűzvész teljesen elpusztította az angol filmvárost. — Kínában kátezsreves pénzverdére bukkantak. — A szovjet meghivo t 50 ezer cseh mun<ási O oszorszagDa. — Hadianyaggyártó minisztériumot szer/ea Angin. — Amerikán úiabb fa <y hu Ián söpör végig. — Újjászervezik az angol haderőket,