Esztergom és Vidéke, 1936

1936-02-06 / 11.szám

ESZTtRfiftHc/HtKE A közélet tisztasága A közéleti tisztaságról be­szélt Gömbös Gyula miniszter­elnök a képviselőházban, egy interpellációra adott válaszá­ban. Nagy téma — és örök téma, mert amit gyarló emberek vé­geznek, abban mindig lesznek hibák és botlások, a legdrákó­ibb ellenőrzés és a legnagyobb fokú óvóintézkedések mellett is. Ami természetesen nem azt je­lenti, hogy nem kell beszélni róla. Sőt. Foglalkozni kell vele, állandóan, ébren tartani a köz­véleményben, mint elengedhe­tetlen követelményt. És pedig a legszélesebb értelmezéssel. Nem­csak abban az értelemben, hogy csúnya visszaélések, panamák, büntetendő cselekmények elő ne fordulhassanak, hanem ezen túlmenőleg féltékenyen kell őr­ködnünk azon, hogy a nemzet erkölcsi erejét minden vonatko­zásban és teljes épségben meg­őrizzük. — Ez pedig nem le­het a kormány kizárólagos föl­adata. Az egészséges közszellem ki­alakítása, a nemzet erkölcsi erőinek konzerválása, vagy — ha ugy tetszik — a közélet tisztaságának biztosítása nem­csak politikai, sőt elsősorban éppen társadalmi probléma. A magas erkölcsi színvonalon álló társadalom kidob magából min­den gyomot. Nem ad teret a becsteleneknek, a gazemberek­nek, az élősdieknek. De nem szabad teret engedni a handa­bandázóknak, a nagyképűek­nek, a könyöklőknek, a névte­len levélíróknak, az áskálódók­nak sem. Azzal az utálattal kell elfordulni tőlük, amit Göm­bös Gyula is hangsúlyozott. Ezzel az önműködő bizton­sági szeleppel már eleve meg­akadályozhatja a társadalom, hogy az ilyenek érvényesül­jenek és közéleti polcon helyet foglaljanak. Ugyanekkor a má­sik oldalon utat kell nyitni a valódi tehetségnek, megbecsülni a szerénységet, méltó piedesz­tálra helyezni a csöndben vég­zett, kitartó, becsületes munkát. Mindez — tisztában kell len­nünk vele — a társadalom föl­adata, a miénk, mindnyájunké. Nem végezheti el helyettünk sem a törvény, sem a rendőr, sem a biró. Világos azonban, hogy a köz­életi tisztaság biztosításának érdekében a kormánynak is meg vannak a maga teendői. Egyik oldalon példaadás, má­sik oldalon könyörtelenüi sújtó kéz mindazokkal szemben, akik a becsületes közszellemet, a nemzeti erkölcs tisztaságát ve­szélyeztetik, — ez az, amit a hatalom birtokosától várni lehet és kell. A közélet tisztasága fölötti őrködés azonban nem egy kormány, nem egy párt és nem egy ellenzéki képviselő föladata. Mindnyájunk kincse és kötelessége, — és nem tesz­nek jó szolgálatot a nemzetnek azok, akik ebből is csak po­litikai tőkét akarnak ková­csolni. Rövidesen sor kerül a Szenttamás-hegy alapos rendezésére Városunknak tagadhatatlanul egyik legmostohább része a Szenttamás­hegy. Apró házaiban túlnyomóan máról-holnapra élő szegény emberek laknak, utcái rosszak. Kövezet nin­csen, vagy teljesen tönkrement, járda sehol, a világítás is csak nagyon gyér fényt áraszt. Érdekes geológiai sajátsága, — ami az ott lakóknak nagyon kellemetlen — hogy a hegy tetején is magasan tör fel a talajvíz és sok helyen elárasztja a lakást és a vele egy szinten épült pincét. Van olyan ház, amelynek pincéjéből na­ponta kétszer kell kimeríteni a . ta­lajvizet, máskülönben elönti a lakást és ásónyomnyira már viz buggyan fel. Pedig a Szenttamás hegy szebb szerepet érdemel városunkban. A Vaskapu és a Leitgéb-pincén túlmenő irányban arra bonyolódik le az ide­genforgalom legnagyobb része, vi­déki turisták népes csoportjai bírál­ják meg a közlekedési viszonyokat. Amióta a Vár-utat megjavították és ott tilos a kerék megkötése, azóta a Belváros és Szentgyörgymező forgal­mának tekintélyes része a szentta­mási Akácfa-utcán át bonyolódik le. De városkép szempontjából is meg­érdemli Szenttamás, hogy fölkarol­ják. Tetejéről szép kilátás nyílik a városra és a Bazilikára, az idegenek is szívesen felkeresnék, ha kissé rendbe lenne hozva. Legutóbb aztán döntő fordulat kö­vetkezett be a Szenttamás hegy ren­dezésének ügyében. Népes küldött­ség jelent meg az érdekeltekből dr. Marczell Árpád vezetésével Glatz Gyula polgármesternél és kérte az intézkedést. Dr. Marczell Árpád rész letesen ismertette a helyzetet, rátért az összes bajokra, méltatta a segi tés fontosságát és szükségességét. Glatz Gyula polgármester teljes meg értéssel és érdeklődéssel hallgatta az ügy minden részletét és alapos tá­mogatását ígérte meg. Már a rákö­vetkező napon megjelent vitéz Dudás László városi mérnökkel a Szentta­más hegyen, ott a helyszínen tájé­kozódott, meghallgatta a mérnök fel­világosítását és az érdekelt lakók panaszait. A város vezetősége, ólén Glatz Gyula polgármesterrel és a mérnöki hivatallal, Homor Kálmán főmérnök­kel és vitéz Dudás László mérnök­kel, a legsürgősebb ügynek tekin­tették a szenttamásiak megsegítését és ennek nyomán a munkálatok a közeljövőben meg is indulnak. Vitéz Dudás László mérnök a leg lelkesebb tájékoztatást adta meg a készülődésről. Elsősorban a víztele­nítés a fontos, itt a geológiai adott ságot kell figyelembe venni. A Szent­tamás-hegy fiatal homokkőtelepülés, amely márgával rétegeződik. Ezek a márgarétegek a kövön a homok miatt csúszóréteget alkotnak ; ez szárazon stabil, vizesen azonban csuszamlá sokat okozhat. Budán a várhegyi csuszamlások is ilyen természetűek. Esztergomban még súlyosabbá teszi a helyzetet a glaubersós keserűvizes forrásozá*, amely az egész terüle­ten megállapítható. Itt ugyanis nem­csak a víz jelenléte a veszélyes, ha nem különösen a benne feloldott glaubersó, amely a cementet oldja. Ezért nem lehet betoncsöveket ós betonépítményt alkalmazni, hanem bitumenes azbesztet, amit a glauber­sós talajvíz nem old. A zsidótemp­lom feletti földcsuszamlásnál ezért kellett már ilyen csöveket hasznilni a támfalmegoldás mellett. A mérnöki hivatal preventív intéz­kedéssel akar elsősorban a kérdés­hez hozzányúlni. A talajvíz szintjét sülyeszteni fogják mintegy két mé­terrel, ezzel a csúszóretegek meg­nyugszanak, 'az egyensúly helyreáll. Az úttest alépítményei szilárdakká válnak és a házak is víztelenek lesz­nek. 1933 ban a földművelésügyi mi­nisztérium geológiai vizsgálata tel­jes mértékben igazolta ezt a felte vést és feltárta a Szenttamás hegy vízmedencéjét. Ennek megállapítása szerint is biztos az, hogy pl. az Akácfa utca nyugati lejtőjét sem út, sem lakóházépítés szempontjából másként megoldani nem lebet, csak egy talajszáritó művelet végrehajtá­sával. Ez a Jódobronya-üzlettől a Kálvária-utcáig terjedő csatornával történnék. Ezzel kapcsolatban az út­test megjavítására is sor kerül és itt a városi mérnöki hivatal el akar térni az eddig alkalmazott módszer­től. Eddig ugyanis az út közepén vezették a folyócskát s macskafej köveket használtak. Ez bár olcsó, de rossz, azért áttérnek az út kétoldali folyókával való u. n. bogárhátú dom­ború megépítésére. Burkoáira pedig a nálunk kiválóan bevált triász­mészkő anyagot használják, amely nedves időben még erőseböen köt, mint szárazon. A legközelebb meginduló munkák terve tehát az, hogy felszedik a macskafej köveket, megépítik a bo­gárhátú domború út alapépítményét és mészkő anyaggal erősen lehen­gerelik. Most először mint legfonto­sabb utca az Akácfa-utca kerül sorra, ehhez csatlakozik azután a te­tőn a Nap-utca rendezése, ugyan­csak a macadam kövezéssel. Az Akácfa-utca alsó végéhez a Kápolna­utca folytatásában megfelelő rendes támfalat építenek, a nagyforgalmú úttestet kiszélesítik ós a földalatti vizeket földalatti csatorna vezeti majd le a szenttamási kápolnáig. Ezzel kapcsolatban megépül a víz­telenítő csatorna. Ez egy kb. két méter mély nyitott csatorna, darabos kővel bedobálva, amely a szivárgó rendszer szerint gyűjti össze a ta­lajvizeket és viszi a Jódobronya­háztól a Kálvária-utcáig terjedőin tovább a gyűjtőcsatornába Az árok tetejét rendesen lekövezik, rajta fo­lyókát létesítenek, ugy hogy felszíni zavar nem álihat elő. Igy a Szent­tamás-hegy talajvizének szintje két méterrel süllyed és a házak vízte­lenné válnak. Ez pedig nemcsak építkezés, hanem közegészség szem­pontjából roppant fontos dolog. El­készítése még ennek az évnek terve. Ha a főforgalmi utak elkészülnek, a város tervbevette évenkint a for­galom szempontjából fontos utak kö­vetkezetes kiépítését.'Nagy dolog az, hogy a város megvásárolt egy tíz tonna súlyú motoros hengert és ezzel az inségmunkák keretén belül min­den földutat hengerelt úttá akar át­alakítani a város belterületén. Eddig egyáltalán nem gondolhattak az utak alapos javítására és karbantartására, mivel kézierővel roppant költséges ; az államépitészeti hivatal ugyan má r két izben adott kölcsön hengert az útjavításra, de az csak 1700 m-t javított meg. A rendesen hengerrel megépített jó út megtakarítása majd a közlekedés megjavulásában, az álla­tok és a szerszám kímélése, a gyor­saság és a könnyűség terén fog iga­zán mufatkozni. Az utak rendbeho­zatalával kapcsolatban tervbe vette a város a zsalazsoni új városrósz ut­cáinak burkolását és rendbehozata­lát is, minden évben egy-egy utcát fog ott is behengerelni. A burkolásra szükséges kőanyag­ból 320 vagon már rendelkezésre áll a városi strázsahegyi kőfejtő és zúzó üzemnél, igy március elején akadály­talanul megindulhatnak a munkák és ismét egy nagy lépéssel vihetik előbbre Esztergom fejlesztésének és rendezésének ügyét. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomóÍ, okmá­nyokat beszerez, ismeretien helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Az Oitáreg/esüiet f. hó 9-én, vasárnap tartja szokásos szentség­imádását a vízivárosi zárdaternp­lombai. Délután 5 órakor litánia, szentbeszéd és szentségbetétel. Más­nap, hétfőn d. u. 4 órakor választ­mányi ülós._

Next

/
Thumbnails
Contents