Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-09 / 12.szám

megoldása a kisiparosság legégetőbb problémája. Ez elől kitérni nem lehet. A következő hetek sorsdöntő fontosságúak a magyar iparosság életében. Most kell döntenie a nyugdijkér désben. A kormányzatnak az a felfogása hogy az iparosság saját maga határozza meg jövendő sorsát. Az ipar ügyi miniszter határozott képet akai nyerni abban a kérdésben, hogy az iparosság zöme mint vélekedik a nyugdijügy megvalósitásáról. Az ipartestületekbe tömörült magyar iparosság a mostanában tar tandó közgyűléseken az egész or szagban mindenütt szavazni fog a nyugdij-kérdésben. Ezeken a közgyűléseken dől el a nagy probléma. Nem tudjuk eléggé kihangsúlyozni a szavazás sorsdöntő fontosságát. Azt minden kisiparosnak a lelke mélyén éreznie kell. A tét igen nagy. Aki szavazatát leadja, az nemcsak a saját jövőjéről határoz. Ezzel a szavazattal megpecsételi családja, hozzátartozói, iparostársai, az egész magyar kisiparosság sorsát Akiben él a szeretet az övéi, a sorstársai iránt, az előtt nem lehet kétséges, hogy mire fog szavazni. Az tudni fogja, hogy az iparosjövő megalapozásának egyetlen módja: a kötelező nyugdíjbiztosítás. teségünkre és gyászunkra, gondolatban tovább festjük az imént vázolt harctéri képet, amikor is az elesettek helyébe léptek az időelőtt bezárult iskola padjaiból még alig pelyledző állal kikerült fiatalok, akiket i helyzet komolysága, a kötelesség irzése és a felelősségtudata napok ilatt férfivá érlelt. Mi hátramaradot:ak kitörülhetetlenül szivünkbe záruk az elesettek emlékét, de aztán i kis csapat a fiatal utánpótlással liegészülve s megerősödve reájuk támaszkodva és bennük bizva haladt tovább a cél felé. Dr. Büttner Károly szép családot hagyott maga után, elmondhatja majáról, hogy nem élt hiába. Erdemei méltatásra nem szorulnak s amikor örökre búcsút veszünk tőle, vigaszt kereső szemünk a bánat könnyein keresztül jó fiaira mosolyog, akik hivatva lesznek a saját fájdalmukat és gyászukat elrejtve letörölni özvegy édesanyjuk könnyeit, elsimítani a gyászoló rokonok homlokának redőit és tovább folytatni, teljesíteni, és bevégezni azt a hazafias magyar munkát, amelyet mi, trianoni határszélen lakó magyarok hivatali kötelességének teljesítése folytán életerejének teljességében, a legszebb életpálya derekán kidőlt dr. Büttner Károlytól vártunk. dr. Zsiga János. Dr. BÜTTHSR SÁBOLT Az Országos Magyar Frontharcos Szövetség vármegyei vezetősége szomorúan tudatja, hogy önzetlen bajtársa, a pilismaróti Frontharcos Csoport lelkes megszervezője és megalakulásától kezdődőleg mindhaláláig fáradhatatlan buzgó elnöke, emléklapos tartalékos hadnagy, Büttner Károly dr. körorvos meghalt. Halála napján az addig tavaszias telét váratlanul zordon időjárás váltotta fel, mintha csak szimbolizálni akarta volna azt a megdöbbentő érzést, amelyet bennünk a gyászhír keltett. Ahogy a már már megindult korai vegetációt ellepte: a hó és fagy, úgy süvített be lelkűinkbe a halálhír. A világháborút a cs. kir. 26. gy. e. keretében küzdötte végig, hosszú frontszolgálat után 1916-ban az orosz harctéren súlyos tüdőlövést szenvedett, de alig hogy felgyógyult, újra kiment a harctérre és ott harcolt az összeomlásig. Háborús érdemeit a legfőbb hadúr a kardokkal ékesített arany érdemkereszttel, sebesülési éremmel és Károly csapatkereszttel tüntette ki. A elhunyt családjában alig egy év leforgása alatt több váratlan haláleset fordult elő, s ez ujabb tragédia eszünkbe juttatja a világháború véres csatáit, amikor a katonacsaládnak, századnak vagy szakasznak parancsnokát és legjobbjait lőtte ki az ellenség gyilkos fegyvere s amikor nálunk, megmaradottaknál az elesettek felett érzett fájdalmunkhoz a jövő bizonytalanságának kinzó érzése társult, amikor a vezető és támasz nélkül maradt kis katonacsalád tagjainak könnyes szemében ott riadozott a nagy kérdőjel, mi lesz ezután, mi vár még reánk, mi történik velünk?De az élet nem állhat és nem is áll meg egy koporsónál amely bár mily kedves hozzátartozónkat rejti magába, hanem a diadalmas élet tovább robog a drága halott felett újonnan hantolt sírhalmon át. S ezért ha most, amikor a friss seb még legjobban éget és legkínzóbb a fájdalom, vigasztaló és enyhítő szavakat akarunk keresni veszA temetési szertartás f. hó 7-én ' délelőtt folyt le a belvárosi temetőben, előtte a plébánia-templomban volt ünnepélyes rekviem. A temetésen igen nagy számban jelentek meg a gyászolók, barátok és tisztelők. Ott volt a város orvosi társadalma, Eggenhoffer Béla dr., Rajner János dr., Berényi Zsigmond dr. és fioretzky Géza dr. főorvosokkal az 'élen, a pilismarótiak igen nagy számban, Frey Vilmos dr. alispán, Reviczky Elemér főszolgabíróval az élen a megyei tisztikar, Brenner Antal dr. városi főjegyző, Zachár Gusztáv, az OTI vezetője, Reviczky Gábor és felesége, Kerschbaummayer Károly és Ödön gyógyszerészek, Rudolf Béla, v. Szivós-Waldvogel Józsefné, Fekets László őrnagy, Genersich Béla százados, a Takarék tisztviselőkara az elnök-vezérigazgató vezetésével, a frotharcosok a zászlóval, a bencésgimnázium cserkészcsapata Vértes Zoárd és Grassánovits Leó bencéstanárok vezetésével és igen sokan mások. A nemzeti lobogóval bontott koporsónál a frontharcosok álltak őrséget, a szertartást Pollák Miklós pilismaróti plébános végezte. A gyászszertartás után az Országos Orvosszövetség esztergomi fiókja nevében megrendült szaval búcsú zott Juhász Sándor dr. körorvos, Bády István pilismaróti főjegyző a község és körzet, v. Zsiga János dr. J pedig a frontharcosok nevében mon- í dott búcsúszavakat a távozó barátnak és bajtársnak. A sirhoz a front- j harcosok vitték, elől piros párnán az elhunyt kitüntetéseivel. Esztergom társadalma mélyen megrendülve búcsúzott el a tragikusan , elhunyt fiatal orvostól... Beterjesztették a tűzrendészed törvényjavaslatot A belügyminiszter legutóbb törvényjavaslatot nyújtott be a tűzrendészet fejlesztéséről. A törvényjavaslat keretet ad a tűzrendészet szétágazó kérdéseinek egységes szabályozásához. Megállapítja a törvényhatósági jogú és megyei városoknak azt a kötelezettségét, hogy hivatásos tűzoltóságot kell fenntartaniuk és felhatalmazást ad a belügyminiszternek arra, hogy nagy- és kisközségekben a tűzoltóság szervezetét rendeletileg szabályozza. Lehetővé teszi továbbá, hogy a belügyminiszter a városok és községek tűzoltói szervezetét megfelelően kiegészíttesse és egyútal a törvényhatóság első tisztviselőjének jogot ad arra, hogy a nagy ipari és mezőgazdasági üzemeket is saját tűzoltóság fenntartására kötelezhesse. A törvényjavaslat szerint a tűzrendészet legfőbb felügyeleti szerve a belügyminiszter, aki a felügyeletet országos tűzrendészed felügyelők közreműködésével gyakorolja. Az ország területét tűzrendészeti kerületekre osztják föl, ezek alá tartoznak a vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelők. A törvényjavaslat szerint a tűzbiztosítással foglalkozó biztosító magánvállalatok a belföldi közvetlen tűzbiztositási bruttó díjbevételük egy-két százalékának megfelelő, a magánfelekre át nem hárítható tűzrendészeti járulékot kötelesek fizetni s az igy befolyó összeg a tűzrendészet fejlesztésével járó kiadások egyéb „fedezésére szolgál. HÁLÓK EBÉDLÖK URISZOBÁK kombinált berendezések BUDAPESTI BÜTQ a SZALONban •••• Ilftftl II Bt8M^.lilllWUWIII II IIWI R Budapest, VIII. Baross-utca 1, sz. Nagy választók. Kedvező részletfizetés. Kézzel Irolt névjegy is nyomtatván? Emlékezetes, hogy az újév alkalmával sokan abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy a posta büntetésportót fizettetett velük, mert a szokásos újévi „BDÉK" üdvözletet tartalmazó névjegy teljesen kézzel, vagy géppel volt irv'a. Hiába tiltakoztak a „jókivánatba.n* részesültek, a posta ragaszkodott ahhoz, hogy a posta üzleti szabályzata szerint csak a nyomtatott névjegyre irt üdvözlet tekinthető nyomtatványnak és könyörtelenül behajtotta a harminchat fillér pénzbüntetést. Ennek a visszás állapotnak most végetveí — igaz, hogy elég későn, de mégis jobb későn, mint soha — a kereskedelmi miniszter rendelete. A hivatalos lapban megjeleni rendelet ugyanis a postai üzleti szabályzatnak azt a rendelkezését, mely szerint nyomtatványonként feladott képes levelezőlapokra, nyomtatott névjegyekre, továbbá karácsonyi és újévi üdvözlő kártyákra legfeljebb öt szóból vagy öt szokásos kezdőbetűből álló szerencsekivánatot, üdvözlést köszönetet, részvétnyilatkozatot vagy más udvariassági kifejezést szabad írni: ezt a rendelkezést kiterjeszti a belföldi forgalomban nyomtatványként postára adott kézi vagy gépírással előállított névjegyekre, továbbá a húsvéti és pünkösdi üdvözlő kártyákra is. Tarka-báli híradó Az öregcserkészbál minden várakozást felülmúió sikerében már is előre veti fényét a farsangzáró Tarka bálnak nevezett jelmezbál sí kére is. Éveken át egyöntetű jelmezben való megjelenést kért a ren dező öreg Holló műkedvelő gárda, ezidén azonban, miként a Karnevál herceg rendeletéből kiadott mókás meghívó jelzi: „a felmezválasztásban nincs megkötve senki" s igy az egyéni leleményességnek tág tere nyilik. Idén az elmaradt színdarabot a felvonulás látványossága fogja he iyettesiteni s ez bizonnyára oda fogja vonzani a bálterembe még a nem táncolókat is. Az érdeklődés igen nagy a meghívottak körében mert a bál természetesen szigorúan zártkörű s a helyszíni igazoltatást csak azok a maszkok kerülhetik el, akik a meghívó felmutatása mellett előre váltják meg igazoió jegyeiket a Cserkészboltban. A rendezőség közli, hogy nagyobb számú jelentkezés esetén a Rácz fele jelmez'-rölcsönzőből esetleg központilag is beszerez jelmezeket. Bejelentés a fenti helyen; ugyanitt pár drb. férfi jelmez már is bérelhető. Az Öregcserkészbáli tudósításunkból tévédé bői kimaradt a „Farsangkirálynő választás" tíz nyertes hölgye közül a harmadik helyezett: Sinka Bözsike urleány. Készséggel adunk helyt a rendezőség kérésére ezen helyreigazításnak. Rendkivüli közgyűlés a városházán Pénteken, f. hó 7-én, délután 5 órakor rendkivüli közgyűlés volt a városház nagytermében, amelyen a tisztújító közgyűlés előtt letárgyalandó ügyek kerültek napirendre. A gyűlésen a tagok elég nagy számban jelentek meg és a megkezdés előtt az egyes pontokat tárj gyalták. Kifogás hangzott el, hogy a te\ rémben csak egy kis rövid fogas J van, és a képviselők kénytelenek I bundájukat ritkábban — télikabátI jukat a padokra tenni — ha van még hely. Fogasokat kérnek a tanácsterembe. A rendkivüli közgyűlést Glatz '' Gyula polgármester nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Csente Jánosról, a városnak negyven éven át volt altisztjéről, akit pénteken temettek és temetésén a város teljes tisztikara a polgármester vezetésével megjelent. Kiváló, hosszú, szorgalmas í munkásságát jegyzőkönyvben örökítik meg. Bejelentette a polgármester, hogy özv. Brutsy Jánosné képviseletével \ßrutsy Jenőt, Csík József dr. pedig \Simpn Endrét bizta meg. Boronkay Dénes yirilis jogának gyakorlására megbízottat megnevezni nem kivan, így a közgyíilés saját személyében felvette a képviselőtestületi listára. Tárgyalta a közgyűlés Horváth Mihály és több képviselőnek áZÓn í ajánlatát, hogy a napokban birói idüon eladott Kovács-féle fatelepnek ! a váw>s részére való megszerzésére I a város tegyen utóajánlatot. A gazdaképviselók egybehangzó véleI menye szerint is ez a telep igen alkalmas lenne városi gazdasági célokra való megszerzésre, A pénzügyi bizottság javaslatát fogadtak el, melynek értelmében a város nem él ugyan utóajánlattal, de tárgyalásokat folytat annak megszerzésére, mert alkalmasnak találja erre a célra. örömmel közöljük, hogy végre az OTI építkezésből is lesz valami. A Társadalombiztosító ugyanis 15.000 P-ért megveszi a Szent Imre-utcai Rudolf-féle házat székházépítés céljából. Az összeget közegészségügyi célokra használják fel. A város kötelezi az OTI-t a 65 négyzetméter díjtalan visszaengedésére, valamint a gyalogjárók elkészítésére. Fontos kikötése a városnak az, hogy esztergomi vállalkozóval és munkásokkal építsék fel az új székházat.